Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-15 / 37. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 15. Európai unió-hirdetés 21 Példátlan alku a kabinet és négy bankcsoport között - nyilvánosságra hozzák, mennyit keresnek a pénzintézetek vezetői Megadóztatja a brit kormány a nagybankokat A londoni jegybank patinás épülete. Mervyn King, a Bank of England kormányzója egy üzleti rendezvényen kijelentette: a britek átlagkeresete az idén - reálértéken számolva - valószínűleg a hat évvel ezelőtti szintre süllyed vissza, és ilyesmire az 1920-as évek óta nem volt példa. (TASR/AP-felvétel) London. Az alkalmazotti prémiumok csökkentéséről, a felső vezetők javadalmazásának nyilvánosságra hozataláról és a vállalkozásoknak folyósított hitelek jelentős növeléséről született átfogó, a fejlett ipari térségben eddig példátlan egyezség a brit kormány és a legnagyobb brit bankcsoportok között. ÖSSZEFOGLALÓ A múlt szerdán született megállapodás előtt egy nappal bejelentették: a kormány a bankokra kirótt különadókat is emeli. A bankadó, amelynek teljes mértékű érvényesítéséből a kormány hosszabb távon évi 2,5 milliárd font körüli költségvetési bevételt remél, már a tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális koalíció első költségvetésében is szerepelt. Az idei naptári évre a brit pénzügyi szférának azonban még csak csökkentett összeget, éves szinten 1,7 milliárd fontot kellett volna befizetnie, abból a meggondolásból, hogy ez segíti a gyenge helyzetű bankok tőkehelyzetének megerősítését. George Osbome pénzügyminiszter azonban közölte, mivel a bankrendszer állapota jobb, mint korábban gondolták, a kormány már az idén a teljes összegű adót hajtja be a bankoktól, vagyis hozzávetőleg 800 millió fonttal emeli az illeték rendszerszintű éves összegét. Milliárdok prémiumra Osbome, amikor a bankokkal kötött megállapodás részleteit ismertette a brit parlament alsóházában, kijelentette: négy éve, a bankszektorbeli fellendülés csúcsán a City pénzintézetei összesen 11,5 milliárd font prémiumot fizettek ki alkalmazottaiknak. Ennek zömét készpénzben folyósították, és a prémiumok „túl nagy hányada után” mégadót sem fizettek. Számok ismertetése nélkül közölte, hogy a négy legnagyobb brit bankcsoport - HSBC, Barclays, Royal Bank of Scotland (RBS), Lloyds Banking Group - a megállapodás alapján az idén a tavalyinál kevesebb prémiumot fizet az alkalmazottaknak. Nem hivatalos becslések szerint a tavalyi prémiumszezonban összesen hétmilliárd font prémiumot vehettek fel a brit nagybankoknál dolgozók. Indulatos vita A milliós bankári prémiumokról különösen indulatos vita folyik Nagy-Britanniában azóta, hogy a pénzügyi válság elhatalmasodása után veszélybe került brit bankok közül többet csak sürgős és igen jelentős költségvetési tőkejuttatással sikerült életben tartani. Az előző kormány annak idején összesen 70 milliárd fontot fordított költségvetési forrásokból az összeomlás fenyegette bankok megmentésére. Ezzel - hosszú évtizedek óta először - gyakorlatilag bankállamosításokat hajtott végre. A kormányzati tőkejuttatások nyomán például a Royal Bank of Scotlandben jelenleg 84 százalékos, a Lloyds csoportban 43 százalékos az állami részesedés. Bumeránghatás Londoni elemzők szerint azonban a banki prémiumok jelentős mértékű csökkentésével éppen a kincstár járhat a legrosszabbul. Az egyik vezető londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben kimutatta: a legmagasabb jövedelmekre az idei pénzügyi évtől kivetett új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs, az egyéb adó- és járulékemelések, valamint a jutalmakra kirótt külön illetékek révén az adóhivatal többet „visz haza” a bankári prémiumokból, mint maguk a jutal- mazottak. És ha a kifizetett citybeli prémiumtömeg a tavalyi naptári évre becsült hétmilliárd fontról az idén például négymilliárd fontra apadna, az 1,8 milliárd font adókiesést okozna a brit költségvetésnek. A CEBR megállapítása szerint a londoni City a legsikeresebb években a brit közkiadások jelentős részét fedezte adóival, vagyis a bankszféra távolról sem annyira haszontalan képződmény a társadalom egésze szempontjából, ahogy azt „gazdaságilag analfabéta politikusok és kommentátorok állítják”. Nyitottak a bankvezérek A pénzügyminiszter a parlamentben elégedetten jelenthette be, hogy a nagybankok szinte teljes nyíltságot vállaltak a felső vezetők javadalmazásának ügyében. Ennek eredményeként az idei évtől a megállapodásban részes négy legnagyobb pénzintézet nyilvánosságra hozza az igazgatótanácsi tagok, valamint az igazgatótanácson kívüli öt legmagasabb fizetésű vezető jövedelmeit. A bankok vállalták azt is, hogy az idén 190 milliárd fontra emelik a brit üzleti vállalkozásoknak folyósított új hitelek összegét a tavalyi 179 milliárd fontról, vagyis több mint tíz- milliárd fonttal emelkedik a reálgazdaságba kiáramló új hitelek értéke. Újabb recesszió jöhet A brit statisztikai hivatal nemrég közzétett első becslése szerint a 2009 harmadik negyedében véget ért recessziót követő alig egy évnyi fellendülés után, 2010 negyedik negyedévében ismét csökkent a brit gazdaság teljesítménye. A számítások szerint az euróöve- zeten kívüli legnagyobb EU- gazdaság hazai összterméke a tavalyi utolsó három hónapban meglehetősen meredeken, 0,5 százalékkal esett vissza az előző negyedévvel összevetve. Ez teljesen váratlanul érte a brit piacot. Elemzők szerint a vártnál sokkal rosszabb teljesítményadatok nyomán valóban nem zárható ki az újabb recesszió a brit gazdaságban. (MTI,ú) Büntetőeljárást kezdeményezett a rendőrség - hatalmas állami megrendelések állhatnak a két kormánypárt vetélkedése mögött Korrupciós botrány Prágában - még a cseh uniós elnökség idejéből KOKES JÁNOS Prága. Szinte közhely, hogy minél magasabb szintű a politika, annál nagyobb a korrupció lehetősége. Igaz ez a cseh uniós elnökségre is, amelyre 2009 első felében került sor. Az EU-elnök- ségre több tízmilliárdot költött a cseh kormány, s a fél év alatt óriási összegek cseréltek gazdát. Csak pár hete derült ki: a Pro- mopro társaság 766 millió koronát vett fel azért, hogy a Prágában és más városokban megrendezett konferenciák helyszíneit audiovizuális eszközökkel látta el. Szakértők szerint ez az összeg többszöröse a reális árnak. Már az „eredeti” összeg is nagyon magas volt - 551 millió korona amely azonban időközben folyamatosan nőtt. Nyilván az sem véleüen, hogy a Promopro versenytárgyalás nélkül jutott e hatalmas megrendeléshez. Prágában ezekért a dolgokért akkoriban Alexandr Vondra Európa-ügyi kormányfőhelyettes felelt. Vondra ma védelmi miniszter, s határozottan visszautasítja, hogy bármiért is felelősséget viselhetne. A téma néhány hét alatt komoly pénzügyi és politikai botránnyá nőtte ki magát. A múlt héten végre a rendőrség is lépett. „Ismeretlen személy ellen büntetőeljárást indítottunk mert fennáll a gyanúja annak, hogy felelőtlenül kezelte az idegen vagyont” - nyilatkozta Roman Skrepek, a korrupciós ügyosztály szóvivője. A büntetőeljárást a Miroslav Kalousek vezette pénzügyminisztérium kezdeményezte az állami vagyon hűtlen kezelésének gyanújával. Mint a Právo írta: a tárca azt állítja, hogy az audiovizuális eszközökre az akkori, Mirek To- polánek vezette kormány döntése értelmében maximum 86 milliót volt szabad elkölteni. A tárca azt is kiderítette: a hatalmas összegből például 150 millió korona egy olyan cég számlájára került, amely bizonyíthatóan nem dogozott az audiovizuális eszközökszerelésén. Petr Nečas kormányfő védelmébe vette Vondrát, azt állítva, az ilyesfajta megrendelésekért a kormányhivatal akkori vezetője, Jan Novák volt a felelős. Maga Vondra kijelentette, semmiféle szerződést nem írt alá. Emlékeztetett: a kiadások folyamatosan emelkedtek, szinte minden többe került, mint azt betervezték. A pénzügyi tranzakciókat szerinte is N ovák felügyelte. A közéletből visszavonult To- polánek is megszólalt. „Vondra nem mond igazat. O és csapata személyesen nekem felelt a kiadásokért. Nekem már akkor soknak tűnt a Promopronak fizetett összeg.” Vondra és Kalousek - a Nečas-kormány két befolyásos minisztere - nyílt vitába keveredett. Vondra állítja: az ügy hátterében pártja, az ODS elleni támadás áll. Vannak olyan vélemények is, hogy az ügy lényegében az ODS és a TOP 09 (Kalousek) közti hatalmi harc, melynek hátterében nagy állami megrendelések állhatnak. Alapiskolák, figyelem! Ti Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet 9. osztályos tanulók részére készül Téma: A közgazdaságtan környezetre gyakorolt hatása A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt (2011. március 7. - április 8.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2011. február 21-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. Tanuljunk az Jelentkezési adatok Téma: Közgazdaságtan (9. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: E-mail: A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok száma:
