Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-16 / 289. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 16. Kultúra 9 Márai Sándor világsikert aratott regényének színpadi adaptációja a kassai Thália Színházban A gyertyák csonkig égnek Márai Sándor regényének színpadi változatát a tavalyi évad végén, az író születésének 110. évfordulója alkalmából mutatta be a kassai Thália Színház, Beke Sándor rendezésében. A színmű a mostani, 2010/2011-es évadtól szerepel a színház műsorán. FECSÓ YVETT A világsikert aratott regény egy barátság története: a dúsgazdag grófi családból származó Henrik és a hivatalnoki családból származó Konrád gyerekként egy bécsi katonaiskolában köt életre szóló barátságot. A két férfi közé azonban belép egy harmadik: a nő. Henrik gyönyörű felesége, a fiatal Krisztina. A két férfi közötti kapcsolat akkor szakad meg, mikor Konrád és Krisztina egymásba szeretnek. Konrád egy vadászaton majdnem lelövi legjobb barátját, de a döntő pillanatban mégis megfutamodik, nemcsak a ravasz meghúzása elől, hanem a kapcsolat elől is. Negyvenegy év elteltével találkozik újra a két férfi, mikor Konrád egy levélben értesíti volt barátját, hogy még egyszer utoljára meglátogatja. A darab a Komádtól kapott levél olvasásával kezdődik. Henrik tábornok szobájában ül, s miután elolvasta Konrád sorait, teljes izgatottság uralNem a feleség, nem a nő, nem az életre szóló társ a fontos, hanem a barát. Mióta ő elment, egyedül van a világban. kodik el rajta. Szeretné, ha minden olyan lenne, mint negyvenegy évvel ezelőtt, az utolsó közös vacsorán. Ninit, a kilencvenéves dadát arra kéri, mindent úgy rendezzen, ahogy azon az estén volt. Ugyanabba a szobába, ugyanazzal a terítékkel terítsen. Mintha a baráti kapcsolatot szeretné ugyanott folytatni, ahol egykor abbamaradt. Mintha visszavágyna a rég eltűnt időbe, talán nemcsak a múltat szeretné tisztázni barátjával, hanem a jövő lehetőségét is szeretné hinni ebben a találkozásban. Az éjszaka azonban, amelyet átbeszélgetnek, inkább két ember valaha volt közös életének a végső haláltusája. Valami végképp közöttük áll, a barátságokat is szétválasztó elemi erő, amit még a szeretett nő sok évvel korábbi halála sem tud megváltoztatni. A megszakadt barátság negyvenegy évvel ezelőtt kezdődött hattyúdala ez a találkozás, az utolsó kísérlet, hogy mindent megértsenek, de megmásítani, visszahozni a régi „aranykorszakot” már lehetetlen. Beke Sándor, a darab rendezője nem akarta a darabot egy bizonyos korszakba helyezni. Mindegy, mikor, hol játszódik, a lényeg az emberi kapcsolatokat meghatározó értékek elvesztésének bemutatása. A színpad díszlete (Haščák József) ennek megfelelő. Két oldalon áttetsző, zöld paraván, amely mögött Krisztina szelleme jelenik meg időnként. Bár eredetileg egy kastély a találkozás helye, a berendezett tér egy elegáns, antik bútorokkal berendezett szobát mutat, amely ma is, bármely lakásban elképzelhető. Általánossá, közelivé és aktuálissá is válhatna ezzel a téma, a barátság, a szerelmi háromszög tematikája. Ha azonban aktualizálni szeretnénk, mégis gondban vagyunk, mégpedig a két barát viselkedését tekintve. Egy olyan világ elevenedik meg a színpadon, amely egy rég letűnt kor gondolkodását és viselkedési formáját tükrözi. Henrik barátja nélküli életét Don Quijote szélmalomharcához hasonlíthatjuk. Egy saját világába bezárkózott, fikciókat kergető ember, aki a valósággal nem képes kiegyezni, csalódásával nem képes megbirkózni, s egy olyan világba menekül, ami talán soha nem létezett. Feleségét sajátos módon szereti, ez a fajta szeretet túllépi az erkölcstelenség határát. Nem kommunikál, nem tisztáz, nem bocsát meg. Egy őskövület, rendíthetetlen katona, egy olyan „arisztokrata” gondolkodás utolsó csökevénye, amely hazugságra, idegenségre, megvetésre, sértettségre, önzőség- re alapoz. Nem valóságszerű, s mai (női) szemmel elítélendő magatartás megtestesítője. A Henrik tábornokot megformáló Pólós Árpád a lehetőségekhez mérten a legjobb választás erre a szerepre. Magas, tekintélyt parancsoló, erőteljes hang, feszes testtartás. Nem lehet kétség afelől, hogy igazi katona. A negyven évvel ezelőtti találkozás folytatása már első pillanatban is a hangos és feszült számonkérésre, szemrehányásra alapoz. A zavart- ság, harag és feszültség, a re- ményvesztettség csöndes megformálásával a színpadon és a nézőtéren is átélhetőbbé tette volna a történéseket. Henrik tábornok se nem arisztokrata, se nem polgár, csak egy sértett és kegyetlen katona. Nem a feleségéhez intézte a fontos kérdést, hogy vajon tudott-e barátja gyilkossági szándékáról. Nem próbál érteni, elfogadni, békülni. Nem a feleség, nem a nő, nem az életre szóló társ a fontos, hanem a barát. Mióta ő elment, egyedül van a világban. Pólós Árpád heroikus küzdelmet vívott a szereppel. Egyrészt a színpadon való állandó jelenlétével, másrészt azzal, hogy mivel a történetet az ő szemszögéből követhetjük végig, hatalmas mennyiségű szöveggel, hosszú, nehéz monológokkal kellett megbirkóznia. Talán eddigi legnehezebb Mintha kézmozdulatait hívná segítségül, hogy a szöveg hatását, mondanivalóját erősítsék, vagy alátámasszák. szerepében láthatja a Thália közönsége. Konrád századost Kelemen Csaba, az Egri Gárdonyi Géza Színház színésze alakítja. Ő a másik oldal, aki visszajön, akinek van mersze, hogy kéretlenül szembenézzen a múlttal, és kitegye magát a kellemetlen kérdések sorának. Érzékeny művésziélek, aki mégsem bohém, hanem olyan ember, aki negyvenegy év távlatából fontosnak tartja, hogy barátjával tisztázza az eseményeket. Egykor mindent megértettek a másik lényéből, s az eltelt időszak után is úgy érzi, a közös világukból talán megmaradt valami. De csak az emlékek kötik össze őket. Ő az, aki inkább a nőre, Krisztina életére, sorsára kíváncsi, az ő jelenlétét próbálja megérezni, átélni. Most tudja, meg, hogy szökése reggelén Krisztina a lakásába érkezett, hogy vele menjen, s ez bizonyítéka annak, hogy az érzelmek a nő részéről is erősek és elszakít- hatatlanok voltak. Nyugodtan élhet tovább, mert igazolást nyert, hogy okkal tett volna meg „bármit” ezért a kapcsolatért. Kelemen Csaba játéka kissé félszeg, bátortalan gesztusokkal teli, amelyek gyakran ismétlődnek. Mintha kézmozdulatait hívná segítségül, hogy a szöveg hatását, mondanivalóját erősítsék, vagy alátámasszák. A Krisztinára való vágyakozást, kíváncsiságot azonban élénken tudja visszaadni. Nini, a dajka szerepében Cs. Tóth Erzsébet színesen jeleníti meg a mindent tudó, mindent ismerő öregasszonyt. Bármit csinálhat a figurával, olyan képlékeny számára a szerep, hogy a látott verzión kívül még rengeteg módon tudná előadni. Mindegy, mi az, amit fölhasznál, akár egy törlőrongy, akár a hangja, a szeme, jelenléte van a színpadon, ami érdekessé és színessé teszi a darabot. Az ember szívesen kérdezne rá a dadus nem látható életére és sorsára is. Tóbisz Titusz kissé fiatalnak tűnik a vadász alakjának megformálására. Egy bizalmaskodó, hebehurgyának tűnő figura, nem igazán illik bele a darab hangulatába. Amikor Henrik és Konrád az ominózus vadászat jeleneteit beszélik meg, jól adja elő a zavarban lévő, kívülálló szerepét. A jelenléte nem szükséges, inkább csak megtöri a színpadon jelenlévő két barát hosszas párbeszédét. Krisztinaként Ábaházi Tóth Lívia időnként szótlanul van jelen paraván mögötti fényben, vagy átvonul a színpadon, mint a soha el nem múló emlék kísérteié. A falu a maga módján ápolja a költő emlékét Miért nyugszik Rilke a raroni hegytetőn? POSTA ÁKOS ISTVÁN Rainer Maria Rilke, a neves osztrák költő 1875. december 4-én született Prágában, s 1926. december 29-én hunyt el a ma Montreux részét képező Valmontban. Rilkét a világirodalom legnagyobbjai közt tartja számon az irodalomtörténet, közvetlen környezete azonban általában nehezen viselte el életmódját, szerelmi afférjait, ezért gyakran vándorolt Prága, Bécs, München és Párizs, valamint kisebb települések között. 1919-ben otthagyta Münchent, és Svájcban telepedett le, hogy az I. vüágháború okozta traumát kiheverje. Mivel tizenévesen Sankt Pöltenben járt katonai akadémiára, ahol sok negatív élményben volt része, a háborús események különösen megviselték lelkileg. Kétéves bolyongás után talált rá végül állandó lakhelyére, a Cháteau de Muzot-ra, amely a Sierre melletti faluban, Veyrasban található. Rilke itt fejezte be a Duinói elégiák című versciklusát (melyet Hamvas Béla a 20. század legnagyobb lírai műveként jellemzett). A háborús időszak után ismét termékeny alkotói periódus következett életében. Mivel azonban leukémiában szenvedett, melyet későn diagnosztizáltak, gyakran kellett különböző szanatóriumokban kezeltetnie magát. Amikor elhunyt, nem Veyras temetőjébe temették, hanem a közeli Raron temploma mellé. Hogy miért, arra több magyarázat is van. Egyesek szerint a költő kívánsága volt, hogy Raronba temessék, míg mások szerint Veyras nem kívánta eltemetni, mert a falu lakosai kifogásolták léha életmódját. Rilke nyughelye a középkori templom mellett, a hegytetőn található, s a sírfeliratát is maga a költő írta. A hegy különlegessége, hogy a régi templom alá építettek egy modem sziklatemplomot, mely 1974-ben készült el. A sziklatemplom teljes egészében a hegy gyomrában van, ami világszerte ritkaságnak számít. A tipikus wallisi falu a nagy költő emlékét a maga módján ápolja: a helyi turizmust szervező borász, Alfréd Kalbermat- ter vörös- és fehérborai Rilke- weine néven ismertek. Rilke sírhelye Raronban (A szerző felvétele) A nagy presztízsű Variety filmes szaklap szerint Colin Firth az év nemzetközi sztárja MTl-HÍR Dubai. Colin Firth kapta az Év nemzetközi sztárja díjat a Variety magazintól. Á brit színész az elismerést a Dubai Nemzetközi Filmfesztiválon vehette át, amely a The King's Speech (A király beszéde) című filmjével nyitotta meg kapuit. A nagy presztízsű filmes Colin Firth (SITA/AP-felvétel) szaklap díját Carey Mulligan színésznő adta át Firth-nek a fesztiválon. Az ötvenesztendős színész 1995-ben, a Büszkeség és balítélet című brit minisorozat Mr. Darcyjaként lopta be magát a rajongók szívébe. Tavaly, az A Single Man című filmért Oscar- díjra jelölték, és A király beszédében nyújtott alakítása miatt idén szintén Oscar-esélyesként emlegetik. Firth a Tom Hooper rendezte filmdrámában VI. György brit uralkodót alakítja, aki beszédórákat vesz, hogy leküzdje dadogását. A fesztiválra várták még Sean Penn amerikai színészt is, akit életműdíjjal tüntettek ki Dubaiban. Penn közleményben köszönte meg a megtiszteltetést. Jelezte, hogy személyesen szeretné átvenni azt, ám a súlyosra fordult haiti helyzet miatt nem teheti. Penn a földrengés óta rendszeresen megfordul a katasztrófa sújtotta országban, és igyekszik segíteni a földönfutóvá vált embereken. Az idei Dubai Filmfesztivál programjában 57 ország 157 filmjét vetítik. (Bodnár Gábor felvétele) Konrád. (Kelemen Csaba) és Henrik (Pólós Árpád)
