Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-07 / 30. szám, hétfő
4 Gazdaság és fogyasztók Egy évtizedre lakat kerülhet az eurózóna ajtajára Kitolódik a csatlakozás MT1-ÖSSZE FOGLALÓ London. Magyarország és a többi térségi euróövezeti tagjelölt legkorábban 2019-ben vagy 2020-ban, sőt esetleg csak az azt követő évtizedben csatlakozhat az euróövezethez - jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők. A JP Morgan bankcsoport legújabb összeállítása megerősítette, hogy Magyarország és Lengyelország lehetséges legkorábbi eurócsatlakozási időpontját 2019-re tolták ki, Csehország belépését pedig 2020-ra, vagy még későbbre valószínűsíti. A JP Morgan a hétvégi elemzésben az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos, erősödő kockázatok között említi, hogy esetleg a közép-európai tagjelölt országok lelkesedése kezd apadni az euró iránt. A BNP Paribas bankcsoport előrejelzésében közölte: jelenleg a 2019-2024-es idősávra valószínűsíti Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Harmonizálnák a feltételeket Brüsszel. Az euróövezet versenyképességét javító paktum megkötésére tett javaslatot Brüsszelben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök. Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csúcsértekezletén közölték: a közös pénzzel fizető országoknak az eddiginél szorosabban kellene összehangolniuk gazdaságpolitikájukat. Például közös nyugdíjpolitikát vetettek fel, Berlin és Párizs szerint egységesen 67 évben kellene megszabni az öregségi nyugdíj határát (nálunk ez 62 év), harmonizálni szeretnék a társasági adók nagyságát (ez számunkra kedvezőtlen lenne, mert biztosan magasabb volna 19%-nál), törvénybe iktatnák az államháztartási hiány vagy az állam eladósodottsága szintjének bizonyos felső határát (erre nálunk is megvan az akarat), sőt a bérfejlesztés kiszámításának mértékét is egységesítenék. Mivel az elképzelések számos ország nemtetszését váltották ki, ezért kétséges a koncepció kivitelezése. (MTI, euract.) Százból 83 nem tud félretenni Budapest. Tovább csökkent a magyar lakosság megtakarítási képessége - derül ki a Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index legújabb eredményeiből. A felmérés szerint 100 emberből mindössze 17-nek van megtakarítása, ezért is érinthették a gazdasági válság következményei rendkívül érzékenyen a háztartások többségét. A nyugdíjas évekre a legtöbben tartós lekötött bankbetéttel készülnének. A megtakarítással rendelkezők közül a legtöbben váratlan kiadásokra, a gyermekek jövőjére, illetve nyugdíjas éveikre tesznek félre. A lakásvásárlást, lakásfelújítást, utazást, autó vagy műszaki cikk vásárlását, mint megtakarítási célt jóval kevesebben említették. Korcsoportjukon belül a legnagyobb arányban az 50 év felettiek, az iskolai végzettség szerint pedig a felsőfokú végzettségűek rendelkeznek tartalékokkal. (Pc) Magára találtak a befektetési alapok Pozsony. A Szlovákiában működő befektetési alapokban 2010 végén 6,654 milliárd euró pihent, ezen belül a legnagyobb összeget (a befektetett pénz 41,4%-át) a pénzügyi alapok kezelték, 14 százalék esett a kötvényalapokra, további 11-11 százalék pedig a vegyes és a részvényalapokra - jelentette a 498 alapot tömörítő befektetési társaságok szövetsége (SASS). Az SASS szerint tavaly újra fellendült az érdeklődés az alapok iránt, 2010-ben éves szinten nettó 377,3 millió euró áramlott be az alapokba, (ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8472 Lengyel zloty 3,9008 Cseh korona 24,018 Magyar forint 270,35 Horvát kuna 7,4220 Román lej 4,2640 Japán jen 111,42 Svájci frank 1,2954 Kanadai dollár 1,3448 USA-dollár 1,3631 ■ ..... VÉTEL ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,40-1,32 24,70-23,26 281,63-257,37 OTP Bank 1,41-1,33 24,67-23,27 277,68-261,78 Postabank 1,41-1,32 24,80-23,11 ' Szí. Takarékpénztár 1,41-1,32 24,61-23,24 280,95-256,75 Tatra bankaDexla banka 1,41-1,34 24,71-23,46 276,76-262,74 Általános Hitelbank 1,40-1,33 24,67-23,30 282,00-257,72 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com A