Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-15 / 11. szám, szombat
16 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2011. JANUAR 15. www.ujszo.com Az Einstein-Szilárd-levél az a levél, amelyet Albert Einstein küldött aláírásával 1939. augusztus 2-án Franklin D. Rooseveltnek az Egyesült Államok elnökének, de amelynek nagy részét Szilárd Leó fogalmazta Teller Edével és Wigner Jenővel együtt. A levél arra a valószínűségre hívta fel Roosevelt elnök figyelmét, hogy a fasiszta Németország egy nukleárisenergia-terv megvalósításába kezdett, ami atombomba előállításához vezethet. Azt javasolta az elnöknek, hogy az Egyesült Államok is készüljön fel egy ilyen feladat végrehajtására. V.2>. Raoatvwlt. Pr«»ld«ot of tho UnitoA St»t*o, Vhlto Rouoo VMhlngton» D.C. Siri Som roooat work by B.Porai MBlootoo to mo la nonuooriptt loo Ina my bo túrnod lato o now oná I woAloto futárt. Oortola otpoott o to oall for watohfulBooo and, if of tht Administration. 1 belioro to your attontlon tho following t Is tho eouroo of tho last : through tho work of Jbllot la ?r Aaorioa - that It may hooome poa in a largo aaao of uranlua,by wJ itloa of now radium-llko oloaon alaoot oortaia that this oould This now phononoaon would and it la conootvablo - though ful bomha of a now typo may th> typo, oarrlod by boat and oxpl tho «holt port togothor with i ****** wn auch bomba might Tory wall pri air. M »«•! 1 *0. r«n * blfu* ^ Albert XiaotoIn Old Ororo HA. Boooou tolat Pooonlo, Long loland August 2nd. 1930 ”>• .n. tll ■ u *" -« ' w..»«., .í,,“,"' “ ““““ ** *“ ”■» =»ru«., "«» •». ... .«,la, ** •»“ „„, •> - —c.::"“ZT' >». a*'- —-w ...«rjt* ~ ■” - a. a.,,,, „ ..... ““ “«■ •' <* UB It, ,-.. — ** ...... .r-----, • 1 ““«••tani th-t a»,-.*, . .tn., 1 iooaBtiua j f*m tac ft '"*• tai^o * . «W|y *«, iaa . — ——• i ,r 0*r^u th,a r’ P*rh*"* b* ‘«*•»*»•»0 , . _ tom Theixiore vonKármán Aerospace ík*k*fltiM A magyar tudomány kedves pillanatai Örömteli tény, hogy napjainkra közismertté vált: a magyar felfedezők és feltalálók nagymértékben hozzájárultak a 20. századi tudomány fejlődéséhez. Sajnálatos módon ezt döntő mértékben külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban tették, tekintve, hogy kis hazájukban nem voltak meg rá az anyagi források. T evékenységükhöz számtalan legenda, vidám, néha fantasztikus történet kötődik, amelyek a nagyközönség számára közelebb hozzák munkájukat, olykor nehezen érthető tudományos eredményeiket. Az Újvilágba elszármazottak közül Kármán Tódor volt az első - már csak kora miatt is aki műszaki emberként találmányaival egy időben megkapta az őt megillető elismerést. Nyolcvanegy éves volt, amikor John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok elnöke 1963- ban Kármán kedvéért alapította meg az ország nemzetbiztonságáért legtöbbet tevő, civilnek adományozható legmagasabb kitüntetését, a Nemzeti Tudományokért Érdemérmet, amelyet az elnök kezéből a Fehér Ház rózsakertjében kellett átvennie. A köszvénytől szenvedő agg tudós a kitüntetés helyszínére menve a lépcső tetején megpihent. Az ifjú, dinamikus elnök hirtelen hozzálépett, a karját nyújtotta, hogy segítsen Kármánnak. O nyájasan ránézett, a következő szavakkal hárítva el az ajánlatot: „Elnök úr, a lejtőn lefelé nincs szükség segítségre, csak felfelé”. Kármán a második világháború idején az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú tanácsadója volt. Emlékirataiban megírja, hogy a normandiai partraszállást megelőzően a tengerentúli katonákat a gyakorlati életben fontos tanácsokkal látták el. Az előadó őrmester például elmondta, hogy Amerikával ellentétben az Ovi- lágban a víz nem 212 Fahrenheit- fokon, hanem 90 Celsius-fokon forr. Erre szólásra jelentkezett az egyik újonc: „bocsánat, őrmester úr, de száz fokon”. Rövid töprengés után az előadó: „igaza van fiam, a derékszög forr kilencven fokon”. Már csaknem három évtizede volt az amerikai repüléstechnika vezető egyénisége - ő alkotta meg a hangnál sebesebb, szuperszonikus repülőgépet és a világ első rakétagyárát — , amikor egy amerikai kollégája a repülés történetéről írt monográfiája kapcsán fordult hozzá. Elmondta, hogy adatokat talált egy osztrák katonatisztről, aki az első világháború alatt megpróbálta megszerkeszteni a helikoptert, csakhogy ez a Theodore Karman a későbbiek folyamán nem adott életjelt magáról, és ő magyarként talán tudhat róla valamit. Kármán elmosolyodott: „olyannyira, hogy naponta találkozol vele, most is vele beszélsz”. Amerikában azokat a magyar tudósokat nevezték marslakóknak, akik hihetetlen intelligenciájuk végett csak idegen bolygóról érkezhettek. Igaz, hogy külső megjelenésükben nagyon hasonlítottak a helyiekre, viszont lehetetlen angol kiejtésük miatt hamar lebuktak. A legismertebb változat Francis Crick nevéhez fűződik, aki, a DNS kettős spiráljának felfedezéséért 1962-ben vehette át a Nobel-díjat. Visszaemlékezése szerint 1949-ben egy fogadáson Enrico Fermi népes társaságban a civilizációk kialakulásának folyamatáról elmélkedett. Elmondása szerint a Tejútrendszerben legalább százmillió, a mi Napunkhoz hasonló csillag van. Ebből több millió körül a Földünkhöz hasonló bolygó kering. Tehát szükségszerű, hogy egynéhányon közülük a miénkhez hasonló élőlények és civilizációk alakultak ki. Viszont ha ezek sokkal fejlettebbek nálunk, akkor esetleg égi vándorútra kelnek, hogy meglátogassák a környező élőlényeket. Mivel megszólalásig hasonlítanak az emberekre, a látogatásukat talán észre sem vesszük. Ha pedig itt vannak közöttünk e rendkívül intelligens lények, hogyan ismerjük fel őket? - tette fel a szónoki kérdést. Ezt a közelében álló Szilárd Leó nem hagyhatta ki: „Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat”. JJ A magyar tudósokat nevezték marslakóknak, akik intelligenciájuk végett csak idegen bolygóról érkezhettek. Szilárd szellemes replikájának alapja ugyancsak Kármán Tódorhoz kapcsolódik. Egy alkalommal egy kollégája megzavarta angol nyelvű előadását. Kármán a pár percnyi szünet után németül folytatta mondandóját. Már az utolsó gondolatmenetnél tartott, amikor észrevette bakiját, visszaváltott angolra. Az előadás végén szemrehányást tett asszisztensének: „Miért nem figyelmeztetett, hogy németül beszélek?”
