Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-08 / 5. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 8. www.ujszo.com WMMUEMM Elhalasztott tagság Brüsszel. Nem lesz már­ciustól Románia és Bulgária tagja a belső határellenőr­zéstől mentes schengeni övezetnek - jelentette teg­nap az AFP francia hírügy­nökség uniós diplomaták közlésére hivatkozva. A két ország Schengen-csatlako- zása a magyar EU-elnökség egyik célkitűzése, de Buka­rest és Szófia felkészültsé­gét illetően több ország ké­telyeket táplál, főként ab­ban a tekintetben, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem nem elég hatékony. Megfo­galmazódnak olyan aggá­lyok, hogy akörözöttszemé- lyekről és autókról szóló adatokat tartalmazó schen­geni információs rendszer kincsesbánya lehet a bűnö­zők kezében, ha esetleg hozzáférnek. Berlin és Pá­rizs nyíltan megfogalmazta azon közös álláspontját, hogy Románia és Bulgária felkészültsége egyelőre nemkielégítő. (MTI) Áradások, áldozatok Johanessburg. Áradások és viharok következtében legalább 39 ember meghalt december közepe óta Dél- Afrika keleti részében. A ka­tasztrófaelhárító hatóságok tegnap megerősítették, hogy keleti Cape tarto­mányban 26 ember, köztük 4 gyermek veszette életét a mostoha időjárási körül­mények miatt december közepe óta. (MTI) A szomszédot ölték meg Hebron. Izraeli katonák tévedésből megöltek cisz- jordániai akciójukban egy 65 éves palesztin férfit, összetévesztve őt egyik szomszédjával, aki kapcso­latban áll a Hamász radiká­lis szervezettel. Az eset előzménye, hogy palesztin börtönökből csütörtökön szabadon engedték a Ha­mász hat tagját. Közülük öten hebroniak, és egyikük, Valid Bitar egy emelettel lej­jebb lakik, mint az a férfi, akit összetévesztettek vele. Az izraeli katonák fatális té­vedésük után őrizetbe vet­ték mind az öt frissen szaba- dulthebronit. (MTI) Öngyilkos merénylet Kabul. Öngyilkos me­rénylő hajtott végre robban­tást az afganisztáni Szpin- Baldak város egyik közfür­dőjében, 17 embert rántva magával a halálba - közölte a határrendőrség helyi pa­rancsnoka; a tálibok vállal­ták a felelősséget a merény­letvégrehajtásáért. (MTI) Jósé Manuel Barroso: „Az integráció új fázisába lépünk, új utakat törünk magunknak" Orbán megígérte: szükség esetén módosítani fog a médiatörvényen Ha úgy látjuk, hogy a médiatörvény gyakorlati megvalósulásánál bármilyen politikai aggály igazoló­dik, készek vagyunk azokat orvosolni- jelentette ki Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével, Jósé Manuel Bánosával közös tájékoztatóján, Budapesten. (TASR/AP-felvétel) Budapest. A magyar ható­ságok jelentős és hozzá­értő munkát végeztek az EU-elnökségi felkészülés során; Magyarország fe­lelőssége óriási a globá­lis kihívások közepette - mondta tegnap Jósé Ma­nuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a ma­gyar parlamentben az Orbán Viktor miniszter- elnökkel közösen tartott nemzetközi sajtótájé­koztatón. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Barroso, miután részt vett a magyar kormány és az Európai Bizottság együttes munkaülésén, majd négyszemközt is megbeszé­lést folytatott a magyar kormány­fővel, hangsúlyozta: Magyaror­szág olyan kivételes időszakban látja el az EU-elnökséget, amikor sok függ attól, hogy az unió mi­lyen szakértelemmel válaszol a kihívásokra. „Erős Európára van szükség, olyan kormányokra, amelyek elkötelezettek az euró­pai eszme iránt” - mondta a bi­zottságielnök. Kiemelte, hogy mindenekelőtt gazdasági stabilitást, növekedést kell elérni, munkahelyek terem­tésére van szükség. Ehhez átfogó megoldásokra, erőteljes gazda­sági koordinációra van szükség. „Az integráció új fázisába lépünk, új utakat törünk magunknak” - mondta. Azt is közölte, hogy a bi­zottság előkészíti az új válságke­zelési mechanizmust. Orbán Viktor megígérte neki, hogy a magyar kormány szükség esetén módosítani fog a média- törvényen. A kormányfő arról biztosította őt - mondta -, hogy a törvényt az EU értékeinek és jog­szabályainak teljes figyelembe­vételével vezetik be. A bizottsági elnökkijelentette: asajtó szabad­sága, a média pluralizmusa alap­vető érték Európában. Barroso hangsúlyozta: hisz a magyar de­mokráciában. Elmondta, meg­kérte a miniszterelnököt, hogy a magyar kormány minél hama­rabb hivatalosan is juttassa el Brüsszelnek a törvény szövegét, ezmégnemtörténtmeg. Barroso közölte, nem akar a médiatörvény tartalmáról állást foglalni, mert „ez nagyon kényes szakmai kérdés, nem szabad fele­lőtlenül véleményt nyilvánítani”. Első számú európai érdeknek nevezte Orbán Viktor az euró megvédését és megerősítését a közösen tartott sajtótájékoztató­ján. A magyar kormányfő szerint ki kell végre mondani, a követke­ző 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogy eddig, rugalmasabb munkaerőpiac, nagyobb terme­lékenység, hatékonyság nélkül nem leszünk versenyképesek az új versenytársakkal, a feltörekvő régiókkal. Orbán Viktor szerint Magyar- ország azon országok közé tar­tozik, amelyek úgy gondolják, hogy az euró az európai integrá­ció legfontosabb eszköze ebben a pillanatban és annak megvé­dése és megerősítése első számú európai érdek. Ezért a magyar elnökség csak akkor lesz sike­resnek tekinthető, ha az előt­tünk álló fél évben megtörténik a Lisszaboni Szerződés módosí­tása, és ha elfogadjuk azt a hat jogszabályt, amelyek a válság- kezelő mechanizmus felállítá­sához és működtetéséhez szük­ségesek - mondta Orbán Viktor. A bővítési optimizmus felélesz­tése és megerősítése fontos fel­adat Magyarország számára - rögzítette, hozzátéve: ezért a magyar elnökség Horvátország tagságát támogatja, a schengeni térség bővítését Romániával és Bulgáriával szintén fontos fel­adatnak tekinti, valamint vilá­gos perspektívát akarnak kínálni Szerbiának is a későbbi tagságot illetően. A harmadik fontos kér­déskörnek az energia ügyét je­lölte meg, jelezve: össze akarják kötni a szlovák-magyar gázve­zetékeket; a távlati cél az első észak-déli energiahálózat a Bal­ti-tengertől az Adriáig, azaz Lengyelországtól Horvátorszá­gig­Terrorveszély Több rendőr Londonban MTl-HÍR London. A nem múló terrorve­szély miatt megnövelik a rend­őrök számát a londoni közleke­dési csomópontokon - jelentette a brit média. A tömegközlekedési eszközöknél szolgálatot teljesítő rendőrök nem vehettek ki sza­badnapot, megerősített rendőri jelenlét volt szerte a fővárosban, de a még azon kívül eső, közeli Luton repülőterén is. A Sky News tévé meg nem nevezett forráso­kat idézett, amelyek elmondták: a hatóságok nemrég tájékozta­tást kaptak arról, mi a teendő olyan terrortámadás esetén, ami­lyen 2008-ban történt az indiai Mumbaiban (Bombay). A londo­ni rendőrség, a Scotland Yard nem volt hajlandó sem megerősí­teni, sem cáfolni az értesülést, mondván, hogy soha nem adnak tájékoztatást terrorelhárító műveleteikről. (MTI) Parlamenti vitát akar Berlin. A Német Szociál­demokrata Párt (SPD) a magyar médiatörvényről vitát akar kezdeményezni a Bundestagban - közölte a dpa német hírügynökség­gel Axel Schäfer, a párt al- elnöke. A német kormány időközben „reménykeltő jelzésnek” nevezte, ha a magyar kormány változ­tatni akarna a törvényen. A szociáldemokraták január harmadik hetében kíván­ják napirendre tűzni a té­mát a német parlament „aktuális óra” elnevezésű vitájában. Schäfer felszólí­totta Angela Merkel német kancellárt, hogy az Európai Unió kormány- és államfői, továbbá az Európai Néppár­tok körében is tűzze napi­rendre a magyar médiatör­vényt. (MTI) Ashton sikeres félévet kívánt Budapest. Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője sikeres EU-elnökséget kívánt Ma­gyarországnak, miután tegnap a budapesti parlamentben megbeszélést folytatott Martonyi János magyar külügymi­niszterrel. Arra a kérdésére, hogyan kommentálná azokat az utóbbi hetekben megfogalmazott bírálatokat, amelyek szerint Magyarország nem alkalmas az EU rotációs elnöksé­gének betöltésére, úgy válaszolt: „nem reagálok azokra a vé­leményekre, amelyek alapvetően azt célozzák, hogy aláak­názzák ezt a Magyarország számára nagyon fontos pillana­tot és szerepet“. (MTI) Már nem csak tojásban találtak dioxint Németországban több ezer gazdaságot bezárnak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London/Párizs/Brüsszel. Bizonytalanul indult Magyaror­szág európai uniós soros elnök­sége, hiszen a félév napirendjé­nek gördülékeny bevezetése he­lyett a kormánynak a sajtósza­badság aláásásával fenyegető médiatörvényt ért nemzetközi és honi bírálatok viharával kell megküzdenie - írta szerkesztő­ségi kommentárjában a Financial Times című brit napilap. Az újság szerint „a törvényt újra kell gondolni”. A sajtószabadság és a véleménynyilvánítási szabadság olyan alapvető jogok és európai értékek, amelyek nem kompro­mittálhatok- fogalmazott a lap a „Magyarország a veszéllyel táncol” című cikkben. Ne keverjük össze! A médiatörvény kapcsán ki­bontakozott helyzetről és a kez­dődő magyar EU-elnökségről nyilatkozott a La Croix című fran­cia lapnak Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter. A lap kérdésére, nem nyugtalanít­ja-e őt, hogy Magyarország lett az Európai Unió soros elnökejanuár 1 -jétől - tekintettel az elmúlt idő­ben Budapesten elfogadott tör­vényekre, különösen pedig a so­kak által „szabadságtiprónak” tartott médiatörvényre -, az Eu- rópa-ügyi miniszter ismét leszö­gezi: „Nem szabad összekeverni egy ország belpolitikai helyzetét és az európai elnökséget. To­vábbra is meg vagyok győződve arról, hogy Magyarország képes egy jó elnökséget vinni.” Orbán ellenőrzési étvágya A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napi­lap európai kiadása „Orbán el­lenőrzési étvágya” címmel közölt kommentárt. A lap szerint a ma­gyar kormánynak „a médiasza­badság korlátozására” irányuló lépése csak a legutóbbi a Buda­pestről érkező „aggasztó jelek” sorában. Az írás kitért arra, hogy magyar kormánypárti politiku­sok úgy vélik, ha majd közzéte­szik a törvény angol fordítását, az el fogja oszlatni az aggodalma­kat. Az Orbán-kormány szerint a törvényre azért van szükség, hogy egyensúlyt teremtsenek a baloldali „médiaestablishment- tel” szemben - állította a WSJ. A kommentár szerint azonban a megoldás akkor is az lenne, hogy több teret adjanak a versenynek. A lap szerint a kétharmados par­lamenti többséggel rendelkező Fidesz csaknem bármilyen tör­vényt elfogadtathat, és ezt a lehe­tőséget a megválasztása óta arra használta, hogy egypárti ellenőr­zés irányába vigye az országot. A média csak a legutóbbi „áldozat” - írta a napilap. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Németország terüle­tén eddig már több mint 4700 farmot és hozzájuk tartozó vál­lalkozást zártak be, miután a vizsgálatok kimutatták, hogy az általuk használt takarmány rák­keltő anyagot, dioxint tartalmaz. Már nem csak csirkékben és to­jásban találtak dioxint, hanem sertések is fertőződtek vele. A német mezőgazdasági miniszté­rium közlése szerint a gazdasá­gokat - alapvetően sertéste­nyésztő telepeket - óvintézke­désként zárják le, s amíg nem bi- zonyosodikbe a fertőzés elmúlta, nem szállíthatnak megrendelő­iknek. A tömeges farmbezárás Németország 16 szövetségi tar­tománya közül nyolcat sújt. A legsúlyosabb helyzet Alsó- Szászország után Eszak-Rajna- Vesztfáliában alakult ki, ahol 152 farmot kellett bezárni, Schles­wig-Holstein tartományban pe­dig 52 farm jutott erre a sorsra. A német Harles und Jentsch az eddig információk szerint 3 ezer tonna fertőzött, biodízel gyártás­ból visszamaradó zsírsavat szállí­tott 25 tápszergyártónak. Az elemzésbe vont 20 minta közül 9 esetében mutattak ki a megenge­dettnél magasabb dioxin-szintet - közölte a tartományi miniszté­rium. A német kormány koráb­ban jelezte, attól tart, akár 150 ezer tonna táplálék fertőződött meg, ezért a mezőgazdasági mi­nisztérium szerint indokolt a nagyarányú farmbezárás. Az EU csütörtökön kért tájékoztatást a dioxin ügyében, a német hatósá­gok információi szerint 136 ezer szennyezett tojás kerülhetett Hollandiába és Nagy-Britanniá- ban is találtak dioxint tartalma­zóterméket. (MTI, VG) A lapok többsége szerint „a törvényt újra kell gondolni" Veszéllyel táncoló Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents