Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-21 / 16. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 21. Kertészkedő 19 Használjuk ki az adott termesztési feltételeket a kertünkben termesztett növények javára A sikeres kertészkedés kulcsa Télen idő és lehetőség van arra, hogy behatóbban foglalkozzunk a termesztési feltételekkel. A talaj, az éghajlati feltételek, a csapadék és a hőmérséklet adottak, ezeken nem, vagy csak körülményesen tudunk változtatni. A termesztés tárgya és módszere viszont tőlünk függ. BELUCZ JANOS ' Például az alma és az őszibarack térségünkben jól és könnyen termeszthető. Ha viszont a Csallóközben áfonyát szeretnénk termeszteni, akkor ez már akadályokba ütközhetne, mert ez a növény savanyú talajt igényel. Ezért lehetőleg olyan növényeket válasszunk kertünkbe, amelyek térségünkben viszonylag könnyen előállíthatok. Csapadék és hőfok Térségünkben tavaly 1000 mm csapadék hullott, a legtöbb májusban. Ez idézte elő a legtöbb növényi betegség előfordulását, így az almafa varasodást és a monüiát is. A hőmérsékleteket tekintve 2010-ben az átlagosnál is melegebb yolt a március, a november, továbbá a nyári hónapok, de főleg a július (3,3 fokkal - forrás: a Központi Mezőgazdasági és Ellenőrzési Intézet nagymegyeri részlege) Hidegebb volt az átlagosnál a január és a december, valamint a. szeptember és az október. Éves szinten 2010-ben a hőösszeg 0,85°C-szal haladta meg az átlagot, ami a globális felmelegedés egyértelmű jele. A termesztési feltételeknél maradva, nagyon fontos a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem, főleg a megelőzés. Ha a prevenció elmarad, hamar felüti a fejét egy nem várt betegség. A kertészkedők e tekintetben főként a növényvédelmi előrejelzésekből tájékozódhatnak. Napfény és víz Minden növénynek az egészséges fejlődéshez megvan a maga specifikus igénye. A tényleges fejlődése, ellenálló képessége, Kevés kalóriát, de sok vitamint tartalmaz Hogyan lett a keszegből hamburgeres jéghegy? továbbá termésképzése arányos azzal a tápanyaggal, amit a természetből és a kertész által juttatott tápanyagokból fel tud venni. A jobb érthetőség kedvéért induljunk ki a fotoszintézis képletéből: 6CO2 (széndioxid) + 6H2O (víz) + 674Kcal (napfény) = CrHuOe (szőlőcukor) + 6O2 (oxigén). A növény a széndioxidot a levegőből veszi, mert a levegő 0,03% széndioxidot tartalmaz, Ha télen üvegházban pl. paradicsomot hajtatunk, széndioxidot bocsátunk a levegőbe, szezononként 8-14 kilogrammot négyzetméterenként. Nyáron a napfény adott. Vegetációs időszakban sokszor figyelmeztetjük a kertészkedőket a koronaritkítás fontosságára. Arra, hogy minél kisebb legyen a beár- nyékolás és minél több levél jusson közvetlen napfényhez. A legtöbb fényt a nálunk termeszthető növények közül az barack igényli, ezért metsszük a fát a kadanalakú koronaformára. A fotoszintézis képletének harmadik összetevője a víz. Ezzel összefüggésben álljon itt néhány adat kísérletekből: Egy 1 m magas, 1 éves körtefa naponta 6 liter vizet vesz fel. Egy 16 m magas öreg körtefa napi vízfelvétele 273 literre tehető, míg egy terebélyes, öreg gyümölcsfa napi 500-1000 liter vizet igényel. A vízfelhasználás tekintetében a szántóföldi növények közül a kukorica a „legtakarékosabb”. Egy kilogramm szárazanyag előállításához csak 300 litert használ fel, miközben nemesítők még ezen is faragnának. Különösen fontos ez annak fényében, hogy a világ édesvízkészletei megcsappantak. S végül még néhány adat a