Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-20 / 15. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 20. www.ujszo.com Bemutató a magyar EU-elnökségjegyében Magyar rendező a „konyhafőnök” JUHÁSZ KATALIN Nyitra. Egy fiatal és rendkívül elismert magyar rendező, Balázs Zoltán és csapata (Góczán Judit dramaturg, Szőllősi András koreográfus, Polgár Péter díszlet- és jelmeztervező) állította színpadra Arnold Wesker A konyha című darabját a nyitrai Andrej Bagar Színházban. A holnap esti bemutató a magyar EU- elnökség jegyében telik, és Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet szerint a hasonló együttműködések a két szomszédos nemzetet is közelebb hozhatják egymáshoz. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a darabválasztás ideális, A konyha ugyanis olyan különböző neveltetésű, vérmérsékletű és etnikumú emberekről szól, akik kénytelenek csapatként működni egy kis térben. Arnold Wesker 1957-1959 körül írta a darabot, miután néhány hónapot egy londoni étterem konyháján dolgozott, és tanulmányozhatta egy heterogén munkaközösség mindennapjait egy szigorú szabályok alapján működő mikrovilágban. Ä sokszereplős darab igazi társulati csapatépítő tréning, hiszen mindenkinek saját története, drámája van, szinte mindenki jelenléte egyformán hangsúlyos. A darab a konyhai hatalmi hierarchián belül a kor társadalmának működését mutatja meg, az általános emberi konfliktusok mellet etnikumok is ütköznek egymással, és természetesen a szerelmi szál is jelen van. A kolozsvári születésű Balázs Zoltán a budapesti Bárka Színház rendezőjeként érte el eddigi legnagyobb sikereit, de színészként is magasan jegyzik: Hamlet és Bicska Maxi alakításáért 2006-ban Őze Lajos díjat kapott, két évvel később Jászai Mari díjas lett, 2005-ben „Európa legjobb fiatal rendezője” díjat vehette át az Európai Színházi Unió elnökségétől, ugyanabban az évben Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. A darabban egymástól sok mindenben különböző emberek kénytelenek együtt dolgozni (Ctibor Bachratý felvétele) Segítségkérés a nyelv védelmével kapcsolatban A nemzet színészei a magyar államfőnél MTl-HIR Budapest. A magyar nyelv védelmével, ápolásával kapcsolatban kérte a nemzet színészeinek segítségét Schmitt Pál, amikor tegnap fogadta a művészeket a Sándor-palotában. A magyar államfő közölte: díjat szeretne alapítani a magyar nyelv ápolásáért, a díjak odaítéléséhez azonban zsűrire van szüksége. „Nem találnék jobb tanácsadókat, mint önöket” - fordult a nemzet színészeihez. Schmitt Pál úgy fogalmazott: a gyerekek manapság nem tudnak helyesen írni, olvasni, kezükből „kikopott a könyv”, hiányzik a szépen artikulált beszéd. Örömmel jegyezte meg azonban azt, hogy egyre többen járnak színházba. Felelevenítette, hogy a „demokrácia előtti rendszerben” intézményes volt a színházlátogatás, és évente körülbelül ötmillió jegyet adtak el. A Nemzet Színésze vagy a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át. A címet, mely a halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenket- ten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. Január 22-én Robert North koreográfiájával Pozsonyban vendégszerepei a Győri Balett Carmen sehol sem veszíthet Robert North, a jeles amerikai koreográfus 65. születésnapja alkalmából újította fel a Győri Balett 1997-es bemutatóját, a Carment. Ezzel az előadással vendégszerepei most a világszerte ismert táncegyüttes Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Színházban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kiss János, a társulat igazgatója szerint több szempontból is meglepő lehet a győri Carmen. Először is szakít a klasszikus történettel, s ami ugyancsak izgalmassá teszi a produkciót: Bizet muzsikája helyett Christopher Benstead zenéjére születik meg a történet. A harmadik meglepetés: két dal erejéig Sebestyén Márta is részese az előadásnak. „Vannak az embernek kedves darabjai, csak legkedvesebbek nincsenek - mondja Kiss János. - Vagyis minden előadás saját gyerek. A nemrég felújított Carmen is ilyen. Robert North tavaly Németországban ünnepelte születésnapját, ahová ebből az alkalomból minket is meghívtak - mint egyetlen külföldi együttest, s a koreográfus kérésére oda is a Carment vittük. Pozsonyban a Purimmal vendégszerepeltünk _ legutóbb. Most mindenképpen olyan darabbal akartunk menni, amely egyértelműen utal a gyökereinkre, arra, hogy a Győri Balett valójában táncszínház.” A Carmen pedig ilyen előadás. Két felvonásos táncszínháziprodukció. „Csodálatos együttgondolkodás alapján született meg a darab - nyugtázza a tényt a társulat igazgatója. - Robert North a Győri Balett számára komponálta. Ráadásul örök témát dolgozott fel: a szenvedélyes szerelem és a polgári világ képmutatásának csillapíthatatlan harcát, amely erőszákhoz és halálhoz vezet. Túlzás nélkül állíthatom: az életünk része ez a történet. Nagyon bízom benne, hogy a pozsonyi közönség is szeretni fogja, hiszen bárhová vittük is el, Ausztriába, Németországba, Svájcba, Franciaországba, mindenütt szerették. Németországban már legalább húszszor bemutattuk.” Robert North házi koreográfusa az együttesnek. Hazajáró lélek Győrben. Ő volt a koreográfusa a Trójai játékoknak és A halál és a lánykának is. A Carmen a hatodik darabja, amelyet betanított a társulatnak. „Erős szálakkal kötődik hozzánk, és nemcsak szakmailag - emberileg is. Ilyen alkotóval, mint ő, nagyon jó dolgozni. De ugyanezt elmondhatom Robert munkatársáról, a darab zeneszerzőjéről, Christopher Bens- teadről is, aki a világhírű Rambert Ballet korrepetitora és zenei alkotója volt.UAmikor hárman együtt elkezdtünk gondolkodni az előadásról, Christopher ötlete volt, hogy szólaljon meg egy női hang a darab során. Milyen stílusban, kérdeztem. Majd adtam neki pár CD-t, hogy hallgasson meg néhány előadót. Rögtön bele is szeretett Sebestyén Márta fényes, erőteljes hangjába. Ez kell, mondta, pontosan ilyenre gondoltam. A próbák azonban Márta dala nélkül zajlottak. Ő ugyanis több mint egy hónapig az Egyesült Államokban vendégszerepeit akkoriban, így egészen addig, amíg a hangfelvétel el nem készült, Christopher éneklésére próbáltak a táncosok. A hang- felvétel pedig egy héttel a bemutató előtt született meg. Márta leszállt a repülőgépről, onnan vitte a taxi a Magyar Rádió stúdiójába, ahol felénekelte a szólóját, majd a másik dalt, a duettet Christopherrel. Pokoli nap volt, emlékszem. Lefoglaltuk a stúdiót, a zenekar már tűkön ülve várta Mártát, a gép természetesen késett, én, aki talán a legidegesebb voltam, mindenkit nyugtatgattam. Végül megérkezett Márta hullafá- radtan, de tudjuk, vannak helyzetek, amikor a fáradtság jót tesz a hangnak. Ezzel egyébként a táncos is hasonlóképpen van. Amikor úgy érzi, hogy már megmozdulni is képtelen, egyszer csak olyan energiák szabadulnak fel benne, hogy minden erejét összeszedve nem mindennapi teljesítményt nyújt. A hangfelvétel is fantasztikusan sikerült, mindenki azonnal megszerette.” Három év telt el a darab bemutatója óta, a Carment legutóbb tavaly ősszel Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban láthatta a közönség. „Az eredeti bemutató ruháit Gombár Judit tervezte, ez a mostani már a második garnitúra a ruhákból. Az alap maradt, csak felújítottuk, stilárisan változtattunk rajta, s ezt a munkát már Győri Gabriella végezte el. Az előadás pedig érettebb, mint a bemutató idején-vélekedik Kiss János. - Minden impulzus, ami közben a táncosokat érte, akar- va-akaratlanul belekerül az alakításukba. A Don Jósét megformáló Pátkai Balázs nagyon fiatal, szinte naiv fiú volt még 97-ben, mára érett, szenvedélyes táncos lett belőle. Ami számomra nagyon izgalmassá teszi az alakítását: végig az erőt képviseli, lélekben mégis törékeny tud maradni. A Carment táncoló Cserpák Szabina is másképpen fogalmaz meg bizonyos dolgokat, mint annak idején. A torreádort William Fomin táncolta a bemutatón, most Sebestyén Bálinté a szerep. És még valami, ami ad némi plusz pikantériát a darabnak. A premier idején Pátkai Balázs és Cserpák Szabina még egy párt alkottak. A saját szenvedélyük is belekerült az előadásba. Az a jelenet, amikor Don Jósé leszúrja Carment, még a próbateremben is katarzis volt. A hideg ráz ki most is, ha erre gondolok. A táncosok közül többen könnyes szemmel nézték, mi zajlik előttük. De most is hite- fesek, amikor már nincsenek együtt. Ma is a torkomban dobog a szívem, amikor ebben a darabban látom őket, mert egy nagy szerelem senkiben sem múlik el nyomtalanul. Bennük sem, akik táncosként duplán, triplán érzékenyek.” Az öreg hölgy feltétele az volt, hogy csak halála után állíthatják ki az értékes festményt Monet-kép a padlásról Köln. Évtizedekig kartondobozban rejtegette a padláson Claude Monet egyik képét egy német nő, aki annyira féltette a festményt, hogy soha nem merte kiakasztani lakásában. A több millió euró értékűre becsült művet végül a kölni Wallraf Ri- chartz Múzeumnak ajándékozta azzal a feltétellel, hogy csak halála után állíthatják ki. Az idős hölgy nemrég elhunyt, az intézmény kedden mutatta be az alkotást. A kép 1880-ban készült, és egy virágzó szilvafát ábrázol. „Különlegessége, hogy látni rajta: az impresszionisták nemcsak a szép időt tudták megfesteni, hanem borús tavaszi időtis vászonra vittek”- mondta GötzCzymmekkurátor. (MTI) i A Tavaszi hangulat Vétheuil-nél című festmény 1880-ban készült, és egy virágzó szilvafát ábrázol a Szajna völgyében (Fotó:welt.de) Cserpák Szabina mint Carmen (Kanyó Béla felvétele)
