Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-16 / 289. szám, csütörtök
10 Iskola utca ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 16. www.ujszo.com A német nagykövetség sajtónyilatkozata Csak az angol nem elég ÚJ SZÓ-HÍR Tíz év alatt vidám, kreatív légkört teremtett a Vámbéry Ármin Alapiskolában A mór megtette kötelességét, de szerencsére marad „Boldog vagyok azért is, mert ha belépek a tanáriba, nem szakad meg a beszélgetés." (Somogyi Tibor felvétele) A napokban sajtónyilatkozatot tett közzé Németország pozsonyi nagykövetsége, melyben annak a véleményüknek adnak hangot: a közép-európai térségben az angol nem szoríthatja háttérbe a többi idegen nyelvet, elsősorban a németet. A 2011/12-es tanévtől az angol nyelv kötelező tantárgy lesz az iskolákban. A parlament most fogadta el a közoktatási törvény módosítását, amely egyebek között ezt a pontot is tartalmazza. A német nagykövetség állásfoglalása szerint az angol vitán felül a vezető világnyelv, amelynekjelentősége a globalizált világban még inA komáromi Selye János Gimnázium egyik osztályában több németórán is foglalkoztunk az olvasás és a könyv jelentőségével. A diákok számos érvet sorakoztattak fel az olvasás fontossága mellett: tudás és műveltség szerezhető általa, karbantartja az agyat, fejleszti a szókincset, jobb iskolai teljesítményt eredményez, örömforrás, és az idegen nyelv elsajátításának egyik legjobb módszere. Alig jutottunk el a „lekció” végére, amikor az elmélet párosulhatott a gyakorlattal: Gud- run Teige asszony, a DSD iskolák pozsonyi szakmai vezetője felajánlotta, hogy tanulóink kapcsolódjanak be a Lesefüchse (Olvasó rókák) elnevezésű olvasóversenybe. Ezt a nemzetközi versenyt a DSD iskolák németországi irányítója, a ZfA (Küldföldi Ügyek Központja) koordinálja. A verseny a ZfA nagy projektjeinek egyike. Jelenleg 85 iskola 1200 diákja vesz részt benne: Szlovákiából 12 iskola 229 diákkal, ezenkívül Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Grúzia és néhány orosz iskola. A szlovákiai versenyzők a DSD iskolákból jelentkezhettek. Ezek azok az iskolák, amelyekben délutáni pluszórák által kiváló német nyelvtudás és Cl-es német nyelvdiploma szerezhető. Ilyen iskola a miénk is, a Komáromi Selye János Gimnázium. De ez egy másik történet lenne... A Lesefüchse olvasóverseny alapgondolata az, hogy a fiatalok megismerkedjenek a mai modern német ifjúsági irodalommal, és kedvet kapjanak az kább felértékelődik. Ugyanakkor úgy vélik: Szloválďa hagyományosan többnyelvű ország, s a kötelezően bevezetett egyetlen idegen nyelv - az angol - a kulturális és történelmi tradícióknak mond ellent. A német Szlovákiában is az egyik legelterjedtebb idegen nyelv. Emellett a német az Európai Unió 100 millió polgárának az anyanyelve, élénkek Szlovákia és Németország gazdasági kapcsolatai, és tájainkról sokan éppen a német nyelvterületen keresnek munkát. A nagykövetség hangsúlyozza: az EU-ban kívánatos, hogy a gyerekek lehetőleg minél korábban minimum két idegen nyelvet sajátítsanak el. (as) olvasáshoz. Verseny formájában mérik össze a tudásukat, és egyúttal a kritikai érzéküket is fejlesztik. A könyveket nemcsak elolvassák, hanem megbeszélik és együtt elemzik, kifejtik véleményüket, és termékenyen vitatkoznak, érvelnek, meggyőzik egymást. Ami az olvasóköröket illeti, iskolánkban két csoport alakult: egy a sexta és egy a septima osztályban. A diákok ma már izgalommal várják a Németországból érkező „kötelező irodalmat”. Minden „kisróká- nak” öt ifjúsági könyvet kell elolvasnia, majd ezekből számot adnia. Először az osztály és egy bizottság előtt elemzik a műveket. Gyakorolják, hogyan kell megindokolni, megvédeni saját álláspontjukat, elfogadni vagy elutasítani másokét, hogyan kell kulturáltan vitázni a könyvek erősségéről, gyengeségéről, a szereplők hitelességéről, a cselekményről. Az iskolai forduló zsűrije titkos szavazással, kétharmados többséggel kiválasztja a legjobb könyvet, valamint az azt bemutató legügyesebb „olvasó rókát”. Az iskolai forduló után regionális, országos és nemzetközi versenyekre kerül sor, amelyeken szép jutalmakat, pl. németországi ösztöndíjakat lehet nyerni. Az új projekthez azzal a céllal csatlakoztunk, hogy fokozzuk a tanulók érdeklődését a német nyelv és annak oktatása iránt, valamint támogassuk diákjaink magas szintű nyelvtudásának megszerzését. Szénássy Edit némettanár, a projektfelelőse Fibi Sándor, a dunaszer- dahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója látványosan feltornázta a tanulók korábban zuhanó létszámát, gyönyörűen rendbehozatta az épületet, és vidám, kreatív légkört teremtett az iskolában. Miután mindezt nagy munkával elérte, vette a kalapját, és elegánsan távozott igazgatói posztjáról. Vajon miért? Erről beszélgettünk Fibi Sándorral. VOJTEK KATALIN A mór megtette kötelességét, a mór mehet? Lényegében nem rossz szabály, hogy az iskolaigazgatót öt évre választják. Öt éve van, hogy bizonyítson. Ha véget ér a megbízatási időszaka, újra pályázhat. Amennyiben ismét meggyőzi az iskolatanácsot és a munkaadót, további öt évig ő az igazgató. De ön nem pályázott. Nem, mert hatvannégy éves ember már ne pályázzon. Tíz évig voltam igazgató, az untig elég. Ennyi idő alatt lehet bizonyítani, itt már elválik, hasznos volt-e az ember munkája, vagy épp hogy csak stagnált az iskola tíz évig. Tájainkon az ilyen magatartás ritkaságszámba megy. Általában az, aki egyszer vezető helyre került, presztízs- vesztésnek tekinti, ha lekerül onnan. Voltak iskolaigazgatók, akik belehaltak abba, hogy leváltották őket.. . Az más, ha valakit leváltanak, ráadásul jogtalanul, mint például az egynyelvű bizonyítványok idején. Kovács Pétert és a többieket nem azért váltották le, mert rossz igazgatónak bizonyultak, hanem mert rendkívül intelligens magyar szakemberek voltak, akiknek a véleménye nem egyezett a hatalmon lévőkével. A leváltásuk politikai döntés volt, és persze, hogy az ilyen fáj az embernek. Saját elhatározásból távozni könnyebb, mint sima pedagógussá visszaváltozva továbbra is dolgozni az iskolában, ahogy ön teszi. Mert mi van, ha az utódja olyan döntéseket hoz, amelyekkel ön nem ért egyet? Megállná, hogy ne szóljon, vagy hogy legalább belül ne eméssze magát? Az új igazgató öt évig a helyettesem volt, együtt dolgoztunk. Azonosult azzal a szemlélettel, azokkal az elképzelésekkel, amelyek eddig érvényesültek az iskola irányításában, és mivel fiatal, tehetséges ember, bízom benne, hogy hozzá tud tenni még olyan dolgokat, amelyek előrelendítik az iskola fejlődését. Most már van egy szint, az alá nem lehet menni. Ez az ország egyik legjobb iskolája. Mégsem írattak be ide annyi gyereket, mint a Jilemnický utcai szlovák iskolába. Ennek egyik oka, hogy a mi iskolánk olyan helyen épült, ahol zömmel családi házak vannak, itt nincs nagy lakótelep, tehát nincs gyermekutánpótlás. 1995-ben 23 elsőSokáig komoly lelkiis- meret-furdalást okozott, hogy a környező településekről hozzánk hordják a gyerekeket. sünk volt, most viszont 72 van, és ez azért nagy különbség. Hozzáteszem, hogy közülük az iskola vonzáskörzetébe csak 9 gyerek tartozik. Az a tény, hogy a város összes részéből és a környékbeli vagy 22 községből hozzánk adják a gyerekeket, önmagáért beszél. Az más kérdés, hogy a Keleti-lakótelepen, ahol sok a gyerek, nem minden szülő engedheti meg magának, hogy a hatéves gyerekét ide hordja, a város másik végébe. Sokan kényelmi okokból is úgy döntenek, hogy járjon a kicsi a közeli Jilemnický utcai szlovák iskolába. Ezért javasoltuk a városvezetésnek, hogy egy kihelyezett első osztályt működtetnénk a Keletilakótelep óvodájának egyik nem használt szárnyában. A szárnyat azonban át kellene építeni, tehát pénz kell hozzá. Remélhetőleg belefér a város költségvetésébe, és jövő szeptemberben már készen állhat. Gondolja, hogy akkor kevesebb magyar gyereket íratnak majd szlovák iskolába a szülők? Sajnos, egyre több az olyan ember, akinek kezd halványulni a magyarságtudata. Rájuk már a „magyar gyereket magyar iskolába” szlogen nem hat. Az viszont hat, hogy ez a legjobb iskola, ide érdemes beíratni a gyereket. Színvonal- emelés nélkül nem él meg egy iskola sem. Ezt mutatja a du- naszerdahelyi két szlovák iskola esete is. Az egyikben 200 gyerekkel kevesebb van, mint 4-5 éve, a másikban ugyanannyival több. Az egyik iskolában ugyanis olyan volt a helyzet, hogy a szülők azt mondták, inkább a másikba járatjuk a gyereket. Az iskolák között komoly konkurenciaharc van. Fejleszteni csak akkor tudnak, ha van pénz, és pénz csak akkor van, ha van gyerek. Nekem sokáig komoly lelkiismeret- furdalást okozott, hogy a környező településekről hozzánk hordják a gyerekeket. Mire a kollégák megkérdezték: gondolod, hogy a szülők hozzánk járatnák a gyerekeiket, ha az ottani iskola jobb lenne, mint a miénk? Elmondaná, hogy mitől jó az önök iskolája? Attól, hogy sikerült a pedagógusokkal elfogadtatni azt a szemléletet, hogy a tanítás nem munka, hanem hivatás, és hogy az iskola nem a pedagógus, hanem a gyerek miatt van. Gyerekközpontú legyen az iskola. Teljesítse a kötelességét, és itt tanítsa meg a gyereket, ne a szülőnek kelljen otthon tanulnia vele. Milyen jogon ad az iskola a szülőnek feladatot? Mi csak egyet kérünk a szülőtől: hogy kérdezze meg a gyereket, másnapra mit kell tudnia, és kérdezze ki, tudja-e az anyagot. Ha nem tudja, kérje számon az iskolától, miért nem tanította meg. Nálunk a gyerek hétfőn behozza a táskáját, és pénteken hazaviszi, hét közben a táska az iskolában marad. Kap feladatot, de azt az iskolában, a napközis tanító nénivel írja meg. Nem megterhelő a gyerek számára, hogy épp csak befejeződött a tanítás, bekapta az ebédjét, és máris vissza kell ülnie a padba tanulni? Megírja a házi feladatot, utána teljesen felszabadultan játszhat, pihenhet, relaxálód- hat, amíg nem jönnek érte a szülők. És hihetetlenül jól érzi itt magát. Nem egyszer hallottam a kicsiktől, hogy milyen kár, hogy holnap szombat, és nincs iskola. Nálunk nincs hasfájós, szorongó kisdiák. Szinte hihetetlen, de ide valóban örömmel jönnek a gyerekek. A szülők azt mondják, hogy ennek az iskolának hangulata van. Jó hangulata. Mi kell több? Eredményeink vannak, fizika, matematika olimpiákon, nyelvi versenyeken. Az angolt és a németet kis csoportokra bontva, interaktív módszerrel tanulják a diákjaink. Ezt a módszert tavaly kezdték az ötödikben alkalmazni, és adaptálója, az angol szakos kolléga bízik abban, hogy a kilencedikbe érve a gyerekek letehetik a középfokú angol nyelvvizsgát. Hogyan tovább? Ami engem illet, én nagyon jól érzem magam. Az iskola rekonstrukciója alatt több mint húsz kilót fogytam, most viszont nyugodt vagyok, kiegyensúlyozott, mert nem érzem az állandó felelősséget 60-70 ember munkájáért, vagy 600 gyerek felkészítési szintjéért, az évi tizenvalahány milliós költségvetésért és rengeteg más mindenért. Az iskolánk 23-40 tanulmányi kirándulást rendez évente, sí- és úszótanfolyamokat, ahonnan minden gyereknek épségben, egészségesen kell hazatérnie. Minden bizonyítványosztás után fellélegeztem: ezt az évet is megúsztam, nem történt senkinek semmi baja. Boldog vagyok azért is, mert ha belépek a tanáriba, nem szakad meg a beszélgetés. Kolléga vagyok, a munkatársaim továbbra is tisztelnek, a gyerekek változatlan örömmel rohannak hozzám a folyosón. Ami pedig magát az iskolát illeti, nincs miért aggódnom. A kollégáimról elmondhatom, hogy az összes megszállott, igazi pedagógus, éš ez a lehető legjobb garancia a jövőre nézve. 0SZTALYNAPL0 Mesefesztivál Szentpéteren Ma délelőtt mesefesztivált szervez Szentpéteren a Kossá- nyi József Alapiskola és Óvoda, valamint a Csemadok helyi szervezete. 10 órától fellép a Prücsök bábcsoport, a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola csoportja, majd a Kossányi József Alapiskola és Óvoda színjátszó csoportjai. Délután 14 órától az egri Harlekin bábszínház mutatja be A Krampusz, aki Mikulás akart lenni című bábjátékát, (mir) A POSTA HOZTA Olvasó kisrókák a Selye Gimnáziumban
