Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-07 / 30. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com Szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság A pedagógusszövetség finanszírozását is kérték VERES ISTVÁN Pozsony. A szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság múlt szerdai pozsonyi ülésén az egyik elvetett javaslat a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének állami finanszírozása volt. „Hangsúlyoznunk kell, hogy többszöri kérésünk ellenére megoldatlan maradt a szövetség működési költségeinek szlovák részről történő biztosítása” - tájékoztatta lapunkat az ülés után a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság. A javaslatot azért vetették el, mert a szlovák oktatásügyi minisztérium nem támogathat civil szervezeteket. Pék László, a pedagógusszövetség elnöke szerint a szövetség munkájával sok állami háttérintézményt is helyettesít, mivel szakmai szolgáltatásokat nyújt a pedagógusoknak. „Furcsa, hogy az állam ehhez húsz év után is csak annyiban járul hozzá, hogy évente vállalja két- három általunk szervezett tanulmányi verseny költségeit, amelyekre pályáznunk kell” - érvelt Pék. A közelmúltban a szülői szövetség, a pedagógusszövetség és a Comenius Pl által kezdeményezett szlovákiai magyar módszertani központ létrehozását is megvitatták. Előrelépés nem történt, a szlovák fél (Jaroslav Ivančo oktatásügyi államtitkár személyében) tájékoztatta magyar kollégáit arról, hogy a 15 fős komáromi módszertani központ helyett Komáromban egy egyfős iroda alakul, továbbá a megyei állami módszertani intézetekbe egy-egy kisebbségi oktatásért felelős személy kerül majd. Pék László elmondta, ez is előrelépés, viszont az eredeti javaslathoz képest csak részmegoldásnak tekinthető. RÖVIDEN Nem tetszik a kettős állampolgárság Pozsony. A kettős állampolgárságról hozott magyar törvényt orvosolni kell - mondta Ivan Štefanec (SDKU), a parlament európai ügyekért felelős bizottságának elnöke azon a megbeszélésen, amelyet Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövettel folytatott. ,A magyar törvény nem lehet hatályos Szlovákia területén” - nyomatékosította Štefanec. (SITA) Ivan Gašparovičot a parlamentbe Pozsony. Ivan Gašparovič államfő bejárhatna a parlament üléseire, ahol indokolhatná, miért vétózza meg az egyes törvényeket - közölte Martin Poliačik (SaS) képviselő annak kapcsán, hogy a törvényhozás a múlt héten tárgyalta meg ismét a köztársasági elnök által visszadobott jogszabályokat. Poliačik úgy vélte, Gašparovič több észrevétele is „minimum kétségesnek” minősíthető. (TASR) Radičová: botrányos végkielégítések Pozsony. Iveta Radičová miniszterelnök botrányosnak tartja, hogy a kassai hőszolgáltató korábbi csúcsvezetői alig néhány heti munka után óriási, 90 ezer eurós végkielégítéssel távoztak. A volt igazgatókat a kormánypártok regionális szervezetei jelölték a pozícióba, ezeknek le kellene vonniuk a tanulságot - véli a kormányfő, aki szerint a hőszolgáltatók működése eleve problémás, hiszen rendre veszteségesek, vagy ha mégis nyereséget mutatnak fel, akkor azt a széndioxidkvóták eladásából szerezték. A kormány szerdai ülésén olyan döntést szeretne elfogadni, amelyik megakadályozza a cégek kifosztását, az előnytelen pályázatokat és a cégek élén a gyors személycseréket. (SITA) Magyar turista halt meg a Tátrában Magas-Tátra. Tegnap a Lomnici-csúcsról lezúduló lavina elsodort egy négytagú magyar turistacsoportot; a hegymászók éppen a Magas-Tátra második legmagasabb ormáról ereszkedtek lefelé, amikor beindították a hó mozgását. A hóförgeteget egy ember nem élte túl, ketten súlyosan megsérültek, a csoport negyedik, legkevésbé sérült tagja pedig önerőből eljutott