Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-09 / 32. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com TOLLVONÁS A blues halála M JUHASZ KATALIN Vasárnap reg­gel holtan talál­ták egy spa- nyolországi hotelszobában GaryMoore-t,a világegyikleg- elismertebb, egyben leghíre­sebb blues gitárosát. A meg­döbbentő hírben három nyugtalanító dolog zsúfoló­dott össze. Az első az, hogy Moore mindössze 58 éves volt, és egyáltalán nem vo­nult még vissza, évente több hosszú turnét abszolvált. A második, hogy a halál okáról még mindig nem tudni sem­mit, a hírforrások szűk­szavúak. Mintha csak azt üzennék nekünk az illetéke­sek, hogy inkább ne akarjuk tudni a részleteket, marad­jon meg nekünk Gary Moore olyannak, amilyennek ismer­tük: a gitárját szinte szerel­mes áhítattal „simogató”, erős érzelmeket összegyűjtő és generáló, igazi nagybetűs zenésznek. A harmadik nyugtalanító dolog a leg­összetettebb, és összefügg egy Hobó-interjúval. Abú- csúkoncert előtti napokban valamelyik tévében Hobó azt nyilatkozta, hogy a blues ha­lott stílus. Szép lassan meg­öregedett és kimúlt, mert el­végezte feladatát: új életet lehelt a ma rockzeneként jegyzett műfajba. A nagy öre­gek távozásával vége lesz, olyanná válik, mint a dixiland - azaz valamiféle nosztalgia által körüllengett érdekes­séggé válik, amelyet a fiata­lok nem fejlesztenek tovább, nem folytatnak. Szóval ezt mondta az öreg magyar bluesman, aki régi zenekarával utoljára áll szín­padra. És be kellett látnom, hogy igaza van. Változik a vi­lág, változik az értelmek kife­jezésének módja a zenében, a hallgatói igények, illetve a piac az alkotókat is befolyá­solja. Az egykor forradalmian újszerű hangzású stílusok megtermékenyítik ugyan a mai zenét, de hatásuk az évek múlásával már csak nyomok­ban lesz felfedezhető. Tulaj­donképpen jó, hogy Gary Moore ezt már nem érheti meg. Nem kell végignéznie és amolyan utolsó mohikán­ként végigasszisztálnia a blues halálát. Akkor ment el, amikor még legendaként tá­vozhatott. Amikor még nem kell lexikonban lapozgat­nunk ahhoz, hogy tudjuk, mit tett le az asztalra a Thin Lizzy zenekar, amelyben rö­vid ideig játszott, milyen vál­tozatos stúdióalbumokat ho­zott össze annak ellenére, hogy a blues szabályait be­tartva meglehetősen szűk akkord-keretek között moz­gott, és hogy hangzott a Still Got the Blues gitárszólója. Legyen neked könnyű a föld, Gary Moore! A Gömöryek hagyatéka Rimaszombat. Holnap 15 órakor a Gömör-Kishonti Múze­umban Maróthy Margit és Gömöry Olivér tiszteletére nyílik emlékkiállítás. A család a 19. századi Gömör-Kishont vár­megye meghatározó nemesi családjai közé tartozott, ma vi­szont már homály fedi a „gömöri Szindbád”, Olivér és szí­nésznő felesége, a „kígyóval beszélgető asszony”, Margit ne­vét. A Gömöryek családi fészkét, a serkei kastélyt eszi az enyészet, régi pompájából mára semmi sem maradt. Akiállí­tott személyes tárgyak, fényképek, levelek és képzőmű­vészeti alkotások többsége Maróthy Margit 1955-ben bekö­vetkezett halálát követően került a múzeumba. A gyűjtemény az intézménytörténetében először látható teljes egészében, április 30-ig. (juk) Mérő László szerint nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem pont fordítva A szív és az agy indokai Az érzelmek a logikus gondolkodásban is jelen vannak, sőt, hiányukat éppen a racionális gon­dolkodás sínyli meg el­sősorban. TARR CSILLA Egy ilyen meglepő gondolat­tal indít Mérő László legújabb könyvében, amelynek címe Az érzelmek logikája. Mérő László elsősorban ma­tematikus koponya. 