Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-18 / 13. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Az SDKÚ-val egyeztetett a Híd Pozsony. A hétvégén tárgyalt egymással az SDKÚ és a Híd delegációja a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvénytervezetről. A két párt abban egyezett meg, hogy amíg nem fejeződnek be a tárgyalások a többi koalíciós párttal, nem adnak bővebb tájékoztatást az ügyben. Miután a múlt heti Koalíciós Tanács ülésén sem tudott megegyezni a négy párt a tervezetről, úgy döntöttek, a Híd a következő hetekben kétoldalú tárgyalásokat folytatni a javaslatról a másik három kormánypárttal. (MSz) Fico mehet az alkotmánybíróságra Pozsony. Robert Ficót bízta meg Richard Sulik házelnök azzal, hogy képviselje a parlamentet az alkotmánybíróság előtt. A nyílt ülésen a bírák azzal a képviselői indítvánnyal foglalkoznak, amelyben megtámadták azt a Fico-kormány idején elfogadott törvényt, amely megtiltja a nyereségfelhalmozást az egészségbiztosítóknak. Fico egyelőre nem fogadta el a megbízást. Sulik szerint Fico tud a legtöbbet erről a problémakörről. (TASR) Főügyészválasztás a parlamentben Kész a nyílt szavazásról szóló javaslat TASR-HÍR Pozsony. A kormánykoalíció már előterjesztette azt a törvénymódosító javaslatot, amelyben azt javasolja, hogy a parlament a jövőben nyílt szavazással válassza meg a főügyészt, az alkotmánybírákat, valamint a számvevőszék elnökét és alelnökeit. Az ellenzék elutasítja a tervezetet. Ahhoz, hogy az említett tisztségviselőkről ne titkos voksolással döntsenek a képviselők, a házszabályról szóló törvényt kell módosítani. Ha a kormánypártok javaslata szerint változik a házszabály, a főügyész leváltására tett esetleges javaslatról is nyílt szavazást kellene elrendelni. A koalíciós tervezetet valószínűleg a februári ülésén kezdi tárgyalni a parlament, s várhatóan márciusban vagy áprilisban hagyhatja jóvá. A házelnökről, a parlamenti alelnökökről és a bizottsági elnökökről továbbra is titkosan szavaznak a képviselők. Ugyanakkor legalább 15 képviselő kezdeményezhetné, hogy az egyébként titkos szavazáshoz kötött személyi ügyi kérdésekben is nyűt voksolást rendeljen el a plénum. Jozef Čentéš, a kormánypártok eddigi főügyészjelöltje tegnap elfogadta az ismételt jelölést - jelentette be Richard Sulik (SaS) házelnök a TA3 hírtelevízió szerint. Most már biztosra vehető, hogy nyilvános lesz a választás, mert Sulik nem foglalkozik a smer javaslatával, hogy ismét titkosan válasszanak főügyészt. Ismét tiltakoznának, de már nem egyetemisták Éledezik a Smerhez köthető sztrájkbizottság ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Februártól a 26. életévüket betöltött egyetemisták után már nem fizeti az állam az egészségügyi biztosítást, így a közel 50 eurós járulékot saját maguknak kell befizetniük. Az ügy kapcsán újra aktivizálta magát a Diákok Sztrájbizottsága (ŠVŠ), amely a második Dzurinda-körmány idején, 2004-ben és 2005-ben több tüntetést is szervezett a tandíj bevezetése ellen. Az ŠVŠ vezetőinek nagy része a Smerhez köthető baloldali ifjúsági tömörülésekben tevékenykedett, a mozgalom egyik irányítója és legismertebb tagja Karol Klobušický 2006-ban a Szlovákiai Kommunista Párt (KSS) listáján indult a parlamenti választásokon. A diákszervezet, amely korábban mindennemű tandíj bevezetése ellen harcolt, -2006 után gyakorlatilag beszüntette tevékenységét - nem tüntetett a Fico-kabinet idején a távutas hallgatók számára bevezetett tandíj ellen sem. Az ŠVŠ az utóbbi hónapokban újra feléledt, ráadásul a régi gárdával - a SITA hírügynökségnek a diákszervezet nevében Karol Klobušický nyilatkozott, a hír pedig egy másik „régi” ŠVŠ-est, Michal Feiket is megemlít. Mindketten évekkel ezelőtt befejezték egyetemi tanulmányaikat, Klobušic- kýnak kommunista párttagsága mellett az utóbbi években több kommersz jellegű érdekeltsége is volt. Egy hétvégi sajtónyilatkozat szerint az ŠVS képviselői találkoztak a Smer és a szak- szervezetek vezetőivel, és a február első hetében esedékes szakszervezeti sztrájkhoz való csatlazásáról tárgyaltak. Klobušický tegnap cáfolta a hírt, ám egyúttal a szervezet nevében a kormány több intézkedése ellen is tiltakozott. (MSz) Radičová megelégedett a tárcavezető magyarázatával, de nem álltak a nyilvánosság elé Uhliarik miniszter marad Pozsony. Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter a helyén marad, a Smer sem fogja leváltását indítványozni. Robert Fico szerint úgyis eredménytelen lenne egy emiatt megtartott rendkívüli parlamenti ülés. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Iveta Radičová miniszterelnök tegnapra magához kérette a minisztert, hogy megbeszéljék a múlt héten kirobbant panamagyanús ügyet. A találkozó után egyik fél sem állt a sajtó rendelkezésére, csupán közös nyilatkozatban ismertették álláspontjukat. „Miután magyarázatot adott, Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter továbbra is élvezi a bizalmamat” - áll közleményben. Az eset miatt nem lesznek személyi változások, akormányfő azt követeli a szakminisztertől, hogy sürgősen módosítsák a gyógyszerekről szóló törvényt. A Sme napilapban megjelent információk szerint a minisztérium előnyben részesítette a Pfizer gyógyszergyártó céget, melynek korábban Uhliarik is alkalmazottja volt, testvére ma is ott dolgozik. A tárca egyetlen nap alatt kiadta a cég számára az engedélyt a pneumokokkusz elleni Prevenar oltóanyag nagyobb kiszerelésben való forgalmazására. Ha ez nem történt volna meg, akkor a Pfizer vakcinájáért a pácienseknek fizetniük kellett volna, ezáltal a cég hátrányba kerül a piacon a konkurens céggel szemben. Uhliarik magyarázata szerint a tárca nem sértett törvényt azzal, hogy egyetlen nap alatt kiadta az engedélyt a Pfizernek. Noha más kérelmezőknek gyakran 180 napot is várniuk kell erre, a miniszter szerint ez a maximális határidő, s ha egy nap alatt határoznak, az is teljesen rendben van. Minden a köz érdekében történt, mondta a miniszter. Nem igaz, hogy előnyben részesítette a Pfizert, éppen ellenkezőleg - véli Uhliarik -, kétszeresen is hátrányos helyzetbe került a cég azáltal, hogy a tárca lehetővé tette a konkurens cég pneumokokkusz elleni oltóanyagának forgalmazását, vagyis ezen a téren megszüntette a Pfizer monopolhelyzetét. Hátrányos helyzetbe került a miniszter szerint a Pfizer azáltal is, hogy kénytelen volt csökkenteni a vakcina árát. Iveta Radičová miniszterelnök elfogadta a miniszter érveit, azzal, hogy noha nem történt törvénysértés, a jövőben el kell kerülni az ilyen félreértéseket, ezért szükséges a gyógyszerpolitika szigorítása, az egészségügyi ellátásról szóló törvény mielőbbi módosítására, a világosabb gyógyszerkategorizációra. Robert Fico, a Smer elnöke jelezte, pártja feltehetően nem kezdeményez rendkívüli parlamenti ülést Uhliarik leváltására. Fico szerint ennek nincs értelme, mivel a kormánytöbbség úgyis megvédené miniszterét. Milan Horský politológus úgy véli, Radičovának „nincs ereje és tekintélye a kormánykoalícióban”. „Nem a mostani eset miatt, mert az rendben van, hogy saját belátása szerint lépett - mondta a politológus -, hanem mert nálunk az a tradíció, hogy a miniszterelnök a legerősebb kormánypárt elnöke, Radičová pedig nem az.” Miroslav Kusý politológus szerint a politika tisztasága szempontjából az lenne a legjobb, ha minden gyanús esetben felfüggesztenék vagy leváltanák a minisztert, ehhez azonban egyértelmű bizonyítékok kellenek, s nem tudni, hogy ebben az ügyben egyértelműek-e a bizonyítékok. (sán, TASR, SITA) (Somogyi Tibor felvétele^ A támogatás feltétele ezentúl az, hogy az illető szomszédos államban éljen, s magyar ajkú legyen Kettős állampolgárság mellé is jár kedvezmény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nem kell lemondaniuk a magyarigazolvánnyal járó kedvezményekről azoknak, akik a magyar állampolgárságot igényelik. A státusztörvény értelmében magyar állampolgárok nem élhettek ezekkel az előnyökkel, a magyar kormány viszont december végén módosította a jogszabályt. A Magyarország területére érvényes utazási, munkavállalási kedvezmények, valamint az oktatási-nevelési támogatások ezentúl azokat is megilletik tehát, akik kiváltják a honosítási okmányokat. A magyarigazolványt eddig körülbelül 900 ezer határon túli magyar váltotta ki. Idén az oktatási-nevelési támogatást kiterjesztették az óvodásokra is. Ez évi 20 ezer forintot jelent fejenként, emellett egy-kétezer forintos taneszkör-hozzájáru- lást a magyar államtól. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, szigorúbban fogják ellenőrizni, hogy ezek az összegek valóban olyan gyerekekhez jussanak, akik magyar iskolákbajámak, megjegyezve, a szórványterületeken, ahol nem érhető el magyar oktatási intézmény, szóba jöhet például a hétvégi magyar iskola. A támogatás feltétele ezentúl az, hogy az illető szomszédos államban éljen, s magyar ajkú legyen, de akár magyar állampolgár, akár nem, igényelheti a támogatást. A kedvezmények köre nem változott, a juttatások ugyanúgy és ugyanazoknak járnak, mint eddig. Romániában és Szerbiában a 20 ezer forintot közvetlenül a szülők kapják, Szlovákiában viszont a Pázmány Péter Alapítvány osztja szét segédeszközök és könyvek formájában. A pénz egy része fordítható identitásmegőrző osztálykirándulásokra is. Az iskolák elszámolást készítenek a felhasználásról, s azt az alapítvány kuratóriuma bírálja el. Az oktatásinevelési támogatást azért nem kaphatja meg nálunk pénz formájában szülő, mert 2001-ben a Dzurinda-kormány elfogadhatadannak tartotta, hogy a szülő azért kapjon pénzt, mert magyar iskolába íratja gyerekét. Az akkori MKP kompromisszumos megoldást javasolt, így jött létre a Pázmány Alapítvány. A magyarigazolvány Magyarországon a távolsági buszjáratokon és a vasútvonalakon (másodosztályon) 90%-os árengedményre jogosít, a hat évnél fiatalabbak, és a 65 évnél idősebbek pedig ingyen utazhatnak. A magyarigazolvány tulajdonosai évente három hónapon át dolgozhatnak az országban, illetve egy részük részt vehet államilag finanszírozottképzésben. (MTI, vps) Karcsúsítás az állami monstrumnál, a vezérigazgató is beismerte a túlfoglalkoztatottságot Tízszázalékos leépítés a Szociális Biztosítónál ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Elbocsátásokra készül a Szociális Biztosító. Az intézmény idén június végéig 600 személyt bocsát el, február elsején a pozsonyi központban kezdi a leépítéséket, majd a ki- rendeltségekre is sor kerül. Ľuboš Lopatka vezérigazgató szerint ha szükség lesz további létszámcsökkentésre, akkor még több személytől válik meg a biztosító. Az igazgató rámutatott, nem elsősorban a takarékoskodás miatt van szükség az elbocsátásokra - noha ez sem utolsó szempont - hanem a túlfoglalkoztatottság megszüntetése, s annak érdekében, hogy az ott maradó, és munkájukat jól végző személyeket anyagilag motiválni tudják. A tömeges elbocsátás mintegy 2 millió euróba kerül, de az évi megtakarítás nagyjából 8 millió euró. A biztosítónak év végén 5863 alkalmazottja volt. „Nem érvényes, hogy minél több alkalmazott, annál színvonalasabb munka” - mondta Lopatka. A biztosító eredetileg évente 300 személyt akart elbocsátani, ám az igazgató szerint nem lehet „kampányszerűen” végrehajtani a leépítéseket, (sán)
