Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-07 / 30. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK egészség 2011. FEBRUAR 7. www.ujszo.com A SZAKEMBER VÁLASZOL A papilloma vírus a bűnös Jelige: Méhnyakrák. „Sokat olvastam az utóbbi időben a méhnyakrákróL Tudom, rendszeresen járni kell a szűrővizsgálatra, mert a betegség korai stádiumban gyógyítható. Azt is tudom, hogy egy bizonyos vírus nélkül nincs méhnyakrák. Mit tegyek, hogy elkerüljem a bajt?” Az említett vírustörzshöz kb. 100 vírustípus tartozik. Egy részük rosszindulatú elváltozást okozhat a méh nyálkahártyáján. A megelőzésben még mindig a legjobb a kolposzkópos kivizsgálás és a méhnyak felületéről vett citológiai kenet. Szlovákiában 2008. január elsején lépett életbe az országos szűrő- program. Ennek értelmében citológiai kivizsgálásra a 23. életévét betöltött minden nőnek joga van. Először évente, összesen kétszer, s ha műiden eredmény negatív, 64 éves koráig háromévenként kell megismételni. Ha háromszor egymás után negatív eredmény születik, többször nem kell megismételni. Célja a rákmegelőző állapot felderítése. Ebben a stádiumban teljesen meg lehet gyógyítani és el lehet kerülni a rák kialakulását. Ezért fontos a rendszeres nő- gyógyászati ellenőrzés. A méhnyakrákos esetek 99,7 százalékánál HPV vírust találtak. Az emberi papilloma vírust leggyakrabban nemi úton, a bőrrel és nyálkahártyával való érintkezés után lehet elkapni, s a végbél, valamint a nemi szervek környékén szaporodik. A nők és a férfiak 80 százaléka élete során megfertőződik, de az esetek többségében 1-2 éven belül az erős immunrendszer megsemmisíti. A nők 10-20 százaléka azonban nem képes legyőzni a vírust, a szervezetben marad, de tüneteket nem okoz. Tudni kell, hogy néhány év elteltével a rákmegelőző állapotból rák fejlődhet ki. Gyakran a fertőzött férfiaknak egyáltalán nincsenek tüne- tei, de másokat megfertőznek. S mivel nemi úton terjedő fertőzésről van szó, a megelőzés egyik formája lehet, hogy megválogatjuk szexuális partnerünket. Még az óvszerrel folytatott nemi aktus sem véd meg teljes biztonsággal a HPV-fertőzéstől, mert a vírus kisebb, mint az óvszer pórusa, tehát átjut rajta. Kockázati tényező lehet a szabados és korán megkezdett nemi élet, a 16 éves kor előtti szülés, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószerek használata, az immunrendszert csökkentő állapotok. Néhány vírustípus ellen van védőoltás. A vakcina ellenanyagok termelődését serkenti a konkrét papilloma vírus ellen. Szlovákiában két vakcina van forgalomban. Az egyik négy veszélyes és két alacsony kockázatú vírus ellen hat, s 9 éves lányoknak ajánlott. A másik vakcina két veszélyes vírust pusztít el, de további két vírus elleni védelmet is bizonyíthatóan elősegíti. A második adagot egy hónappal az első után, a harmadikat 5 hónappal a második után kell megkapnia a nőnek. A szakemberek azt javasolják, hogy a lányok 12 éves korukban kapják meg a vakcinát, mert az oltóanyag akkor a leghatásosabb, amikor a lány még nem kezdte meg a nemi életet. A felnőtt nőket 45 éves korukig érdemes beoltani. Hangsúlyozni kell, hogy a szérum csak bizonyos vírustörzsek ellen véd meg, viszont más típusok is okozhatnak fertőzést. Ezért a beoltott nőknek is rendszeresen kell járniuk nőgyógyászhoz és kötelező a preventív citológiai kivizsgálás is. Dr. Zuzana Čierna orvos, egyetemi tanársegéd Aranyér: műtét nélkül is lehet? Napjainkra az aranyér civilizációs betegséggé vált. Az Egyesült Államokban például a felnőtt lakosság 58%-ának van aranyere, de a harmadik világ országaiban ez csupán 3-4%-ot tesz ki. n A z életkor előrehaladtával - különösen 40 éves kor felett - a betegség gyakorisága növekszik, nemre való tekintet nélkül. Főleg anatómiai rendellenességek, étkezési szokások, székrekedés, a végbélnyílás izomzatúnak görcsös összehúzódása, a májzsugorodás miatt kialakult fokozott nyomás és végbélrák válthatja ki. A székrekedés vénás torlódást okoz a végbélben, és aranyérhez vezet. Az aranyérbetegség kísérő tünetei: viszketés, vérzés, diszkomfort érzés, duzzanat, az aranyér előesése, fájdalom és néha székelési képtelenség. Az előeső aranyerek mellett kialakuló laza végbélzáróizom-tónus miatt szivárgás figyelhető meg, ez pedig felmaródást, viszketést okoz. A harmadik és negyedik stádiumú aranyerek legeredményesebb kezelése ma is sebészi. Összeállításunkban most a nem sebészi eljárásokat tekintjük át. Injekciós szkleroterápia A szklerotizáló anyag befecskendezésével a nyálkahártya kötőszöveti elemeit az erek körül az alatta lévő réteghez rögzítik. A tévhittel szemben - mely szerint a szklerotizáló oldat vérrögösödést okoz - valójában a nyálkahártya-hegesedése révén érjük el a hatást. A nyálkahártya alá, az aranyeres csomók fölé (és nem bele!) fecskendezve alkalmas