a Csorba-tóig, ahol riadóztatta a hegyi mentőket. (SITA) Fej nélküli holttestre leltek Bodakon Bodak. Egy férfi fej nélküli holttestére bukkantak a du- naszerdahelyi járásbeli Bodak határában, a Duna partján - jelentette a Markíza televízió. Az áldozat erősebb testalkatú, tetoválások vannak rajta, karján drága órát viselt. Egyelőre nem érkezett jelentés arról, hogy ki a megölt férfi. A nyomozók szerint elképzelhető, hogy az áldozat külföldi. (ú) Ma arról is tárgyal a koalíciós tanács, hogy büntethető-e valaki a múltban elkövetett hibáiért Radičová védelmébe vette Ficót Pozsony. A kormánykoalíciót egyelőre megosztja Richard Suliknak (SaS), a parlament elnökének javaslata, aki szerint Robert Ficót le kellene váltani a parlament alelnöki posztjáról, mivel kormányfőként óriási anyagi károkat okozó alkotmányellenes törvényeket erőltetett át a törvényhozáson. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Iveta Radičová miniszterelnök úgy látja, Fico ezeket a döntéseket még a múlt választási időszakban hozta kormányfőként, leváltását kezdeményezni akkor lehetne, ha most tenne ilyen hibás lépéseket. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a javaslat rosszul időzített, s ebben egyetértenek a párt frakciójának tagjai is, bár a Híd listáján bekerült OKS négy tagja támogatná Fico leváltását. Bugár szerint fölösleges új politikai mártírokat gyártani. Pavol Hrušovský, a KDH frakcióvezetője leszögezte, tiszteletben kell tartam azt az alapelvet, hogy a parlament vezetésében szerepet kell kapnia az Ficóról vitázik a koalíció ellenzéknek is, Richard Sulik javaslata tehát rossz. Az ügy a koalíciós tanács mai ülésén is napirendre kerül. Pavol Paška, a Smer alelnöke szerint a koalíciós politikusok nem azért utasítják el Fico leváltását, mert olyan nagy demokraták lennének, hanem azért, mert ha támogatnák menesztését, saját maguk alatt vágnák a fát. Paška szerint ugyanis akkor a múltbeli rossz döntésekért most ugyanúgy le lehetne váltani például Iveta Radičovát, Bugár Bélát és Pavol Hrušovskýt is, akik 2003-ban kezdeményezték azt a törvényt, amely alapján elvették a rokkantnyugdíjasok járandóságát. Bugár azonnal reagált Paška szavaira: mint mondta, 1997-ben épp Robert Fico javasolta az akkori parlamenti elnök, Ivan Gašparovič leváltását, ugyancsak azzal az indokkal, hogy Gašparovič támogatott olyan törvényeket, amelyeket az alkotmánybíróság később alaptörvény-ellenesnek talált. Ján Slota, az SNS elnöke egyenesen felháborítónak tartja Richard Sulik ötletét Fico menesztéséről. Slotának meggyőződése, hogy Suliknak sokkal nagyobb hibái vannak, mint az előző miniszterelnök- (TASR-felvétel) nek. (sán) Ján Slota szerint csak a magyar állampolgárság felvételét kellene tiltani Bugár: az új nyelvtörvény nem alkotmányellenes ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bugár Béla nem lát problémát abban, ha a Szlovák Nemzeti Párt az alkotmánybírósághoz fordul az államnyelv védelméről szóló törvény ügyében. A Híd elnöke szerint a jogszabály módosított formája teljesen rendben van, az alkotmánybíróság nem fog benne jogellenességet találni. A Szlovák Televízió vitaműsorában vitapartnere Pavol Paška Smer-alelnök azt mondta,.egyelőre nem tudják, támogatják-e az SNS kezdeményezését, mivel nem ismerik javaslatukat. A parlament volt elnöke megismételte érveléseiket, miszerint a déli területeken védeni kell a szlovák nyelvet, mert az ott élő szlovákok gyakran nem jutottak hivatalos információkhoz az anyanyelvükön. Bírálta, hogy a parlament ismét elfogadta a köztársasági elnök által alá nem írt törvényt. Paška szerint nem jó, hogy a jogszabály csak lehetőséget ad a szankciókra, de nem teszi kötelezővé. Bugár Béla leszögezte, a változtatásra szükség volt, mert a törvény a régi formájában félelmet keltett a kisebbségek körében. A kettős állampolgárságról szóló ellentörvény kapcsán Bugár elmondta,, beszélgetett erről Igor Matovičcsal, az SaS listáján a parlamentbe került Egyszerű Emberek csoport vezetőjével, de semmiben nem egyeztek meg. A Híd elnöke megjegyezte, érthető, ha valaki pártot akar alapítani, mint Matovič, akkor keresi a témákat, ezért jött elő az Egyszerű Emberek vezetője saját javaslattal. Bugár szerint a találkozón figyelmeztette a politikust arra, milyen következményekkel járhat a kormányprogram megsértése - Matovič ugyanis kilátásba helyezte, támogatni fogja a Smer módosító javaslatát az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban, ha a koalíció nem fogadja el az ő, azaz Matovičék javaslatát. Pavol Abrhan, a KDH alelnöke egyébként bejelentette, megegyeztek a Híddal abban, hogy a kereszténydemokraták támogatják a koalíció közös javaslatát, amely enyhíti a Fico- kormány idején elfogadott, a kettős állampolgárságot erősen korlátozó törvény rendelkezéseit. Ján Slota SNS-elnök újfent a „nagymagyar törekvések veszélyeire” hívta fel a figyelmet, s lényegében azt mondta: a törvénynek úgy kellene szólnia, hogy a magyar állampolgárságot nem lehet felvenniük a szlovák állampolgároknak, minden más országét igen. (sán) A kutatók szerint a kormány a hazai tudomány sírgödrét ássa a sztrádaépítés erőltetésével Petíciót indítottak a tudomány megmentéséért ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az autópálya-építés erőltetésével a kormány tönkreteszi a hazai tudományt és kutatást, vélik a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) kutatói. Az évek óta alulfinanszírozott kutatásban dolgozóknál a kabinet múlt heti döntése verte ki a biztosítékot, amellyel elvett 180 millió eurót a Kutatás és fejlesztés, valamint a Művelődés uniós támogatási programból. Az összeget a sztráda- építések finanszírozására fordítják. Az ok: a kabinet a Fico- kormánnyal szemben nem PPP- programban akarja építeni az autópályákat, és a lehető legkevesebb hitelt szeretné felvenni erre a célra. A kutatók szerint viszont hazai források híján a fent említett két operatív program volt az, amiből a hazai kutatás élt. „Olyan döntések születnek, amelyek tönkreteszik a jövőnket” - nyilatkozta az SAV Tudóstársaságának elnöke, Vladimír Bužek. Karol Mičieta, a Komenský Egyetem ősszel megválasztott új rektora szerint a döntés az egyetemi kutató- programokra is katasztrofális hatással lehet. Jaromír Pasto- rek, az SAV elnöke úgy véli, a tudományos programoktól elvont pénzből legföljebb egy darabka autópálya épülhetne csak, számukra viszont létkérdés ez a 180 millió euró. Az akadémikusok rámutattak: az uniós tagállamok közül csak Bulgária és Románia fordít GDP-arányosan olyan keveset a kutatás és innováció támogatására, mint Szlovákia, az OECD- tagállamok közül pedig csupán Mexikót előzzük meg ezen a téren. Egy 2008-as statisztika szerint nálunk a GDP 0,47 százalékának megfelelő összeget költöttünk kutatástámogatásra, az EU átlag 1,81, míg az OECD-át- lag 2,33 százalék volt. Összehasonlításként: Magyarország három éve a GDP 1, Csehország a nemzeti össztermék 1,47 százalékát fordította erre a célra. A kormány főként amiatt döntött a források átcsoportosítása mellett, mert a fent említett két uniós alapprogram eddigi kihasználtsága nagyon alacsony. A kutatók szerint viszont ennek oka elsősorban a pályázati rendszer túlbürokratizáltságában keresendő. A kutatók szerint a kormány döntésének katasztrofális következményei lesznek, ezért petíciót indítottak a döntés visszavonása érdekében. A petíció a zachranmevedu.sk címen érhető el. (MSz, SITA)
