Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-11 / 7. szám, kedd
12 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 11. www.ujszo.com Emelkednek a globális élelmiszerárak Nő a gabonatermés összefoglaló Bár növekszik a világ gabonatermése, már csak hajszálnyira vannak a globális élelmiszerárak a 2008. évi szinttől, amikor a rendkívüli magasságokba emelkedett árak számos fejlődő országban váltottak ki zavargásokat - derül ki az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adataiból. Az úgynevezett globális élelmiszerár-index 205 pontra, 28 havi csúcsra emelkedett novemberben, és csupán 7 ponttal marad el a 2008 júniusában beállított történelmi rekordtól. Eközben a FAO felfelé, 2,216 milliárdról 2,229 milliárd tonnára módosította a világ idei gabonaterméséről korábban közzétett előrejelzését, miután több országban jobbak lettek a vártnál a betakarítási eredmények. Ennek ellenére a világ gabonapiaca változatlanul szűkös lesz, mert a fogyasztás nagyobb, mint a termelés, ami miatt tovább csökkennek a világ gabonakészletei. A rossz időjárás hatását az idén számos terménynél enyhíteni lehetett a raktárkészletek mozgósításával, de jövőre ezt nem lehet folytatni, ha ismét rossz lesz a termés. A raktárkészletek a búza, a kukorica és a szója esetében is kritikusan alacsony szintre süllyedtek az idén. Búzából például a FAO számításai szerint a globális tartalék 181 millió tonnára csökkenhet az év végére, ami 10 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A szokásosnál kisebb termésről szóló nemzetközi hírek - és a spekulációs vásárlások felhajtották a gabona árát a nyáron a világ meghatározó árutőzsdéin. Szeptember második felében aztán ismét megindultak felfelé a gabonaárak a korábban vártnál kevesebb jövő évi termésre vonatkozó előrejelzések hatására. Időközben mérséklődtek az árak, a korrekció azonban átmeneti, elemzők szerint arra lehet számítani, hogy hamarosan folytatódik az emelkedés. (agribusiness) (Képarchívum) Az EU-ban 23 millió hektár búzát vetnek Növekszik a vetésterület ISMERTETŐ Az Európai Unió tagországaiban az elkövetkező termesztési szezonban hozzávetőlegesen több mint 23 millió hektár búzát vetnek majd a termelők, ami mintegy 2 százalékkal haladja meg az eddigi vetésterület szintjét, derül ki a Strategie Grains ügynökség előrejelzéséből. Az össztermés mennyisége mintegy 6 százalékkal lehet több, és elérheti a 137 millió tonnát. Az árpa vetésterülete 3 százalékkal növekszik, mennyiségben elérheti az 56 millió tonnát. Úgyszintén növekszik a kukorica vetésterülete, a termés • tervezett mennyisége 58 millió tonna, (agr-info) Az ausztráliai árvizek miatt Csúcson a búzajegyzés ISMERTETŐ Az európai malmi búza jegyzése csúcsra emelkedett, mert az ausztráliai'árvíz komoly szállítási fennakadást okozott és tovább növelte a globális gabona- ellátást övező aggodalmakat. A januári malmi búza tonnánkénti ára 1 százalék drágulással rekordszintre, 255,00 euróra emelkedett az Euro- next párizsi határidős árupiacon. A chicagói terménytőzsdén (CBOT) a búza ára közel öt havi csúcsra, 8,10-3/4 dollárra emelkedett vékánként (36,35 liter), (ag) Az Agrárkörkép 2011-ben továbbra is havonta kedden az ÚJ SZÓ mezőgazdasági mellékleteként a következő időrend szerint jelenik meg: 2011. január 11. 2011. feruár 8. 2011. március 8. 2011. április 5. 2011. május 10. 2011. június 7. 2011. július 7. 2011. augusztus 9. 2011. szeptember 13 2011. október 11. 2011. november 8. 2011. december 6. Egyes gazdaságok termelési struktúrájából hiányoznak a takarmánynövények Összehangolt vetésváltással (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) Egyes növények monokultúrás termesztése olyan károsítok elterjedését és felszaporodását hozta magával, amelyek ma már komoly gazdaságilag is érzékeny veszteséget okozhatnak a növényfajták termesztésében. ÖSSZEFOGLALÓ Tömeges előfordulásukkal, károsításukkal alapvetően befolyásolhatják egy-egy adott kultúra hozamait és hatékony termesztését. Kártételük akkor a legérzékenyebb, ha a termesztés során a károsítóknak tálcán kínálják fel a lehetőséget, szinte optimális feltételeket biztosítanak a fennmaradáshoz és a fejlődéshez. A haszonnövények önmaguk utáni termesztése már a második évben is ilyen helyzetet teremt. Ennek ellensúlyozására állítják a szakemberek, hogy a vetésforgó keretem túl, a helyes növényi sorrend betartása az eredményes növénytermesztés alapja ma is. A termelésben a több lábon állás alapvetően nem is ökológiai, hanem ökonómiai kérdés. A kis méretű, szűk termékszerkezettel rendelkező gazdaságok, amelyek csak néhány ún. jól menő növényt termesztenek, nem képesek következetes vetésváltásra. Ezekben a gazdaságokban termésszerkezetet elemezve kiderül, hogy többek között a termesztett növények sorából hiányoznak a takarmánynövények. Lévén, hogy nincs állat- állományuk. Sarkítva és egy kissé eltúlozva akár azt is állíthatjuk, hogy a kukoricabogár elleni agrotechnikai védekezés gátja a hiányzó állatállomány. Persze ez túlzás, hiszen egyelőre még megoldást jelent a kissé költségesebb vegyszeres növényvédelem. Mind a kukoricabogár, mind a gabona- futrinka elleni vegyszeres védekezés, az inszekticides talajfertőtlenítés és vetőmagcsává- zás hatékonyan mérsékli a kukoricabogár és csócsároló kártételeit. Ugyanakkor a céltudatos és következetes vetésváltásra alkalmas termékszerkezet kialakítása a gazdaságokban még mindig a leghatékonyabb megoldást jelentheti. A monokultúrás termesztéstechnológiában nálunk a kukoricáé a vezető szerep. A különböző termesztéstechnológiai rendszerek alapján többnyire több éven át ugyanazon a területen termesztik. Napjainkban azonban a délről egyre nagyobb intenzitással terjedő hírhedt amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) elleni, agrotechnikai jellegű, preventív védekezés érdekében ma már nálunk is nagyon sok termelő kényszerül rá a vetésváltásra, ha meg akarja védeni a termést. Az ország intenzív ku- koricatermersztő körzeteiben az említett kórokozó gyors és erőteljes terjedése egyre hangsúlyozottabban veti fel a hatékony védekezés szükségességét. A kukoricabogár lárvája ugyanis elsősorban a növény gyökerén fejlődik ki, ugyanakkor a virágporral táplálkozó imágók szívesen keresik fel a kukoricaállományok -szomszédságában virágzó napraforgót, és ha már ott vannak, szép számmal oda is petéznek, a napraforgó talajába. Ezért, ha ilyen esetben, a következő évben a napraforgót követően kukorica kerül a területre, itt is „gyökérféreg” okozta kártétel tapasztalható. Egyes vélemények szerint a kukoricabogár lárvája különböző egyszikű vad, illetve termesztett növények gyökerén is kifejlődik. A szakemberek ezzel összefüggésben arra is figyelmeztetnek, hogy ha a kukorica vetésváltása mellett a termesztők nem ügyelnek kellően a többi növényfaj agrotechnikai elveinek és követelményeinek betartására, a kukorica monokultúrás termesztését vetésváltással kiküszöbölhetik ugyan, de ezzel egyúttal más növényfajok, főleg a kalászos gabonafélék monokultúrás termesztésének bővülését is kiválthatják. Ennek minden negatív mellékhatásával együtt. A kisebb gazdaságokban, ahol kizárólag növénytermesztéssel foglalkoznak, ez a probléma még hatványozottabban merül fel. Magyarországi tapasztalatok alapján az ottani gazdák az elmúlt években saját kárukon tanulva tapasztalták meg, hogy ennek elkerülésére legegyszerűbb a vetésváltás. Viszont az ilyen kisgazdaságokban kevésbé van lehetőség a céltudatos, és teljes körű vetésváltásra. így, ha a kukorica esetében mindig és következetesen is területet váltanak, más alternatívan termesztett növény kerül gyakrabban önmaga után. Ez a növény legtöbbször kalászos, főleg az őszi búza. így a kalászosokban ismét gyakrabban „üti fel a fejét” egy lassan már elfelejtett kártevő, a gabonafutrinka (Zabrús tenebrioides). Ennek a lárvája (a csócsároló) a kalászosokhoz kötődik. Ezért ellene is az agrotechnikai védekezés, a vetésváltás a leghatékonyabb. (agronapló) Hogy a mezőgazdasági termelők is méltányos áron értékesíthessék termékeiket Új minőségpolitikai csomag készül EU-ISMERTETŐ Az Európai Bizottság által decemberben elfogadott minőségpolitikai csomag két fő célja, hogy a fogyasztók garantált minőségű termékeket vásárolhassanak, a mezőgazdasági termelők pedig méltányos áron értékesíthessék termékeiket. A minőségpolitikai csomag most első alkalommal egységes szakpolitikai keretet hoz létre a tanúsítási rendszerek, a mező- gazdasági termékek minőségi jellemzőit leíró értéknövelő kifejezések és a termékelőírások számára. Korábban ezekről több különálló jogszabály rendelkezett. A mostani jogszabálycsomag elfogadásával a bizottság a minőség kérdésének valamennyi aspektusával foglalkozni kíván: a minimumkövetelmények teljesítésétől az egyedi termékekig. A minőségpolitikai csomag az alábbi részekből áll: ♦ a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről szóló új rendeletre irányuló javaslat, amely a különböző uniós rendszereket egységes keretbe fogja össze és pontosítja. Ezen belül: megerősítésre kerül a két fő rendszer, az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések (OEM és OFJ) rendszere. ♦ gyökeresen átalakul a hagyományos különleges termékek (HKT) rendszere és rögzítik a minőségre utaló választható kifejezések alkalmazásának új keretei. Ennek célja a fogyasztók azon - egyre növekvő - igényének kielégítése, hogy a termékeken fel legyenek tüntetve az olyan információk is, mint a „szabadtartású” vagy a „hideg- sajtolásból nyert” termék. ♦ a forgalmazási előírások egyszerűsítését célzó javaslat, és ezen belül azon lehetőség bevezetése, hogy a gazdálkodás helyére utaló címkék alkalmazási köre az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevételével kiteijesztésre kerülhessen. ♦ az önkéntes tanúsítási rendszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokra és a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket összetevőként tartalmazó termékek címkézésére vonatkozó iránymutatások. A minőségpolitikai csomag az első lépés a mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos szakpolitika gyökeres átalakítása felé, amely három éven át tartó, az érintettek bevonásával zajló széles körű konzultációs folyamat eredménye. A javaslatok megnyitják az utat a mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos szak- politika koherensebbé tétele előtt. A bizottság bejelentette, hogy a jövőben alaposabban meg kívánja vizsgálni azokat a problémákat, amelyek a kistermelők számára megnehezítik az uniós minőségrendszerekben való részvételt, továbbá azokat a problémákat is, amelyekkel a helyi vidéki termelők szembesülnek termékeik értékesítése során, és az elemzések alapján - szükség esetén - további intézkedésekre teszjavaslatot. (eu-press)
