Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-16 / 289. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 16. www.ujszo.com Sok halott Iránban Teherán. Legalább 38-an meghaltak és több mint százan megsebesültek egy kettős öngyilkos merényletben tegnap Irán délkeleti részén, egy síita megemlékezésen. A merényleteket a Dzsundallah (Isten Katonái) nevű szunnita szervezet vállalta magára. (MTI) Karácsonyi merényletek Bagdad. Elfogott isz- lamista lázadók vallomásai szerint az al-Kaida öngyilkos merényletek végrehajtását tervezi a karácsonyi időszakban Európában és az USA-ban. Dzsavád Puláni iraki belügyminiszter közölte: a múlt hétvégén Stockholmban elkövetett sikertelen merénylet csak az egyike volt az al-Kaida által tervezett robbantásoknak. (MTI) Nem volt a svéd listán Stockholm. A svéd hatóságok 200 radikális isz- lamista nevét tartalmazó listáján nem szerepel az az iraki származású férfi, aki a múlt szombaton öngyilkos merényletet követett el Stockholm belvárosában. A svéd biztonsági rendőrség (SAPO) néhány hónapja térképezte fel a szélsőségeshálózatokat. (MTI) Zavargások Athénban Athén. Pusztító utcai randalírozásba torkolltak tegnap a görög fővárosban, illetve az ország második legnagyobb városában, Theszalonikiben - az országos sztrájk alkalmából - rendezett tütakozó megmozdulások. Tucatnyian megsérültek, és sokakat őrizetbevettek. (MTI) Timosenko gyanúsított Kijev. Az ukrán főügyészség büntetőeljárást kezdeményezett Julija Timosenko ellenzéki vezető, volt kormányfő ellen. Azzal gyanúsítják, hogy miniszterelnöksége idején szabálytalanul használtak fel környezetvédelemre szánt pénzeket. Közölték vele, hogy nem hagyhatja el lakhelyét. Timosenko tegnap maga számolt be az eljárásról újságíróknak, mondván: a vád szerint környezetvédelmi pénzeket nyugdíjfizetésre használtak fel. Azt nem közölte, hogy pontosan mekkora összegről van szó. (MTI) Moszkvát nyugtalanítja az ET jelentése Hashim Thaciról - illegális szervkereskedelemmel vádoltak az EU-bíró előtt Maffiavezérséggel vádolják a koszovói kormányfőt Thaci szerint a vádak minden alapot nélkülöznek (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Moszkva/Pristina. Hashim Thaci koszovói kormányfő a 90-es években egy maffiaszerű, szervezett bűnözéssel foglalkozó hálózatot vezetett. Ez áll az Európa Tanács kedden este nyilvánosságra hozott jelentéstervezetében. A Drenica Csoport nevű bűn- szövetkezet számlájára gyilkosságokat és egyéb bűncselekményeket írnak. A jelentés cinkossággal vádolja a nyugati hatalmakat, mert szándékosan figyelmen kívül hagyták a 90-es évek végén elkövetett bűntetteket. „Thaci és a Drenica Csoport többi tagja következetesen kulcsfiguraként szerepel a koszovói szervezett bűnözés maffiaszerű struktúráiról szóló hírszerzési jelentésekben. Azt találtuk, hogy a Drenica Csoport vezetője ... a neves politikus és talán a KLA nemzetközileglegel- ismertebb személyisége, Has- hun Thaci volt” - áll a jelentésben. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (KLA) 1998-99-ben gerillafelkelést folytatott Szerbia ellen, amelynek során Belgrad elveszítette az ellenőrzést Koszovó felett. A pristinai kormány nyilatkozatban utasította vissza a vádakat, amelyeket alaptalannak és rágalmazónak” nevezett. A kabinet a jelentés szerzője, Dick Marty ellen „jogi és politikai” lépéseket tesz. Marty az ET jogi- és emberi jogi bizottságának a jelentéstevője. Moszkvát nagyon nyugtalanítja a Thaciról szóló ET-jelentés - közölte tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután Moszkvában tárgyalt szerbiai kollégájával, Vük Jeremiccsel. Lavrov szerint a Balkánon történt eseményekről szóló jelentéseket a múltban megpróbálták eltitkolni a nyilvánosság elől, ez történt az ún. racaki mészárlásról 1999 elején, a koszovói háború idején finn patológusok által - az EU kérésére - készített jelentéssel is, amelyet a mai napig nem tártak a nyilvánosság elé. A racaki mészárlás - 45 albán civü lemészárlása - volt az indítóoka annak, hogy 1999 márciusában a NATO bombázni kezdte Jugoszláviát, hogy véget vessen a mi- losevicsi karhatalom koszovói rémtetteinek. A finn szakértők jelentése állítólag nem találta bizonyítottnak, hogy a szerbek mészárolták le a 45 albánt a koszovóitelepülésen. Vük Jeremies közölte, tervei között nem szerepel találkozó Thacival, akinek pártja megnyerte a vasárnapi parlamenti választást Koszovóban. „Nem tudom, milyen jövő előtt áll ez az ember (Thaci), ha figyelembe vesszük az ET jelentését...” mondta Jeremies, aki szerint az ET-dokumentum hátborzongató információkat tartalmaz a koszovói kormányfőről. Eközben Pristinában az EU egyik bírája elé kellett állnia hét olyan személynek, akiket illegális szervkereskedelemben való részvétellel vádolnak. Az uniós misszió, az EULEX ügyésze, Jonathan Ratel azzal vádolta őket - köztük egy volt egészségügyi minisztert -, hogy bűncselekményeiket nemzetközi bűn- szövetkezetben követték el. A vádlistán a szervkereskedelem mellett a további vádpontok: emberkereskedelem, tiltott orvosi beavatkozások, hivatali hatalommal való visszaélés. Ami meglepetés: az ügyész szerint a bűntetteket Koszovó 2008-as függetlenségének kikiáltása után követték el. Eddig a sajtó arról cikkezett, hogy Koszovóban főleg a szerbek elleni háború éveiben virágzott az ülegális szervkereskedelem, amelyben több ottani albán vezető is érintettvolt. (MTI, SITA, ú) Üres szék Strasbourgban, akárcsak az idei Nobel-békedíj átadásán A diktatúra nem változik Strasbourg. Nem lehetett jelen tegnap az Európai Parlamentben az uniós képviselőtestület idei emberi jogi díjazottja, a kubai Guillermo Farinas. Videóról bejátszott beszédében kijelentette, ez annakjele, hogy Kubában nem változott az önkényuralmi rendszer. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenzéki politikus egyebek között azzal érdemelte ki a Szaharov-díjat, hogy „késznek mutatkozott saját egészsége és élete kockáztatására is, hogy nyomásgyakorlással változásokat éljen el” országában. Korábban bebörtönzött társainak szabadulása érdekében Farinas 135 napos éhségsztrájkot folytatott. Az EP-képviselők a díjátadón vastapssal nyomatékosították döntésüket. Mivel Farinas nem kapott engedélyt a kubai hatóGuillermo Farinas (TASR/AP) Ságoktól az utazásra, Jerzy Bu- zek házelnök egy kubai zászló díszítette üres székre helyezte a díjat, és ismét követelte az összes kubai politikai fogoly szabadon engedését. Ez az első olyan eset, amikor sem a Szaharov-díj kitüntetettje, sem valamely közeli hozzátartozója sem lehetett ott a díjátadó eseményen. A kitüntetett jelenlétét mindazonáltal az EP-nek már többször nélkülöznie kellett, például 1991-ben, amikor a burmai Aung Szán Szú Kji, illetve két évvel ezelőtt, amikor a kínai Hu Csia bebörtönzött kínai emberi jogi aktivista nyerte a kitüntetést. Ebben az évtizedben harmadszor kapják kubaiak a díjat: 2002-ben Oswaldo Jósé Payá Sardinas máskéntgondolkodó- nak, 2005-ben pedig az Asszonyok fehérben nevű, a kubai politikai bebörtönzöttek közeli hozzátartozóit tömörítő csoportnak ítélték a kitüntetést. Több képviselő emlékeztetett arra is, hogy az idei Nobel-békedíj átadója után gyors egymásutánban ez a második hasonló rendezvény, ahol a kitüntetett széke üres maradt. A néhai szovjet atomfizikus, későbbi máskéntgondolkodó Andrej Szaharov professzorról elnevezett kitüntetéssel 50 ezer eurós pénzjutalom jár. Az EP először 1988-ban ítélte oda az emberi jogok érvényesüléséért, a véleménynyilvánítás szabadságáért