Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-22 / 17. szám, szombat

8 Kultúra

ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 22. www.ujszo.com

FÜLVIDÉK

Hangulatok

Sziditől

Színészi pályája súgóként indult, de a kassai Tháliában nem vált be. A pozsonyi színművészetin más szemmel nézték, és talán a hangját is meghallották. Szidi Tobias, született Tóbiás Szidi a keleti végekről, ma már márkanév, bársonyos, kissé karcos hangja utánozhatatlan.

Karádi, Hernádi, Kishon- ti, de ha a szlovák oldalt nézzük, akkor Hana Hege- rová - talán csak hozzájuk lehetne hasonlítani, de szerencsére védjegye van már kezdetektől.

S ha egy üzlet beindul... Filmekben, de színházi előadásokban is dalra fakadt, anyaszínházában, az Astor- kában még Roman Polák Gorkij-adaptációját is végig- énekli, míg önálló estjei kész színházi előadássá nemesednek. Aki volt ilyenen, az tudja.

Kerekes Vica mellett talán csak ő tudta annyira kihasználni azt, hogy hármas kultúrába született, ma már Csehországban talán népszerűbb, mint Pozsonyban. De nem lett hűtlen anyanyelvéhez sem.

2001-ben jelent meg első önálló lemeze, Divý mak címmel. S ahogy a későbbi önálló lemezein is, Milan Vyskočáni Vyskočko (zeneszerző) és Peter Lipovský

(dalszövegek) voltak az alkotótársai. 2003-ban jött a Punto Fijo, majd külsőleg (a borítóra gondolok) is megújulva 5 év múlva a Pod obo- jím. Új, illusztris dalszöveg- írót is „találtak” Petőfi Sándor személyében. A Valahogy című dalt Szidi a szüleinek ajánlotta. Petőfi, úgy látni, bevált, mert a napokban megjelent Do vetra című albumon már két szám szövegét (Három fiú, Fiam születése) is jegyzi. Egy-egy dal erejéig „csatlakozik” még hozzájuk Lope de Vega, a spanyol klasszikus és Michal Horáček is. És nincs abban sem semmi meglepő, hogy egyes dalok csehül hangzanak el. És nem véletlenül fedezte fel őt magának a zseniális Petr Hapka, akinek melankolikus, a világ apró-cseprő dolgait megörökítő világában nagyszerűen elfér Tóbiás Szidi hangja is.

Nem egyebek ugyanis ezek a számok, mint hangulatjelentések szürrealisztikus világunkról, megzenésített és megénekelt chagalli képek, szeretet után kiáltó egypercesek. Hisz ahogy énekli egyik dalában, „olyan kevés a szeretet, amit kapok tőled, hogy azzal semmire se megyek”. Mégis, Tóbiás Szidi dalai megnyugtatnak, szinte észrevétlenül töltenek fel energiával, (jdj)

Értékelés: ••••••

Hármas kultúrában született (Képarchívum)

Találka Tőzsér Árpáddal

Pozsony. Hétfőn, január 24-én a magyar kultúra napja alkalmából költő vendége lesz a Szlovák Nemzeti Múzeum mellett működő Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának. A Žižkova utca 18. szám alatt várják mindazokat, akik érdeklődnek a kortárs költészet iránt. Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költővel Miklósi Péter publicista beszélget 17 órától.

Tőzsér Árpád első verseit tizenhét éves korában publikálta, irodalomtörténeti munkái pedig 1957-től jelennek meg. Mindent összevetve mintegy harminc kötet jelzi életútját.

„A hetven évem legmeghökkentőbb élménye, hogy úgy érzem, bizonyos értelemben semmivel sem éltem többet azoknál, akik mondjuk harminckét évesen vagy huszonhat évesen fejezték be földi pályafutásukat: születtem, éltem, kiváltam, szenvedtem, küzdöttem, dolgoztam, s - havi kétszáz még sose telt. A húszéves életpálya fiziológiai-egzisztenciális időszámítása általában ugyanaz, mint a százhúsz évesé. Sőt, talán nem is csupán a fiziológiai-egzisztenciális időszámításuk közös!”-valljaaköltő. (juk)

Holnap délután az m1 -en: Hogy volt? Garas Dezsővel és Mándy Iván feleségével, Dr. Simon Judittal

Álmok, amelyek összeértek

Két filmszerepet kapott Garas Dezső, a Magyar Televízió Hogy volt? című műsorának holnapi vendége Mándy Ivántól. Mi- narikEdét, a megszállott mosodást a Régi idők focijában, és a Szabadíts meg a gonosztól puhakalaposát, a fölényes Svédet.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

„Svájcban voltam, amikor Iván már a filmre készült..."

(Somogyi Tibor felvétele)

Mindkét film rendezője Sándor Pál, akiről Mándy Iván azt írta: ,J\ saját álmaiból varázsolta elő az én álmaimat.”

Mándy helyzetekről, hangulatokról beszél, de azokról is csak látszólag, állapította meg a Régi idők focija és a Szabadíts meg a gonosztól forgatásakor Sándor Pál. „De ha sorai mélyére nézünk, akkor rájövünk, hogy az a megrendítő az írásaiban, hogy mindig is az ember helyéről beszél: egy szobában, egy házban, egy világban.” Az ml vasárnapi Garas-műsorában az író felesége, Dr. Simon Judit is ott ül majd a vendégek között. Őt kérdezem: miképpen reagált az író, amikor Sándor Pál felkereste, hogy előbb a Volt egy csapat című novellája, majd a Mélyvíz című színdarabja nyomán szeretne filmet forgatni.

.Amikor először kezdtek beszélni a focifilmről, 1972-ben, én éppen nem voltam itthon. Fél évig egy svájci klinikán dolgoztam. Iván leveleiből tudtam, hogy készülnek erre a filmre. 1973-ban megszületett a forgatókönyv, elkezdtek forgatni, és még ugyanabban az évben be is mutatták a filmet. Iván örült, hogy Sándor Pál a futballról akar filmet készíteni, hiszen az íráson kívül két dolog érdekelte igazán. A foci és a mozi. Dacára annak, hogy a megjelenésekor egy szörnyű kritika is napvilágot látott róla, Iván jó könyvnek tartotta A pálya szélént, amelyből Volt egy csapat címen született meg a filmnovella. Az Élet és irodalom kritikusa író a pálya szélén címmel jelölte ki Iván helyét, de mint később kiderült, tévedett. Nem lett igaza.”

Mindkét film forgatókönyvét Sándor Pál állandó munkatársa, Tóth Zsuzsa írta. Mándy Iván ezt nem nehezményezte?

Nem szólt bele a dolgok menetébe, bár kicsit furcsának találta, hogy nem ő írja a forgató- könyvet. Ezzel együtt akceptálta Sándor Pál munkamódszerét. Egyébként is, neki az első számú műfaja a novella volt, meg esetleg a regény. Előkerestem tegnap a Svájcba írt leveleit. Ahogy olvastam őket: szerintem abszolút nem izgatta őt, hogy úgy forgatják a filmet, ahogy ők gondolják. Nem akart beleszólni, hogy ez milyen formában valósul meg. A forgatásra ki-kiment, mint máskor is, mert szerette az ottani hangulatot. Figyelt, nézelődött, de nem voltak megjegyzései, hogy mit hogyan csináljanak.

Garas Dezsővel milyen volt a viszonya?

Biztosan váltottak pár szót. Garas már akkor is elismert, meghatározó színész volt, a Madách Színház vezető művésze, jó pár kiváló alakítását láttuk már. Iván is szerette őt. Remek játékintelligenciájá- val, egyedi, szikár, kicsit kemény stílusával, eredeti humorával, amely inkább a fekete humor felé hajlik, az abszurd iránti fogékonyságával őt is lenyűgözte. Nagyra értékelte a pályafutását, szerepeit, színészi képességeit. Én a kész filmet láttam először, Iván musztere- ket is nézett, szerette a Régi idők fociját. Nagyon komoly teljesítménynek, sőt egyenesen telitalálatnak érezte az egész stílusát, képi világát, burleszk- szerű hangulatát, a némafilm mozijának motívumát. Ebből is lett összegyúrva. A pálya szélén és A régi idők mozija című írásokból. A hetvenes évek filmművészetében nem volt párja Sándor Pál alkotásának, senki nem alkalmazta ezt a stílust. És ami ugyancsak nagy erénye a filmnek: minden szereplője nagyon jól ráérzett a figurára.

Sándor Pál azt nyilatkozta: ő úgy volt hűséges Mándy Ivánhoz, hogy hűtlen volt hozzá.

Érdekes megállapítás, de elfogadom. Amikor ez a két film készült, a rendező azt is nyilatkozta, hogy érti és érzi Iván gondolatvilágát, hiszen ők ketten szellemi sziámi ikrek. S ez valóban így lehetett, ha az első közös filmjük után ismét együtt dolgoztak. Végül is az író az, aki a cselekménnyel kiássa az árkot. Utána már mindenki végzi a maga dolgát, a saját ízlésével, a saját ötleteivel. Csak a rendező az, aki ezt az egészet egybefogja, szintetizálja, de az írói anyag nélkül biztosan más lenne a film. Tóth Zsuzsa mindkét filmben nagyon sok dialógot átírt, sok kis jelenetet beékeltek Sándor Pállal, kibővítették a párbeszédeket, az alapmotívumot azonban követni lehet. Iván legjobb jelenetei alkotják a két film gerincét.

Stílusosan fogalmazva: övé volt a kezdőrúgás, amelyből aztán gól született.

Kijárt a „pályára”, a forgatás helyszíneire, mert szeretett du- málgatni a különböző figurákkal. Ő élvezte ezt a számára kicsit szokatlan, nyüzsgő, zűrzavaros világot, amit egy filmrendező átlát. Garas Dezsőt, a Szabadíts meg a gonosztól kicsit keserű, rosszindulatú, családtagjaival nem éppen jó viszonyban levő Svédként is lelkesen nézte. Nyilván találkoztak más helyeken is, nemcsak a forgatáson. Iván sokat járt eszpresszókba, mindennap az éppen kinevezett törzshelyén üldögélt. Itta a kávéját, és sokszor ott dolgozott. Talán ilyen helyzetekből is is- mertékegymást.

A Szabadíts meg a gonosztól alapjául szolgáló Mélyvíz című darabot Szinetár Miklós rendezésében 1961 decemberében mutatta be a Petőfi Színház. „Mándy Iván speciális művészete nem volt még akkor olyan egyértelműen elfogadott - vélekedik Szinetár Miklós -, mint manapság. Mi azonban nagyon szerettük az írásait, ésúgyéreztük,őaz, aki a valóság feletti lebegésével - amely mélyen a valóságban gyökerezik -, egészen ellentmondásos művészetével - amely egyszerre humoros és tragikus, egyszerre Urai és drámai, egyszerre igaz és nem igaz - új művet teremtett egy új műfaj számára.” Tizenkét előadást élt meg a darab, aztán az egyik főszereplője váratlan halála miatt levették műsorról. Tizenhét évvel később új formát ölt a történet. Mozifilmként kerül közönség elé. Mándy Iván esetében nincs még egy példa erre.

Tudjuk az okát. Amennyire szeretett hangjátékot írni, született is a tollából vagy harminc, annyira nem vonzódott a drámához. Ő ezt nem is erőltette. Ami azért elgondolkoztató, mert a hangjátékhoz is kell egyfajta dramaturgiai érzék.

Garas Dezső a hangjátékaiban is szerepet kapott.

A kritikusok díjával jutalmazott Ha köztünk vagy, Holman Endre címűben ő volt a főszereplő, de van még két-három más hangjáték is, amelyben hallható.

Sándor Pál filmjei ma már egyenesen elképzelhetetlenek nélküle.

Sándor Pál tehetséges rendező, Garas Dezső zseniális színész, ezt el kell ismerni. Mindkettőjüknek egyéni hangja, stílusa van, amit Iván íróként is nagyon becsült náluk. Garas Dezső színészi játékában azonnal megjelenik a senkihez sem hasonlítható egyénisége. Mindig beilleszkedik a figurába, mindig remekül alakít, mégis egy nagyon színes egyéniség van mögötte. Ez úgy átsugárzik minden szerepén. Rokonlelkek ők hárman, Iván, Sándor Pál és Garas Dezső. Hármas ikrek, még ha külsőleg nem is hasonlítanak egymásra.

Garas Dezső a legendás mosodás szerepében (Képarchívum^