Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-15 / 37. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 15. Európai unió-hirdetés 21 Példátlan alku a kabinet és négy bankcsoport között - nyilvánosságra hozzák, mennyit keresnek a pénzintézetek vezetői Megadóztatja a brit kormány a nagybankokat A londoni jegybank patinás épülete. Mervyn King, a Bank of England kormányzója egy üzleti ren­dezvényen kijelentette: a britek átlagkeresete az idén - reálértéken számolva - valószínűleg a hat év­vel ezelőtti szintre süllyed vissza, és ilyesmire az 1920-as évek óta nem volt példa. (TASR/AP-felvétel) London. Az alkalmazotti prémiumok csökkenté­séről, a felső vezetők ja­vadalmazásának nyilvá­nosságra hozataláról és a vállalkozásoknak fo­lyósított hitelek jelentős növeléséről született át­fogó, a fejlett ipari tér­ségben eddig példátlan egyezség a brit kormány és a legnagyobb brit bankcsoportok között. ÖSSZEFOGLALÓ A múlt szerdán született meg­állapodás előtt egy nappal beje­lentették: a kormány a bankokra kirótt különadókat is emeli. A bankadó, amelynek teljes mértékű érvényesítéséből a kormány hosszabb távon évi 2,5 milliárd font körüli költségveté­si bevételt remél, már a tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális ko­alíció első költségvetésében is szerepelt. Az idei naptári évre a brit pénzügyi szférának azon­ban még csak csökkentett össze­get, éves szinten 1,7 milliárd fontot kellett volna befizetnie, abból a meggondolásból, hogy ez segíti a gyenge helyzetű ban­kok tőkehelyzetének megerősí­tését. George Osbome pénz­ügyminiszter azonban közölte, mivel a bankrendszer állapota jobb, mint korábban gondolták, a kormány már az idén a teljes összegű adót hajtja be a bankok­tól, vagyis hozzávetőleg 800 mil­lió fonttal emeli az illeték rendszerszintű éves összegét. Milliárdok prémiumra Osbome, amikor a bankokkal kötött megállapodás részleteit ismertette a brit parlament alsó­házában, kijelentette: négy éve, a bankszektorbeli fellendülés csúcsán a City pénzintézetei összesen 11,5 milliárd font pré­miumot fizettek ki alkalmazot­taiknak. Ennek zömét kész­pénzben folyósították, és a pré­miumok „túl nagy hányada után” mégadót sem fizettek. Számok ismertetése nélkül közölte, hogy a négy legnagyobb brit bankcsoport - HSBC, Barc­lays, Royal Bank of Scotland (RBS), Lloyds Banking Group - a megállapodás alapján az idén a tavalyinál kevesebb prémiumot fizet az alkalmazottaknak. Nem hivatalos becslések szerint a ta­valyi prémiumszezonban össze­sen hétmilliárd font prémiumot vehettek fel a brit nagybankok­nál dolgozók. Indulatos vita A milliós bankári prémiu­mokról különösen indulatos vi­ta folyik Nagy-Britanniában az­óta, hogy a pénzügyi válság el­hatalmasodása után veszélybe került brit bankok közül többet csak sürgős és igen jelentős költségvetési tőkejuttatással si­került életben tartani. Az előző kormány annak idején összesen 70 milliárd fontot fordított költ­ségvetési forrásokból az össze­omlás fenyegette bankok megmentésére. Ezzel - hosszú évtizedek óta először - gyakor­latilag bankállamosításokat hajtott végre. A kormányzati tőkejuttatások nyomán például a Royal Bank of Scotlandben je­lenleg 84 százalékos, a Lloyds csoportban 43 százalékos az ál­lami részesedés. Bumeránghatás Londoni elemzők szerint azonban a banki prémiumok je­lentős mértékű csökkentésével éppen a kincstár járhat a leg­rosszabbul. Az egyik vezető londoni gazdaságelemző inté­zet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben kimutatta: a leg­magasabb jövedelmekre az idei pénzügyi évtől kivetett új, 50 százalékos személyi jövede­lemadó-kulcs, az egyéb adó- és járulékemelések, valamint a ju­talmakra kirótt külön illetékek révén az adóhivatal többet „visz haza” a bankári prémiu­mokból, mint maguk a jutal- mazottak. És ha a kifizetett citybeli prémiumtömeg a tavalyi nap­tári évre becsült hétmilliárd fontról az idén például négy­milliárd fontra apadna, az 1,8 milliárd font adókiesést okoz­na a brit költségvetésnek. A CEBR megállapítása szerint a londoni City a legsikeresebb években a brit közkiadások je­lentős részét fedezte adóival, vagyis a bankszféra távolról sem annyira haszontalan képződ­mény a társadalom egésze szempontjából, ahogy azt „gaz­daságilag analfabéta politiku­sok és kommentátorok állítják”. Nyitottak a bankvezérek A pénzügyminiszter a parla­mentben elégedetten jelenthet­te be, hogy a nagybankok szinte teljes nyíltságot vállaltak a felső vezetők javadalmazásának ügyében. Ennek eredményeként az idei évtől a megállapodásban