Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-30 / 299. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 30. www.ujszo.com Évzáró koncertek a dunaszerdahelyi NFG-ben Moustache, Royko Passage AJÁNLÓ Sofia Coppola filmje, a Somewhere a sztárvilág és a magánélet kapcsolódásáról szól A színész kiégve és újratöltve Apa (Stephen Dorff) és lánya (Elle Fanning) (Fotó: Bontonfilm) Dunaszerdahely. Két koncerttel zárja ma este a 2010-es évet az NFG klub. Fellép a Londonból hazatért Royko Passage és a helyi Moustache. A Moustache tagjai 2008 óta írnak zenét. 2009-ben felfigyelt rájukaRádio_FM, melytöbbda- lukat is rotálni kezdte. Másfél év alatt közel 40 koncertet adtak Szlovákiában, de jártak Magyarországon, Csehországban és Ausztriában is. Idén abszolváltak néhány kiemelt fontosságú fellépést: nyáron a trencséni Pohoda fesztiválon mutathatták meg, mit tudnak, majd szeptemberben a ČT2 Ladí neladí c. zenés-beszélgetős műsorában szerepeltek, de lehetőséget kaptak egy november 17-ei ünnepségen is, a pozsonyi PKO-ban. Az alternatív popkvintett jövőre stúdióba vonul, de. még előtte hallhatják őket az NFG-ben. Különleges lesz a Royko Passage fellépése is, hiszen legutóbb négy éve játszottak Szlovákiában. Az eredetileg három pozsonyi tagból álló formáció (Strieženec Mátyás - ének/ basszusgitár, Strieženec Dávid - gitár, Matrka Simon - dob) Du- naszerdahelyen Németh Gábor billentyűssel egészül ki, aki akárcsak Simon, a Moustache- ban is zenél. A Royko Passage melankolikus dallamokkal operál, melyet egyszerű, ám igényes hangszereléssel fűszerez; dalszövegeik angol nyelvűek. Angliai kivándorlásuk előtt több fesztiválon is koncerteztek. Az NFG-s duplakoncert, melyet az ifjú vetítő titán, Tarr „ezreinek” Kálmán projekciója színesít, 20 órakor kezdődik, ajtónyitás 19 órakor, (mv) Pozsonyban az idei nemzetközi filmfesztivál zárófilmje volt. Húzófilmnek számított annak okán, hogy Velencéből elvitte az Arany Oroszlánt. Gyengítette viszont a vonzerejét, hogy csak pár napos előnnyel lehetett látni a szemle zárásaként, nem sokkal később ugyanis már a hazai mozik műsorán szerepelt. TALLÓS1 BÉLA Nem rossz film, ám ütősnek annyira nem ütős, amennyire egy „oroszlános” opustól méltán elvárható. Inkább csendes sodrású, lassú víz, amely azonban a partot nem fogja elmosni. Nem véletlen, hogy meglepetéssel fogadták velencei győzelmét, nem ezt a mozgóképet várták az élre (mondták is kissé rosszmájúan, hogyazsűrielnök,T arantino keze is benne lehet az elsőségben, de erre ne adjunk!). Tehát nem filmkorszak-alkotó mozi ez, azt meg lehet állapítani, viszont nagyon hatásos, színészteljesítményi kvalitásaival lenyűgöző, a show-bizniszt érintő valóságszeletével igencsak találó, az apa-gyermek kapcsolatot boncolgató vonalával pedig erősen odaható kamaramunka. S ha már a vizes hasonlat felmerült, a lassú vízből sok minden lassan-lassan bukik elő. És sok minden más, illetve több mint aminek látszik első pillantásra. Maga az indítás több annál, mint amit mutat: az autós hajsza ugyanis, ami az elején berobbantja a filmet hatásos energiákkal, mintegy prológként lóg csak a fűm elején (s megjelenik egyfajta epilógusként is). A kör- be-körbe száguldó autókázás annak a nem tudni hova vezető (vagy éppen nem vezető) útnak a metaforája, amelyről a film mesél: Johnny Marco színészt állítva rá erre az (célirányát nehezenmeghatározható) útra. Johnny Marco, akit Stephen Dorff alakít vagy megél, ünnepelt, körülrajongott filmsztár, akit hoznak, visznek, fotóznak, aki sajtótájékoztatót tart, aki filmdíjátadás exkluzív személyisége. Mindent alátesznek, amiről halandó ember csak álmodik, amikor reflektorfényes csillogásra vágyik. Johnny Marco, a csillag azonban a vásznon élethűen visszaadott helyzetekben mindent lazán, lezserül vesz, vagy inkább hanyagul. Mondhatni, közömbösen és közönyösen éli meg, hogy használják a dicsfényhez, s kihasználják a show-bizniszben. Igazából még csak élvezni se tudja a csillogást, hogy luxusszállodában (a híres hollywoodi Chateau Marmont-ban), luxuskörülmények között tejben-vajban fü- rödhet. Kiégetten alkoholgőzben és dohányfüstben pácolódik, üres és kopott, szánalomra méltó a magánélete a reflektor- fényen túl. Az is inkább csak álomra szenderíti, mintsem lepedőcsatákra geijeszti, hogy szállodai szobájában modellsab- lonra szabott női idomok tekeregnek körülötte leszboszi szoft- erotikával a rúdon. (Ebből a hót csömörből, Johnny Marco unottságából két ugyanolyan, elnyújtott jelenetet is kap a néző. Az epizódokban csak a rúdtán- cosnők változnak, ami látványnak gerjesztő ugyan, de a filmet semmivel sem viszi előbbre.) A színészt egyvalami rázza csak fel a füstös tunyaságból, mégpedig lánya (Elle Fanning) érkezése. Az érzelmeiben a show-biznisz világától fertőzetlen (illetve azt jól kezelő) gyermek tizenegy éves kora ellenére meglepően felnőttes értéssel veszi kezébe apja dolgait. S ezzel a szállal lép túl a film a show-biznisz pontos mértékkel lekoppin- tott realitásán: azzal, ahogy bemutatja apa és lánya egymásra utaltságát, azt a „megszelídítési” folyamatot (Kis herceg és a róka), ahogy beköltöznek egymás érzelmi világába. Azzal, hogy a filmsztárság világáról szól, különös, kettős ér- zékelhetősége van a Somewhere valóságának. S minthogy Stephen Dorff valamiféle kettős színészi jelenléttel (a maga személyével és Johnny Marco figurájával) van jelen a stilizált valóságban, az ő jelenléte is variáltan érzékelhető. Akár ő is lehetne az, akiről a látottak mesélnek, mégsem ő az. Mindenesetre nagyszerűen megélhető és nagy formátum felmutatására alkalmas lehetőség ez számára, s ő - visszatérve a veszteglésből - élni is tud vele. Nem szerethető az első látásra, mégis megszerethető lény valahol Johnny Marco és Stephen Dorff, illetve valóság és stilizáltság között. Erős (két színészből gyúrt) egyéniség, aki biztos vállakon viszi a bizniszt; azt, amelynek valójában a Somewhere, vagyis a Coppola- opus, annak mindenféle vonza- ta és háttere is része. A Moustache jövőre stúdióba vonul (Barak Dávid felvétele) A Gömöri Kézművesek Társulásának célja egybek mellett a történelmi Gömör megye kézműves hagyományainak, értékeinek bemutatása Nem ápolni, őrizni - a hagyományt élni kell Szalmabábuk a Kézművesség - határok nélkül című kiállításon (Fotó: a GMT archívuma) BODNÁR MÓNIKA A közelmúltban volt látható Kazincbarcikán a Kézművesség - határok nélkül című kiállítás, melyen a kazincbarcikai székhelyű Sajómenti Népművészeti Egyesület és a várhosszúréti székhelyű Gömöri Kézművesek Társulása mutatkozott be. A két csoportosulás 2008 áprilisában vette fel a kapcsolatot, azóta kölcsönösen segítik egymás munkáját. Ez a kiállítás termékeny együttműködésük egyik állomásának tekinthető. A Sajómenti Népművészeti Egyesület története alig négy évre nyúlik vissza, de az Egyesületet létrehozó tagoknak ennél sokkal régebbi kapcsolata van a kézművességgel. A város művelődési intézményei között a Gyermekek Háza éveken keresztül terjesztette ezt a kultúrát, otthont adva a kézművesség iránt érdeklődőknek, támogatva azok szakmai fejlődését. Az elmúlt négy év alatt az Egyesület bemutatkozó kiállításán kívül sor került több tag egyéni kiállítására, nemcsak Kazincbarcikán, hanem több magyarországi településen is, így Miskolcon, Putnokon, Szendrőben, Sajó- szentpéteren, Égerszögön. A Gömöri Kézművesek Társulása 2002-ben alakult azzal a céllal, hogy újjáélessze a hagyományos mesterségeket. Természetesen az alapító tagok már ezt megelőzően is kézműveskedtek. Megalakuláskor az a cél lebegett a szemük előtt, hogy megteremtsenek egy olyan alkotóműhelyt, ahol teret kap a kézműves mesterségek oktatása, s amely egyúttal teret biztosít az elkészült tárgyak bemutatására is. További céljaik: a történelmi Gömör megye kézműves hagyományainak, tárgyalkotó kultúrájának megőrzése, értékeinek bemutatása, a kézműves tevékenység iránti érdeklődés felkeltése, a mesterségbeli ismeretek, a szaktudás továbbadása, hagyományőrző és hagyományteremtő rendezvények szervezése. Hittel vallják: a hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg az, nem is őrizni, mert nem rab az. A hagyományt élni kell. S ők ezt teszik. Az elmúlt évek alatt gyermek- és ifjúsági táborok sokaságát, tanfolyamok tucatját szervezték meg ennek jegyében. Az első nagyobb tábort 2003-ban tartották. Ide már nemcsak a falubéli, hanem a környező településekről érkező gyerekeket is várták. Ekkor került elő Kórin- tus Bözsi néni padlásáról a szátyva, amit a kultúrházban vetettek fel. Mivel Hosszúréten is megszűnt már ez a régi háziipari tevékenység, a faluból nagyon sokan, főleg az idősebb korosztály tagjai mentek el megnézni tevékenységüket, feleleveníteni a régi emlékeket. Amikor ezeket az idős néniket hallgatták, rájöttek, hogy ebben a rohanó világban mennyi régi érték merül feledésbe. Az azóta is rendszeresen megrendezett táboraik egyre népszerűbbek. A Gömöri Kézművesek Társulása nevéhez kötődik a Gömöri Kézműves Vásár, valamint a Pásztortalálkozó megszervezése. Az alakulás óta eltelt évek eredményessége nemcsak a tanfolyamok, rendezvények sokaságában mérhető, hanem abban is, hogy sikerült létrehozni bázisukat, a Kézműves Központot, ahol az alkotóműhelyek és kiállítóterem mellett az iroda is közösségi célokat szolgál. A kazincbarcikai kiállítást szervesen kiegészítette Vereb Vean András Szoborfák című dokumentumfilmjének bemutatója. A film a Gömöri Kézművesek Társulását, annak tevékenységét mutatja be, ezen belül egyik alapító tagjának, Nagy Györgynek a sorsát. . Nagy György személyiségének varázsa fogta meg a film rendezőjét. Gyuri - ahogy barátai nevezik - fiatal életének történetét balesetek sorozata írta. Vagy mégsem? Súlyos balesetek érték, az orvosok már lemondtak róla, de ő nem adta fel. Magához tért a kómából, felállt a tolószékből, újra jár, fittyet hányva arra, hogy bal fele lebénult. Nem volt hajlandó elfogadni, hogy élete hátralevő részét tolókocsiban töltse. Makacs élni akarása, erős tevékenységi kényszere, no meg családja és barátai biztató támogatása adott neki erőt a felépüléshez. S hogy mindez nem történt hiába, igazolja az a tény, hogy ma - noha aktívan már nem kézműveskedhet - ő a Társulás fő mozgatórugója. Ahelyett, hogy sorsa felett siránkozna, aktív szervezőmunkával segíti a ma már mintegy 300 tagot számláló szakmai közösséget. És feleségével, Évával együtt neveli két. gyermekét, szeretetben, megértésben. Mert mint a filmben is mondja, Éva az ő hiányzó bal fele.
