Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-09 / 32. szám, szerda
2011. február 9., szerda 9. oldal CSALLÓKÖZ ES MATYUSFOLD „Megtudtuk, mi az a halálfélelem, s azt is, mennyire esendő az ember, ha a természet erőivel kerül szembe" A biztonságérzetük is megrendült Január 29-én este Észak- Dunántúlt a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés rázta meg, mely Dél-Szlovákia nyugati részében is jól érzékelhető volt. Noha a szeizmológia az ilyen mag- nitúdójú rengéseket a gyenge kategóriájúba sorolja, a térség lakóinak biztonságérzete alapjaiban megrendült. LŐR1NCZ ADRIÁN Bár az alapiskola ötödik osztályától fölfelé illik tudni, hogy a földrengéseket a földkéreglemezek elmozdulása váltja ki, ez aligha nyugtatja meg az embert, ha egyszeriben kileng fölötte a csillár, megindul a kanapé, összeomlik az elemes bútor. A magyarországi Oroszlány és a széles környék lakói a földrengések megannyi kellemetlen kísérőjelenségét saját bőrükön tapasztalhatták meg azon a napon - nem csoda, ha a városban bő egy héttel az esemény után is csak látszólagos anyugalom. A térségünkben észlelhető földrengéseket az eurázsiai és az afrikai kőzetlemez ütközése okozza, mely az Alpok és a Kárpátok „felgyűrődéséért” is felel. A mai Magyarország területét három főbb törésvonal baráz- dálja-aközép-magyarországi, a Balaton- és a Rába-vonal. Az utóbbi két-háromszáz év legnagyobb földindulásai ez utóbbihoz kapcsolhatók-1763. június 28-án 6,3-as magnitúdójú rengés rázta meg Komáromot, a város egyharmada elpusztult. 1810. január 14-én Mór környékén indult meg a föld; korabeli beszámolók szerint az embereknek úgy tűnt, „a mozgásban levő Csóka-hegy jött utánuk”. 1956. január 12-én Dunaharasz- ti környékén 5,6,1985. augusztus 15-én Peremarton és Berhida térségében 4,9-es földrengés pattant ki. A Kárpát-medence mégsem tartozik a világ szeizmikusán veszélyeztetett térségei közé. Örülnek, hogy túlélték Takács Károly, Oroszlány polgármestere napokkal a földindulás után úgy véli: tanulságok sokaságát lehet levonni az esetből. „Előbb robbanást, majd erős morajlást hallottunk, végül megmozdult a föld - írja le a január 29-én történteket. - Rendkívül erős kilengéseket tapasztaltunk, majd az utcára özönlöttek az emberek. Annyian voltak kint, mint korábban május elsején, csak nem annyira jó hangulatban. Többen sokkot kaptak, teljes bizonytalanság uralkodott.” Mivel katasztrófahelyzet állt elő, azonnal elkezdődött az intenzív védelmi munka. „Össze kellett hívnunk a védelmi bizottságot, a környező települések polgármestereit, beélesítettük a katasztrófavédelmi egységeket - közli Takács Károly. - Menteni nem kellett, elkezdődhetett a károk szemrevételezése. Nagyon rövid időn belül fontos döntések sokaságát kellett meghoznunk, hiszen az emberek azt sem tudták, visszatérhetnek-e otthonukba. Akik egy panelház kilencedik emeletén élték túl a földrengést, elbizonytalanodtak. Nincs olyan toronyház a városban, melyben ne keletkezett volna kár. Az építészek, statikusok feladata lesz, hogy megvizsgálják ezeket és a város valamennyi kéményét. A legtöbb kár a magáningatlanokban keletkezett, mivel a gyengébb statikai szerkezetek egy ilyen rengésnek azonnal megadják magukat. Két nap alatt Oroszlányból és a környező hét településről 110 millió forintos kárról érkezett bejelentés, ám ez korántsem végleges. Az emberek egyelőre alig foglalkoznak az anyagi károkkal - örülnek, hogy túlélték...” Egy óriási ütés alulról Olyan nincs, hogy épp a földrengésről ne szülessen politikai vicc. Mivel az epicentrum a polgármester házától alig két-háromszáz méterre esett, Oroszlányban elterjedt, hogy ellenlábasai így próbálták őt „elsüllyeszteni”. „Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ipari létesítményekben nem esett kár- vélekedik a város első embere.