gyártási költségek emelkednek, így megalapozott a liszt, a pékáru és a tésztafélék drágulása Az üzletek az áremelés nyertesei fia árak stagnálása még az alapszükségletek fedezését sem teszi lehetővé a mezőgazdasági üzemek számára (SITA-felvétel) Pozsony. Az élelmiszerárak alakulása mindenkit érint, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy egy húszasért mi mindent rakhattunk a bevásárlókocsinkba két-három hónappal ezelőtt, s mit tehetünk bele ekkora összegért manapság. Milyen tényezők befolyásolják az agrártermékek árainak az alakulását? SUSLABÉLA Az élelmiszeripari termékek drágulását a vásárlók nagy része erős ellenérzéssel fogadja, a többség azonban már nem gondolkodik azon, hogy miért emelkednek az árak, és egyáltalán jogosak-e az áremelések. Ja- romír Matoušek, az UniCredit Bank agrárkereskedelmi osztályának a vezetője szerint például a hús, ületve a hústermékek esetében Szlovákiában indokolatlan az áremelés, mivel az elmúlt évhez képest jelentősen csökkent a vágósertés, a baromfi, valamint a tojás ára, a marhahúsé stagnál, csak a tehéntej ára mutat növekvő tendenciát. A növényi eredetű termékek közül egyedül az élelmiszer-ipari búza lehet hatással az árak alakulására. A többi gabonafélét, valamint az olaj növényeket vagy takarmányozásra használják fel, vagy a nem élelmiszer-ipari jellegű termékek előállításánál veszik igénybe a gyártók. Tavaly augusztusban az élelmiszer-ipari búza tonnája átlagosan 120 euróba került, jelenleg pedig a 220-240 eurós határon mozog. A péktermékek készítéséhez, valamint a malomipari szükségletekhez igényelt alapanyaghoz még az alacsonyabb gabonaárakon jutottak hozzá a gyártók. „A gyártási költségek ugyanakkor emelkednek, így megalapozott a liszt, a pékáru és a tésztafélék árainak emelése”-vallja Matoušek. Az élelmiszerárak stagnálása hosszabb távon fékezi a mező- gazdasági üzemek fejlődését. Az agrárvállalatok ugyan korlátozták az egy dolgozóra fordított befektetéseket, valamint a közvetlen befektetések jelentős részét is, a termékeikért járó fizetség azonban nem elégséges. „Az ország legkisebb bevételi forrással rendelkező rétegei számára az árak természetesen érzékeny pontot jelentenek, de az árképzés egészét kellene szem előtt tartanunk. Ki nyeri a legtöbbet? Mindig is a kereskedelem, az üzletek. Egy 50 grammos kifliben, amely a boltokban mondjuk 0,1 euróért kerül forgalomba, csupán 0,01 euró értékű gabona van, a péksütemény árát a gabona ára így csak részben befolyásolja. A lényeg a kereskedelemről, a marketingről és a pékáru hozzáadott-értékéről szól. Nem szabad riogatni a fogyasztókat, hogy a búza ára váltja ki a jelentős árugrásokat a boltokban” - magyarázta Matoušek. Szlovákia a tavalyi gyengébb gabonatermés ellenére is exportált gabonát, aminek rendkívül egyszerű oka van. Az állattenyésztés szinte napról napra alacsonyabb egyedlétszámot mutat ki, vagyis lényegesen kisebb a takarmányfogyasztás, mint tíz évvel ezelőtt. A nagyobb gabonaár-stabilitás akkor lenne lehetséges, ha a termesztők együttműködnének a raktározókkal és a malmokkal. „Hosszabb távon azonban mindig a mezőgazdasági őstermelő fizet rá, mert ha sok a gabona, zuhannak az árak, tehát a termelő kevesebb pénzhez jut. Ha meg silány a termés, akkor az árak megugranak, ám a kisebb termés miatt a bevételek is jóval alacsonyabbak” - mondta Ja- roniír Matoušek. Az élelmiszerárak globális növekedése hozzájárult a jelenlegi észak-afrikai zavargásokhoz A drágulások a politikára is hatással vannak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. A világ élelmiszerbiztonsági szakértői többször figyelmeztettek, ha az élelmiszerárak növekedését nem sikerül megfékezni, az számos fejlődő országban robbanáshoz vezethet. Pontosan olyan tömegmozgalmak lehetőségére céloztak, mint amely Tunéziában már megdöntötte az előző korrupt kormányzatot, Egyiptomban pedig éppen most fenyegeti elsöpréssel Mubarak elnök 30 éve tartó hatalmát. Egyiptom sivatagi ország, amely élelmiszerfogyasztásának több mint felét külföldről kénytelen importálni. A Nílus mentén 2008 óta