Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-08 / 31. szám, kedd

AGRÁRKÖRKÉP 2011. február 8., kedd 15. évfolyam 2. szám A kukorica középtávú kilátásai Az elkövetkező tíz esztendőben 13-14 százalékkal nőhet a kukoricatermelés 12. oldal 1 A búza hatékony és takarékos trágyázása A nitrogénszükséglet felét vetés előtt, másik felét tél végén fejtrágyaként kell kijuttatni ^ Önköltség alatt jTTH a sertéshús ■ ;■■■ jff~J Január végén már nálunk is 1 euró alatt volt a felvásárlási ár 22. oldal Kevesebb lesz az állategységekre jutó idei támogatás, lerövidül a kérvényezés időtartama is Önálló EU-stand és programok a kiállításon Február végéig igényelhető (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) AGRO+MASHEXPO 2011 Idén a tavalyinál jóval alacsonyabb összeggel, állategységenként hozzá­vetőlegesen mintegy 110- 120 euróval számolhat­nak az állattartók a nagy- számosállat-egységekre folyósítandó támogatá­sokban. ISMERTETŐ A szaktárca idei költségveté­sében ugyanis erre a célra csu­pán mintegy 46 millió eurót különítettek el, így a kérvé­nyezőknek, ha a tavalyi igény­lések számát vesszük alapul megközelítőleg az említett összegű támogatás jut majd. Az Agrárkifizetési Ügynök­ség honlapján és a szaksajtóbán is megjelent közlemény alapján az ügynökség regionális kiren­deltségei február elsejétől meg­kezdték a 2011. évi nagyszá- mosállat-egységekre vonatko­zó kérvények fogadását, ame­lyeket a hónap végéig, ponto­sabban február 28-ig lehet be­nyújtani a kérvényhez előírt ki­egészítő nyomtatványokkal Az idevonatkozó rendelkezé­sek értelmében a kérvé­nyezőknek csatolniuk kell az állatok nyilvántartásba véte­léről szóló igazolásokat, többek között a két évnél idősebb anyateheneknek, valamint az egy esztendőnél idősebb juhok­nak és kecskéknek a kérvény benyújtásának időpontjában érvényes jegyzékét. Azon kér­vényezők számára, akik már ta­valy is igényeltek állategységre vonatkozó támogatást, idén ezek a formanyomtatványok már előre kitöltve rendelkezés­re állnak a kifizetési ügynökség illetékes regionális irodáiban. Az adatokat a Gazdasági Álla­tok Központi Nyilvántartása alapján töltik ki. Változás történt a nagy szá­mosállat-egységekre vonatko­zó támogatások kérvényezési időtartamának meghatározá­sában is. A vonatkozó kor­mányrendelet tavalyi módosí­tása alapján idén már nincs le­hetőség arra, hogy a megsza­bott időponton túl további 25 napig a kérvényező benyújt­hassa igénylését. Ezt az előző szabályozás alapján megtehet­te, noha az ennek alapján meg­ítélt támogatásból a késésért naponta 1 százaléknyi összeget levontak. A határidő egyér­telmű meghatározása je­lentősen megkönnyíti a kérvé­nyek adminisztrálását és meggyorsíthatja a kifizetéseket is. Úgyszintén megváltozott az anyatehenekre vonatkozó ún. retenciós időszak hossza, az eredeti három hónapról két hó­napra rövidült. Az említett változások nyo­mán a nagyszámosállat-egysé- gekre vonatkozó támogatásokat idén már az év első felében, akár már május végén is megkaphat­ják az állattartó gazdák, (sz) BESZÁMOLÓ Január végén a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban 29. alkalommal rendezték meg az AGRO+MASHEXPO kiállítást, amelyet Magyarország legje­lentősebb agrárgép seregszem­léjeként tartanak számon a ha­zai és külföldi piacokon. Mellet­te az előző évek gyakorlatához híven a Szőlészet és Pincészet, valamint a Magyar Kert kiállítói is bemutatkoztak ezen a rendez­vényen. A három kiállítás ebben az év­ben összesen mintegy 12 000 négyzetméteren, 220 kiállító részvételével zajlott. A magyar cégek mellett német, olasz, bel­ga, dán, osztrák, román, lengyel és szlovák kiállítók is részt vettek a seregszemlén. Az EU bizottsá­ga saját standdal és önálló prog­ramokkal várta a látogatókat, ami külön rangot adott az AG- RO+MASHEXPO-nak. Idén a három kiállításhoz több mint hatvan előadás kap­csolódott. Az Állattenyésztők Szövetsége által szervezett előadássorozaton az új KAP, az állattenyésztési támogatások jövője, az állattenyésztés helyze­te és a versenyképes tenyészál­lat-tenyésztés lehetőségei szere­peltek a programban, de szó volt a vörösiszap katasztrófa utáni táj rehabilitációról is. Biogáz, bio üzemanyag, megújuló energiák - az energiapolitika mezőgazda­ságot érintő kérdései is napi­rendre kerültek az előadásokon. A Szőlészet és Pincészet kiállí­táson a „Vendég Borrégió” prog­ram keretében Villány kapott be­mutatkozási lehetőséget a régió legnevesebb borászainak részvé­telével. A Fórum Színpadon tar­talmas előadássorozatot hallgat­hattak a látogatók. Többek kö­zött a borpiac értékesítési le­hetőségeiről, a közösségi bor- marketingről, az eladható bors­tílusokról és minőségi elvárások­ról, a csomagolóüvegek, zárak, csomagolások újdonságairól. A Magyar Kert szakkiállítás kertek, parkok, kommunális