Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-07 / 4. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 7. Vélemény És háttér 7 Az erőteljes nemzetközi kritika ismét esélyt ad a lassan már elfeledett hivatásos rettegőknek Érthetetlen pofon Orbán Viktor az elmúlt húsz év legprofibb és legtudatosabban cselekvő magyar politikusa - ezt még a Fidesz örökös elnökének legádázabb ellenfelei is el kell, hogy ismerjék. Ez az egyébként rendkívül felkészült és vérprofi politikus az elmúlt hetekben egy abszolút amatőr hibát követett el - ezt pedig még Orbán Viktor legfanatikusabb rajongóinak is el kell ismerniük. MÓZES SZABOLCS Orbán Viktor pártja az Európai Unió soros elnökségének átvétele előtti hetekben egy olyan törvényt - az új sajtótörvényt - fogadtatott el a parlamenttel, amelyről még egy viszonylag kezdő miniszterelnök stábja is percek alatt megállapította volna, hogy botrányt fog okozni. Kicsit vagy nagyot, de botrányt. Nemzetközit. Az EU-elnökséget átvevő, betöltő állam mindig a nemzetközi figyelem fókuszába kerül. Ilyen helyzetben megszavaztatni egy olyan jogszabályt, amelyre egyébként semmi szüksége sem a magyar médiaközegnek, sem a magyar társadalomnak, de még csak a Fidesznek sem - a korábban a jobboldal által rettegett baloldali médiafölény szerencsére rég a múlté -, határtalan ama- törizmusra vall. Ilyen helyzetben ugyanis még a kezdetben kis botránynak tűnő ügyek is nagyokká válhatnak. Azt, amit 2012 áprilisában a most kritikus világsajtó fele észre sem vett volna, az EU-elnökség átvétele előtti percekben még a tanyasi híreket szállító helyi lapok is megmorogják. (Tegyük hozzá, hogy joggal, de ennek a kommentárnak nem ez a témája.) A magyar kormány ezzel ráadásul egy politikailag forró késő őszt zárt le, melynek keretében az alkotmánybírósági jogkörök megnyirbálásáért, a II. nyugdíjpillér szétzúzásáért és néhány zűrös kinevezésért pár kritikus, ám eléggé hangosan még ki nem mondott észrevételt már begyűjthetett a kormányzat. Az erőteljes nemzetközi kritika pedig ismét esélyt ad a hivatásos rettegőknek, akik ilyenkor kifejthetik, mennyire rasszista, antiszemita, cigánygyűlölő, xenofób és soviniszta (a sor „tetszés” szerint folytatható) jobb esetben a magyar kormány, rosszabb esetben az egész magyar nép. Miközben ennek természetesen a huszonötödé sem igaz, le kell szögezni: sajnos most egy ideig - legjobb esetben is hónapokig - a magyarok lesznek Európa ügyeletes bunkói. Legalábbis a kontinens többi lakójának szemében. Ilyen gödörbe pottyanva pedig már az is óriási eredmény lesz, ha 2014-ben ugyanolyan lesz az ország megítélése, mint tavaly volt. Pedig a második Orbán-kormánynak ennél, joggal, sokkal merészebb tervei voltak - ország- imázs-téren is. S mielőtt mindezért az elmúlt évek botrányos szocialista kormányzata alatt totálisan elhiteltelenedett balliberális rettegőket kezdenénk szidni, jó előre tisztázni: ha nincs az értelmetlen és megmagyarázhatatlan sajtótörvény, rájuk és nagyrészt kitalált félelmeikre sem lenne senki sem kíváncsi. E tények ismeretében érthetetlen, hogyan futhatott bele az elmúlt húsz év legtudatosabban cselekvő magyar politikusa egy ekkora pofonba. Profizmusát a következő hónapokban bizonyíthatja igazán... Te, Józsi! Már ezek is hallották, hogy eladó a termőföldünk!? (Peter Gossányi rajza) KOMMENTÁR Lakbérsarc MOLNÁR IVÁN Szlovákia számára már korábban is a magas munkanélküliség okozta a legtöbb gondot, amin a gazdasági válság csak tovább rontott, hiszen a vállalatok tömeges elbocsátásai miatt újabb tízezrek kerültek utcára. Nem csoda, hogy az IVÓ társadalomkutató intézet legfrissebb felmérése szerint az ország lakosságának 64 százaléka ma a munkanélküliséget tartja a legsúlyosabb problémának. Mindezt jól tudják a politikusok is, a tavalyi parlamenti választások előtt a pártok többsége ezért az állástalanok számának a csökkentését nevezte az egyik legfontosabb céljának, a legvadabb ígéretekkel halmozva el a szavazókat. Az ígéretekből egyelőre nem sok vált valóra, épp ellenkezőleg, a kormány egyes döntései még ronthatnak is a helyzeten. A piaci elemzők egybehangzó véleménye szerint a magas munkanélküliség részben a lakosság csekély mobilitásával magyarázható. Magyarul, nem szívesen utazunk a munka után, így míg Szlovákia egyes régióiban még mindig kínálnak szabad munkahelyeket, néhányjárásban csaknem minden harmadik munkaképes ember állástalan. A politikusok egyik kedvenc, évek óta szajkózott szlogenje, hogy a silány mobilitás nem elenyésző mértékben az olcsó és hozzáférhető bérlakások hiányával magyarázható. Mit tett ajelenlegi kormány azért, hogy ezen javítson? Nos, e hónaptól például újabb terheket rótt a lakásukat bérbe adókra. Ajövedelemadó-törvény módosítása miatt a bérbeadásból származó bevételek után ugyanis több adót lesznek kénytelenek fizetni, ráadásul kötelezővé tették számukra a 14 százalékos egészségbiztosítási járulékfizetését is. Emiatt sokan mármost azon gondolkodnak, hogy inkább eladják a lakásukat, mintsem ilyen feltételek mellett adnák bérbe. A növekvő adóterhek miatt az elkövetkező hónapokban ráadásul tovább nőnek a lakások bérleti díjai, ami még inkább elveszi az emberek kedvét attól, hogy a lakóhelyükön kívül keressenek munkát. Nem lenne szabad megfeledkeznünk a másik félről, a bérbeadókról sem. Az ingatlanpiaci elemzők szerint a lakásukat többnyire azok a középosztálybeliek adják ki, akik a gazdasági válság miatt csökkenő bevételeiket szerették volna ezzel pótolni. Ha az állam egyre újabb akadályokat gördít az útjukba, a többségük letér a törvényes útról, és ajövőben inkább feketén adja ki a lakását, amivel az államot is jelentős veszteségek érik. A most életbe lépő módosítás végső soron így senkinek sem jó, Hogy mégis miért fogadták el? Erre talán maguk a törvénymódosítás kidolgozói sem tudják a választ. TALLÓZÓ KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Kárpátalján zökkenőmentes az egyszerűsített honosítási kérelmek befogadása, a magyar külképviseletek fel- készülten teszik a dolgukat - írja az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. Ugyanakkor a magyar állampolgárságot igénylő kárpátaljaiakat meglepte, hogy a honosítási eljárás során a konzulátusokon véglegesen elveszik az ügyfelek eredeti születési anyakönyvi kivonatát és házasságlevelét. Úgy vélik, ennek kapcsán hiba csúszott a törvénybe, hiszen az áttelepülni nem szándékozóknak a lakhelyükön még szükségük lehet ezekre az okmányokra. Ez sokakat visszariaszthat az egyszerűsített honosítástól - írta az ungvári magyar lap. (MTI) GLOSSZA Félmegoldás KOCUR LÁSZLÓ Daniel Lipšic belügyminiszter megvalósította elődje, Robert Kaliňák tervét, és növelte a rendőri jelenlétet a szegregált romatelepek környékén. Az intézkedés a kormányzati ciklusokon átívelő tervezés szép példája. A belügyminiszter lépése megosztotta a társadalmat, romákat, nem romákat, szakértőket egyaránt, s valószínűleg a rendőröket is (csak ők hivatalból nem nyilatkozhatnak, de az jelez valamit, hogy a romatelepi szolgálatra nem jelentkeztek önként tömegek, hanem átvezényléssel kellett feltölteni a keretet - s így is csak félig sikerült -, bár ez egy fegyveres testületnél standardnak mondható megoldás). A belügyminiszter lépését bírálók elsősorban azt kifogásolták, hogy nem kínál rendszer- szerű megoldást a romaproblémára, és az egész cigányságot állítj a be bűnözőként azáltal, hogy lakhelyük környékén fokozza a rendőri jelenlétet. S a legmodernebb fegyverzettel felszerelt taktikai egységek a gettók közelében valóban kelthetik azt a látszatot, hogy a belügy a cigánybűnözés ellen indul harcba. Ilyen pedig nincs. PápayTiborrémuralma idején sem cikkeztek arról a lapok, hogy Dunaszerdahely környékén elharapózott a magyarbűnözés, pedig Papa Joe csatlósai olyannyira magyarok voltak, hogy némelyikük az államnyelvvel is hadi- lábonállt. Tényazonban, hogy a szegregált romatelepek környékén bizonyos - elsősorban vagyon elleni - bűnözési formák gyakoribbak, mint az ország más részein, s ezekkel egy átlagos körzeti rendőrőrs, melyhez több község is tartozik, nehezen tudja felvenni a harcot. Ráadásul a kis értékű lopásokat szabálysértési eljárás keretében vizsgálják, az elkövetőknek általában nincs pénzük a bírságra, az aktahalom növekszik, a bűn következmények nélkül marad, mely további elkövetésre buzdít.. . S az emberjogi harcosok jeremiádjai mellett gyakran elvész a szegregált romatelepek környékén megromlott biztonsági helyzet szenvedő alanyainak hangja, pedig ők is adófizető állampolgárok, ígyjoggal várják el, hogy az állam épp úgy szavatolja élet- és vagyonbiztonságukat, mint a Pozsony belvárosában élőknek. Ez eddig csak papíron valósult meg. Lipšic végre tett valamit ezekért az emberekért is. Nem lehet minden pofon mellé forgalmi rendőrt állítani - érvel Rejtő Jenő szimpatikus hőse, Fülig Jimmy egy verekedést követően. És ez Lipšic megoldási j avaslatának problémáj a is. A rendőrség állománya körülbelül 20 ezer főből áll. Nem vezényelhet minden péró mellé készenléti egységeket, így az általa készített bűnözési térkép pirossaljelzett gócpontjait aligha tudják megfelelő rendőri erővel lefedni. A másik dolog meg, hogy a szegregált romatelepek problémája nem csak biztonsági probléma. Szociális, oktatási, gazdasági, egészségügyi probléma is, mely a belügyminisztérium hatáskörében nem orvosolható. Kormányzati szintű komplex romastratégiának meg se híre, se hamva, pedig abból a pénzből, melyet a rendszerváltás óta romaügyi konferenciákon kaviáros szendvicsre fordítottak, tán egy közösségi központot is fel lehetett volna húzni, mondjuk a Dúsa utcában.
