Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-09 / 32. szám, szerda

4 Közélet ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com A konkurencia miatt aggódnak a cégvezétők Nem érvényes, ha nem nyilvános a szerződés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szerződések nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége januártól nem csak az önkormányzatokra és az állami hivatalokra vonatko­zik, az állami tulajdonban lévő vállalatoknak is ugyanígy kell eljárniuk. Több állami cég vezetése a törvény hatályba lépése utáni hetekben már jelezte, kivéte­leket szeretne kieszközölni. A pozsonyi repülőtér, a Szlovák Posta vagy a vasúti társaságok szerint csak két út van előttük: vagy nem hozzák nyilvános­ságra a szerződéseket - és ez­zel törvényt sértenek -, vagy saját maguknak okoznak Rado Bato: A szerződések nyil­vánosságra hozatala nem véle­mény kérdése, mivel a nyilvá­nosságra hozatal nélkül ezek nem érvényesek (TASR-felvétel) komplikációkat és kárt. A cég­vezetők szerint ugyanis a szer­ződések nyilvánosságra hoza­tala a konkurenciát erősíti - a magánvállalatoknak ugyanis, értelemszerűen, nem kell be­számolniuk szerződéseikről. A pozsonyi reptér igazgató­ja, Maroš Jančula kijelentette: a repülőtársaságokkal kötött szerződéseket semmiképpen nem teszik közzé. A társaság honlapján ezek az adatok tegnap sem voltak még fent. A Szlovák Posta szerződései egy részét közzétette honlap­ján, de távolról sem mind­egyiket. Az állami cégek fenntartása­ival nem ért egyet a jogszabályt jegyző igazságügyi tárca. A mi­nisztérium szóvivője szerint ki­vétel nélkül minden állami vál­lalatnak nyilvánosságra kell hoznia szerződéseit, számláit és megrendeléseit is, máskü­lönben ezek nem érvényesek. Ilyen esetben pedig utólag megtámadhatnak a bíróságon. Iveta Radičová kormányfő szó­vivője útján pedig megüzente: az igazgatóknak be kell tarta­niuk a törvényt, attól függetle­nül, hogy ez megfelel-e nekik vagy sem. ,A szerződések nyil­vánosságra hozatala nem vé­lemény kérdése, mivel a nyil­vánosságra hozatal nélkül ezek nem érvényesek” - mondta Rado Baťo. A vállalatok vezetői szerint jó lenne minél előbb módosí­tani a törvényt, ezt viszont ha­tározottan elutasítja az igaz­ságügyi tárca. A szerződések nyilvánosságra hozatala min­den olyan vállalatra érvényes, melynek tulajdonosa az ál­lam, vagy vezetésében döntő szava van. A közzététel érinti a kórházakat is - az orvosok egy része ugyanis egyéni vál­lalkozóként dolgozik, a velük kötött szerződéseket szintén fel kellene tenniük az inter­netre. (MSz, sme) VILLÁMINTERJÚ Bárdos Gábor Somorja polgármestere Milyen szempontok sze­rint zajlik önöknél a szer- ződésekközzététele? Tájékoztatást nem kaptunk a közzététel módjáról. Ennek okavalószínűlegaz, hogy elhú­zódik ahuzavonaakormányés a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) között. Mennyire jelent ez gon­dot az önkormányzatnak? Szoftver kellene, amellyel ezeket az adatokat kezelhet­nénk, bővíteni kellene a városi hivatal informatikai rendsze­rét, ez pedig mind többletki­adást jelent. Minden telepü­lésnek más az informatikai rendszere, így ezt minden ön- kormányzatnak másképp kell megoldania. De már maga a beszkennelésissokidőtésener- giát vesz igénybe. A Somorja honlapján szereplő szerződéseken hibajavítóval „kozmetikázott” szerző­déseket találunk. Ez a személyi adatvéde­lemről szóló törvény értel­mében van így, a szerződése­ken a beszállítók személyes adatait letakartuk. Április elsejétől hatály­ba lép egy szabályozás, melynek értelmében egy tízezer lakosú városnak csak az 500 euró, és az annál nagyobb ,, értékű szerződéseket kell nyilvá­nosságra hoznia. Ismerve a szlovák állami szervek rugalmasságát, ez szerintem nem fog áprilistól érvénybe lépni. De ha mégis, akkor biztosra veszem, hogy az évfolyamán még egy cso­mó módosítást eszközölnek majd rajta. Szlovákiában ez így van. (vps) Amelyik településnek nincs honlapja, a kormányhivataléra töltheti fel a szerződéseket Némileg nyilvános szerződések Pozsony. Bő egy hónapja kötelező az önkormány­zatoknak a közbeszerzé­sek és egyéb megrende­lések szerződéseinek közzététele az interne­ten. Eddig mindenki le­hetőségeihez mérten tel­jesíti az új feltételeket, a szerződések internetre került másolataiból vi­szont még nem lehetne Dunát rekeszteni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ . A legtöbb helyen felesleges többletmunkaként tekintenek a