1987-ben számítógépes játékokat gyártó céget alapított, ahol a játékel­méletek gyakorlati kivitelezé­sével foglalkozik. Az ELTE Gazdaságpszichológiai Intéze­tének docense, valamint több mint 25 éve az ELTE Pszicholó­giai Intézetében tanít. A pszi­chológiához a mesterséges in­telligencia kutatásán keresztül került közel. Úgy gondolta: megtanulja, amit az emberi in­telligenciáról a pszichológia tudni vél, majd ezzel a tudással visszatér és a mesterséges intel­ligencia műszaki tudomány­ágában kamatoztatja. Az el­múlt csaknem három évtized pszichológiai kutatásai viszont meggyőzték őt. A könyv egy elméleti mate­matikus, gyakorlati alkalmazó és tudományos kutató munká­ját dicséri. ír a szív indokairól, miszerint nincs meg a logikus gondolkodás érzelmek nélkül, lásd. a gyomorszorító matek­verseny, viszont feltevései so­sem lépik túl a tudományos bi­zonyítások mezsgyéjét. „Az ér­zelmek egyáltalán nem függet­lenek a tudatos, logikus gon­dolkodástól, hanem annak nél­külözhetetlen segédeszközei. A szív és az agy indokait lehetet­len szétválasztani egymástól” - így fogalmazza meg Mérő Lász­ló könyve alaptézisét. A könyv borítója nem éppen komolyságot és méltóságot tükröz. A Tericum kiadó grafi­kusainak jóvoltából két plüss mackó nézi a ruhakötélre kife­szített és csipesszel fellógatott kis piros papírszívecskéket. Hol van ebben a logika? Hát igen, úgy látszik a borítón az érzelmi töltetű mackók, míg a tarta­lomban az érzelmekkel töltött logikai eszmefuttatások foglal­nak helyet. Egyszerűen és tényszerűen fogalmaz, hogy egy tudományban járatlan em­berhez is közelebb hozza és tál­cán kínálja a tudományt. Teszi mindezt költői idézetekkel, rengeteg életből vett példával, kísérletek leírásával, levezetés­sel, különféle tesztek bemuta­tásával. Ezzel is emberbarátib- bá varázsolva a sokak által ri­degnek és földöntúlinak kikiál­tott tudományt. Következzék néhány ízelítő. Az első fejezet kerettörténeté­ben a szerző kamaszkori haver­jának, csajozós Alexnek a taná­csa olvasható: „Meg kell nevet­tetni a lányt, akkor megkapod.” Egy matek-agyú ember számá­ra Alex tanácsa, megfelelő el­méleti tudás hiányában hasz­nálhatatlannak bizonyult. A megfelelő elméleti hátteret az első fejezet biztosítja számunk­ra, s így arra a következtetésre juthatunk, hogy hosszú, bonyo­lult úton, fáradságos lelkizéssel elérhetjük, hogy egy lány örül­jön nekünk, viszont a James- Lange elmélet ismerétében van egy rövidebb út is: a lány meg- nevettetése. A James-Lange mechanizmus azon alapszik, hogy az alapérzelmek a külvi­lág ingereinek hatására alakul­nak ki bennünk. Testünkben végbe mennek azok a zsigeri változások, amelyek az adott alapérzelemre jellemzőek, és ezek érzékelése hozza ben­nünk létre az alapérzelmeknek megfelelő érzeteket. Vagyis nem azért sírunk mert szomo­rúak vagyunk, hanem azért va­gyunk szomorúak, mert sírunk. A könyvből kiderül, hogy a feljebb említett alapérzelmek­ből hatot különböztetünk meg: öröm, szomorúság, düh, un­dor, félelem, meglepődés. Ezt a hatot tudja az emberek legna­gyobb többsége nemre, korra, hovatartozásra való tekintet nélkül a legnagyobb arányban helyesen azonosítani. Aligha­nem ezek azok az érzelmek, amelyek az állatvilágból ha- gyományozódtak ránk, s bioló­giailag is kódolva vannak ben­nünk. A szeretetet nem lehet az alapérzelmek közé beilleszte­ni, mivel nem kapcsolódik hoz­zá egyértelműen felismerhető arckifejezés, de a „szeretet- központot” sem sikerült még megtalálni az agyban. A szere­tetet tanulni kell, csak úgy ma­gától nem jön bennünk létre. Azt is megtudhatjuk, melyek a rosszkedv előnyei. A rossz hangulat ugyanis védelmet nyújt az ellen, hogy hamis in­formációkat raktározzunk el az emlékeinkben. Ajókedv viszont a kreativitást segíti, melynek ve­lejárója sok esetben a flow érze­te. A flow állapotában, melynek felfedezője egy erdélyi szárma­zású professzor, Csíkszentmi- hályi Mihály, csak úgy megtör­ténnek a dolgok-vagyis azono­sulni tudunk a cselekvéssel. Ezt az állapotot akkor tudjuk elérni, ha olyan feladatot választunk, amit még éppen meg tudunk oldani, célunk világos, a kont­roliunk feladása, én-tudatunk és az