ismételten lázongások törtek ki, ahogy az alapvető élelmiszerek ára, a búzától a gyümölcsig, jelentősen nőtt. Hamdi Abdel-Azim kairói közgazdász még novemberben kijelentette: .Amennyiben az élelmiszerárak növekedése folytatódik, a kormány elleni népharag robbanása várható”. Az élelmiszerek globális drágulása a jordániai, az algériai és más térségbeli tüntetők haragját is motiválta, és az érintett kormányok aggodalma maga is növelheti az alapvető élelmiszerek világpiaci árát. A Toronto Globe and Mail kanadai lap úgy fogalmazott, hogy „a búza hirtelen fontos helyre került a Közel-Kelet étrendjében”. Algéria az elmúlt napokban 800 ezer tonnát rendelt és ezzel 1 millió tonnára növelte idei vásárlásait. Jordánia, Törökország, Líbia, Katar, Marokkó és Libanon is sokat vásárolt az elmúlt hetekben. A térség kormányai abbeli aggodalmukban, hogy a további áremelkedések saját országukat is destabilizálhatják, lázas gabona-, rizs- és élelmiszervásárlásba bocsátkoztak a világpiacon, hogy megfelelően feltöltsék a hazai tartalékokat és ellenőrzésük alatt tartsák az árakat. A Goldman Sachs bankház friss jelentésében a mező- gazdasági cikkek felhalmozásának fokozódását jósolta a tunéziai és egyiptomi események nyomán. Az ENSZ Mezőgazda- sági és Élelmezési Szervezetének, a FAO-nak havi élelmiszerárindexe azt jelzi, a globális élelmiszerárak csúcsszinten maradnak és még tovább is emelkedhetnek. Az árakat a világpiaci kereslet erősödése is felfelé hajtja: a nagy feltörekvő országok, Kína, India és Brazília mind nagyobb részét szippantják fel a piacra kerülő alapélelmiszereknek, és a magához térő amerikai gazdaság igénye is nő. Ahhoz, hogy sikeres befektetők legyünk, nem feltétlenül kell mindig a napi elemzéseket figyelni Sok elemzőt a saját anyagi érdekei motiválják HORBULÁK ZSOLT Pozsony. A pénzügyi ágazatban dolgozók szerint az egyik legfontosabb célkitűzésük bővíteni a lakosság pénzügyi ismereteit. Erre valóban szükség van, hiszen a kisbefektetőkre oly jellemző óvatosság tulajdonképpen a tájékozatlanságból ered. Az sem igazán jó megoldás, ha a kisbefektetők elemzői vélemények alapján maguk próbálják meg bővíteni tudásukat. Ezek az írások első látásra valóban azt a képzetet kelthetik, hogy a tőkepiacokon a káosz uralkodik. Egy bizonyos időben egy piacról ugyanis merőben ellentétes vélemények látnak napvüágot. Attól eltekintve, hogy a gazdasági elemzői pozíció napjainkban igen felkapott szakmának számít, és ilyen állás betöltésére Szlovákiában nincs szükség komolyabb iskolai végzettségre vagy szakmai gyakorlatra, jobb esetben mégis komoly felkészülést igényel. A vélemények sokszínűsége a külföldi elemzőkre is jellemző. Ennek többek között objektív okai vannak. A gazdaság társadalomtudomány, ahol az egymást kölcsönösen befolyásoló szociális és gazdasági történések bonyolult hálózata folyamatosan új helyzetet alakít ki. Mivel nem lehet valamennyi változót figyelembe venni, így az adott pillanatban az adott helyzetről sem lehet átfogó képet adni. Az objektivitást csökkenti, hogy az emberi tényező hatását szintén lehetetlen kiszűrni. Sőt, a befektetések világára nagyon jellemzőek az érzelmek. Éz már csak azért sem kerülhető el, mert a szubjektivitás az emberi lét sajátja. Ez napjainkban a gazdaságtudományban is helyet kapott, a viselkedésismereti gazdaságtan foglalkozik vele. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy sok elemző véleményét saját anyagi érdeke motiválja. Ilyen körülmények között valóban lehetetlennek tűnik valamilyen nyereséget hozó tanácsot adni. Mivel a vélemények mindig sokfélék maradnak, az egyetlen fogódzó a gazdasági alaptételek ismerete lehet. Ezek sokszor triviális dolgok, amelyek a józan észen alapulnak. A szakemberek közül is sokan azért tévesztik őket szem elől, mert hosszú távon érvényesek, rövid és középtávon viszont az említett érzelmek és egyéni érdekek kerülnek előtérbe. Ahhoz tehát, hogy sikeres befektetők legyünk,-nem kell mindig a napi elemzéseket figyelni, sokat segít, ha elolvasunk egy-két rövid, de átfogó közgazdasági kézikönyvet.