- A kétezer-hatszáz embernek munkát adó ipari parkunkban emelt lapos, rugalmas acél- szerkezetű csarnokok ellenálltak, s a helyi erőmű százhúsz méter magas kéménye, valamint a víztorony is kibírta a hatalmas kilengést. Ehhez az is hozzájárult, hogy a földrengés hatásciklusa, időtartama rövid volt - jött egy óriási ütés alulról, s abba minden beleremegett.” Kritikus pont volt az oroszlányi erőmű zagytere és hűtőtava, ám sem a gátak, sem a kieresztőművek nem sérültek. A magyarországi média beszámolt arról, hogy a Duna mentén található vörösiszap-tározók- ban sem keletkezett kár, nem kell újabb környezeti katasztrófától tartani. Bár a földben keletkezett árkokról, repedésekről, vetődésekről egyelőre nem érkezett hír, furcsa, mondhatni absztrakt jelenségek észlelhetők Oroszlánytérségében. „Egy, a Vértesben található bányató partfala leszakadt és eltűnt, senki sem tudja, hová. Közel százharmincezer köbméter földnek veszett nyoma a rengés után”-közli a polgármester. A levonható tanulságok kapcsán jegyzi meg, hogy a folyamatos tájékoztatás, a kommunikáció legalább annyira fontos, Takács Károly: „Mintegy százharmincezer köbméternyi fold, kőzet tűnt el nyomtalanul... Repedések a várgesztesi templom mennyezetén A templomot valószínűleg a mennyezetbe keresztirányban beépített karvastagságú gömbvasak mentették meg (A szerző felvételei) mint a katasztrófaelhárítás és mentés - ehhez pedig működő hálózatokra van szükség. Csak így lehet elejét venni a pániknak és a rémhírterjesztésnek. „A városban helyreállt egyfajta virtuális, tehát látszólagos nyugalom, ám a feszültség érezhető, sőt szinte tapintható. Megtudtuk, mi az a halálfélelem, s azt is, mennyire esendő az ember, ha a természet erőivel kerül szembe; egyhamar nem feledjük a történteket” - teszi hozzá Takács Károly. A média diszkrét bája Hasonlóképpen vélekedik Vértessomló, Várgesztes, Kecskéd, Bököd, Komlód, Dad és Szákszend lakossága is. Míg megnézzük a várgesztesi római katolikus templom boltozatán húzódó repedéseket, Jezso Pál sekrestyés élményeiről mesél. „Előbb erős morajlást, majd rázkódást tapasztaltunk mondja -, aztán mindenki az utcára rohant. Élettársam, Mária 1985-ben már átélt hasonlót, peremartoni házuk akkor odalett. Természetes, hogy halálfélelme volt. Később, az éjjeli órákban, majd vasárnap is gyengébb utórengéseket észleltünk.” A Gróf Esterházy Miklós által emeltetett templom mennyezetét több, a torony tövétől az oltár felé húzódó repedés barázdálja. Harangját a rengést követően kikapcsolták, nehogy a hangrezonancia további károkat okozzon az épületben. Január 31-én statikusok vizsgálódtak a helyszínen, s úgy ítélték meg, hogy az építménynem veszélyes; igya harangot is újra bekapcsolták. A sekrestyés szerint a Szent Miklós és Vendel tiszteletére emelt templomot valószínűleg a mennyezetbe keresztirányban beépített karvastagságú gömbvasak mentették meg. A Világhálón időközben olyan híresztelés látott napvüágot, mely szerint nem létező kutató- intézet sosemvolt munkatársa február 12-ére a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengést jósol Oroszlány környékére. Létező intézetek komoly szakemberei erre vesznek egy mély lélegzetet, s következetesen nem nyilatkoznak a médiának, mely - egyebek mellett - szemrebbenés nélkül közli, hogy „az erős földrengések Szlovákia területét sem kerülik el, ám fel vagyunk rájuk készülve”. Közelebb áll az igazsághoz, hogy nincs ember, műszer, mely a földrengés előfordulását és intenzitását pontosan előre tudná jelezni - a legfeljebb pánikkeltésre alkalmas drótpostaüzenetek helyett kéretik ezt tovább adni, s tudatosítani, hogy a Természet részei vagyunk mindannyian. Ez gyakorlatilag minden lehetőségünket behatárolja. A mennyezet a torony tövétől az oltárig végigrepedt
