Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-19 / 14. szám, szerda
4 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 19. www.ujszo.com A tömegpánik kitörése után rendszerint azért történnek tragédiák, mert a szűk folyosókon az emberek nem tudnak minden irányba elmenekülni Elég, ha egy-két emberen úrrá lesz a rémület A West Balkán-beli mérleg: 3000 bulizó, 3 halott (TASR/AP-felvétel) Pozsony/Budapest. Pánik, káosz, tömegnyomor, halál. A nagyobb embertömeg pánikhelyzetben uralhatatlanná válik, a félelem ilyenkor hihetetlen sebességgel terjed. Ha a tömeg megindul, bárkit és bármit agyontapos, ami az útjába kerül. A tolongásban ráadásul úgy összenyomhatják az embereket, hogy azok könnyen megfulladnak. Mindenki menekülni akar, de senki sem találja az egérutat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Múlt szombaton a budapesti West Balkán klubban pánik tört ki, a háromezer fős tömegben három ember vesztette életét. Az illetékesek most keresik a választ arra, kit terhel a felelősség a tragédiáért. Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezetének elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában leszögezte: a szakmai szabályok szerint nyolcszor annyi - tíz helyett nyolcvan-száz - embernek kellett volna felügyelnie a hétvégi háromezer fős rendezvényt. A biztonsági előírásokat viszont sokan figyelmen kívül hagyják, a Budapesten működő kluboknak és szórakozóhelyeknek állítólag a fele ignorál- ja a vonatkozó előírásokat. A Pohodán már történt tragédia A tömegpánik kitörése után rendszerint azért történnek tragédiák, mert a szűk folyosókon az emberek nem tudnak minden irányba elmenekülni; mindenki egy ajtón akar kiszaladni, amely a tömeg miatt szó szerint bedugul, s épp ez a csordamagatartás eredményezi aztán azt, hogy a menekülők nem is próbálnak más kijáratot keresni. A szabad tér menthette meg sok fiatal életét két évvel ezelőtt a szlovákiai Pohoda zenei fesztiválon, ahol az erős szélben a szórakozókra szakadt egy sátor. A tragédia két ember életét követelte, a szerencsétlenség után kitört pánikban viszont nagy szerencsének bizonyult a környező nyitott tér és az, hogy a bedőlt sátornak nem volt oldalfala, így az emberek minden irányba tudtak menekülni. A vizsgálat során kiderült, hogy a sátortechnikát biztosító német cég hibázott. Gyorsan terjedő pánik A West Balkánban állítólag azért tört ki pánik, mert a szórakozó fiatalok közt villámgyorsan elterjedt a hír, hogy valakit megkéseltek. Mint később kiderült, semmüyen erőszakos bűncselekmény nem történt a klubban, s mivel a híresztelés valótlan volt, valójában nem volt ok pánikra. Miért indult meg akkor a háromezres tömeg? Pszichológusok szerint a pánik kitörésénél teljesen mindegy, hogy valós vagy nem létező veszély miatt indul meg a tömeg. Elég, ha egy-két emberen úrrá lesz a rémület, s a félelem villámgyorsan átterjed a többiekre. „A tömegpánik alapvető filozófiája, hogy az érzelmek, úgymond, ragályosak. Felmérések igazolják, hogy azok az érzések, amelyeket más embereken látunk, automatikusan hatással vannak ránk is” - magyarázta az amerikai ABCnews magazinnak Srini Pillay pszichológus, az amerikai Harvard Orvosi Egyetem professzora. Bár sokan azt gondolnák, hogy vészhelyzetben az emberek elsősorban igyekeznek elmenekülni a helyszínről, a pszichológus szerint épp ellenkezőleg, próbálják megmenteni, megkeresni szeretteiket. A budapesti tragédia is igazolja, hogy pánikra csak olyan tömegben kerül sor, amelyben az emberek alig ismernek maguk körül valakit, így még inkább félnek a kialakult helyzetben. „Segíteni akarnak szeretteiknek, meg akarják őket találni, viszont félelmüket, reakciójukat automatikusan átveszik a többiek. A tömeg aztán pánikban tör ki, s ilyenkor képes embert is ölni, akár tudatosan is” - mondta Pillay. A tömegpánik ismérvei ♦ Valós vagy fiktív veszély miatt elterjed a pánik. ♦ Az emberek a megszokottnál gyorsabban próbálnak mozogni. ♦ A tömegben lökdösődni kezdenek. ♦ A mozgás koordinálatlanná válik. ♦ A kijáratoknál úgynevezett menekülési ívek alakulnak ki, minek következtében a vészkijáratokban elakad a tömeg. ♦ Az összezsúfolt tömegben 4450 Nm nyomás alakulhat ki, ami egy betonfal bedöntésére vagy acélkorlát elgörbítésére is elég. ♦ A menekülést bonyolítják az elesett személyek, akik akadályt képeznek. ♦ A tömeg hajlandó a csordamagatartásra, így előfordulhat, hogy a pótkijáratok nincsenek kihasználva, vagy elkerülik az emberek figyelmét. (Forrás: Fizikai Szemle) Téglafalat is bedönthetnek Háromezer ember, egy terem, egy kijárat. Ilyen mértékben zsúfolt helyen különösen nagy az esélye a tömegpánik kitörésének. A túlzsúfoltság pedig még valószínűbbé teszi, hogy az eset halálos áldozatokat követel. A tömeg részét képező emberek mozgását kutató fizikusok is azt mondják, hogy a tömeg ereje félelmetes. A so- kadalom elképesztő erő kifejtésére képes. A Fizikai Szemle című magyar folyóiratban publikált tanulmányban az olvasható, hogy tömegben az összeadódó fizikai kölcsönhatások olyan erőt hozhatnak létre, amely egy acélkorlát elgörbítésére vagy egy téglafal ledöntésére is elég. (dem) A Facebookon és a Twitteren közölt gyorshírek alapján terjedt el a rémhír, hogy a tragédiáról a „cigánybűnözők" tehetnek Tömegpánik után közösségi médiapánik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Elkerülhetetlen szép jövő vagy tájékoztatási rémálom? Médiaszakemberek egy része évek óta hangoztatja, hogy a következő években, évtizedekben a hagyományos média szerepét a közösségi oldalak és webkettes alkalmazások veszik át, melyek sokkal gyorsabban tudnak reagálni az eseményekre, mint a klasszikus sajtó. Eszerint az elmélet szerint a jövőben - akár már a következő évtizedben is - a médiafogyasztók nagy része a Facebo- okról, a Twitterről és az ehhez hasonló közösségi portálokról fog információkhoz jutni, az innen érkező híreket alakítani is fogja, a hagyományos sajtó szerepe pedig menthetetlenül leértékelődik. Elemzők egy része szerint a hétvégi budapesti, három emberéletet követelő tragédia volt az első olyan esemény Magyar- országon, mely során - főként a Twitter és a Facebook weboldalak által - az úgynevezett közösségi média felvette a versenyt a hagyományos sajtóval, sőt, hosszú időn keresztül a közösségi portálokon megjelent információk voltak az irányadók. A tragédia utáni órákban több ezer Facebook-státuszban és a Twitteren megosztott úgynevezett twittben terjedt a hír, amikor a hagyományos médiatermékekben - beleértve az internetes portálokat is - még egy mondatot sem lehetett olvasni az eseményről. A tragédia „közösségi” tálalása ugyanakkor rámutatott a sokak szerint elkerülhetetlen jövő buktatóira is. A közösségi portálokra felkerülő hírek jelentős része utólag valótlannak bizonyult, sőt, ezek a gyorshírek voltak azok, melyek hozzájárultak a pánik átalakulásához: a fizikai pánik társadalmi és médiapánikba csapott át. „Az indította el a tömeget a ruhatártól, hogy hat cigány megkéselt valakit, aztán a már amúgy is iszonyatosan nyomorgó tömeget lelökték a lépcsőkön” - írta nem sokkal az eseménye után a Twitteren az egyik résztvevő, majd több, hasonló tartalmú státusz is megjelent a közösségi oldalakon. Ezek alapján hosszú órákon át tartotta magát a hír, hogy „cigánybűnözők” miatt tört ki a pánik. Annak ellenére, hogy a hivatalos szervek ezt a verziót már vasárnap délelőtt, a tragédia másnapján kizárták, szélsőségesek csoportja az aznap esti megemlékezésen is a „cigánybűnözők” megbüntetését követelve tüntetett. A szélsőséges magyarországi portálok azóta is ehhez az elmélethez tartják magukat - pedig a belügyminisztérium és a rendőrség állítása szerint nem hogy romák, késelés sem volt a helyszínen. Ahogy szakértők már korábban figyelmeztettek, az úgynevezett közösségi média egyik legfőbb hiányossága az, hogy a gyorsan kikerülő jelentések ellenőrizetlenek. A híreket kibocsátó személyek sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy milyen folyamatokat indítanak el. Státuszaikat csak az ismerősi körnek szánják, ám ezek egy idő után sokkal nagyobb súlyt kaphatnak - mint láttuk a fenti idézet esetében is. Az álhíreket megosztok nagy része akaratán kívül vezeti félre a neteš jelentéseit olvasókat, ám egy esetleges tömeghisztéria kialakulásához ez is elég. Az álhír azután saját életét éli. Világviszonylatban az úgynevezett közösségi média eddigi csúcsmomentuma a tavaly- előtti iráni zavargások alatt volt, amikor az elnökválasztás utáni véres tüntetésekről az elsősorban a Twitteren posztolt hírekből értesült a világ. Sokan már akkor jelezték, a következő években ez egyre gyakrabban fog előfordulni. Alapvető különbség ugyanakkor, hogy Iránban nincs teljes sajtószabadság, és a zavargások alatt még ennek a maradékát is felszámolta a kormányzat, ezért vált az egyetlen tájékoztatási formává a közösségi média. Szakértők abban egyetértenek, hogy a közösségi média szerepe nőni fog - nyitott kérdés, emiatt mennyire szorul vissza a hagyományos sajtó -, ezért a résztvevőknek is tisztában kell lenniük cselekvésük súlyával és felelősségükkel. Elemzők szerint ugyanúgy, ahogy a Wikileaks szivárogtatásai nagyobb óvatosságra intik a kormányzatokat, a közösségi portálok felhasználóinak is látniuk kell, hogy egy státusznak, képnek vagy videónak komoly következményei lehetnek. (MSz)