kormány rendelkezésére, de vannak községek, ahol a feltöl­tés még csak most zajlik, pél­dául a Komárom melletti Kar- ván. „Mivel van saját oldalunk, oda tesszük majd fel a szerző­déseket is. Kaptunk egy útmu­tatót a ZMOS-tól, ennek alap­ján” - magyarázta lapunk meg­keresésére Duka Gábor pol­gármester. Hozzátette, a szkennelésre fordított időn kí­vül nem lát többletkiadást a közzétételben. Azok az önkormányzatok, amelyek nem rendelkeznek sa­ját községi honlappal, a kor­mányhivatal központi szerző­désnyilvántartásába kötelesek feltölteni a szerződéseket. Megmondják, mit kell Hogy egy számlából vagy egy szerződésből pontosan mit köteles közzétenni az ön- kormányzat, azt egy március 1-jétől hatályos kormányren­delet szabályozza. A megren­deléseknél a megrendelés számát, tárgyának leírását, ér­tékét, valamint dátumát kell nyilvánosságra hozni. Ha ez valamilyen konkrét szerző­déshez kapcsolódik, akkor er­re is utalni kell. A felsoroltak­kal teljesen összhangban van Marcelháza önkormányzatá­nak megoldása: nem szken- nelt okiratokat töltöttek fel, hanem táblázatszerűén teszik közzé a szükséges informáci­ókat: tárgy, számozás, dátum, beszállító, összeg. A számlákra nagyjából ugyanez érvényes (szám, le­írás, érték), valamint a kifize­tés módját is meg kell adni. A számlákra és a szerződésekre is érvényes, hogy személyes adatokat nem tartalmazhat, vagyis ezeket nem tehetik közzé. A somorjai városházán ezt úgy oldották meg, hogy a lefénymásolt dokumentumok­ról hibajavítóval eltüntették ezeket az adatokat (például a vállalkozó címe, elérhetősé­gei), és az így névtelenített szerződéseket szkennelték be. A felsorolt kritériumok szerint április 1-jétől kell az okirato­kat közzétenni. Az említett kormányrende­let azt is szabályozza, hogy az egyes településeknek lakossá­guk népességéből adódóan mekkora értékű szerződéseket kötelesek nyilvánosságra hoz­ni (lásd a mellékelt tábláza­tot). A rendelet február 10-ig Főként a kisebb települések számára jelent problémát a szerződések käzzétäele (Ján Krošlák felvétele) A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása szerint a rendelkezés fe­leslegesen dagasztja a bürökráciát. A felvételen Michal Sýkora, a szervezet elnöke. (TASR-felvétel) Mikor kötelező a szerződések közzététele? A megrende­lés minimális értéke euróbán (ÁFA nélkül) a település lakossága 300 500 főig 350 501 - 1000 400 1001 -3000 450 3001 - 5000 500 5001 - 10 000 550 10 001 -20 000 600 20 001 - 50 000 650 50 001 -100 000 1000 100 000 felett tárcaközi egyeztetésen van, vagyis addig lehet hozzá javas­latokat fűzni. Hiányzó szoftver A szerződések közzétételét mindenki másként oldja meg. Vannak, ahol szkennelt, más­hol lefényképezett dokumen­tumokat töltenek fel a telepü­lés internetes oldalára. Az utóbbinak (és az ún. szkennelt PDF-nek) a hátránya viszont az, hogy a benne található ada­tok alapján nem lehet keresni a dokumentumok között. Ez je­lenleg még nem számít különö­sebb nehézségnek, az egyszerű érdeklődő könnyen megtalál­hát egy keresett szerződést lakhelye honlapján, mivel hogy a 2011-es évben készült doku­mentumok száma eddig a leg­több kisváros esetében egy tu­cat körül mozog. Hónapok múlva viszont a rendszerezés nélkül feltöltött dokumentu­mok seregében lehetetlen lesz bármit is belátható időn belül megtalálni. A törvény szerint viszont addig nem lehet hatá­lyos a szerződés, amíg nem ke­rül fel az internetre. A ZMOS szerint a rendelke­zés feleslegesen dagasztja a bü­rökráciát. „Lehet, hogy az át­láthatósághoz valamelyest hozzájárulunk, de szerintem több kárt okozunk, mint hasznot” - nyilatkozta Michal Kaliňák, a ZMOS szóvivője. Szerinte a jogszabály szerzői nem vették figyelembe az ön- kormányzatok személyi és anyagi kapacitását. Hozzátet­te, több polgármester jelezte, hogy a rendelkezés következ­tében valószínűleg elveszítik beszállítóik egy részét, akik eddig jutányos áron kötöttek szerződést velük, (vps, TASR) A hivatalokra is vonatkozik A szerződések nyilvánosságra hozatala az állami hivatalokra is vonatkozik. A minisztériumok nagy része vagy nem teszi közzé internetes honlapján ezeket, vagy csak hosszú keres­gélés után lehet őket megtalálni. A tárcák viszont azzal is be­tartják a törvényt, ha csak a Központi Szerződés-nyilvántar­tóban helyezik el őket. Ott ugyanakkor mindegyik tárca ak­tuális szerződései, megrendelései fellelhetőek. (MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents