Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-16 / 289. szám, csütörtök

10 Iskola utca ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 16. www.ujszo.com A német nagykövetség sajtónyilatkozata Csak az angol nem elég ÚJ SZÓ-HÍR Tíz év alatt vidám, kreatív légkört teremtett a Vámbéry Ármin Alapiskolában A mór megtette kötelességét, de szerencsére marad „Boldog vagyok azért is, mert ha belépek a tanáriba, nem szakad meg a beszélgetés." (Somogyi Tibor felvétele) A napokban sajtónyilatkoza­tot tett közzé Németország po­zsonyi nagykövetsége, mely­ben annak a véleményüknek adnak hangot: a közép-európai térségben az angol nem szorít­hatja háttérbe a többi idegen nyelvet, elsősorban a németet. A 2011/12-es tanévtől az angol nyelv kötelező tantárgy lesz az iskolákban. A parlament most fogadta el a közoktatási törvény módosítását, amely egyebek között ezt a pontot is tartalmazza. A német nagykö­vetség állásfoglalása szerint az angol vitán felül a vezető vi­lágnyelv, amelynekjelentősége a globalizált világban még in­A komáromi Selye János Gimnázium egyik osztályában több németórán is foglalkoz­tunk az olvasás és a könyv je­lentőségével. A diákok számos érvet sorakoztattak fel az olva­sás fontossága mellett: tudás és műveltség szerezhető általa, karbantartja az agyat, fejleszti a szókincset, jobb iskolai telje­sítményt eredményez, öröm­forrás, és az idegen nyelv elsa­játításának egyik legjobb mód­szere. Alig jutottunk el a „lekció” végére, amikor az elmélet páro­sulhatott a gyakorlattal: Gud- run Teige asszony, a DSD isko­lák pozsonyi szakmai vezetője felajánlotta, hogy tanulóink kapcsolódjanak be a Lesefüchse (Olvasó rókák) elnevezésű ol­vasóversenybe. Ezt a nemzet­közi versenyt a DSD iskolák németországi irányítója, a ZfA (Küldföldi Ügyek Központja) koordinálja. A verseny a ZfA nagy projektjeinek egyike. Je­lenleg 85 iskola 1200 diákja vesz részt benne: Szlovákiából 12 iskola 229 diákkal, ezenkívül Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Grúzia és néhány orosz iskola. A szlová­kiai versenyzők a DSD iskolák­ból jelentkezhettek. Ezek azok az iskolák, amelyekben délutá­ni pluszórák által kiváló német nyelvtudás és Cl-es német nyelvdiploma szerezhető. Ilyen iskola a miénk is, a Komáromi Selye János Gimnázium. De ez egy másik történet lenne... A Lesefüchse olvasóverseny alapgondolata az, hogy a fiata­lok megismerkedjenek a mai modern német ifjúsági iroda­lommal, és kedvet kapjanak az kább felértékelődik. Ugyanak­kor úgy vélik: Szloválďa ha­gyományosan többnyelvű or­szág, s a kötelezően bevezetett egyetlen idegen nyelv - az an­gol - a kulturális és történelmi tradícióknak mond ellent. A német Szlovákiában is az egyik legelterjedtebb idegen nyelv. Emellett a német az Európai Unió 100 millió polgárának az anyanyelve, élénkek Szlovákia és Németország gazdasági kapcsolatai, és tájainkról sokan éppen a német nyelvterületen keresnek munkát. A nagykövetség hangsúlyoz­za: az EU-ban kívánatos, hogy a gyerekek lehetőleg minél ko­rábban minimum két idegen nyelvet sajátítsanak el. (as) olvasáshoz. Verseny formájá­ban mérik össze a tudásukat, és egyúttal a kritikai érzéküket is fejlesztik. A könyveket nem­csak elolvassák, hanem megbe­szélik és együtt elemzik, kifej­tik véleményüket, és terméke­nyen vitatkoznak, érvelnek, meggyőzik egymást. Ami az olvasóköröket illeti, iskolánkban két csoport ala­kult: egy a sexta és egy a septi­ma osztályban. A diákok ma már izgalommal várják a Né­metországból érkező „kötelező irodalmat”. Minden „kisróká- nak” öt ifjúsági könyvet kell el­olvasnia, majd ezekből számot adnia. Először az osztály és egy bizottság előtt elemzik a műveket. Gyakorolják, hogyan kell megindokolni, megvédeni saját álláspontjukat, elfogadni vagy elutasítani másokét, ho­gyan kell kulturáltan vitázni a könyvek erősségéről, gyenge­ségéről, a szereplők hitelessé­géről, a cselekményről. Az isko­lai forduló zsűrije titkos szava­zással, kétharmados többség­gel kiválasztja a legjobb köny­vet, valamint az azt bemutató legügyesebb „olvasó rókát”. Az iskolai forduló után regi­onális, országos és nemzetközi versenyekre kerül sor, amelye­ken szép jutalmakat, pl. né­metországi ösztöndíjakat lehet nyerni. Az új projekthez azzal a cél­lal csatlakoztunk, hogy fokoz­zuk a tanulók érdeklődését a német nyelv és annak oktatása iránt, valamint támogassuk di­ákjaink magas szintű nyelvtu­dásának megszerzését. Szénássy Edit némettanár, a projektfelelőse Fibi Sándor, a dunaszer- dahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója látványosan feltornázta a tanulók korábban zu­hanó létszámát, gyönyörűen rendbeho­zatta az épületet, és vi­dám, kreatív légkört te­remtett az iskolában. Miután mindezt nagy munkával elérte, vette a kalapját, és elegánsan távozott igazgatói poszt­járól. Vajon miért? Erről beszélgettünk Fibi Sán­dorral. VOJTEK KATALIN A mór megtette kötelessé­gét, a mór mehet? Lényegében nem rossz sza­bály, hogy az iskolaigazgatót öt évre választják. Öt éve van, hogy bizonyítson. Ha véget ér a megbízatási időszaka, újra pá­lyázhat. Amennyiben ismét meggyőzi az iskolatanácsot és a munkaadót, további öt évig ő az igazgató. De ön nem pályázott. Nem, mert hatvannégy éves ember már ne pályázzon. Tíz évig voltam igazgató, az untig elég. Ennyi idő alatt lehet bi­zonyítani, itt már elválik, hasz­nos volt-e az ember munkája, vagy épp hogy csak stagnált az iskola tíz évig. Tájainkon az ilyen maga­tartás ritkaságszámba megy. Általában az, aki egyszer ve­zető helyre került, presztízs- vesztésnek tekinti, ha lekerül onnan. Voltak iskolaigazga­tók, akik belehaltak abba, hogy leváltották őket.. . Az más, ha valakit leválta­nak, ráadásul jogtalanul, mint például az egynyelvű bizonyít­ványok idején. Kovács Pétert és a többieket nem azért váltották le, mert rossz igazgatónak bi­zonyultak, hanem mert rend­kívül intelligens magyar szak­emberek voltak, akiknek a vé­leménye nem egyezett a ha­talmon lévőkével. A leváltásuk politikai döntés volt, és persze, hogy az ilyen fáj az embernek. Saját elhatározásból tá­vozni könnyebb, mint sima pedagógussá visszaváltozva továbbra is dolgozni az isko­lában, ahogy ön teszi. Mert mi van, ha az utódja olyan döntéseket hoz, amelyekkel ön nem ért egyet? Megállná, hogy ne szóljon, vagy hogy legalább belül ne eméssze magát? Az új igazgató öt évig a he­lyettesem volt, együtt dolgoz­tunk. Azonosult azzal a szem­lélettel, azokkal az elképzelé­sekkel, amelyek eddig érvé­nyesültek az iskola irányításá­ban, és mivel fiatal, tehetséges ember, bízom benne, hogy hozzá tud tenni még olyan dolgokat, amelyek előrelendí­tik az iskola fejlődését. Most már van egy szint, az alá nem lehet menni. Ez az ország egyik legjobb iskolája. Mégsem írattak be ide annyi gyereket, mint a Jilemnický utcai szlovák is­kolába. Ennek egyik oka, hogy a mi iskolánk olyan helyen épült, ahol zömmel családi házak vannak, itt nincs nagy lakóte­lep, tehát nincs gyermek­utánpótlás. 1995-ben 23 első­Sokáig komoly lelkiis- meret-furdalást oko­zott, hogy a környező településekről hozzánk hordják a gyerekeket. sünk volt, most viszont 72 van, és ez azért nagy különbség. Hozzáteszem, hogy közülük az iskola vonzáskörzetébe csak 9 gyerek tartozik. Az a tény, hogy a város összes részéből és a környékbeli vagy 22 község­ből hozzánk adják a gyereke­ket, önmagáért beszél. Az más kérdés, hogy a Keleti-lakótele­pen, ahol sok a gyerek, nem minden szülő engedheti meg magának, hogy a hatéves gye­rekét ide hordja, a város másik végébe. Sokan kényelmi okok­ból is úgy döntenek, hogy jár­jon a kicsi a közeli Jilemnický utcai szlovák iskolába. Ezért javasoltuk a városvezetésnek, hogy egy kihelyezett első osz­tályt működtetnénk a Keleti­lakótelep óvodájának egyik nem használt szárnyában. A szárnyat azonban át kellene építeni, tehát pénz kell hozzá. Remélhetőleg belefér a város költségvetésébe, és jövő szep­temberben már készen állhat. Gondolja, hogy akkor ke­vesebb magyar gyereket írat­nak majd szlovák iskolába a szülők? Sajnos, egyre több az olyan ember, akinek kezd halvá­nyulni a magyarságtudata. Rá­juk már a „magyar gyereket magyar iskolába” szlogen nem hat. Az viszont hat, hogy ez a legjobb iskola, ide érdemes be­íratni a gyereket. Színvonal- emelés nélkül nem él meg egy iskola sem. Ezt mutatja a du- naszerdahelyi két szlovák isko­la esete is. Az egyikben 200 gyerekkel kevesebb van, mint 4-5 éve, a másikban ugyan­annyival több. Az egyik iskolá­ban ugyanis olyan volt a hely­zet, hogy a szülők azt mond­ták, inkább a másikba járatjuk a gyereket. Az iskolák között komoly konkurenciaharc van. Fejleszteni csak akkor tudnak, ha van pénz, és pénz csak ak­kor van, ha van gyerek. Nekem sokáig komoly lelkiismeret- furdalást okozott, hogy a kör­nyező településekről hozzánk hordják a gyerekeket. Mire a kollégák megkérdezték: gon­dolod, hogy a szülők hozzánk járatnák a gyerekeiket, ha az ottani iskola jobb lenne, mint a miénk? Elmondaná, hogy mitől jó az önök iskolája? Attól, hogy sikerült a peda­gógusokkal elfogadtatni azt a szemléletet, hogy a tanítás nem munka, hanem hivatás, és hogy az iskola nem a pedagó­gus, hanem a gyerek miatt van. Gyerekközpontú legyen az is­kola. Teljesítse a kötelességét, és itt tanítsa meg a gyereket, ne a szülőnek kelljen otthon ta­nulnia vele. Milyen jogon ad az iskola a szülőnek feladatot? Mi csak egyet kérünk a szülőtől: hogy kérdezze meg a gyereket, másnapra mit kell tudnia, és kérdezze ki, tudja-e az anya­got. Ha nem tudja, kérje szá­mon az iskolától, miért nem tanította meg. Nálunk a gyerek hétfőn behozza a táskáját, és pénteken hazaviszi, hét közben a táska az iskolában marad. Kap feladatot, de azt az iskolá­ban, a napközis tanító nénivel írja meg. Nem megterhelő a gyerek számára, hogy épp csak befe­jeződött a tanítás, bekapta az ebédjét, és máris vissza kell ülnie a padba tanulni? Megírja a házi feladatot, utána teljesen felszabadultan játszhat, pihenhet, relaxálód- hat, amíg nem jönnek érte a szülők. És hihetetlenül jól érzi itt magát. Nem egyszer hallot­tam a kicsiktől, hogy milyen kár, hogy holnap szombat, és nincs iskola. Nálunk nincs has­fájós, szorongó kisdiák. Szinte hihetetlen, de ide valóban örömmel jönnek a gyerekek. A szülők azt mondják, hogy en­nek az iskolának hangulata van. Jó hangulata. Mi kell több? Eredményeink vannak, fizika, matematika olimpiá­kon, nyelvi versenyeken. Az angolt és a németet kis csopor­tokra bontva, interaktív mód­szerrel tanulják a diákjaink. Ezt a módszert tavaly kezdték az ötödikben alkalmazni, és adaptálója, az angol szakos kolléga bízik abban, hogy a ki­lencedikbe érve a gyerekek le­tehetik a középfokú angol nyelvvizsgát. Hogyan tovább? Ami engem illet, én nagyon jól érzem magam. Az iskola re­konstrukciója alatt több mint húsz kilót fogytam, most vi­szont nyugodt vagyok, ki­egyensúlyozott, mert nem ér­zem az állandó felelősséget 60-70 ember munkájáért, vagy 600 gyerek felkészítési szintjé­ért, az évi tizenvalahány milli­ós költségvetésért és rengeteg más mindenért. Az iskolánk 23-40 tanulmányi kirándulást rendez évente, sí- és úszótanfo­lyamokat, ahonnan minden gyereknek épségben, egészsé­gesen kell hazatérnie. Minden bizonyítványosztás után fellé­legeztem: ezt az évet is meg­úsztam, nem történt senkinek semmi baja. Boldog vagyok azért is, mert ha belépek a ta­náriba, nem szakad meg a be­szélgetés. Kolléga vagyok, a munkatársaim továbbra is tisz­telnek, a gyerekek változatlan örömmel rohannak hozzám a folyosón. Ami pedig magát az iskolát illeti, nincs miért ag­gódnom. A kollégáimról el­mondhatom, hogy az összes megszállott, igazi pedagógus, éš ez a lehető legjobb garancia a jövőre nézve. 0SZTALYNAPL0 Mesefesztivál Szentpéteren Ma délelőtt mesefesztivált szervez Szentpéteren a Kossá- nyi József Alapiskola és Óvoda, valamint a Csemadok helyi szervezete. 10 órától fellép a Prücsök bábcsoport, a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola csoportja, majd a Kossányi József Alapiskola és Óvoda színjátszó csoportjai. Délután 14 órától az egri Harlekin bábszínház mutatja be A Krampusz, aki Mi­kulás akart lenni című bábjátékát, (mir) A POSTA HOZTA Olvasó kisrókák a Selye Gimnáziumban

Next

/
Thumbnails
Contents