Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-16 / 38. szám, szerda
10 Régió - Csallóköz és mátyusföld - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 16. www.ujszo.com „Csak azt akarjuk, amit húsz éwel ezelőtt megszereztünk; az 1991-es szenei árverezésen, nyertünk, mégis vesztesként harcolunk" Továbbra is milliókért pereskedik „Nem adjuk fel" - vallja határozottan Coda Vendel (A szerző felvétele) Szene. Húsz éve folyik Goda Vendel szenei kisvállalkozó kálváriája. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy 1991-ben az egykori „zdrojos” üzletember 21 millió 100 ezer (csehszlovák) koronás kikiáltási áron jelentős ingatlanokhoz jutott a város központjában. Hivatalosan, árverésen. SUSLABÉLA Azóta idegölő harcokat folytat a különböző hivatalokkal, minisztériumokkal, bíróságokkal - mert bár ő nyert az árverésen, mégsem ő az évente tetemes összegeket konyhára hozó ingatlanok tulajdonosa. 1991. november 13-án kezdődött Goda Vendel kálváriája. Akkor folyt a szenei kultúr- házban az árverés, s Goda úr hivatalosan jutott hozzá a város központjában mintegy 2 500 négyzetméternyi ingatlanhoz. A járási privatizációs bizottság hitelesítette is, s a felek békésen mentek haza. ,A meglepetés a bankban várt rám, amikor a hitelt igényeltem. A pénzintézet alkalmazottja azzal fogadott, hogy az általam kért tételt nem utalhatja át a számlámra, mivel a privatizációba baki csúszott, az akkori privatizációs minisztérium hibát követett el, s az ingatlanok nem kerülnek az én tulajdonomba” - idézi a két évtizeddel ezelőtt történteket Goda Vendel. Két évvel később a 2. számú Pozsonyi Járásbíróság bejelentette, a privatizációs tárca valóban hibázott, s ezzel a jelzett szenei árverezés eredményét semmissé nyilvánította. A Goda által már megszerzett ingatlanok tulajdonjogát a minisztérium csak 1994-ben rendezte, akkor azonban a szenei kisvállalkozó már alulmaradt a licitálás során. A korábbi privatizációs minisztériumnak jogutódja a gazdasági tárca lett, Godáék hercehurcája ezzel zajlik, már igencsak hosszú ideje. „Csak azt akarjuk, amit húsz évvel ezelőtt megszereztünk, semmi egyebet. Vállalkozási szándékkal indultunk az 1991-es szenei árverezésen, nyertesek lettünk, mégis vesztesként harcolunk az államhatalommal” - summázza Goda. A történethez hozzátartozik az is, hogy 2007-ben a Pozsonyi Járásbíróság Godáéknak adott igazat, és megszabott számukra 252 ezer euró kártérítést. A gazdasági minisztérium fellebbezésére azonban a kerületi bíróság felülbírálta a határozatot, eljárási tévedésre hivatkozva. A gazdasági tárca nem hajlandó kárpótolni Godáékat a megfelelő összegben. Korábban Pavol Adamčiak, a Pozsonyi Kerületi Bíróság szóvivője mindössze annyit közölt, hogy az ügy még nincs lezárva, nem szolgálhat bővebb tájékoztatással. Tavaly december 20-án Goda Vendel némi sikert könyvelhetett el a kártérítési harcban. Csakhogy ezzel a cseppnyi eredménnyel nem elégszik meg. „Noha mi 2009-ig igényeltük a kártérítést, a legutóbbi bírósági határozat egyelőre csak másfél évre - 1992-re és 1993-ra - szabta meg, mintegy 1,2 millió euró értékben. Ebből 252 ezer euró a tőke, a készpénz, a többi a késedelmi kamat. Amint várható volt, a gazdasági minisztérium rögvest fellebbezett, egyelőre a bíróság által nekem megítélt másfél évre vonatkozó kártérítési összegnek is bottal üthetem a nyomát” - sorolja a több millió euróval megkárosított Goda. Az ügy a Pozsonyi Kerületi Bíróságon folytatódik. Ha az állam nem nyeri meg