Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-28 / 297. szám, kedd
4 Közélet ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 28. www.ujszo.com Két pártra szakadó szlovákiai magyarság; kormányváltás Budapesten és Pozsonyban; szlovák-magyar tárgyalási próbálkozások A szlovák-magyar kapcsolatok 2010-ben Az elmúlt évet a szlovákiai magyarok sokféleképpen értékelhetik, egy biztos, meglepetésekben nem szűkölködtünk idén. Lezajlott két választás, egy kormányváltás, politika folyt a csapból is. A szlovákiai magyarság helyzetéről annyit talán leszögezhetünk, hogyha mérföldeket nem is, lépéseket azért tettünk előre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az év első hónapjai a Fico- kormány négyéves ciklusának lassú lecsengésével nem sok újat hoztak. A magyarkártya a választások közeledtével, illetve Orbán Viktor megválasztásával és a Jobbik országgyűlési térnyerésével került fokozatosan előtérbe. Május: Orbán Viktor a magyar kormányfő (Somogyi Tibor felvétele) létrehozásának tervét. A világ magyarjainak adatait (akik önként jelentkeznek) regiszterbe veszik. „Ez egy óriási nyomásgyakorlási lehetőség lesz az egész világon. Fia egy magyar közösség bajba kerül, egyszerre siethetünk a segítségére” - magyarázta terveit Semjén. November - az MKP „újratölti magát” Az önkormányzati választásoknak azzal futott neki az MKP, hogy megőrizze addigi polgármesterei számát. Ez sikerült, számban csupán egy polgármesteri helyet vesztett a párt, és sok déli városban sikeres voltak. A Híd jelöltje Ipolyságon volt befutó, az általa támogatott jelölt pedig Galántán és Kassán. A falvakban ugyan több polgármesteri helyet is szerzett, de mindenképpen szerényebb eredményt ért el, mint az MKP. Berényi József magabiztosan várhatja a jövőre ígért tisztújító kongresszust. Az önkormányzati választást egyébként a független jelöltek nyerték, a legtöbb településen ők voltak sikeresek. Komárom, Párkány, Érsekújvár, Király- helmec, Nagykapos, Rimaszombat független polgármestert kapott. December-bocsánatkérés Maiina Hedvigtől Maiina Hedvig ügyében a szlovák főügyészség 2006 óta nem tárta fel az igazságot. A kormány nevében Rudolf Chmel kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes kért bocsánatot Maiina Hedvigtől. Egyesek szerint ez nem Chmel, hanem a belügyminiszter feladata lett volna, mivel a belügy hatáskörébe tartozott az eset. (vps) Radičová-Orbán-találkozó Pozsonyban. Nagyon udvariasan nem értettek egyet. A magyarországi parlamenti választásokon a Fidesz-KDNP elsöprő fölénnyel nyert, Orbán Viktor másodszor alakíthatott kormányt. A határon túli magyarokkal szemben a magyar kormány viszonya megváltozott, a szocialisták eddigi közömbösségét átfogó nemzetpolitikai koncepció váltotta fel. Elsőként elkészült a kettős állampolgárságról szóló törvény, amelynek értelmében magyar állampolgárságot igazoló okmányt igényelhetnek a határon túli magyarok. A törvényt az Országgyűlés éppen a szlovák parlamenti választások előtt fogadta el, így a magyarok visszahonosítása az egyik legtöbbet ragozott téma volt a szlovák nacionalisták részéről, az akkor még hatalmon levő Fico-kormány ezt ugyanis Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak tekintette, és azonnal ellentörvénnyel válaszolt. Ez megfosztja szlovák állampolgárságától azokat, akik más ország állampolgárságáért folyamodnak, továbbá pénzbírsággal sújtja azokat, akik ezt nem jelentik be a hatóságoknak. Ján Slota pártját, az SNS-t 2010-ben a kormányváltások után megszaporodtak a magyar és a szlovák kormányzat tagjainak találkozói. Az ok nemegyszer kimondottan a kétoldalú kapcsolatok javítása volt. Június - a magyar állampolgársági törvény elfogadása előtt Robert Fico akkori szlovák kormányfő kijelentette, hajlandó tárgyalni a vitás kérdésekről Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök erre nem válaszolt. Július - Iveta Radičová és Orbán Viktor először találkozott személyesen, Budapesten, a V4-es csúcson. Szeptember - Mikuláš Dzusokak szerint éppen a magyar állampolgársági törvény lökte be a parlamentbe, egy hajszálon múlott, hogy az SNS nem került ki a törvényhozásból. Megosztott magyarság Tizenkét éve, amióta az MKP megalakult, a magyar szavazatokat rendszerint ez az egy párt gyűjtötte be. A 2009 nyarán alakult Híd viszont vegyes pártként a tiszta szlovák járásokban is folytatott kampányt a parlamenti választások előtt, nem is eredménytelenül. Az MKP választási kudarcát egyes elemzők éppen abban látták, hogy éles ellenkampányt folytatott a Híd ellen. Június: a Híd bejut a parlamentbe A vártnál jobb, 8,1 százalékos eredménnyel zárta a parlamenti választásokat a Híd. Az MKP viszont 4,3 százalékkal tizenkét év rinda szlovák külügyminiszter részt vesz a budapesti ma- ratonon, majd magyar kollégájával, Martonyi Jánossal tárgyal. Dzurinda „rossz” törvénynek nevezi a magyar kettős állampolgársági törvényt. Mártonjával megegyeznek, hogy telefonon értesítik egymást, mielőtt kormányuk bármilyen lépésre szánja magát a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekben. Szeptember - Pozsonyban találkozik a szlovák és a magyar parlament külügyi bizottsága, Lezsák Sándor, az Ország- gyűlés alelnöke részt vesz a V4-es házelnöki csúcson. December - Orbán Viktor Poután kiesett a parlamentből, Csáky Pál pártelnök és az egész elnökség másnap lemondott. Sok választó úgy nyüatkozott, azért szavazott a Hídra, mert az MKP-t biztos befutónak hitte, és azt szerette volna, hogy a Híd is a parlamentbe kerüljön. Bugárék megkezdték a koalíciós tárgyalásokat az SDKÚ-val, az SaS-szel és a KDH-val. A jobbközép kormány Iveta Radičová vezetésével alakult meg július elején. Hidas minisztériumok A Híd három minisztériumot kapott, ebből kettő a tárgyalások idején lényegében nem létezett. A mezőgazdasági minisztériumhoz tartozott a július elsejével megszüntetett környezetvédelmi tárca, ezeket Simon Zsolt vette át, amíg novemberben a környezetvédelmi minisztérium újjá nem éledt. Nagy József került az élére. A harmadik hidas kormánytag Rudolf Chmel kisebbzsonyba látogat. Iveta Radi- čovával közösen deklarálják az együttműködési szándékot, ám kijelentik, a kettős állampolgárság kérdésében gyökeresen eltér az álláspontjuk. A Pozsonyba látogató magyar politikusok sosem mulasztották el, hogy találkozzanak az MKP képviselőivel. Egyelőre nem tudják, milyen kapcsolatot szeretnének fenntartani a Híddal, egy hete Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár azonban már Bugárral is egyeztetett. A magyar kormány és a Híd együttműködése továbbra is kérdéses, (vps) ségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes. Hivatalának jogköreit a koalíciós tárgyalásokon kezdték kiszélesíteni, a kulturális és az oktatási tárcától kapott jogköröket. Elkészítették a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt, amely jövő év elején kerül a parlament elé. Sorsa erősen kérdéses, ugyanis 10 százalékra csökkentené a hivatalokban a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt, ennek megszegését pedig pénzbírsággal sújtaná. A kormánypártok - elsősorban a KDH - már jelezték, fenntartásaik vannak a törvénnyel szemben. MKP - elnökcsere Az MKP meglehetősen gyorsan reagált a választások eredményeire, egy hónappal később, július 10-én tisztújító kongresszust tartott. Berényi Józsefet választották elnökké, a vezetésbe számos új tag került. Berényi a párt megfiatalítását tűzte ki célul. A kormányprogram és a nyelvtörvény A Radiéová-kormány programjában kötelezte magát, hogy az előző kormány által foganatosított, diszkrimináló jogszabályokat hatályon kívül helyezi, megszünteti. A kormányprogram értelmében a 2009 szeptemberétől hatályos államnyelvtörvény módosításaival kapcsolatos tárgyalások is hamar elkezdődtek. Daniel Krajcer (SaS) kulturális miniszter a Híd tagjaival (főleg Bugár Bélával és Sólymos Lászlóval) próbált megegyezni a változtatásokról. A Híd célja az volt, hogy az új törvényben semmilyen pénzbírság ne szerepeljen. Krajcer elfogadhatatlannak tartott egy ilyen törvényt. Megállapodás szeptember 23-án éjszaka született a Szlovák Nemzeti Színházban, ahol Radičová és Krajcer balettelőadáson vett részt. Az előadás szünetében Bugár Béla ismertette velük a párt elnökségének döntését, mely szerint elfogadhatatlan számukra Krajcer álláspontja. Végül a szankciók körét a közérdekű információkra és az önkormányzatokra szűkítették. A pénzbüntetések eltávolítását nem sokkal később az Európa Tanács tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is javasolta, a törvény viszont lényegét tekintve már nem változott. Ennek ellenére Bugár szerint a módosítással „a félelem korszaka megszűnt”. A szankciók eltörlését a Hídon kívül egyetlen kormánypárt párt sem szorgalmazta. Lényegében ez az oka annak is, hogy az állami jelképekről szóló törvényt (hazafiassági törvény) sem helyezték hatályon kívül, így az iskolák tantermeiben továbbra is kötelező a szlovák állami jelképek kifüggesztése. MÁÉRT a Híd nélkül A magyar nemzetpolitika újraszervezésének másik mérföldköve a Magyar Állandó Értekezlet novemberi összehívása volt. A Kárpát-medence hangsúlyozottan etnikai alapon szerveződő magyar pártjait hívták meg az egyeztetésre. A Híd azért nem vehetett részt a tanácskozáson, mert vegyes pártként határozza meg magát. Orbán Viktor elmondta, a kettős állampolgárság a magyar nemzet intézményes újraegyesítését jelenti. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ismertette az összmagyar regiszter Találkozók a kétoldalú kapcsolatok javítására