zöld területek tervezéséhez, fenntartásához és megmunkálá­sához szükséges eszközök - gé­pek, szerszámok - és technológi­ák széles tárházát vonultatta fel, hasznos szakmai előadásokkal kiegészítve. Az idei kiállításon Innovációs díjat kapott a Ferro-Flex Gép és Szerkezetgyártó Kft. változó geometriájú homlokrakodója, a Bagodi Mezőgép Gép- és Fémszerkezetgyártó Kft. uni­verzális nagyteljesítményű dug- ványozó gépe, az Omikron Ke­reskedelmi Gyártó, Javító és Szolgáltató Kft. OMKS-8,4 tí­pusú kombinátora. (sz) A Bagodi MEZŐGÉP Univerzális nagyteljesítményű dugványozó gépe (A szerző felvétele) Más a helyzet az olyan gazdaságokban, amelyekben csak a külsős tulajdonrészeseknek adtak ki részjegyeket, más, ha ezt a jelenlegi tagok is megkapták A rendezetlen szövetkezeti részjegyek miatt bonyolult helyzetek TÁJÉKOZTATÓ Csaknem két évtizeddel a mezőgazdasági szövetkezetek átalakításáról szóló törvény, il­letve másfél évtizeddel az emlí­tettjogszabály módosítása által a szövetkezeti vagyonrészek rendezését célzó rendelkezés életbe lépése után új vagyonjo­gi helyzet és tulajdonosi struk­túra alakult ki a mezőgazdasá­gi szövetkezetekben, amelynek eredményeként mintegy 365 millió euró értékű szövetkezeti vagyon került ún. szövetkezeti részjegyek (ún. DPL) formájá­ban az eredetileg jogosult sze­mélyek kezébe, illetve az érték­papírközpontban nyilvántar­tott számlájukra. Miközben az említett módosítás az eredeti törvény által kiszámított szö­vetkezeti vagyonrészek rende­zésének problémáját kívánta megoldani, olyan felemás jogi helyzetet teremthet, amely egyedülálló Európában, és kö­vetkezményeit a szövetkezeti formát megtartó mezőgazdasá­gi vállalkozásokban máig is ér­zékelik. A szövetkezeti részjegynek, amely alapjában véve vagyonjo­gi kötelezettségvállalás, ugyan­akkor értékpapírnak is szánták, - és az eredetileg kiszámított szövetkezeti vagyonrészek ren­dezését lett volna hivatott ellát­ni - például nincs határideje, le­járta, de az értékét fix áron tör­vény által határozták meg. A helyzet áttekinthetetlenségét fokozta, hogy az értékpapírköz­pontban nyilvántartott részje­gyek nyilvántartási díjának el­engedése fejében a tulajdono­sok átutalhatták azt a Nemzeti Vagyonalap tulajdonába. A rendezetlen jogi helyzetek fonákságára immár második esztendeje szakmai szeminári­umokon próbálja meg felhívni a figyelmet a kassai székhelyű Lawfarm Kft. és annakjogi kép­viselője, Daniel J. Krátky, aki szerint a szövetkezeti részjegy a hozzáértők kezében jó szolga, de a hozzá nem értőknél rossz úr lehet. A múlt év végi orszá­gos tájékoztató turné tapaszta­latait összegezve elmondta, hogy a szövetkezeti részjegyek tulajdonosai, illetve az azokat kibocsátó vállalkozások vezetői a tulajdonjog érvényesítése so­rán ma is gyakran kerülhetnek olyan felemás helyzetekbe, amiket csak pontos és hozzá­értő jogértelmezéssel ajánlott megoldani. A szövetkezeti részjegyek tu­lajdonjogi helyzetét a szövetke­zeti tagok, a szövetkezeti ve­zetők és az ún. külsősök, vagyis a nem szövetkezeti tag, de rész­jeggyel rendelkező személyek szemszögéből vizsgálhatjuk, ál­lítja a jogi szakember. A szövet­kezet működésének hatékony­sága, az új beruházások és be­fektetések ellenőrizhetősége, a gazdaságok fennmaradásának és életképes működésének kö­vetelménye, hogy a döntésho­zatali pozícióban levő vezető, vagy vezetők képesek legyenek elképzeléseiket a szövetkezet tagságával, vagyis a tulajdonos­társakkal elfogadtatni. Megtör­ténhet azonban, hogy a külsős részjegyek felvásárlásával olyan személy vagy csoport szerez meghatározónak vélt tulajdon- részt, amelynek következtében a vezetés patthelyzetbe kerül­het. Természetesen ennek is számtalan variációja és bukta­tója van, gyakorlatilag minden egyes vitás esetet külön kell ele­mezni, véli a jogi szakember. Mert más a helyzet az olyan gazdaságokban, ahol csak a külsős tulajdonrészeseknek ad­tak ki részjegyeket, más, ha ezt a jelenlegi tagok is megkapták, és más, ha a szövetkezet alap­szabálya rendelkezik róla. A helyzet fonákságát a szak­tárca vezetése is érzékeli. A szövetkezeti részjegyek további sorsára vonatkozó kérdésünkre a minisztérium sajtóosztályától kapott tájékoztató szerint a tár­cavezetés még az idén módosí­tani szeretné a szövetkezeti részjegyek rendszerét. Tisztá­ban vannak azzal, hogy a jelen­legi rendszer egyelőre csak ki­adásokat jelent a tulajdonosok­nak. Az egyik szóba jöhető megoldás, hogy a szövetkezeti részjegyeket részvények válta­nák fel. Hogy pontosan milyen formában, azt még korai lenne megmondani. A módosítással azt szeretnék elérni, hogy a részjegy ne csak egy értéktelen papír legyen, hanem a rész­vénytársaságoknál használatos értékpapír, amivel jogok és előnyök is járnak, (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents