Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-15 / 37. szám, kedd
Ha szebben ível a karrier, lankad a potencia? Női siker a munkahelyen 20 Karrier - hirdetés ____________ összefoglaló Az elmúlt évtizedek gazdasági-társadalmi változásai átértékelték a hagyományos női és férfi szerepeket. Előtérbe került a női karrier - és ezzel megváltozott a sikeres hölgyek szexuális élete. Ami jó az egyiknek, gyakran okoz problémákat a másiknak. A nők egyre több területen vállalnak vezető szerepet (bár itt azért még akadna javítani való), egyre többen döntenek a saját karrier építése mellett, és gyakran sikeresebbek, mint a mellettük élő férfi. Ez a változás, az átalakuló családmodell jelentősen befolyásolta a párok szexuális életét. Egy korábbi felmérés egyik lényeges kérdése volt, hogy hogyan reagál (ná)- nak a férfiak arra, ha partnerük karrierje magasabbra ível, mint az övék vagy többet keres. A férfiak jelentős többsége, több mint 80 százaléka úgy véli, hogy nem érinti kellemetlenül, ha párja karrierje az övénél jobban alakul. Ezzel szemben, különösen a saját vállalkozással rendelkező vagy vezető pozícióban lévő hölgyek több mint fele véli úgy, igenis problémát jelent, ha sikeresebbek partnerüknél. A nők karrierépítése többféle módon is befolyásolhatja a párok szexuális életét. Egyfelől csökken az együtt töltött idő, és a túlhajszolt, stresszes munkát végző nő fáradtsága csökkenti az együttlétek gyakoriságát, de az is előfordulhat, hogy egy pár- kapcsolatban a férfit partnere sikere frusztrálja. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy a frusztráció vagy a bizonyítási kényszer eseti, vagy akár hosszabb távú merevedési zavart is okozhat. A férfiak negyede a nő sikerei miatti frusztrációt tartja felelősnek az ágybéli kudarcért. A vezető beosztású nők pedig úgy vélik, 10 esetből négyszer a férfi szexuális kudarcának az oka az, hogy partnere nála job- bah teljesít a munka világában. A nők közel egyötöde véli úgy, akár ez az egyetlen tényező is okozhat olyan mértékű frusztrációt, ami a szexuális teljesítőképességet befolyásolja. A párkapcsolati problémákat tovább mélyíti, hogy az érintett férfiak jelentős része nem mer segítséget kérni, nem keres fel urológus vagy egyéb szakorvost. Pedig megéri: ha ismét sikerül a pároknak az ágyban egymásra találniuk, egy párkapcsolati tanácsadás, a problémák megbeszélése segíthet a kapcsolat hosszú távú harmonikussá tételén. Az pedig kihat a munkahelyi teljesítményre is. (nana) A dolgozók közel fele randevúzott már kollégával Szerelem a munkahelyen ÖSSZEFOGLALÓ A dolgozók majdnem fele randevúzott már kollégával, 18 százalék pedig legalább kétszer bonyolódott munkahelyi románcba - derül ki az egyik amerikai álláskereső oldal friss felméréséből. A CarrierBuilder nevű amerikai álláskereső elkészítette éves felmérését, amelyben 3900 alkalmazottat megkérdezve arra kereste a választ, hány dolgozó gabalyodott már össze pályafutása során kollégával. Az eredményekből kiderül, minden 5. amerikai dolgozó legalább kétszer randevúzott már munkatárssal, 30%-uk pedig ennél is messzebbre jutott: egészen a házasságig. Tízből egy megkérdezett, aki találkára hívta egyik kollégáját, már túl van az eljegyzésen. A megkérdezett nők 30 százaléka úgy nyilatkozott, hogy magasabb beosztásban dolgozó kollégájával találkozott munkaidőn kívül, míg a férfiak esetében ez az arány 20% volt. „A munkahelyi kapcsolatok ma már nem számítanak tabunak, a dolgozók 65%-a nem is törekszik rá, hogy titokban tartsa, ha a munkahelyéről választ párt magának. Elvileg csak a cégek által lefektetett szabályok, előírások állhatnak a vállalatnál kibontakozó kapcsolatok útjába” - közölte a felmérés eredményeit összegezve Rosemary Haefner humánerőforrás menedzser, hozzátéve, hogy természetes folyamatról van szó: az ember ideje nagy részét a munkahelyén tölti, ezért nem meglepő, ha ott -jobban megismerve - közelebbi kapcsolatba kerül valakivel. Nem