fotoszintézis során keletkező asszi- milátákról (szőlőcukor): A teljes napsütés 1/8-ánál még van asszimüáció. A sötétzöld levélfelület (100 cm) 12,1 mg széndioxidot vesz fel. Az ugyan ilyen nagyságú világosszöld levélfelület 4,1 mg széndioxid felvételére alkalmas, az azonos nagyságú almafalevél felület 5 óra alatt 70 g szőlőcukrot termel, ami a levelek súlyának 0,21%-át teszi ki. Létfontosságú tápelemek A gyökerek által felvett és az edénynyalábok által a koronába feljuttatott víznek tápanyagokat kell tartalmaznia. Éspedig nitrogént, foszfort, káliumot, meszet, magnéziumot és ként, ezenfelül három ún. mezoelemet, szilíciumot, klórt és nátriumot, valamint nyomelemeket (mangán, vas, bór, réz, cink és molibdén). A szerves trágyák, az istállótrágyák és a komposzt - a felhasznált nyersanyagtól függően - szinte az összes tápelemet tartalmazzák. Az ősszel felhasználásra javasolt NPK trágyák tartal(Fotó: sxc.hu) mázzák a 6 főelemet, ám a mező- és a nyomelemeket évközben levéltrágyákkal biztosítjuk. Mikor és hogyan hatnak az említett trágyaféleségek? Az istállótrágya, pontosabban a marhatrágya 0,42% nitrogént, 0,1% foszfort, 0,42% káliumot, 0,32% meszet és 0,7% magnéziumot tartalmaz. A többi szerves trágya - beleértve a komposztot és a lombföldet - hasonló tápelem- összetétellel rendelkezik. Mivel az egyes elemeknek (főleg a nitrogénnek) át kell alakulnia, le kell bomlania, így a trágyakijuttatást, és az elemek teljes fel- használását 2-4 évre számítjuk. A nitrogén különböző formákban van jelen: NBi (ammonium), NO3 (nitrát-salétrom), a mésznitrogénnél cianamid, a karbamidnál amid formában. Ugyanakkor a növények többsége az NOa, azaz nitrát formát tudja felvenni. Amikor a szervesés a műtrágyákat a talajba bedolgozzuk, a talajlakó (nitrifiká- ló) baktériumok megfelelő hőmérséklet és nedvesség esetén átalakítják az ammóniumot és a többi nitrogén formát nitrátokká. Ez a folyamat, amelyet nitrifikációnak nevezünk, késlelteti a nitrogén egy részének a felvételét. Ezért kell például a kénsavas ammónia műtrágyát (sí- .ran amonný) ősszel kiszórni, mert itt az összes nitrogént át kell alakítani. TALLÓZÓ Néhány évtizedes amerikai nemesítés eredménye a jégsaláta, amit az USA-ban jéghegysalátának neveznek. A kutatók a salátafélék ősének tartott keszegsalátából állították elő, amely Európában és Ázsiában vadon is előfordul. Kontinensünkön a gyorséttermek európai elterjedésével vált ismertté, mint a hamburgerfélék egyik állandó zöldségeleme. A jégsaláta kevés kalóriát tartalmaz, ugyanakkor vitaminokban és ásványi sókban gazdag, ezért manapság különösen nagy a táplálkozási értéke. Első tőlevelei kúpos, fejszerű tőrózsát alkotnak. A később képződök szélesek, lapát alakúak, szélük hullámos, kissé csipkés, gyakran visszahajló. A levélnyél vastag, a központi érben folytatódik, és behálózza a lemezt, ettől az egész levél sokkal ropogósabb, mint a hagyományos fejes salátáké. Vízigényes növény, csak öntözve termeszthető biztonságosan, mert kizárólag így lesz zsenge és roppanó a levele. Hőigénye kisebb, mint a salátafélék többségéé, de korántsem olyan fagytűrő, mint az áttelelő saláta. Fényigénye ugyan közepes, de az erősebben árnyékos helyeken nem fejesedik be jól, A talajra nem kényes (fontos, hogy öntözni lehessen), de a magas sótartalom visszaveti fejlődésében. A jégsaláta magról és palántáról egyaránt szaporítható. Magját március elején vessük először, ezt követően vetését havonta ismételhetjük egészen a nyár közepéig, hogy tavasztól1 őszig folyamatosan fogyaszthassuk. Fontos, hogy májustól már azokat a fajtákat vessük, amelyek nem szökkennek magszárba nyáron, a hosszú nappalok hatására. A sor- és tőtávolságokat 40 x 40 centiméterre alakítsuk ki. A jégsaláta levele nemcsak vastagabb és ropogósabb, mint más salátáké, de szedés után nem is fonnyad olyan gyorsan, a hűtőben pedig sokáig eltartható. Akár önálló salátaként is fogyaszthatjuk, de fölaprítva, más salátafélékkel keverve finom egyveleget alkot. Leves és főzelék is készíthető belőle. (Szabad Föld) Franciaország a világ első számú bortermelője Kevesebb bort, több töményitalt fogyasztunk TALLÓZÓ Ismét Franciaország volt a világ első számú bortermelője 2010-ben, miután egy évvel korábban Olaszország megelőzte a rangsorban. Annak ellenére, hogy Franciaországban - hasonlóan a legnagyobb bortermelőkhöz, Olasz- és Spanyolországhoz, az Egyesült Államokhoz, Dél-Afri- kához és Németországhoz - 2010-ben is csökkent a bortermelés, 419 millió rekeszes (az iparágban referencia mértékegységnek számító rekesz tartalma 9 liter) termelésével így is megelőzte vetélytársait. Ä hatvanas évek óta globálisan évente átlagosan 2 százalékkal esett a bor fogyasztása. Az elmúlt öt évben a csökkenés üteme 1,4 százalékra mérséklődött, és a 2014-ig terjedő időszakban várhatóan 0,7 .százalék lesz - írja elemzésében az IWSR piackutató intézet. Ezzel szemben, a rozéborok fogyasztása 2005 és 2009 között 19,8, míg a habzóboroké 4,62 százalékkal nőtt. A töményitalok piacán 9,5 százalékos növekedéssel számol az IWSR a következő 4 évben, elsősorban az ázsiai piacok növekvő importkereslete miatt. Ezzel párhuzamosan folytatódhat a piaci kereslet eltolódása a prémiummárkák felé. A tömény szeszesital-piac értékesítési bevételei 2014-re 230,27 milliárd dollárra emelkedhetnek, az eladott rekeszek száma pedig 2,74 milliárd darab lehet, (agrarszektor.hu) MAI VALUTAARF0LYAM0K AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8436 Lengyel zloty 3,9132 Cseh korona 24,420 Magyar forint 275,00 Horvát kuna 7,3935 Román lej 4,2681 Japán jen 110,93 Sváici frank 1,2873 Kanadai dollár 1,3463 USA-dollár 1,3472 VETEL E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,38-1,30 25,04-23,58 286,19-259,63 OTP Bank 1,38-1,30 25,04-23,60 281,31-263,34 Postabank 1,39-1,30 25,20-23,49Szí. Takarékpénztár 1,39-1,30 25,00-23,61 285,63-260,11 Tatra banka 1,38-1,31 24,97-23,70 284,10-260,58 Dexia banka 1,37-1,30 24,92-23,65 281,69-263,51 Általános Hitelbank 1,38-1,31 25,04-23,65 285,65-259,13 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Kezdje egészségesen a hetet! Ne legyen az Ne legyen az egészséges táplálkozás rabja! A divatos csizmák vonzzák a iábgombát 10 év, amely megváltoztatta a legagresszívabb mellrákfoma kezelését Már nem annyira egészséges a mediterrán életmód A kisgyermekes szülők gyakori hibái Hajfestés: egészséges vagy nem? Keresse az Új Szót az újságárusoknál! Termőrügyek jég alatt Levegő nélkül elpusztulnak Nagy veszélyt jelent a gyümölcsfák és a szőlőtőkék termőrügyei számára az ólmos eső jégbevonata. Ez akkor keletkezik, ha zord, fagyos időben a növények fagypont alá hűlnek, de ezután langyos eső esik. Ekkor az eső vize véko- nyabb-vastagabb rétegben ráfagy a vesszőkre, elzárja a rügyeket a levegő oxigénjétől és emiatt a nyugalmi állapotban is lélegző rügyek elpusztulnak. A jégbevonat akkor veszélyes, ha egy napnál tovább megmarad. Ezért meg kell tőle szabadítani az ágakat. (B. Gy.)
