Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-10 / 33. szám, csütörtök

WWW.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 10. Iskola utca 11 Magyar nyelven felsőoktatást végző határontúli intézmények fóruma Fókuszban a tehetséggondozás Fábián István rektor az egyetem szerepvállalásáról tartott elő­adást (Fotó: Debreceni Egyetem) Ebben az évben kétnapos konferencia hívta fel a fi­gyelmet a Debreceni Egye­temen a Kárpát-medence egységes magyar nyelvű tehetséggondozására. TÁJÉKOZTATÓ A környező országok magyar nyelven felsőoktatást végző in­tézményeinek február 4-én kez­dődött fórumára Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek vendé­gek. A tanácskozáson a Debre­ceni Egyetem kezdeményezésé­re ünnepélyes keretek között ír­ták alá a tehetséggondozási együttműködési megállapodá­sokat, amelynek együttműködő partnerei a határon túli intéz­mények mellett a tudományos és tehetséggondozó szerveze­tek, a hallgatói szervezetek, il­letve az Országos Tudományos Diákköri Tanács, a Magyar Rek­tori Konferencia a Magyar Tu­dományos Akadémia támogatá­sával. A rendezvényt három évvel ezelőtt azzal a céllal hívta életre a Debreceni Egyetem, hogy együttműködve a határon túli magyar nyelven oktató intéz­mények vezetőivel lehetőséget teremtsen egymás jobb megis­merésére, a meglévő együtt­működések továbbfejlesztésére, egyben fórumot biztosítson olyan problémáknak, mint a magyarság megtartása, a tehet­séggondozás, valamint az okta­tás és a képzés nehézségeinek megoldása. 2011-ben a Debreceni Egye­tem szervezésében az érintett fe­lek ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást kötöttek a vajdasági felsőokta­tásban tanuló magyar diákok tehetséggondozásának segíté­sére, a felvidéki és a kárpátaljai intézmények képviselői együtt­működési szándéknyilatkoza­tot, a romániai felsőoktatási in­tézmények pedig támogató szándéknyilatkozatot írtak alá. A Magyar Tudományos Akadé­mia vállalta a rendezvény a fő­védnökségét. Az eseményen kétoldalú szerződést kötött a Marosvásár­helyi Művészeti Egyetem és a DebreceniEgyetem. Az együttműködési megál­lapodás aláírásának helyszíne nem véletlenül a Debreceni Egyetem, hiszen az intézmény a nemzeti egységes tehetség- gondozás katalizátora, segítője szeretne lenni a jövőben is. Az eddig kialakított kapcsolatok is bizonyítják, hogy az intézmény jelentős feladatokat vállal a ha­táron túli magyar fiatalok te­hetséggondozásában. A határontúli intézmények, civil szervezetek és tehetség- gondozó mozgalmak örömmel vették a magyarországi kezde­ményezést, mert nagy lehetősé­get látnak a határontúli magyar nyelvű felsőfokú képzés minő­ségénekjavításában és verseny- képességének növelésében, hi­szen a verseny a magyarság megtartásáért és életminőségé- nekjavításáért folyik. Különszámmal emlékezik az eseményre a Pedagógusfórum Hatvan éve indultak újra iskoláink LAPAJÁNLÓ A Pedagógusfórum januári számát, valamint az iskolák ün­nepi beszámolóiból, 60. évfor­dulós megemlékezéseiből ké­szült különszámot egyszerre kapják meg az iskolák, szülői szövetségek és a lap megrende­lői. A Pedagógusfórum külön- számában ünnepi gondolatait Dániel Erzsébet, a Csemadok Érsekújvári Területi Választ­mányának egykori elnöke oszt­ja meg az olvasókkal. „Tisztelet és megbecsülés mindazoknak, akik hatvan év óta tanítóként, pedagógusként vállalják és vi­szik e gyönyörűséges terhet, s táplálják a hitet bennünk, gyermekeinkben, hogy csak az anyanyelvi tanulással érdemes útra indítani a jövő nemze­dékeit.” A Pedagógusszövetség elnöke, Pék László köszöntőjé­ben azokról a pedagógusokról is megemlékezik, akik a kezde­teknél példát mutatva tevéke­nyen jelen voltak. Köszöntőjé­ben a 60 év alatt elért oktatáspo­litikai eredményeket és össztár­sadalmi sikereket foglalja össze dióhéjban magyar oktatási in­tézményeink fejlődéstörténete tekintetében. Az ünnepi rendezvényekről szóló beszámolók sorát a kassai Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium nyitja, ezt követik a rimaszombati iskolák ünnepi rendezvényeiről szóló tudósítá­sok. A Komáromi Bencés Gim­názium utódjáról, a Selye Já­nosról Gmnáziumról az iskola pedagógusai, valamint Stirber Lajos írnak. A rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola, a Szepsi Ma­gyar Tannyelvű Alapiskola egy- egy pedagógusa is beszámol az ünnepi megemlékezésről. A ga- lántai Kodály Zoltán Alapiskolát hárman is köszöntika lap hasáb­jain. A feledi Szombathy Viktor Alapiskola, a deáki, pozsony- püspöki, negyedi alapiskola és a lévai Juhász Gyula Alapiskola ünnepi rendezvényeiről is tu­domást szerezhet az olvasó. A 60. évfordulóikat ünneplő kö­zépiskolák közül a párkányi gimnázium ad számot gazdag programjairól. A különszámot Duba Gyula és Gál Sándor írói vallomásai teszik színvonala­sabbá. Duba a Lévai Állami Gimnáziumban s a nagy múltú Kassai Ipari Középiskoláról vall visszaemlékezésében. Gál Sán­dor gyermekkora háborús évei­be, az akkori bizonytalanság éveibe kalauzolja az olvasót. A Pedagógusfórum januári száma nagyrészt az idei iskolai behatásokkal foglalkozik. Szi­geti László a Lapszél rovatban a magyar tanítási nyelvű iskolák fontosságára hívja fel a figyel­met. Pék László ugyanebben a szellemben közli gondolatait, s ő is abban reménykedik, hogy a magyar szülő magyar iskolába íratja gyermekét. Sajnos a ve­gyes házasságok esetében el- rettentőek a statisztikai adatok a magyar iskolát választók te­kintetében. Több beszámoló­ban a Via Nova ICS Beiatkozási Körútjáról olvashatunk. Példa­értékű programjaikról és ren­dezvényeikről számolnak be a lap hasábjain a nemeskajali alapiskola, valamint a gortva- kisfaludi, peredi és nagyfödé- mesi óvodák pedagógusai. A Rimaszécsi Alapiskola pedagó­gusa, Ujj Beáta jegyzetében az Állami Pedagógiai Intézet égi­sze alatt szervezett angol nyelvű tanfolyamok körül ki­alakult bonyodalmakra és szervezési hibákra mutat rá kri­tikusan. Ebben a számban is ol­vashatunk a Párkányi Gimná­ziumról. Csicsay Sarolta az első ízben megszervezett vers- és prózamondó versenyüket érté­keli. A bodrogközi és Ung-vi- déki tehetséggondozói ver­senyről Böszörményi Edit szá­mol be. A Stafétabot rovatban Csicsay Alajos ezúttal egykori osztálytársát, Orbán Gyulát faggatja, Pelle István a Törté­nelmi évfordulóban a modem magyar sajtó születéséről ír. Képriportban mutatkozik be a lévai Juhász Gyula Alapiskola, valamint pillanatképeket kap az olvasó a Via Nova ICS Be­iratkozási Körútjáról is. (hábé) A POSTA HOZTA A komáromi iparisták történelemsikerei Elemükben voltak a kassai harmadikosok az uszodában (A szerző felvétele) A POSTA HOZTA Úszótanfolyam Kassán 1989-től január 22. a ma­gyar kultúra napja. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti imánk, a Him­nusz írását. A Palóc Társaság másfél év­tizede hirdette meg első alka­lommal azt a pályázatot, mely­nek célja a magyarságtudat elmélyítése, a szülőföld iránti hűség erősítése, a nemzeti tör­ténelem megismerése, az anyanyelvi képességek fejlesz­tése és a fiatalok tehetségének kibontakoztatása. A nemzeti összetartozás eszméjének ter­jesztéséhez és megszilárdítá­sához az egész Kárpát-meden­cében élő magyar fiatalok hoz­zájárultak. A történelem iránt érdeklődő diákoknak lehetőségük nyílt a kiterjedt kutatómunkán kívül lakóhelyükhöz, az őket körülve­vő világhoz fűződő érzéseik, gondolataik, javaslataik kinyi­latkoztatására is. A helytörténeti bemutatáson kívül a történelmi visszaemlékezések, a helyhez kötődő mondák gyűjtése és nem utolsósorban a magyarság kér­désének fejtegetése is érdekes kihívásnakbizonyultak. Iskolánk, a komáromi Ipari Borsó Ákos (Képarchívum) Szakközépiskola diákjai évek óta bekapcsolódnak ebbe a nemzetközi szintű megmérette­tésbe. Az eredményhirdetésre 2011. január 23-án, Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány székházában került sor. A ki­emelt 1. helyezésért járó díjat, valamint a Magyar Kultúra Ála- pítvány különdíját a komáromi Ipari Szakközépiskola 2. osztá­lyos tanulója, Borsó Ákos vehet­te át. A díjkiosztó gálaműsoron személyesen olvasta fel nagy tetszést arató „Mitől magyar az ember?” című pályamunkáját, melynek témája a nemzeti öntu­dat, a történelmi múlt és a nem­zeti hovatartozás gondolata volt. A gépészeti szakon tanuló Ákos egyik kedvenc tantárgya a történelem. Lakóhelyén, Gútán is minden lehetőséget megra­gad, hogy új ismereteket szerez­ve bekapcsolódjon, sok esetben akár szervezőként, egy-egy tör­ténelmi jellegű vetélkedőbe. Örömmel vette tudomásul, hogy a győztesnek járó értékes könyv­csomag mellé részvételt nyert az Örökség Népfőiskolái Tábor rendezvényeire, valamint a Ma­gyar Kultúra Alapítvány külön- díjaként egy múzeumlátogatá­sokkal színesített budapesti hét­vége is vár rá. Az iparisták pályamunkái közül'még Kováč Máténak la­kóhelye, Bátorkeszi történel­mét bemutató dolgozata nyer­te el a zsűri tetszését. A Komáromi Ipari Szakközép- iskolában a szaktantárgyak mel­lett a társadalomtudományok ismerete, az állandó értékek tisztelete és a humán műveltség sem szorul háttérbe. Biztató tény, hogy rohanó világunkban a középiskolás fiatalok részéről van érdeklődés az ilyen jellegű megmérettetések iránt. Dr. Tóth Katalin felkészítő tanár Az elmúlt öt hétben a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapisko­la kis harmadikosai úszótanfo­lyamon vettek részt. Igaz, hogy néha hóesésben és esőben men­tek a tanfolyamra, de a kedvük mindig nagyon jó volt. Akadt köztük olyan gyerek is, aki most volt életében először uszodá­ban. A kis úszópalánták nagyon élvezték a nagy medencét. Mindenki megtanult siklani a vízen, a hátúszást is elsajátítot­ták - sőt a legügyesebbeknek a gyorsúszást is sikerült a megfe­lelő légzéstechnikával begya­korolni. A tanfolyam végén minden résztvevő „vizes” bizo­nyítványt kapott, melyet az osz­tály csoportképe díszít, így a gyerekek később bármikor fel­idézhetik életüknek ezt a szép élményekkel teli időszakát. Tóth Zsóka osztályfőnök kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola

Next

/
Thumbnails
Contents