részes négy legnagyobb pénzin­tézet nyilvánosságra hozza az igazgatótanácsi tagok, valamint az igazgatótanácson kívüli öt legmagasabb fizetésű vezető jö­vedelmeit. A bankok vállalták azt is, hogy az idén 190 milliárd font­ra emelik a brit üzleti vállalko­zásoknak folyósított új hitelek összegét a tavalyi 179 milliárd fontról, vagyis több mint tíz- milliárd fonttal emelkedik a reálgazdaságba kiáramló új hi­telek értéke. Újabb recesszió jöhet A brit statisztikai hivatal nemrég közzétett első becslése szerint a 2009 harmadik ne­gyedében véget ért recessziót követő alig egy évnyi fellendü­lés után, 2010 negyedik ne­gyedévében ismét csökkent a brit gazdaság teljesítménye. A számítások szerint az euróöve- zeten kívüli legnagyobb EU- gazdaság hazai összterméke a tavalyi utolsó három hónapban meglehetősen meredeken, 0,5 százalékkal esett vissza az elő­ző negyedévvel összevetve. Ez teljesen váratlanul érte a brit piacot. Elemzők szerint a vártnál sokkal rosszabb teljesítmény­adatok nyomán valóban nem zárható ki az újabb recesszió a brit gazdaságban. (MTI,ú) Büntetőeljárást kezdeményezett a rendőrség - hatalmas állami megrendelések állhatnak a két kormánypárt vetélkedése mögött Korrupciós botrány Prágában - még a cseh uniós elnökség idejéből KOKES JÁNOS Prága. Szinte közhely, hogy minél magasabb szintű a politi­ka, annál nagyobb a korrupció lehetősége. Igaz ez a cseh uniós elnökségre is, amelyre 2009 első felében került sor. Az EU-elnök- ségre több tízmilliárdot költött a cseh kormány, s a fél év alatt óri­ási összegek cseréltek gazdát. Csak pár hete derült ki: a Pro- mopro társaság 766 millió koro­nát vett fel azért, hogy a Prágá­ban és más városokban meg­rendezett konferenciák helyszí­neit audiovizuális eszközökkel látta el. Szakértők szerint ez az összeg többszöröse a reális ár­nak. Már az „eredeti” összeg is nagyon magas volt - 551 millió korona amely azonban idő­közben folyamatosan nőtt. Nyil­ván az sem véleüen, hogy a Promopro versenytárgyalás nél­kül jutott e hatalmas megrende­léshez. Prágában ezekért a dol­gokért akkoriban Alexandr Vondra Európa-ügyi kormány­főhelyettes felelt. Vondra ma védelmi miniszter, s határozot­tan visszautasítja, hogy bármiért is felelősséget viselhetne. A té­ma néhány hét alatt komoly pénzügyi és politikai botránnyá nőtte ki magát. A múlt héten végre a rendőr­ség is lépett. „Ismeretlen sze­mély ellen büntetőeljárást indí­tottunk mert fennáll a gyanúja annak, hogy felelőtlenül kezelte az idegen vagyont” - nyilatkozta Roman Skrepek, a korrupciós ügyosztály szóvivője. A bünte­tőeljárást a Miroslav Kalousek vezette pénzügyminisztérium kezdeményezte az állami va­gyon hűtlen kezelésének gyanú­jával. Mint a Právo írta: a tárca azt állítja, hogy az audiovizuális eszközökre az akkori, Mirek To- polánek vezette kormány dönté­se értelmében maximum 86 mil­liót volt szabad elkölteni. A tárca azt is kiderítette: a hatalmas összegből például 150 millió ko­rona egy olyan cég számlájára került, amely bizonyíthatóan nem dogozott az audiovizuális eszközökszerelésén. Petr Nečas kormányfő védel­mébe vette Vondrát, azt állítva, az ilyesfajta megrendelésekért a kormányhivatal akkori vezetője, Jan Novák volt a felelős. Maga Vondra kijelentette, semmiféle szerződést nem írt alá. Emlékez­tetett: a kiadások folyamatosan emelkedtek, szinte minden töb­be került, mint azt betervezték. A pénzügyi tranzakciókat sze­rinte is N ovák felügyelte. A közéletből visszavonult To- polánek is megszólalt. „Vondra nem mond igazat. O és csapata személyesen nekem felelt a ki­adásokért. Nekem már akkor soknak tűnt a Promopronak fize­tett összeg.” Vondra és Kalousek - a Nečas-kormány két befolyásos minisztere - nyílt vitába keve­redett. Vondra állítja: az ügy hátterében pártja, az ODS elle­ni támadás áll. Vannak olyan vélemények is, hogy az ügy lé­nyegében az ODS és a TOP 09 (Kalousek) közti hatalmi harc, melynek hátterében nagy ál­lami megrendelések állhatnak. Alapiskolák, figyelem! Ti Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet 9. osztályos tanulók részére készül Téma: A közgazdaságtan környezetre gyakorolt hatása A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt (2011. március 7. - április 8.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2011. február 21-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. Tanuljunk az Jelentkezési adatok Téma: Közgazdaságtan (9. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: E-mail: A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok száma:

Next

/
Thumbnails
Contents