a pert, Godáéknak óriási tételt kell kifizetnie. Hiszen az általuk hivatalosan, azaz árverésen megszerzett ingatlanokban 1991 óta boltok, irodák működnek, jelenleg nyolc egység. „A bíróság által megszabott kártérítés összege a késedelmi kamatokból eredően naponta 144 euróval növekszik. A kamat mértéke ugyanis a kilencvenes években érvényben levő csaknem húszszázalékos határon van. Mi korábban a megegyezést szorgalmaztuk, mivel a Pozsonyi Járásbíróságon már két alkalommal sikeresek voltunk. Az előző kabinet gazdasági minisztériuma azonban elvetette a peren kívüli megegyezést, s ennek irányába nem hajlik a tárca jelenlegi vezetése sem. Bosszantó, hogy az állam a különböző elemzésekre és a jogászokra éves átlagban mintegy 9 millió 500 ezer eurót költ, a mi ügyünk elemzésére azonban nem futotta. Ha a gazdasági minisztérium valóban az ország felelős gazdája lenne, azonnal rendezné ezt a kérdést, és a szenei városközpontban levő ingatlanokat nekem adná el, hogy ne növekedjen az állam vesztesége. A gazdasági minisztériumban senki sem állítaná azt, hogy követelésünk nem jogos és megalapozatlan. Ott minden érdekelt tisztában van igazunkkal, azzal, hogy amit 1991-ben hivatalosan megszereztünk, az nekünk jár, nem másnak. A vonatkozó kimutatásokban benne foglaltatik, hogy mintegy 2070-ig üzemképesek lehetnek az említett ingatlanok, ugyanis 80-100 évre szól Szlovákiában egy-egy épület életkora. De az lehet kétszáz év is. Akkor mennyi haszontól esünk el? Hol van a vállalkozói szabadság, hol az emberi jogok?” - kérdezi Goda Vendel, aki abban reménykedik, hogy a sok kérdőjelből egyszer felkiáltójelek lesznek a privatizációs buktatóikat felsorakoztató monda- tokvégén. Námestie detí 1610/2, 924 01 Galanta, tel.: 031 780 2937, fax: 031 780 2561 E-mail: nabytokczafik@mail.t-com.sk, www.nabytokczafik.sk MP91100027 Az ország vállalatainak 9,2 százaléka Nagyszombat megyében működik Megcsappant a vállalkozói kedv A legtöbb kisiparosnak az építőipar nyújt munkát (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nagyszombat. Az SZK Statisztikai Hivatalának összesítése szerint Nagyszombat megyében 2010-ben emelkedett a jogi személyként nyilvántartott vállalkozások száma, ugyanakkor az iparosok és a gazdálkodók számában némi csökkenés állt be az előző évhez viszonyítva. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a nyilvántartásban 2010 decemberének utolsó napján 17 754 jogi személy szerepelt, ami éves szinten mintegy másfélezres gyarapodást jelent. Legtöbbjüket Dunaszerdahelyen (25%), Nagyszombatban (24,5%) és Galántán (15,3%) jegyezték be, a legkedveltebb vállalkozási forma továbbra is a korlátolt felelősségű társaság (91,5%). A külföldi tőkerészesedéssel működő vállalatok száma tavaly 1865 (14,1%), míg a nemzetközi tulajdonban levők száma 730 (5,5%) volt. Legelterjedtebb a kisvállalati forma (94,9%), a közepes vállalatok mindössze 4,6%-ban, a nagyvállalatok pedig 0,5%-ban vannak jelen. A természetes személyként vállalkozók száma 2009-hez képest 977-tel esett vissza; összességében 44 493 ilyet regisztráltak tavaly. Iparosként 42 004, gazdálkodóként 896 személy tevékenykedik a megyében. A Dunaszerdahelyi járás 25,6%-os részaránnyal e téren is élen jár; a sorban ismét a Nagyszombati (21,7%) és a Galántai (18,8%) járás követi. Legtöbben az építőiparban (27,9%), a kereskedelem, illetve a szolgáltatások terén (20,9%) és az ipari termelésben (12,5%) fejtik ki tevékenységüket. (Az SZK Statisztikai Hivatala, la)
