Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-08 / 31. szám, kedd
A gyommentes környezet biztosítása érdekében A kelő mag védelme 12 Agrárkörkép - hirdetés TÁJÉKOZTATÓ Napjaink egyik legkeresettebb és a termelők által legkedveltebb terméke a kukorica, amit nálunk tavaly több mint 200 ezer hektáron termesztettek. Ebből mintegy 160 ezer hektárt tett ki a szemeskukorica, a silókukorica vetésterületének csökkenése az állatállomány létszámának radikális leépülésével indokolható. A kukorica takarmányozásban betöltött szerepe mellett az élelmiszeriparban és az energiagazdálkodásban is egyre bővülő felhasználási lehetőségeket kínál. A Bayer CropScience növény- védelmi cég szlovákiai képviselői a január elején Nyitrán tartott szakmai rendezvényen nemcsak gyom- és rovarirtásban alkalmazható új készítményekről, hanem a kukoricatermesztés komplex növényvédelmi rendszerébe foglalt termékek átfogó kínálatáról is tájékoztatást adtak a résztvevőknek. A kukorica iránti várható keresletet jellemzi, hogy az Amy- lum 2011-ben mintegy 350 ezer tonna kukorica feldolgozását tervezi, a hazai termelésből hozzávetőlegesen 220 ezer tonnányi mennyiségre számítanak, állította a cég képviselője. A kukorica fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb tényező a gyommentes környezet biztosítása, főleg a vegetáció kezdeti időszakában, amíg a növény eléri a kellő magasságot, hogy eredményesen vehesse fel a harcot a legagresszívebb gyomokkal szemben is. Ezen a területen egy új terméket is bemutattak, az Adengo nevű gyomirtó szert, amely rendkívül széles és flexibilis hatásspektrumával optimális megoldást kínál a kelő kukorica hatékony gyomirtásában. A két hatóanyagból és a legújabb fejlesztésű csíravédő ún. széfenerből kialakított gyomirtó szert közvedenül a vetés után a kukorica 3 leveles fejlettségéig lehet kipermetezni, amely által jóval flexibilisebbé válik a gyomirtás időzítése. Hatékonyan alkalmazható a korai gyomosodás ellen akár pre- akár korai posztemergensen. A szer (hatóanyagai levélen és talajon keresztül is felszívódnak) a kukorica több mint 60-féle magról kelő egy- és kétszikű gyomnövénye ellen hatékony. A javasolt dózisa 0,4 liter/ha. A készítmény magyarországi alkalmazásának vizsgálati eredményeiről is tájékoztatást kaptak a résztvevők. Alkalmazása déli szomszédunknál 2009 óta engedélyezett. Az összehasonlító kísérletekben a szer képességeit az 5 liter/ha adagban kijuttatott hagyományos készítménnyel mérték össze. Az Adengo a meghatározott gyomok ellen szinte 100 %-os hatékonyságot produkált. A Bayer azonban nemcsak a kukorica vetése után és korai vegetációs időszakára kínál gyomirtó szereket, hanem a növény meghatározó vegetációs idejét teljes egészében képes lefedni hatékony készítményekkel. Az Adengo mellett az ismert Mais- Tér és a tavalyi újdonság a Lau- dis készítmények komplex lefedettséget biztosítanak a kukorica csaknem összes gyomnövénye ellen. Ráadásul a termelőnek több lehetősége is van a kezelések időpontjának meghatározására. A vegyszerek alacsony adagokban immár tank- mix alkalmazások nélkül is kijuttathatok a növényzetre. Az Adengot a már említett széles hatásmechanizmusa és korai alkalmazásának flexibilitása jellemzi, a MaisTer elsősorban az évelő gyomok, főleg a mezei acat és a tarackbúza ellen a vegetáció egy későbbi időszakában kínál hatékony megoldást. A La- udis pedig egy még későbbi, esetenként megkésett gyomvédelmet is lehetővé tesz, amely során még a virágzásba induló gyomnövények ellen is kellő hatást mutatott. E készítmény tavaly, a piacra vitel első évében a legkeresettebb termék lett Szlovákiában, a legnagyobb területen használták, (sz) PIONEER HI-BRED Slovensko, spol. s r.o. Mlynská 4629/2A, 929 01 Dunajská Streda Tel.: +421 31 5527070, Fax: +421 31 5527144 Részletesebben: http://slovakia.pioneer.com SZERETNÉ NÖVELNI A KUKORICA ÁTLAGHOZAMÁT? VESSEN KÉSŐ PIONEER HIBRIDEKET! FAO Hibrid Vállalat Terület (ha) Termés (t/ha,14%) 430 PR37M34 Medzičilizie, a.s., Čiližská Radvaň 103 7.4 430 PR37M34 Agrospol 5.TM s.r.o., Tesárske Mlyňany 75 11.1 430 PR37M34 PD Lúč na Ostrove 48 9.5 430 PR37M34 PD Trnava 47 9.2 430 PR37M34 Agrospol 5.TM s.r.o., Tesárske Mlyňany 32 11.9 430 PR37M34 Dolina spol. s r.o., Mojmírovce 22 11.5 440 PR36V52 Poľno SME s.r.o., Palárikovo 29 10.4 440 PR36V52 MAYERRANCH, Michal na Ostrove 16 13.3 480 PR36K67 PD v Hrnčiarovciach 98 9.0 480 PR36K67 Medzičilizie, a.s., Čiližská Radvaň 92 8.2 480 PR36K67 Polnohospodár Nové Zámky, a.s. 91 9.5 480 PR36K67 PD Trnava 85 11.2 480 PR36K67 PD Špačince 60 11.7 480 PR36K67 Agrospol 5.TM s.r.o., Tesárske Mlyňany 42 11.8 480 PR36K67 PDP Horný Bar 31 10.0 480 PR36K67 FARMA MAJCICHOV, a.s. 24 10.6 480 PR36K67 SHR - Slezák Oliver, Cífer 19 11.5 480 PR36P85 FARMA MAJCICHOV, a.s. 48 9.1 490 PR35F38 Poľno SME s.r.o., Palárikovo 78 10.2 490 PR35F38 MAYERRANCH, Michal na Ostrove 39 13.3 490 PR35F38 PD Holice 37 13.9 ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 8. vww.ujszo.com Az elkövetkező tíz esztendőben 13-14 százalékkal nőhet a világ kukoricatermelése A kukorica középtávú kilátásai (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) A világon legnagyobb mennyiségben termelt gabonaféle ma már a kukorica. Globális felhasználása az elmúlt tíz esztendőben 200 millió tonnával nőtt. Úgy tűnik, a termény „diadalmenete” az elkövetkező években is folytatódik. ISMERTETŐ A legfontosabb takarmány- növény, a kukorica globális termelése a 2009/2010. gazdasági évben betakarított közel 814 millió tonnához képest 13 százalékkal nőhet tíz esztendő alatt, állítja dr. Potori Norbert, a budapesti Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa, akinek elemzését rövidítve ismertetjük. A legnagyobb kukoricatermelő ország, az Egyesült Államok kibocsátása a várakozások szerint a 2009/2010. gazdasági évi 333 millió tonnáról (a jelenleg rekord) 380 millió tonnára szökik fel középtávon. Az Európai Unió legfontosabb kukorica-beszállítói, Argentína és Brazília összesített kukoricatermelése 79 millió tonnáról 84 millió tonnára emelkedhet, míg Kínában a tavalyi 158 millió tonnánál 30 millió tonnával több tengerit takaríthatnak be tíz esztendő múlva. Az idei gazdasági évben becslések szerint közel 819 millió tonna kukorica kerül a raktárakba. Idén Kína, Mexikó, Argentína, Kanada és Ukrajna várhatóan növeli kibocsátását, míg az Egyesült Államokban, Brazíliában, az Európai Unióban, Dél-Afrikában és Oroszországban az előző szezonénál kisebb termésre van kilátás. A világ kukoricafelhasználása a 2009/2010. gazdasági évben előzetes adatok szerint megközelítette a 814 millió tonnát, kereken harmadával volt több az egy évtizeddel ezelőttinél. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma a 2010/2011. gazdasági évben a termény felhasználásának 3 százalékos növekedését vetíti előre. Becslések szerint a folyó gazdasági évi zárókészlet 129 millió tonna körül alakul, míg az előző szezon végén 148 millió tonna tengerit tároltak a raktárakban. E változást - alig hihetően - egyáltalán nem tükrözi a kukorica világpiaci árának (170 eu- ró/t - FOB Mexikói-öböl paritás) középtávon várt alakulása. Az előrejelzések szerint a 2019/2020. gazdasági évben tonnánként 176 USD körüli összegbe kerül majd a Mississippi folyón lehajózott és óceánjáróba átrakodott termény. Ez közel 15 százalékos visszaesést jelentene a 2010. szeptemberi reprezentatív eladási ajánlatok átlagához (206 USD/tonna), igaz, 37 százalékkal meghaladná a 2009. szeptemberi átlagot (151 USD/tonna). A takarmánycélú kukoricafelhasználás a 2009/2010. gazdasági évi 480 millió tonnához képest számottevő mértékben, 10 százalékkal nőhet középtávon, míg az összes felhasználás a következő évtized végén megközelítheti az 1,05 milliárd tonnát. E mennyiség több mint 14 százalékát a bioüzemanyag- gyártás veheti el. A világ vezető etanolter- melője, az Egyesült Államok bi- oetanol-ipara a várakozások szerint 128 millió tonna szemes kukoricát dolgoz fel idén (ebből 49,8 milliárd liter bioe- tanol készül), ami 3 százalékos növekedést jelent a tavalyi gazdasági év mennyiségéhez képest. Ennek ellenére a terményből előreláthatóan közel 49,5 millió tonnát exportál, ami csupán 1 millió tonnával kevesebbet, mint az előző szezonban. Az előrejelzések szerint egy évtized múlva az USA 142 millió tonna, ezzel szemben az Európai Unió alig több mint 4 millió tonna tengeriből gyárt majd folyékony hajtóanyagot. Elemzők szerint a globális kukoricapiac forgalma középtávon közel 14 százalékkal nőhet. A kukorica világpiacát uraló Egyesült Államok kivitele az elkövetkező tízéves időszak végére a 2009/2010. gazdasági évihez képest 22 százalékkal megugorhat, meghaladhatja a 61,6 millió tonnát. Argentína a várakozások szerint évi közel 14,7 millió tonna tengerit exportál, ami csak kevéssel marad el a 2009/2010. gazdasági évre becsült 15 millió tonnától. Ugyanakkor Brazília nettó kivitele a termelés növekedése ellenére számottevően visszaesik, évi 6 millió tonna körül alakul, szemben a 2009/2010. gazdasági évi 9 millió tonnával, ami döntően a dél-amerikai ország állattenyésztésének növekvő takarmányigényével magyarázható. Ukrajna az elemzők szerint középtávon évi 5,3 millió tonna kukoricát értékesít a külpiacokon, ami ugyan 300 ezer tonnával több, mint az előző szezonban, de 200 ezer tonnával elmarad a 2008/2009. gazdasági évi exportteljesítményétől. A legnagyobb importőrök között Mexikó behozatala az elkövetkező években jelentős mértékben, 3,7 millió tonnával nőhet, így a közép-amerikai ország a következő évtized végére már 12,1 millió tonna kukoricát vásárolhat más országoktól - főleg az Egyesült Államoktól. Ezzel Japán (16,2 millió tonna import) mögött a második legnagyobb kukoricafelvevő lehet. Kína - a közelmúltban többnyire csak százezer tonnákban mérhető kukoricaimporttal szemben - tíz esztendő múlva már évi több mint 4 millió tonnát szerezhet be a terményből. Az észak-afrikai és a közel- keleti országokban szintén erősödhet az állati termékek iránti kereslet, ami a takarmánygabonák, így a kukorica korábbinál nagyobb arányú felhasználását eredményezheti. A térség kukoricabehozatala a jelenlegi 21,2 millió tonnáról 25,8 millió tonnára nőhet a 2019/2020. gazdasági évre. Az Európai Unió középtávon előreláthatóan nettó kukoricaimportőr marad, a harmadik országokba kivitt mennyiséggel korrigált behozatala 1-1,2 millió tonna között változik az elkövetkező években, (vg) Egy-egy térség vízrendszere pontosan úgy működik, mint az emberi test érhálózata A szakszerűtlen talajgazdálkodás is okozza TALLÓZÓ Az elmúlt húsz év felelőtlen és fegyelmezetlen gazdálkodásának valamint a józan paraszti ész hiányának tudja be a térségben pusztító belvizek okait Németh Tamás, a talajtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a szabadföld-online portálon megjelent interjújában, amelyet rövidítve ismertetünk. Magyarországon egymillió hektárnyi szántóföld eshet ki idén a termelésből, házak dőlnek össze, több tízmilliárd forint már most a kár. Mindezért a sok csapadékot okoljuk, látni viszont beszántott árkokat, vízátfolyókat, benőtt, eldugult csatornákat. Az okok között a professzor többek között az igénytelenséget, a nemtörődömséget, a falu kriminalizálódását, a szakképzettség hiányát jelölte meg, de geológiai szempontból is elemezte a térség adottságait. Mint ismeretes, a Kárpát-medence pár 10 millió éve alakult ki, s ez a vidék mindig a vizek földje volt, ha változott is. A medencéből csak egy helyen tud a víz távozni, a Vaskapun keresztül, míg a Duna és a Tisza, illetve ezek vízgyűjtője hozza be, illetve viszi el tőlünk azt a vizet, melyet talajaink nem képesek tárolni. A Tisza, a Nílushoz hasonlóan mindig kiöntött, majd visszahúzódott. Vízgyűjtőjén voltak területek, ahol a talajadottságok miatt sokáig megmaradt a víz, máshonnan rövidebb idő alatt elszivárgóit. Egészen 150 évvel ezelőttig ez volt a rend, ehhez alkalmazkodott az ember. Aztán úgymond szabályozták a folyókat, s az ember betette a lábát olyan területekre is, ahol korábban a víz volt az úr. S mostanság is ez a helyzet: a bel- és árvizes területeken építkezünk, vetünk, s ismét bebizonyosodik, hogy a természetet hidegen hagyja, mit okoz az embernek. A víz megmutatja, hogy ott ő az úr. A bajok másik forrása az ember: azt sem teszi meg, amit megtehetne, most pedig fél méteres vízben gázolva lánctalpas markolóval ássa a csatornát. S hogy, hogy nem, egy héten belül egy métert apad a környéken a belvíz. A megelőzés hiányzik. Miért akkor kell elkezdeni tisztítani az árkot, csatornát, amikor itt a baj? Ráadásul hiába gondos az egyik gazda, azaz karbantartja a hozzá tartozó árkot, csatornát, ha egy másik nem teszi ugyanezt. Az ország vízrendszere pontosan úgy működik, mint az emberi test érhálózata: ha valahol eldugul egy ér, embólia, vagy infarktus alakul ki, és kész a baj. A szakember véleménye szerint sokkal kisebb lenne az elöntött területek nagysága, illetve az átázott talajok aránya is csökkenne ha szakszerű talajművelést folytatnának a gazdálkodók. (szf) MP91100067
