Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-11 / 7. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2011. január 11., kedd 15. évfolyam 1. szám 12. oldal Összehangolt vetésváltással A termelési struktúrából hiányoznak a takarmányok A hazai kukoricahibrid- nemesítés eredményei A hibridek új generációinak alkalmazkodniuk kell a szélsőséges időjárási viszonyokhoz 21. oldal 22. oldal A malacok elválasztása Az elválasztás előtt egy héttel kezdjék el a takarmány felvételét Milyen támogatások várhatók a Közös Agrárpolitika 2013-as reformja után Földeladási moratórium A különbségek maradnak A Közös Agrárpolitika 2013 utáni reformja keretében tervezett támogatáspolitikai változtatások után sem tűnnek el a különbségek az egyes uniós tagországok termelőinek folyósítandó dotációk között, de a farmtámogatások rendszerében a szlovákiai gazdálkodók kifejezetten jól járnának. ISMERTETŐ Legalábbis ez derül ki a bizottság nemrégiben közzétett elemzéséből, amely szerint uniós szinten az agrártámogatások hektáronkénti összege átlagosan 271 eurót tehet ki. Az újonnan belépett országok (EU- 12) támogatásainak átlagos szinte 206,6 euró/ha lehet, de a rendszerben ezután is jelentős különbségek maradnak az egyes országoknak jutó támogatások között. Az előzetes számítások szerint a máltai agrártermelők például 800 euró/ha összegű támogatással számolhatnak, a holland, belga és olasz gazdálkodóknak is 400 euró feletti támogatás járna. A többi tagország termelőinek zöme a 220-320 euró/ha közötti összegek közötti szinten maradna - ebbe a csoportba tartozik Magyarország és Csehország is. A szlovákiai termelőknek lengyel és bolgár kollégáikkal együtt az újonnan belépett tagországok áüagos szintjének megfelelő 200-220 euró/ha támogatás járna, a hazai gazdálkodóknak a számítások szerint 206,1 euró/ha támogatás jutna. Néhány tagország, például Portugália, Lettország Litvánia és Észtország agrártr- melői azonban még en nél is jóval alacsonyabb szintű támogatásokkal számolhatnának, a lettek dotációi például nem érnék el a 100 eurót sem hektáronként. A farmtámogatási rendszer keretében folyósítandó támogatások kiszámítása más alapokon történik, ennek megfelelően ebben a rendszerben más összegekkel kell számolniuk a gazdálkodóknak. Az uniós farmtámogatás ádagos szintje 6291 eurót tenne ki, de az egyes tagországok között kiugró különbségek is lennének. Ebben a rendszerben a csehek járnának a legjobban: farmonként maximálisan 40 000 euró támogatásra számíthatnának az ottani gazdálkodók. De a szlovákiai agrárgazdálkodók sem járnának rosszul, farmonként több mint 25 ezer euró lenne a maximális támogatás összege, ez a második legmagasabb összeg a csehek után. 20 000 euró körüli farmtámogatás jutna a francia, luxemburgi és a spanyol gazdáknak, a tagországok zöme 7-10 ezer euró körüli összeggel számolhatna. A hektáronkénti támogatásokban a legtöbbel számoló máltaiaknak ebben a forrmában farmonként alig valamivel több, mint ezer euró járna, (sppk) A tárca vezetője az elmúlt esztendő tapasztalatait és az idei év várható kilátásait értékelte Új kihívások az agrártermelők előtt ISMERTETŐ Amióta az unió tagjai lettünk, a 2010-es esztendőt az agrárágazat szempontjából az egyik legnehezebb időszakként értékelte Simon Zsolt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Véleménye szerint az ágazat az elmúlt esztendőben nemcsak azért lesz várhatóan veszteséges, mert több természeti csapás, ár- és belvíz is sújtotta a termelőket, hanem „sokat tett” azért az előző kormányzat koncepció nélküli ágazatvezetése is, amelynek tevékenysége 2009-ben „csúcsosodott ki”. A miniszter eddigi tevékenysége sikerének tartja, hogy elfogadták a restitúciós törvény módosítását, amely a kormány- programból kiindulva alapvető változtatást hoz a kárpótlások ügyében. Ugyanilyen fontosnak tartja a gazdálkodóknak kifizetett 355 millió eurónyi támogatást is, amelyet az előző év végéig a farmerek 89 százaléka meg is kapott. Simon Zsolt nagyon fontosnak és jelentős sikernek tartja a Közös Agrárpolitika reformjával kapcsolatos Pozsonyi deklaráció elfogadását is, amelyet tavaly novemberben hét EU-tag- ország képviselője írt alá. Ennek célja, hogy a támogatások kifizetésében eddig alkalmazott történelmi szempontot elvetve más, egyéb objektív kritériumokat határozzanak meg a kifizetések alapjául, miközben megtartják a jelenlegi 2 pilléres támogatási rendszert, s ennek keretében az egységes területalapú kifizetéseket. Az 1. pillért teljes egészében az uniós forrásokból finanszíroznák, a 2. pillért pontosan meghatározott szempontok szerint közös finanszírozással működtetnék. A 2011-es esztendő kilátásait a miniszter kihívásként is értékelte. A gazdálkodóknak olyan jelentős változtatásokra kell felkészülniük az agrárszektorban, amelyek 2013 után várnak rájuk. Az állam több százmillió euró támogatást folyósít a számukra, ennek fejében kérheti olyan társadalmi célok megvalósítását is, mint a vidékről való magasfokú gondoskodás, a foglalkoztatottság megtartása, az élelmiszerek és az energianövények előállítása a meglévő természeti erőforrások teljes kihasználása révén. A miniszter azt váija, hogy a gazdálkodók alkalmazkodni fognak az új gazdálkodói gyakorlathoz és nem fogják korlátozni tevékenységüket csupán élelmiszertermelésre, hanem egyúttal a vidéki erőforrások teljes kihasználására fognak törekedni. A termőföld kihasználását nagy számosállat-egységekhez kötik majd, mivel az állattenyésztés szorosan összefügg az új munkahelyek létrehozásával és a vidékfejlesztéssel. A miniszter szerint a hatékony tervezés és a piacra való orientáltság lehet a kulcsa a szlovákiai gazdák sikerének, (mprvsr) Kérjük a hosszabítást TÁJÉKOZTATÓ A szaktárca vezetése az előző év decemberében hivatalosan is felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy kérvényezze a földvásárlási moratórium meg- hosszab-bítását az unió illetékes szervétől. A 2011. április végéig érvényben levő földvásárlási moratórium alapján - amelyet eredetileg az unióba való belépésünk után a régi és új tagországok termőföldárainak különbözősége miatt várható kivásárlások megakadályozására fogadtak el - magán- személyek nálunk nem vásárolhatnak termőföldet. A jogszabály a jelenlegi érvényes rendelkezések szerint mégis kijátszható, hiszen bármelyik idegen ország állampolgára, aki Szlovákiában vállalatot vagy vállalkozást hoz létre, annyi termőföldet vehet, amennyit csak akar, illetve amennyire pénze van. A föld- vásárlási moratórium feloldása, illetve a meghosszabbítás elmaradása nem változtatna lényegesen a helyzeten, vélte korábban Simon Zsolt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a földvásárlások kapcsán kialakult vitában, amelyben a másik fél véleménye szerint a földvásárlási moratórium meghosszabbítását mindenképpen kérnünk kell az uniótól. A miniszter inkább a régi tagországok idevonatkozó gya: korlati tapasztalatainak és jogi rendelkezéseinek figyelembe vételével olyan szabályozást javasolna, amely alapján a termőföld tényleges védelmet kaphatna a spekulánsokkal szemben. Egyes nyugati országokban például, áld termőföldet szeretni eladni, ebbéli szándékát be kell jelentenie a területileg illetékes hivatalnak, lehet ez önkormányzat, agrárkamarai, vagy államigazgatási szerv. Az eladás során pedig a hazai illetőségű érdeklődőnek van előnye. Ugyanakkor az is érvényesül, hogy ha a termőföld megvásárlása iránt érdeklődő nem kap jóváhagyást a vételi szándékára, nem veheti meg a földet. Hiába menne bárki például Németországba vagy Franciaországba bármennyi pénzzel, hogy termőföldet vásároljon. Ezt nem tehetné meg egykönnyen, még valamilyen társaság „köpenyébe burkolózva” sem. Itt ugyanis az a szabály is érvényesül, hogy nemcsak a jogi személynek, hanem a tulajdonosnak és az ügyvezetőnek is állandó lakhellyel kell rendelkeznie az adott térségben, egyúttal a termőföldön gazdálkodniuk kell. Ehhez hasonló szigorú szabályokkal mi is hatékonyabban védhetnénk a termőföldünket a telekspekulánsokkal szemben, vélekedett a miniszter, (sz) KUKORICA Wvmm ■script cs| IbéäElí cs i Iparsí cs 1 JMÉRIÄCS silókukorica! BT HtORRf és' (■fleuri cs# 3PÄVASZIBUŽAM KÖZTES NÖVÉNYEM fta, BAHATOI mai saatbau linz J. Bottu 2, 917 00 Trnava, tel.: 033 534 56 42, fax: 033 534 56 43 e-mail: saatbau@saatbaulinz.sk, www.saatbaulinz.sk Kérdéseikkel forduljanak a területi képviselőinkhez: Ing. Tibor Mikié Ing. Július Bánói Ing. Jozef Pšak tel.: 0903 850 003 tel.: 0903 546 894 tel.: 0911 727 914 Ing. Margita Foltánová Ing. Šottník Pavol ln9- Ján Grnáó tel.: 0903 727 931 tel.: 0907 274 555 tel.: 0903 727 631 MP911345 (A szerző felvétele)