időérzékünk elvesztése mellett teljesen koncentráltak vagyunk. Megismerkedhetünk a depresszív realizmus sok esetben hasznos előnyeivel. A depresszív realizmussal járó szomorúság pedig nem feltét­lenül jelent egyben boldogta­lanságot is. Kutatások eredmé­nye, hogy a boldogság nem azonos a boldogtalanság hiá­nyával. A boldogság és a bol­dogtalanság valójában nem el­lentétei egymásnak. Mérő külön fejezetet szán az érzelmek szerepének a gazda­ságban, illetve az üzleti dönté­sek érzelmi befolyásoltságá­nak, de az érzelmeknek a gaz­dasági összeomlásban játszott szerepét is elemzi. Az érzelmek logikáját három különböző as­pektusból vizsgálja a szerző: az érzelmek szerkezetén keresz­tül, az érzelmek szerepén a gondolkodásban, valamint az érzelmek szerepén a gazda­ságban. A nem könnyű műfajú könyv érthető és kimerítő tu­dományosan igazolt példákkal támasztja alá, hogy érzelme­inknek logikája van, és fordít­va: a logikus gondolkodás nem létezhet érzelmek nélkül. Holnap kezdődik és február 20-áig tart a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale; tizenhat alkotás versenyez a szemle fődíjáért Szlovákiát A ház és a Nesvadbovo képviseli a Forum szekcióban ŠTEFAN VRAŠT1AK Holnap megnyitja látogatói előtt vetítőtermeit az egyik leg­rangosabb európai filmes szem­le, a Berlini Nemzetközi Film- fesztivál, vagy ahogy a legtöb­ben ismerik: a Berlinale. 1951-es születésekor egyfajta híd szerepét is vállalta: igyeke­zett összekötni kelet és nyugat filmművészetét. Örvendetes, hogy az utóbbi években e nagy presztízsű fórumon a volt keleti blokk országainak mozgóképes alkotásai is rangos díjakban ré­szesültek. Rekordnak számít, hogy idén a 16 versenyfilm kö­zé e régióból négy - egy-egy magyar, orosz, ukrán és lengyel - alkotás került be. Ahogy már írtuk is, a játékfilmes verseny­ben szereplő magyar alkotás Tarr Béla A torinói ló című új filmje, melynek Berlinben tart­ják a világpremierjét. Hogy a dí­jakat mely alkotások szerzik meg, 19-én, az ünnepélyes gá­lán derül ki, s másnap, február 20-án a friss Arany Medve-díjas opus zárja majd a mustrát. Most azonban még minden­ki a nyitó film vonzásában él: a 61. Berlinalét Ethan és Joel Co­en A félszemű című westernje nyitja meg, Matt Damonnal és Jeff Bridgesszel a főszerepben. A Coen fivérek legújabb, több­kategóriában Oscar-esélyes munkáját egy héttel a berlini nyitást követően, február 17-étől idehaza is megnézhet­jük majd. Szlovákia számára a legsike­resebb berlini részvétel a 39. évfolyam volt, amikor Dušan Hanák idehaza sokáig dobozba zárt filmje, a Szeretlek, szeress! (1980) a legjobb rendezésnek járó Ezüst Medvét szerezte meg. Idén a szemle három fó­rumán - a hivatalos szekció­ban, a filmvásáron és a kísérő- programban - is jelen lesz a szlovák film. A Forum szekció­ban, mely a fiatal filmesekre fókuszál, öt-öt vetítésen láthat­ja a berlini közönség Zuzana Liová A ház című munkáját, va­lamint Erika Hníková doku- mentumfilm-rendező Nesvad­bovo című alkotását, mely Zemplínske Hámre községbe vezet el, ahol az elöljáró arra tesz kísérletet, hogy az aggle­gényeket megházasítsa, s ezzel megakadályozza, illetve elejét vegye annak, hogy a település kihaljon. Az Európai Film Vásá­ron (European Film Market) prezentálják Tomáš Mašín cseh-szlovák koprodukcióban készült Három szezon a pokol­ban című alkotását. Az idei retrospektív prog­ramban Ingmar Bergman film­jeit láthatja a berlini közönség, s a szerencsésebbek a tervek szerint élőben is találkozhat­nak a svéd filmmágus kedvenc színésznőivel. S ha már Bergman legendás színésznőiről esett szó, legen­dával fejezzük be az előzetest is: Isabella RosseOinivel, aki­nek elnökletével dönt majd a nemzetközi zsűri a versenyfil­mek, illetve a Medvék sorsáról. A szemle híres medvéje már „portyára" kész (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents