Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-22 / 17. szám, szombat

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 22. „Az inkvizítoruk kutathat, semmilyen pénzügyi visszaélést nem talál. Csak eretnek gondolatokat." Orbán célba vette a filozófusokat Orbán célba vette a filo­zófusokat címmel egy teljes oldalon számolt be a filozófus-pályázatok­ról szóló cikkekről a Li- bération. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A francia baloldali újság sze­rint a hatalomhoz közeli média antiszemita kampányt indított öt értelmiségi ellen. A tudósítás szerint az a tény, hogy „az Orbán Viktor populista jobboldala által elfogadott, vita­tott médiatörvényt január 1-jei életbelépése ellenére az írott saj­tóra csakjúlius 1. után - azaz csak azután lehet alkalmazni, miután Magyarország európai uniós so­ros elnöksége véget ért és már nem lesz reflektorfényben -, a magyar miniszterelnökhöz közel álló médiának lehetőséget te­remt arra, hogy a saját többsége által elrendelt elveket arcátlanul megsértse”. Az új médiatörvény ugyanis kimondja, hogy „a médiatarta­lom nem lehet alkalmas szemé­lyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más ki­sebbségek vagy bármelytöbbség, valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére”. Ehhez képest a lap szerint „a hata­lom saját törvényét vette semmi­be azzal, hogy gyűlöletkeltő kam­pányt indított”. Florence La Bruyere megítélé­se szerint „a hatalomhoz közel ál­ló Magyar Nemzet szócsöve lett annak a boszorkányüldözésnek, amely az ellenzék egyik vezérlak­ja, Heller Ágnes nagy magyar fi­lozófus és négy kollégája ellen indult”. A szerző emlékeztetett arra, hogy a baloldalinak tartott filozófusokról tíz napja folyama­tosanjelennek meg olyan cikkek és szerkesztőségi írások, ame­lyekben azzal gyanúsítják őket, hogy közel félmilliárd forintot vettek fel a baloldali kormány idején zavaros vagy felesleges művek megírására. Azzal is meg­vádolták őket, hogy a médiatör­vényt kritizálva besározták Ma­gyarország imázsát külföldön - tettehozzáaszerző. HellerÁgnes a lapnak elmond­ta: szerinte azért támadják őt, mert „az új médiatörvény veszé­lyéről, a demokratikus intézmé­nyek elleni támadásokról, vala­mint Orbán Viktor diktatórikus hajlamairól beszélt”. A cikkíró szerint „a társadalmi megtorlás­nak kiszolgáltatott értelmiségiek többsége zsidó származású, és ez a kampány rájátszik az antisze­mitizmus régireflexeire”. Gulyás Gábor konzervatív filo­zófusnak a Facebookon közzétett írása kapcsán - aki „nyíltan ér­telmiségellenes, burkoltan anti­szemita kiszólásoknak” minősí­tette a Magyar Nemzetben meg­jelenteket - a francia lap meg­jegyzi, hogy először emelt szót egy Fideszhez közel állónak tar- tottjobboldaliszemélyiség. Noha a 70 ezer példányszámban meg­jelenő Magyar Nemzetnek korlá­tozott az olvasótábora, a cikkeit azonnal, időnként szó szerint át­veszi a többi Fideszhez közel álló média. „így terjed a méreg a ma­gyar társadalomban” - mondta a Libérationnak egy neve elhallga- tásátkérő szociológus. Alap aHe- tek című lapra hivatkozva úgy vé­li, hogy a filozófusok elleni kam­pány a legsötétebb kommunista időszakot idézi és a zsidó orvosok állítólagos összeesküvése elleni sztálinista perekre emlékeztet. Heller Ágnesnek, aki rágalma­zásért kívánfeljelentésttenni, dé- javuérzésevan: 1973-banhason- ló kampányt indított ellene a ha­talom. Akkor azt mondták, nem méltó ahhoz, hogy kutatásokat végezzen, aférjétpedigvalutake- reskedelemmel vádolták meg. „Most is gazdasági bűncselek­ménnyel vádolnak, alaptalanul. Az inkvizítoruk kutathat, semmi­lyen pénzügyi visszaélést nem talál. Csak eretnek gondola­tokat” - hangsúlyozta Heller a lapnak. A filozófus hozzátette, míg ez utóbbi indokkal a Kádár­rendszerben be lehetett börtö- nözni az embereket, ma ez nem lehetséges, ezért a gazdasági bűncselekmény vádjával akar- jákanevétsárba tiporni. Nem vagyok rabló! Álarcosbálba megyek. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Tarlós országa? JUHÁSZ KATALIN Tarlós István bu­dapesti főpol­gármester im- már nemzetközi­leg is ismert figu­ra, főleg kulturá- lis berkekben. A Sziget Fesztivál tervezett meg- sarcolásánakhírére ugyanis több országban forogni kez­dett a neve. Legutóbb a hat­vannégy (!) elismert európai fesztiválttömörítő egyesület, a Yourope fordult hozzá nyílt le­vélben, mivel félti a rendez­vényt, főleg annakegyedülálló helyszínét. „Önmagában az a tény, hogy a fesztivál otthonát jelentő Óbu­dai-szigetet a több európai or­szágot összekötő Duna folyó ölelikörül, nagyonszépjelkép. Az pedig, hogy e sziget egy büszke és kulturálisan gazdag ország fővárosában található, eleve elrendeli egy olyan ren­dezvénymegvalósítására, amely az európai kortárs kultú­ra legjavát mutatja be. Tapasz­talatból tudjuk, hogy egy ha­sonló rendezvény megszerve­zése hatalmas erőfeszítést kö­vetel, amelyhez elengedhetet­len a helyi önkormányzatok vezetőinek segítő keze. A Szi­get Fesztivál növeli az Ön által irányított város tekintélyét Eu­rópa kulturális térképén. A S zi- get Fesztivál nélkül az európai kultúra egyiklegfényesebb gyöngyszemét veszítené el, amelyre Ön mint a helyszínéül szolgáló város főpolgármestere is joggal büszke lehetne” - áll a levélben. AYourope tisztelettel kéri Tarlóst, változtassa meg döntését a borsos területhasz­nálati díj tekintetében, amely jelenlegi mértékében teljesen ellehetetleníti a fesztivált. Úgy tűnik, ez a külföldi szervezet jóval büszkébb a Szigetre, mint afőváros jelenlegi vezetése. Jegyezzük meg, hogy más or­szágokban a hasonló kaliberű, a városnak komoly anyagi hasznot hozó rendezvények számára ingyen bocsátj ák ren­delkezésre a helyszínt, sőt jobb helyeken még támogatj ák is a szervezőket. Az előző városve­zetés, élénDemszkyGáborral nem sarcolt, bár nem is szpon­zorált látványosan. Csakre­mélni tudjuk, hogy tizennyolc évutánnemlesz kénytelen más helyszínt keresni az a fesztivál, amely mostanra Európa kultu­rális térképére is felkerült, és - ismét idézek a levélből - „olyan mérvadó demokratikus érté- kekhordozója, mint a toleran­cia és a kommunikáció .Meg­testesíti az Európai Unió által is képviselt értékeket, amelyszö- vetség soros elnökségét jelen­leg az Ön országa tölti be.” Mármint Tarlós István országa. És azok országa is, akik nyaran­ta egy hétre benépesítikaz Óbudai-szigetet. KOMMENTÁR S engem, Schengen?! BALÁZS BENCE Kétségbeesetten kiabál Románia: Schengen, s engem?! Kihagysz? Hogy tehetsz ilyet, hisz hónapok óta csak rólad álmodom! De Németország és Franciaország, úgy tűnik, (sch) engedetlen. Sőt, most már Finnország is társult hozzájuk, így valósá­gos csoda kellene ahhoz, hogy Románia az eredeti terv szerint, idén tavasszal a schengeni övezet tagja legyen. Egy vétójog is elég, nemhogy három... Ilyen körülmények között a román külügy már nem so­kat tehet. Legfeljebb imádkozhat, de vélhetően már ez sem segít, hiszen a fenti hármak által felhozott indokok meglehetősen nyomósak: túl nagy a bűnözés és a kor­rupció, márpedig a személyek és a javak egy része Ro­mánián keresztül lép be az Európai Unióba. Illegális be­vándorlás, fegyvercsempészet, kábítószerekkel kapcsola­tos ügyek, gyerekkereskedelem - sorolta az aggodalma­kat Laurent Wauquiez, a francia kormány uniós ügye­kért felelős minisztere Románia és Bulgária kapcsán, majd vélhetően a korrupcióra utalva azt is kifejtette: semmivé foszlik a teljes európai belső biztonság, ha a schengeni zóna adatbázisa szervezett nemzetközi bűnbandák karmai közé kerül. Ezek után nem marad más, mint elmélázni azon: mikor szűnnek meg az említett veszélyességi tényezők, avagy átfogalmazva: mikor érik meg Románia a schengeni csatlakozáshoz. Mert a jelek szerint schengendékenység- re nem számíthat, bármennyi schenergikusan bizonygat­ja is a román külügy, hogy teljesít minden feltételt. A kormányon levő román politikusokat legfeljebb az vi­gasztalhatja, hogy a románok zömét nem zavarja, ha még nem jön össze a csatlakozás a személyek szabad mozgását biztosító övezethez. Miután néhány éve csak útlevéllel, egyes országokba pedig csak vízummal utaz­hattak, s olykor a határokon több órát kellett várakozni, ők már annak is örvendenek, hogy a személyi igazolvány is elegendő a határátlépéshez, a várakozási idő pedig je­lentősen lerövidült.. A schengeni csatlakozás ^mulasztása így egyértelműen főleg a politikusok büszkeségét zavarja, továbbá kor­mányzásukat és az általuk meghozott intézkedéseket minősíti, nem utolsósorban pedig alaposan rontja Ro­mánia nemzetközi megítélését. „Azt tűztük ki célul, hogy 2011 a külpolitika terén a ro­mánok éve legyen” - nyilatkozta a napokban Traian Básescu államfő. Nos, úgy tűnik, ez összejön: ekkora baklövése rég nem volt a román külügynek (no és bel- ügynek), mint egy csatlakozás elmulasztása. Persze, Básescu nem pont így gondolta a románok évét, de néz­zük az érem másik oldalát. A legtöbb világsztár is azt vallja: mindegy, hogy jót vagy rosszat ír róluk a sajtó, csak legyenek címlapon. Lehet még ez Románia éve... A szerző az erdélyi Szabadság munkatársa FIGYELŐ Lukasenko kitiltva Nem léphet az Európai Unió területére Alekszandr Lukasenko, ha a hónap vé­géig nem engedi szabadon az elnökválasztás után be­börtönzött ellenzékieket - fenyegette meg a fehér­orosz elnököt Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője. „Egy újabb utazási tila­lom meghirdetése Luka­senko ellen, illetve a tila­lom kiterjesztése más sze­mélyekre is a lehetőségek között van, ha nem enge­dik szabadon a foglyokat” - jelentette ki Ashton az Európai Parlament előtt Strasbourgban. A döntést az EU-s külügyminiszterek január 31-én esedékes ta­lálkozóján hozhatják meg. „Ami Fehéroroszország­ban a december 19-i el­nökválasztás után történt, mindannyiunkat sokként ért” - mondta az uniós dip­lomácia vezetője. „Eljött az idő, hogy cselekedjünk” - tette hozzá. Diplomáciai források szerint a 27 tagország Brüsszelben ülésező állan­dó képviselői január 7-én döntöttek úgy, hogy újra megkezdik a vízumkorlá­tozási eljárást Lukasenko és rezsimjének más tagjai ellen. Az EU korábban 2006-ban korlátozta az „utolsó európai diktátor­ként” emlegetett elnök és negyven fehérorosz tiszt­ségviselő beutazását, hogy ezzel tiltakozzon az ellen­zék elnyomása ellen. A szankciókat 2008-ban füg­gesztették fel abban a re­ményben, hogy ezzel elő­segíthetik a rendszer de­mokratikus nyitását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents