Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-10 / 33. szám, csütörtök
WWW.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 10. Iskola utca 11 Magyar nyelven felsőoktatást végző határontúli intézmények fóruma Fókuszban a tehetséggondozás Fábián István rektor az egyetem szerepvállalásáról tartott előadást (Fotó: Debreceni Egyetem) Ebben az évben kétnapos konferencia hívta fel a figyelmet a Debreceni Egyetemen a Kárpát-medence egységes magyar nyelvű tehetséggondozására. TÁJÉKOZTATÓ A környező országok magyar nyelven felsőoktatást végző intézményeinek február 4-én kezdődött fórumára Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek vendégek. A tanácskozáson a Debreceni Egyetem kezdeményezésére ünnepélyes keretek között írták alá a tehetséggondozási együttműködési megállapodásokat, amelynek együttműködő partnerei a határon túli intézmények mellett a tudományos és tehetséggondozó szervezetek, a hallgatói szervezetek, illetve az Országos Tudományos Diákköri Tanács, a Magyar Rektori Konferencia a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. A rendezvényt három évvel ezelőtt azzal a céllal hívta életre a Debreceni Egyetem, hogy együttműködve a határon túli magyar nyelven oktató intézmények vezetőivel lehetőséget teremtsen egymás jobb megismerésére, a meglévő együttműködések továbbfejlesztésére, egyben fórumot biztosítson olyan problémáknak, mint a magyarság megtartása, a tehetséggondozás, valamint az oktatás és a képzés nehézségeinek megoldása. 2011-ben a Debreceni Egyetem szervezésében az érintett felek ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást kötöttek a vajdasági felsőoktatásban tanuló magyar diákok tehetséggondozásának segítésére, a felvidéki és a kárpátaljai intézmények képviselői együttműködési szándéknyilatkozatot, a romániai felsőoktatási intézmények pedig támogató szándéknyilatkozatot írtak alá. A Magyar Tudományos Akadémia vállalta a rendezvény a fővédnökségét. Az eseményen kétoldalú szerződést kötött a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a DebreceniEgyetem. Az együttműködési megállapodás aláírásának helyszíne nem véletlenül a Debreceni Egyetem, hiszen az intézmény a nemzeti egységes tehetség- gondozás katalizátora, segítője szeretne lenni a jövőben is. Az eddig kialakított kapcsolatok is bizonyítják, hogy az intézmény jelentős feladatokat vállal a határon túli magyar fiatalok tehetséggondozásában. A határontúli intézmények, civil szervezetek és tehetség- gondozó mozgalmak örömmel vették a magyarországi kezdeményezést, mert nagy lehetőséget látnak a határontúli magyar nyelvű felsőfokú képzés minőségénekjavításában és verseny- képességének növelésében, hiszen a verseny a magyarság megtartásáért és életminőségé- nekjavításáért folyik. Különszámmal emlékezik az eseményre a Pedagógusfórum Hatvan éve indultak újra iskoláink LAPAJÁNLÓ A Pedagógusfórum januári számát, valamint az iskolák ünnepi beszámolóiból, 60. évfordulós megemlékezéseiből készült különszámot egyszerre kapják meg az iskolák, szülői szövetségek és a lap megrendelői. A Pedagógusfórum külön- számában ünnepi gondolatait Dániel Erzsébet, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának egykori elnöke osztja meg az olvasókkal. „Tisztelet és megbecsülés mindazoknak, akik hatvan év óta tanítóként, pedagógusként vállalják és viszik e gyönyörűséges terhet, s táplálják a hitet bennünk, gyermekeinkben, hogy csak az anyanyelvi tanulással érdemes útra indítani a jövő nemzedékeit.” A Pedagógusszövetség elnöke, Pék László köszöntőjében azokról a pedagógusokról is megemlékezik, akik a kezdeteknél példát mutatva tevékenyen jelen voltak. Köszöntőjében a 60 év alatt elért oktatáspolitikai eredményeket és össztársadalmi sikereket foglalja össze dióhéjban magyar oktatási intézményeink fejlődéstörténete tekintetében. Az ünnepi rendezvényekről szóló beszámolók sorát a kassai Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium nyitja, ezt követik a rimaszombati iskolák ünnepi rendezvényeiről szóló tudósítások. A Komáromi Bencés Gimnázium utódjáról, a Selye Jánosról Gmnáziumról az iskola pedagógusai, valamint Stirber Lajos írnak. A rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola, a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola egy- egy pedagógusa is beszámol az ünnepi megemlékezésről. A ga- lántai Kodály Zoltán Alapiskolát hárman is köszöntika lap hasábjain. A feledi Szombathy Viktor Alapiskola, a deáki, pozsony- püspöki, negyedi alapiskola és a lévai Juhász Gyula Alapiskola ünnepi rendezvényeiről is tudomást szerezhet az olvasó. A 60. évfordulóikat ünneplő középiskolák közül a párkányi gimnázium ad számot gazdag programjairól. A különszámot Duba Gyula és Gál Sándor írói vallomásai teszik színvonalasabbá. Duba a Lévai Állami Gimnáziumban s a nagy múltú Kassai Ipari Középiskoláról vall visszaemlékezésében. Gál Sándor gyermekkora háborús éveibe, az akkori bizonytalanság éveibe kalauzolja az olvasót. A Pedagógusfórum januári száma nagyrészt az idei iskolai behatásokkal foglalkozik. Szigeti László a Lapszél rovatban a magyar tanítási nyelvű iskolák fontosságára hívja fel a figyelmet. Pék László ugyanebben a szellemben közli gondolatait, s ő is abban reménykedik, hogy a magyar szülő magyar iskolába íratja gyermekét. Sajnos a vegyes házasságok esetében el- rettentőek a statisztikai adatok a magyar iskolát választók tekintetében. Több beszámolóban a Via Nova ICS Beiatkozási Körútjáról olvashatunk. Példaértékű programjaikról és rendezvényeikről számolnak be a lap hasábjain a nemeskajali alapiskola, valamint a gortva- kisfaludi, peredi és nagyfödé- mesi óvodák pedagógusai. A Rimaszécsi Alapiskola pedagógusa, Ujj Beáta jegyzetében az Állami Pedagógiai Intézet égisze alatt szervezett angol nyelvű tanfolyamok körül kialakult bonyodalmakra és szervezési hibákra mutat rá kritikusan. Ebben a számban is olvashatunk a Párkányi Gimnáziumról. Csicsay Sarolta az első ízben megszervezett vers- és prózamondó versenyüket értékeli. A bodrogközi és Ung-vi- déki tehetséggondozói versenyről Böszörményi Edit számol be. A Stafétabot rovatban Csicsay Alajos ezúttal egykori osztálytársát, Orbán Gyulát faggatja, Pelle István a Történelmi évfordulóban a modem magyar sajtó születéséről ír. Képriportban mutatkozik be a lévai Juhász Gyula Alapiskola, valamint pillanatképeket kap az olvasó a Via Nova ICS Beiratkozási Körútjáról is. (hábé) A POSTA HOZTA A komáromi iparisták történelemsikerei Elemükben voltak a kassai harmadikosok az uszodában (A szerző felvétele) A POSTA HOZTA Úszótanfolyam Kassán 1989-től január 22. a magyar kultúra napja. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti imánk, a Himnusz írását. A Palóc Társaság másfél évtizede hirdette meg első alkalommal azt a pályázatot, melynek célja a magyarságtudat elmélyítése, a szülőföld iránti hűség erősítése, a nemzeti történelem megismerése, az anyanyelvi képességek fejlesztése és a fiatalok tehetségének kibontakoztatása. A nemzeti összetartozás eszméjének terjesztéséhez és megszilárdításához az egész Kárpát-medencében élő magyar fiatalok hozzájárultak. A történelem iránt érdeklődő diákoknak lehetőségük nyílt a kiterjedt kutatómunkán kívül lakóhelyükhöz, az őket körülvevő világhoz fűződő érzéseik, gondolataik, javaslataik kinyilatkoztatására is. A helytörténeti bemutatáson kívül a történelmi visszaemlékezések, a helyhez kötődő mondák gyűjtése és nem utolsósorban a magyarság kérdésének fejtegetése is érdekes kihívásnakbizonyultak. Iskolánk, a komáromi Ipari Borsó Ákos (Képarchívum) Szakközépiskola diákjai évek óta bekapcsolódnak ebbe a nemzetközi szintű megmérettetésbe. Az eredményhirdetésre 2011. január 23-án, Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány székházában került sor. A kiemelt 1. helyezésért járó díjat, valamint a Magyar Kultúra Ála- pítvány különdíját a komáromi Ipari Szakközépiskola 2. osztályos tanulója, Borsó Ákos vehette át. A díjkiosztó gálaműsoron személyesen olvasta fel nagy tetszést arató „Mitől magyar az ember?” című pályamunkáját, melynek témája a nemzeti öntudat, a történelmi múlt és a nemzeti hovatartozás gondolata volt. A gépészeti szakon tanuló Ákos egyik kedvenc tantárgya a történelem. Lakóhelyén, Gútán is minden lehetőséget megragad, hogy új ismereteket szerezve bekapcsolódjon, sok esetben akár szervezőként, egy-egy történelmi jellegű vetélkedőbe. Örömmel vette tudomásul, hogy a győztesnek járó értékes könyvcsomag mellé részvételt nyert az Örökség Népfőiskolái Tábor rendezvényeire, valamint a Magyar Kultúra Alapítvány külön- díjaként egy múzeumlátogatásokkal színesített budapesti hétvége is vár rá. Az iparisták pályamunkái közül'még Kováč Máténak lakóhelye, Bátorkeszi történelmét bemutató dolgozata nyerte el a zsűri tetszését. A Komáromi Ipari Szakközép- iskolában a szaktantárgyak mellett a társadalomtudományok ismerete, az állandó értékek tisztelete és a humán műveltség sem szorul háttérbe. Biztató tény, hogy rohanó világunkban a középiskolás fiatalok részéről van érdeklődés az ilyen jellegű megmérettetések iránt. Dr. Tóth Katalin felkészítő tanár Az elmúlt öt hétben a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola kis harmadikosai úszótanfolyamon vettek részt. Igaz, hogy néha hóesésben és esőben mentek a tanfolyamra, de a kedvük mindig nagyon jó volt. Akadt köztük olyan gyerek is, aki most volt életében először uszodában. A kis úszópalánták nagyon élvezték a nagy medencét. Mindenki megtanult siklani a vízen, a hátúszást is elsajátították - sőt a legügyesebbeknek a gyorsúszást is sikerült a megfelelő légzéstechnikával begyakorolni. A tanfolyam végén minden résztvevő „vizes” bizonyítványt kapott, melyet az osztály csoportképe díszít, így a gyerekek később bármikor felidézhetik életüknek ezt a szép élményekkel teli időszakát. Tóth Zsóka osztályfőnök kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola