Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-10 / 33. szám, csütörtök
12 Iskola utca-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 10. www.ujszo.com A POSTA HOZTA A magyar kultúra napja a Selye Gimnáziumban Párkányi gimnazisták a budapesti Educatio 2011 Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon Szórólapok, ajándékok, infók Sok új információt szerezhettek a diákok (Fotó: Párkányi Gimnázium) Hétfőn, január 24-én tartalmasán emlékeztünk meg a magyar kultúra napjáról. Iskolánk diákönkormányzata indítványára, szervezésében és legnagyobb örömére vendégül láthattuk Kopócs Tibor festőművészt, Zsapka Attila zeneművészt, Lengyel Zoltán hobbifotóst, valamint a Vasárnap hetilap szerkesztői gárdáját, Cs. Liszka Györgyit, Csiba Annabellát és Szamaránszky Editet. Kopócs Tibor grafikus és festőművész a Komáromi Alkotóművészek Társaságának elnöke és az Atelier című folyóirat szerkesztője. Jövetelének célja a kortárs festészet bemutatása volt a fiataloknak. Egy kisebb történelmi áttekintés mellett megemlítette a főbb eseményeket, melyek hozzájárultak a mostani művésztársaságok kialakulásához, szemléletéhez. A hallgatók feszült figyelemmel hallgatták, hiszen egy rendkívül érdekes és nem mindennapi előadásnak lehettek fül- és szemtanúi. A diákságban természetesen rengeteg kérdés merült fel, melyekre Kopócs Tibor nagy örömmel válaszolt, és ha az idő szűkössége miatt nem is korlátlanul, de beszélgetést is kezdeményezett az érdeklődőbb diákokkal. Természetesnek vélte, hogy a fiatalok még keresik a saját stílusukat, ami a festészetre is érvényes, elvégre egy fiatal művész is próbálgat mindenféle módot, hogy a művészetben megtalálja önmagát. Elmesélte a festészettel kapcsolatos érzelmeit, azt, hogy milyen érzés alkotni, hiszen ilyenkor valójában a lélek felüdül. Továbbá azt is fontos tudni, hogy egy alkotás akkor jó, ha annak készítője beleviszi a saját érzelmeit, s általa tudunk következtetni az alkotó lelki világára. így hát bátran buzdított minket arra, hogy alkossunk, hiszen ez' a legnagyszerűbb módja az önkifejezésnek. A Magyar Kultúra Napja alkalmából iskolánkba látogatott Zsapka Attila művész úr is, műveiből készült könnyed, rövid műsort hozott, majd az előadás végén válaszolt a diákok és az iskolaújság riporterének kérdéseire. Még az elején, megelőzve a kérdéseket, mosolyogva mondta el a diákoknak, hogy a zenész életéről nem tud sok mindent mondani: őt magát a Beatles dalai és pályafutása ihlette, miattuk akart mindenáron megtanulni gitározni. A műsorban szerepeltek József Attila verseinek megzenésített verziói, ilyenek voltak a Kész a leltár és a Tiszta szívvel című vers, Böröczky Mihály Bú- vócska című műve, amelynek videoklipjét Komáromban forgatták, s megtalálható a you- tube.com megosztó oldalon. Kérdésünkre, hogy a zene mellett végez-e más munkát is, azt a választ kaptuk, neki a zene a munka, ezt végzi hivatásosan, így teljes figyelmét erre tudja fordítani. A verseket nem csupán azok hangulatára ügyelve zenésíti meg, az is fontos számára, hogy benne mit ébresztenek a gondolatok. Előadásai főként aktuális, futó műsorok, bár néha a korosztályhoz is igazítja a repertoárt, elvégre egy kisiskolás közönséget nehezebben köt le egy komoly mű, mint egy, a felnőttkor küszöbén álló gimnazistát. A munka mindenesetre megéri a zenésznek, már csak amiatt a pár ember miatt is, akiket megfog a dal, és komolyan elgondolkodik rajta. Botló Xénia, 3. B komáromi Selye János Gimnázium Egy hatalmas aréna, rengeteg stand, tömérdeklátogató. így tudnám röviden jellemezni a Magyarország egyetemeit, főiskoláit és további szakiskoláit bemutató kiállítást, az Educatio 2011 Nemzetközi Oktatási Szakkiálk'tást, amely Budapesten volt, aPapp László Sportarénában. MOLNÁR RÉKA Pályaválasztás előtt álló diák vagyok, aki még csak keresi a számára legmegfelelőbb szakmát és az ehhez szükséges iskolát. Igaz, még. csupán harmadéves vagyok a Párkányi Gimnáziumban, de már most tudom, mi az, ami igazán érdekel, és amivel foglalkozni szeretnék, így tehát a szakma már kipipálva (ez pedig a gyógyszerészet), de az egyetem még kérdéses. Nagy düemmában vagyok: pozsonyi, illetve egyéb szlovákiai felsőfokú intézményt válasszak, vagy inkább tanuljak anyanyelvemen a határon túl. Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya, de nem árt a döntés előtt alaposan mérlegelni. Éppen ezért nagyon örültem, amikor tanárnőm, Csicsay Sarolta megemlítette ezt a kiállítást. Már hónapokkal ezelőtt nézegettem a kiállítás honlapját, és tűkön ültem, mikor töltik már fel azon iskolák elérhetőségeit, amelyek a helyszínen is részt vesznek majd. Végre eljött ez a nap is, majd boldogan böngésztem tovább a számomra megfelelő intézmények oldalain. Felírtam standszámukat, és vártam, hogy már ott legyek, és mindenfélét kérdezhessek. Tanárnőnk az indulás előtti napon sok hasznos információval ellátott, még egy, a felvételihez szükséges könyvet is közreadott az osztályban, ezenkívül térképet is mutatott nekünk, hogy egy kicsit tájékozódni tudjunk majd a csarnokban. Az autóbuszunk teljesen megtelt, hiszen négy osztály diákjai jelentkezhettek erre abudapestiútra. Amikor megérkeztünk a Sportarénába, egy kicsit megrémültem. Mindenütt sátrat, szórólapot, nyüzsgő tömeget láttam. Nem tudtam elképzelni, hogyan fogom magam itt kiismerni. Szerencsére ez az érzés hamar elmúlt, és szépen sorban minden sátrat megtaláltam. • Érdeklődtem a Semmelweis, a Szegedi, a Debreceni, a Pécsi Tudományegyetem, valamint az ELTE standjánál. Mindenütt ugyanazokat a kérdéseket tettem fel: milyen tantárgyakból kell érettségiznem, milyen ponthatárok voltak az előző években, milyen tantárgyakat tanulok majd, illetve milyen lehetőségeim lesznek az egyetem elvégzése után. Készségesen válaszoltak kérdéseimre, és biztattak, hogyha még a nap folyamán valami egyéb is eszembe jut, nyugodtan térjek vissza hozzájuk. Rengeteg információt gyűjtöttem, és az utolsó egyetem megtekintése után már rangsorolni is tudtam őket, aszerint, hogy melyiket találtam a leginkább vonzónak. Számomra a Szegedi Tudomány- egyetem lett a „befutó”, annak ellenére, hogy ez van lakóhelyemtől a legtávolabb. Ez a nagy szimpátia annak köszönhető, hogy a diákok olyan lelkesedéssel beszéltek a laboratóriumi munkáikról, iskolájukról, kollégiumukról, hogy egyszerűen beleszerettem (megjegyzem, ilyen lelkesedést egyik standnál sem tapasztaltam). Az idelátogató diákok hada nemcsak konkrét egyetemekről érdeklődhetett, hanem pályaválasztási tanácsadást is igénybe vehetett, aminek - meglátásom szerint - nagy sikere volt. Az egyik ilyen standnál különféle teszteket tölthettünk ki, mint például érzelmi vagy kreativitás teszt, amiért cserébe egy táskát kaptunk. Ezen teszteket hozzáértő szakértők bírálták, jellemezték, amelyek eredményét e- mailben küldték el. Egyébként az egyetemek minden cselt bevetettek, hogy igazán reklámozzák magukat, ki így,ki úgy. Feltűnő voltpéldáula Miskolci Egyetem, amely egy videóval készült. A történet szerint az egyik itt végzett hallgató kifejlesztett egy szuperitalt, amelyet, ha elfogyasztottak a diákok, szuperképességeket szereztek. Ilyen szuperitalt osztogattak a .járókelőknek” is, akiknek ezért cserébe hagyniuk kellett lefényképeztetni magukat fura papíremberkék társaságában, majd az egyik közösségi oldalon tetszésüket kifejezni az egyetemmel szemben, ezáltal megtekinthették fotójukat. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola csokival lepett meg minden kedves látogatót, amelynek papírján, ha a „Gratulálunk” szócskát találták, regisztráció ellenében értékes ajándékokat nyerhettek. Szerintem nemcsak a diákoknak volt fontos ez a kiállítás, hanem a pedagógusok is sok új információt szerezhettek, hiszen több előadás is folyt. A hallgatók például a 2009-es Pisa jelentés értékeléséről is tudomást szerezhettek, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár előadását is meghallgathatták. Több tucat külföldi oktatási intézmény is bemutatkozott, és bemutatók voltak aXXI. század oktatásában használatos legmodernebb technikai eszközökről is. Még a tankönyvkiadók standját is megnézhettük, és angol szintfelmérőt is kitölthettünk. Örülök, hogy lehetőségem nyílt megtekinteni ezt az érdekes kiállítást, ahol olyan információk birtokábajutottam, amilyeneket legfeljebb akkor szerezhettem volna, ha már a kiszemelt intézmény padjait koptattam volna. A szerző a Párkányi Gimnázium III. C osztályos tanulója írjatok az Iskola Utcának! Továbbra is szívesen várjuk diákok, tanárok beszámolóit iskolájuk eseményeiről, eredményeiről, valamint a tehetséges diákokat bemutató írásokat, melyeket az iskolautca@ujszo.com vagy a redakcia@ujszo.com e- mail-címre küldhetnek el. Alapiskolák, figyelem! Program a tudás közvetítésére -. szórakoztató formában A következő munkafüzet 6. és 7. osztályos tanulók részére készül Téma: Közlekedési alapismeretek A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt (2011. március 7. - április 8.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2011. február 14-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. További információk a 02/59 233 266-os telefonszámon. Slovnaft Jelentkezési adatok Téma: Közlekedési alapismertek (6. és 7. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: ................................................. E-mail: A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok száma:
