Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-08 / 5. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Karaokéval a környezetvédelemért Rejkjavík. Háromnapos karaokemaratonnal harcol hazája, Izland természeti erőforrásainak és értékeinek eladása ellen Björk. Az énekesnő tervei szerint összegyűlik a népszavazás kezdeményezéséhez még szükséges mintegy tizennégyezer aláírás. A népszavazással a sziget természeti kincseinek államosítását szeretnék elérni. A maratonon ismert izlandi énekesek mellett maga Björk is fellép. A népszavazás apropóját az adta, hogy egy kanadai vállalkozás felvásárolt egy erőművet, ezzel a rejkjavíki öböl geotermikus energiájának felhasználási joga 130 évre Kanadáé lett. Ha az aláírók száma eléri a 35 ezer főt, a hatóságok nem hagyhatják figyelmen kívül követeléseiket. Egyelőre 20 ezren álltak a kezdeményezés mellé, de Björk biztos benne, hogy megszerzik a többi szükséges aláírást is. (MTI) Alternatív parti Dunaszerdahely. A gyökerekhez való visszatérésként hirdetik a szervezők a ma esti partit, amelynek helyszíne a rétegzenékre és ínyencségekre specializálódó NFG klub. Fellép a budapesti Phunkroot DJ-VJ csapat, akik nemcsak akusztikus, hanem vizuális élményt is ígérnek. 2010 elejétől szerveznek önálló klubesteket, és már saját partisorozatuk is van Budapesten. Ezeken az estéken laza és húzós funk alapokra épülő kortárs partizenék színes kavalkádját játsszák a dubtól, a nu- funk house-on át egészen a funk’n’drum’n’bass-ig. Könnyen érthető, de kereskedelmi rádiókban nem hallható, táncra perdítő ritmusok és dallamok teszik emlékezetessé ezeket a szetteket. A kezdés időpontja este 9 óra,jegyek a helyszínen baráti áron kaphatók, (ú) KÉPERNYŐ „Mozgó” festmények Vasárnap, stílszerűen az éjjeli órákban látható a Duna Televízióban Peter Greenaway „festői filmje”, az Éjjeli őrjárat. A Hollandiában élő világhírű brit rendező képzőművészeti tanulmányok után fordult a film felé, de valamennyi alkotásában kiemelt szerepet kapnak a társművészetek, a színház, a zene és természetesen a festészet is. Összéveszthetet- lenül egyéni hangulatú, látványos, bonyolult struktúrájú filmjeiben gyakran egyszerre van jelen a költőiség és a brutalitás, az emelkedettség és az alantas ösztönök, a képzelet és a valóság. Az Éjjeli őrjárat (2007) középpontjában Rembrandt egyik leghíresebb képe áll, amelyen a korabeli városi milícia muskétás csapata őrjáratra indul. Greenaway szerint a festményen egy összeesküvés látható, és a megoldás kulcsa a képen szereplő részletekben van elrejtve. Szemtanúi lehetünk a kép születésének, közben pedig betekinthetünk a 17. századi németalföldi festő szakmai és szerelmi életébe. Monumentális, tablószerű kompozíciók, szokatlan világítás, hosszú, állóképszerű jelenetek, lassú kameramozgás jellemzi a sokszereplős filmet, a nézőnek gyakran olyan érzése támad, mintha Rembrandt képeinek háromdimenziós tereiben járna. Greenaway egyébként úgy tekint a nagy festőre, mint a mozi úttörőjére. „Rembrandt, Vélasquez és Caravaggio a Lumiére fivéreket megelőzve, több száz éve találták fel a mozit. A film játék a fényekkel és ők mind mesterei voltak ennek. Rembrandt festményei olyanok, mint a kimerevített filmkockák. Ez a korszak Európa egésze számára igen nagy jelentőségű volt. Ha Rembrandt más időben élt volna, nem válhatott volna azzá, ami akkor lett” - állítja a rendező. A filmes vállalkozás költségeit és méreteit jellemzi, hogy brit-francia-holland-ka- nadai-lengyel-német koprodukcióban készült 2007-ben, Rembrandt születésének 400. évfordulójára, (juk) Éjjeli őrjárat, Duna TV 23.05 Tablószerű kompozíciók és lassú kameramozgás jellemzi Greenaway festői filmjét (Forrás: imorton.worldpress.com) Neves színészek baráti alapon vállalták a szereplést az első magyar websorozatban Tömeggyilkosság a neten Botos Éva az első magyar websorozat főszerepében (Képarchívum) Egyetlen éjszaka alatt, rejtélyes körülmények között kihal egy bérház Budapest közepén. Az áldozatokon nincsenek külsérelmi nyomok. Az egyik lakás viszont csupa vér, annak ellenére, hogy egyedül ott nem találtak halottat. Mi történt az éjjel? A rendőrség furcsa nyomokra bukkan. JUHÁSZ KATALIN Ezt a krimit nem vetítik sem a mozikban, sem a tévében. Kizárólag az interneten tekinthető meg. Amerikában már régóta indítanak sorozatokat a neten, tájainkon azonban eddig senki nem mert belefogni egy ilyen vállalkozásba. Most viszont végre itt az első magyar websorozat, a MAB. A nyolcperces epizódokat fokozatosan töltik fel a Youtube videomegosztóra, attól függően, hogy az előző rész mikor ér el egy bizonyos nézettséget. A kezdeményezés mögött egy sokoldalú fiatalember, Horgas Ádám áll, aki egy személyben rendező, operatőr, vágó és zeneszerző. Neves színészek (Botos Éva, Almási Sándor, Bánsági Ildikó, Hirtling István, Mertz Tibor) ingyen, baráti alapon vállalták a szereplést, saját ruháikban, egymást sminkelve. „Úgy érzem, az elektronikus média olyan sebességgel fordul az internet felé, hogy időszerű nyitni. Színházi emberként alternatívnak kategorizálnak, társulatom, az Atlantis Színház is ezzel a címkével futott, de nekem tetszik az alternatív jelzőben a kísérletező jelleg, szeretek kockáztatni. Ez a websorozat is kísérlet számomra. A kísérlet egyik felét - hogy létre tudok-e hozni 500 ezer forintból egy sorozatot - már elvégeztem. A produkció kész, csak feltöltésre vár” - nyüatkozta Horgas Ádám, aki az utcaszínházhoz hasonlította az internetes megjelenést, mivel mindkét műfajban le kell kötni az odatévedő néző figyelmét, különben tovább sétál. A MAB nézettsége jól alakul, folyamatosan növekszik. A rendező külföldi érdeklődésre is számít, mivel a sorozat angol, német, spanyol és orosz felirattal is elérhető. Ha sikerül felkelteni a piac érdeklődését, az első fecske nyarat csinálhat, azaz további internetes sorozatok születhetnek, immár profi stábbal és komoly támogatókkal. Az eddigi részek alapján lehet szívből szurkolni a projektnek, mivel egy jól kitalált, izgalmas, feszültséggel teli történetet látunk, amelyben a thrillert keresztezik a misztikával, bátran mosva össze a műfaji határokat. A technikai hiányosságok közül egyedül a rossz hangminőség zavaró néha, ám tudni kell, hogy a hangot a kamera mikrofonjával vette fel a rendező-operatőr. Gyakran a hiányból is erényt kovácsol, a helyzetek ugyanis pont az amatőr technika miatt válnak szokatlanul életszerűvé. Olyan, mintha ott lennénk a lakásban, és - csakúgy, mint a valóságban - a hozzánk közelebb állókat halljuk jobban. A remek vágásnak köszönhetően a feszültség nőttön nő, erre a zene is szépen rásegít. Mab a kelta mitológiában a fekete mágia királynője, rengeteg tömeggyilkosságot írnak a számlájára. A legenda szerint az áldozatok egyszerre esnek közös álomba, és nem tudnak felébredni, amíg nem játsszák végig Mab többnyire halállal végződő játékát. Akik ebben a különös álomvilágban meghalnak, a valóságban is meghalnak, ezért nem látni az áldozatokon külsérelmi nyomokat. Aki alaposabban ismeri Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiáját, talán emlékszik Mercutio Máb királynőről szóló furcsa monológjára, ahol a gonosz tündér álmukban támadja meg és viszi romlásba az embereket. A nemzetközi rendőrzsargonban Mab-támadásnak nevezik azokat a tömeggyilkosságokat, ahol sok a különös körülmény, általában marad néhány túlélő, a gyilkost viszont nem sikerül elfogni. Az FBI-nál egyébként külön részleg, a „Mab-csoport” foglalkozik az ilyen bűnügyekkel. Horgas Ádám története két szálon fut: követhetjük a másnap reggel kezdődő nyomozást, és láthatjuk a rejtélyes éjszaka történéseit is. Ha akad mostanában nyolc percük, rettegjenek egy jót, és ha a thriller folytatására is kíváncsiak, kattintsanak a Youtube vi- deomegosztón a következő részre. Segítsék önök is az első magyar websorozat sikeres bemutatkozását! Operabál helyett jótékonysági gálát rendeznek Elmarad a rongyrázás ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nem lesz idén Operabál, mivel a Magyar Állami Operaház vezetése lemondta a rendezvényt, és inkább a rászorulók megsegítését célzó jótékonysági gálahangversenyt szerveznek a bál tervezett időpontjára. Horváth Ádám, az Operaház miniszteri biztosa és a dalszínház vezetése Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterrel és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárral egyetértésben döntött úgy, hogy az idei Operabált lemondja. ,Amikor Magyarország a gazdasági válság és különböző természeti csapások kárát szenvedi, akkor elsősorban arra van szükség, hogy segítsünk. A kultúra, és ezen belül a Magyar Állami Operaház is vegye ki részét abból a munkából, amelyet a kormány, illetve az ország vezető intézményei és polgárai végeznek a rászorultak megsegítésében” olvasható a miniszteri biztos közleményében. A bál tervezett időpontjára, március 5-ére nagyszabású és reprezentatív jótékonysági gála- hangversenyt rendeznek a budapesti operaházban, amelyre a bál közönsége mellett mindazokat várják, akik részt kívánnak venni egy nemes cél támogatásában. A bál 1886. március 2-ig nyúlik vissza, a századfordulón havonta rendeztek bált az Operaházban a közjavára. Hatvankét év szünet után, 1996-ban elevenítették fel ezt a hagyományt, a bál társadalmi, üzleti és politikai elismertsége azóta folyamatosan nő. Az utóbbi években a külföldről érkezők száma már meghaladta a hazai bálozókét. Tavaly a legolcsóbb belépő 84 ezer forintba került. Emiatt sokan rongyrázásnak tartják az eseményt, az ellenzők több alkalommal ellentüntetést, illetve „ellenbált” rendeztek az Operaház előtt. Plágiummal vádolták Hany Potter anyukáját J. K. Rowling nem lopott MTl-HíR New York. Elutasította a Harry Potter-könyvek szerzője, J. K. Rowling ellen benyújtott plágiumvádat egy New York-i bíróság. Az írónőt és kiadóját a néhai Adrian Jacobs hagyatékának gondozója, Paul Allen perelte be, azt állítva, hogy a Harry Potter és a Tűz Serlege című regényének írásakor Rowling plágiumot követett el: Adrian Jacobs Willy, a varázsló kalandjai című könyvéből emelt át bizonyos elemeket. A Willy 1987-ben látott napvilágot, míg Rowling negyedik Harry Potter-kötete 2000-ben. Jacobs akkor már nem élt, 1997-ben hunyt el. Egy tavalyi hasonló perben is „valószínűtlennek” minősítette egy bíró a hagyaték gondozójának vádját, de elutasította Rowling ügyvédeinek kérvényét az ügy azonnali lezárására. A vád szerint Rowling a varázslóverseny és a varázslók vonatának ötletét J. K. Rowling (TASR-felvétel) emelte át Jacobs könyvéből. Rowling kiadója az ügy kezdetekor nyomban cáfolta, hogy plágium történt volna. A kiadó leszögezte, hogy az írónő még csak nem is tudott Jacobs könyvéről mindaddig, amíg 2004-ben először vádolták meg az író szerzői jogainak megsértésével hagyatékának gondozói.