a kiSzámos módszer ismert, melyek közül az endoszkópos eljárás a legnépszerűbb. sebb vérző aranyeres csomók kezelésére. Gumigyűrű-lekötés Kizárólag az úgynevezett belső aranyerek kezelésére használható, ellenkező esetben elviselhetetlen fájdalmat okoz. Az aranyér feltárásához anoszkópot használnak. Vákuumot hoznak létre az aranyér környezetében. A gumigyűrű az aranyér „nyakára” kerülve annak elhalásához vezet, mely lelökődik, és 3-5 nap alatt a széklettel távozik. Krioterápia Lényegében szöveti elhalást okoz, mely környezetéhez rögzülve megakadályozza az érképletek telődését. A folyékony nitrogén lehűti a szondát, a szövetek megfagynak. A kezelést követően hat órán belül vizenyő keletkezik, mely 24 óra alatt érrögö- södést és elhalást okoz. Lézer A szén-dioxid és a neodynium YAG lézer egyaránt alkalmas a szövetelhalás előidézésére és a sebészi kimetszésre. Számos módszer ismert, melyek közül az endoszkópos eljárás a legnépszerűbb. Ilyenkor az aranyeres csomó alapjánál végeznek „be- égetést”, nem körkörösen, a szűkület elkerülése miatt. A lézer használható az aranyér elpárologtatására vagy kimetszésére is. Bipoláris diatermia A módszert eredetileg a különböző lokalizációjú fekélyek és rosszindulatú daganatok palliativ kezelésére fejlesztették ki. Hordozható elektróddal működő készülékek állnak rendelkezésre, a behatási idő néhány másodperc. A módszer közvedenül az aranyér fölött alkalmazható. A hatást fehér koagulátum megjelenése jelzi 3 mm-es mélységben, némi fiistképződés kíséretében. Infravörös foto koaguláció A kezelés nem jár súlyos szövődményekkel, ugyanakkor eredményes. A módszer alapelve, hogy a gyorsan emelkedő hőmérséklet helyi szövetelhalást okoz. A fényforrás látható heg kialakulását okozza. Mikrolizált flavonoidok Terhességben fokozódnak az aranyeres bántalmak, és nemegyszer akut thrombosissal nehezítik a kismama mindennapjait. Ilyen esetekben is biztonsággal használhatunk flavonoid-tartalmú szert, mert nem károsítja a magzatot. Adagolása nagy kezdő dózist igényel. Nagyban javítja a mikrocirkulációt, ezért nyirokkeringési zavarokban is hatásos, (medipress) A migrén nem károsítja az agyat i Az aerobik jót tesz a hippokampusznak Jót tesz az aerobik az agynak: már egy könnyebb I - edzés révén növekszik az y agy egy bizonyos területe, ezzel pedig javul az IT emlékezőképesség - de- rítették fel tudósok. Az lé amerikai tanulmány szerint éppen ezért még idős kor- S ban sem késő elkezdeni a sportolást, ellenkezőleg: a korraf járó feledékenység feltartóztatható a megfelelő edzéssel. Az időseknél zsugorodik a hippokampusz - az előagy egyik része -, amely felelős az emlékezés folyamatáért. A zsugorodás mértéke még egészséges embereknél is évente 1-2 százalék - mutattak rá a kutatók. A hippokampusz méretének csökkenése a gondolkodási képesség romlásával, valamint a demencia kialakulásának fokozott veszélyével jár. Azt, hogy ez a folyamat elkerülhető, a Pittsburghi Egyetem szakemberei 120 idősödő és idős korú - 55 és 80 év közötti - ember segítségével támasztották alá. A vizsgálatban részt vevőket két csoportra osztották, az elsőhöz tartozók heti háromszori alkalommal vettek részt aerobik- edzésen, a másik tagjai rendszeresen nyújtógyakorlatokat végeztek. Egy év elteltével az aero- bikozó csoport tagjainál két százalékkal nőtt a hippokampusz mérete, a nyújtást végzőké pedig 1,4 százalékkal növekedett. A tudósok igazoltnak tartják, hogy 12 hónapi mozgással a résztvevők egy-két évet nyertek a hippokampusznak. (MTI) Jó hír a krónikus migréntől szenvedőknek, hogy e hosszan tartó, erős fejfájásnak még a legsúlyosabb formája sem okoz károsodást az agynak. „Ez csaknem mindig az első kérdés, amit a migrénes páciensek feltesznek” - mondta Christophe Tzourio, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem kutatója. A migrén minden kilencedik felnőttet érint, okai még tisztázatlanok, de vélhetően valamiképpen az agyi erek játszanak szerepet az állapot kialakulásában. Egy korábbi kutatásnál mágneses rezonanciás képalkotó eljárást (MRI) alkalmaztak migrénben szenvedő- embereknél, és megállapították, hogy nagyobb valószínűséggel fordulnak elő agyukban a mikroerek sérülései. Az ilyen típusú léziók gyakoribbak az idősebbeknél, a cukorbetegeknél és a magas vérnyomásban szenvedő embereknél. Nagy számban való előfordulásukat kapcsolatba hozták a depresszió, a szélütés nagyobb kockázatával, valamint olyan neurodegeneratív betegségekkel, mint az Alzheimer-kór. Tzourio és kutatócsoportja több mint nyolcszáz, 65 év feletti nantes-i ember kognitív képességeit mérte fel. A tesztek értékelésekor az derült ki, hogy nem volt kognitív károsodása még a migrén legsúlyosabb formájában szenvedő embereknek sem, nem mutatták a szellemi hanyatlásnak több jelét, mint a migrén nélkül élők. (MTI)