szükségszerű, hogy a kollégák az úodában gabalyod- nak egymásba. A megkérdezettek 12%-a bevallotta, hogy ebédidőben, a céges kiránduláson, vállalati összejövetelen vagy éppen továbbképzésen került közelebb egyik munkatársához. Haefner szerint nem árt néhány dologra odafigyelni, ha valaki a kollégája iránt táplál gyengéd érzelmeket. Érdemes utánanézni, hogy a céges szabályzat nem tütja-e a kollégák közötti gyengéd kapcsolatot - íradan szabály, hogy a főnök és beosztott közötti Szerelmi viszony tüos -, mert ebben az esetben megütheti a bokáját, aki nyíltan vállalja érzelmeit. Nem tanácsos az internetes közösségi oldalakon ország-világ elé tárni a kapcsolatot, ha a kollégák nap mint nap egymás közelében dolgoznak, még akkor sem, ha a vállalati szabályzat ezt nem tiltja. Aranyszabály, hogy a munkát és a magánéletet nem szabad összekeverni, ezért az irodában még akkor is érdemes megtartani a két lépés távolságot, ha valaki a kollégájával él együtt. A munkatársakat ugyanis zavarhatja, ha két ember az irodában éli magánéletét, (hv) ALLASAJANLAT ♦ Telemarketinges irodai munka Pozsonyban fiataloknak 750 eurótól. Jelentkezés SMS-ben a 0918/973 375-ös számon. MR9110039 ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 15. www.ujszo.com A stressz rövid távon jelentkező tünetei a lehangoltság, fáradtság, az esetleges szorongás, idegesség, türelmetlenség (Képarchívum) Az unióban a munkával összefüggő stressz jelenti az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát A stressz jelei a szervezetben A munkaadók csekély hányada térképezi fel és javítja szervezetét a pszi- choszociális kockázati tényezők szempontjából, pedig e veszélyek következményeként a dolgozók tömegénél válaszreakcióként stressz, munkabaleset és pszichoszomatikus megbetegedések jelennek meg. Ráadásul a túlzott stressz a teljesítményre is negatívan hat. ÖSSZEFOGLALÓ Felmérések adatai szerint az Európai Unióban a munkával összefüggő stressz jelenti a munkához kapcsolódó második leggyakoribb egészségügyi problémát, amely közel 40 millió munkavállaló egészségét (azaz az aktív népesség mintegy 28 százalékát!) veszélyezteti. A stressz mindkét nem számára, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén meghatározó problémaként jelentkezik. A munkahelyi stressz okai lehetnek olyan pszi- choszociális veszélyek, mint például a munka jellege, szervezése és irányítása, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága ü- letve fizikai veszélyek, például a zaj és hőmérséklet. Milyenjeiéi lehetnek? Míg a fizikai szinten jelentkező tünetek - mint például a szívdobogásérzet, emésztési zavarok, fejfájás, alvászavarok - jobbára csak önmagunk számára figyelmeztetőek, a stressz által kiváltott érzelmi, szellemi és viselkedési síkon megnyüvánuló tünetek mások által is foghatók, értelmezhetők. A stressz rövid távon jelentkező tünetei, műit a kollegák lehangoltsága, fáradtsága, az esetleges szorongás, idegesség, türelmetlenség és labilitás, mind intő jelek lehetnek egy vezető számára. Szaporodnak a számolási hibák, koncentrációs zavarok léphetnek fel, érdektelenség jelei figyelhetők meg a kollektíván belül. A szervezetben viselkedésbeli disszonanciák, szaporodó konfliktusok, antiszociális megnyüvánu- lások, túlreagálás, fokozott érzékenység mutatja a káros stressz hatását. Kimutathatóvá válik a teljesítményromlás, rossz hangulat, bizalomhiány, erős fluktuáció alakulhat ki. Hosszú távon bum out (kiégés), egészségkárosító magatartás (alkoholfogyasztás, dohányzás), pszichoszomatikus betegségek jelzik a folyamatot. Szaporodik a táppénzes napok száma, csökken a termelékenység. A stressz lényege Selye János professzor megfogalmazásában - aki magyar kutatóként elsőként definiálta a stresszt - a stressz egy nem fajlagos (nem specifikus) reakció, mellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, minden őt ért ingerre. A stressz természetes reakciónk a külső behatásokra, így az élet mindennemű stressz nélkül elképzelhetetlen. „A cél természetesen nem a stressz elkerülése... Ez lehetetlen. Ám ahhoz, hogy képes légy alkotó és boldog életet élni, először ki kell tapasztalnod a stressz rád jellemző optimális szintjét” - fogalmazott Selye. A kellemetlen, ártalmas és romboló hatású, majd végső soron testi vagy szellemi kárt okozó stresszt Selye distressznek nevezi. Folyamatosan ki vagyunk téve a munka- környezet változó mértékű megterheléseinek, ezen nem változtathatunk. Amikor azonban ez a megterhelés túlságosan alacsony, vagy túlságosan magas, akkor ez negatív fiziológiai válaszokhoz és pszichológiai élményekhez vezet. A munkával összefüggésben általában akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse (vagy kezelje). A feladatok által kiváltott izgalmi állapot bizonyos szintig teljesítménynövelő hatással bír, e szint felett viszont nagy fokban rontja a teljesítményt. Ez pedig rossz mind a munkavállaló, mind a szervezet számára. Yerkes-Dodson törvénye szerint a teljesítmény hatékonyságát ábrázoló görbe fordított U alakú. A fordított U betű csúcsán kiemelkedő a teljesítmény. A csúcson, a teljesítmény tetőfokán a motiváció és a figyelem összpontosítás a legnagyobb, a feladat nehézségének és a kihívás súlyának megfelelően. Itt érhetjük el a munka igazi örömét, kognitív hatékonyságunkat, az igazán önfeledt, boldog, kreatív tevékenykedést. A fenti törvény jól használható a stressz és a munkavégzés hatékonysága közti összefüggésre is. A stressznek a tevékenység hatékonysága szempontjából létezik egy optimális szintje. Túlságosan Ids aktiváció esetén csökken a figyelem, ezért csökken a munkavégzési hatékonyság, információs alulterhelés lép fel és ennek következményeként nő a „kihagyás” típusú hibák valószínűsége. Túlságosan nagy aktiváció esetén információs túlterhelés következik be, egy csomó mozzanatot nem veszünk figyelembe. Az optimális arousal (azaz a szervezet általános izgalmi és éberségi állapota) szorosan összefügg a végzett feladat jellegével: összetett és bonyolult feladatok esetén az optimális arousal alacsonyabb, míg az egyszerű feladatoknál magasabb. Mit tehetünk ellene? A munkahelyen kiemelt szerepe van a vezetőnek a teljesítményt és hatékonyságot támogató légkör, az optimális feladatmegosztás megteremtésében. Az érzelmileg intelligens vezetés ott kezdődik, hogy a vezető teljes valójában jelen van munkatársai között, ráhangolódik kollegáira, megérti problémáikat és napi helyzeteiket. A jó vezető megbízik másokban, empatikus, jó kapcsolatteremtő, megnyugtató, megbecsüli és inspirálja beosztottait. Ha a vezető igazán elkötelezett, akkor társas tudatosságának és készségeinek mindegyikét alkalmazza munkahelyén. Eredményessége egyik fokmérője, hogy a fordított U betű, mely pontjára képes eljuttatni munkatársait. Természetesen nem minden esetben elkerülhető a distressz, az viszont, hogy képesek vagyunk-e megküzdeni vele, nagymértékben tőlünk függ. Ezzel magyarázható, hogy míg egy alacsony érzelmi intelligenciával (EQ) rendelkező ember számára akár egy hosszas várakozás is stresszel járhat, az érzelmi intelligencia magasabb fokán állók számára ennél jóval komolyabb helyzetek sem jelentenek problémát, azokat nem élik meg stresszként. Ha eredményesen akarunk megküzdeni a stresszel, mindenképpen önmagunkkal kell kezdenünk! Saját magunkat, működésünket kell megismernünk és megértenünk. Csak ezután érdemes a stressz fel- térképezésével és a megküzdéssel foglalkozó speciális képzésen részt venni. Amikor képessé válunk felismerni a stresszre utaló jeleket magunkban, be tudjuk majd azonosítani a stresszorokat is és külső szemszögből is rá tudunk tekinteni a problémánkra. így lehetőséget kapunk arra, hogy eldöntsük: elkerülhető-e a stresszor, alkalmazkodnunk kell-e hozzá, vagy lehetőségünk van a megváltoztatására. (HRport) ♦ A.G.M., s. r. o. kárpitosokat és asztalosokat keres. Telefonszám: 0905/366 521. GA-013