és a demokráciáért folytatott küzdelem elismerésének számító díjat. A felsőbíróság dönti el, kiadják-e Stockholmnak a WikiLeaks főnökét Ma várható ítélet az Assange-ügyben Összefoglaló London. Julian Assange-nak, az amerikai diplomáciai sürgönyöket ezrével kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítójának őrizetét - óvadék ellenében - megszüntette egy brit bíróság, de azért nem kerülhetett még szabadlábra, mert kedden este benyújtották a végzés elleni svéd ügyészi fellebbezést. A végső szót így a londoni felsőbíróságnak kell kimondania - várhatóan a mai nap folyamán -, és addig a WikiLeaks vezetője őrizetben marad. Ha Assange-t végül szabadlábra helyezik, akkor is komoly korlátozásoknak kell alávetnie magát: a nap meghatározott szakában kijelölt lakhelyén kell tartózkodnia, lábán elektronikus helymeghatározó készüléket kell viselnie, hetente egyszer jelentkeznie kell az illetékes rendőrőrsön, és útlevelét sem kapja vissza. Assange ügyvédje, Mark Stephens közölte: az ügyet nehezíti az is, hogy az első fokon eljáró westminsteri bíróság az óvadék 200 ezer fontos összegét készpénzben rendelte letétbe helyezni, és ezt kedvező felsőbírósági döntés esetén is még össze kell szedni valahogy. A Scotland Yard a Svédország által kiadott európai elfogatóparancs alapján vette őrizetbe a múlt héten az ausztrál férfit, akit a svéd hatóságok többrendbeli szexuális bűncselekménnyel gyanúsítanak. Assange az idén Svédországban élt egy ideig, ahol két svéd nő vádolta meg nemi erőszakkal és szexuális zaklatással. Stephens újságíróknak elmondta azt is, hogy Assange-t a londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében, „dickensi körülmények közepette, a büntetőrészleg egyik magánzárkájában” tartjákfogva. (MTI, ű) Assange nem tetszett a Time szerkesztőinek Megvan az év embere ÖSSZEFOGLALÓ New York. Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját, a közösségi portált működtető cég elnökét választotta az év emberének 2010-ben az amerikai Time magazin. A 26 éves Zuckerberg nemcsak a világ egyik legfiatalabb milliárdosaként közismert, hanem bőkezű adományozó is, aki a minap tett ígéretet arra, hogy jótékony célokra fordítja magánvagyonának legalább a felét. „Aközösségi portál felhasználóinak száma idén nyáron lépte átazSOOmilliós határt” - mondta indoklásában Richard Stengel, a Time szerkesztője, s hozzátette: ,A Facebook olyan méretet ért el, amely elegendő ahhoz, hogy átalakítsa az emberek mindennapjait.” Kína, azaz a Föld népességének egyötöde számára azonban nem érhető el a portál, és ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor elmondható: a világon minden tizedik ember tagja már a Facebooknak. A Time 1927 óta osztja ki a gyakran vitatott díjat olyan embereknek, tárgyaltnak, illetve gondolatoknak, akik, illetve amelyek j ó vagy rossz irányban a leginkább befolyásolták az előző év eseményeit. Az első, egyben legfiatalabb kitüntetett, az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő 2 5 éves Charles Lindbergh volt. Az egyetlen szsmély, aki háromszor is az év embere lett, Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök, aki 1932-ben, 1934-ben és 1941-ben kapta meg a címet. Tavaly Ben Ber- nankét, az amerikai jegybank, a FED elnökét, tavalyelőtt Barack Obama elnököt, 2007-ben pedig Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnököt választotta az év emberének az amerikai magazin. A tegnapi bejelentés előtt sokan gondolták, hogy Julian Assange, a WikiLeaks alapítója nyeri el idén a címet, hiszen a Time olvasóitól ő kapta a legtöbb szavazatot. A magazin szerkesztői azonban nem értettek ezzel egyet. (MTI, TASR) Richard Holbrooke utolsó szavai Washington. „Meg kell állítaniuk ezt a háborút Afganisztánban.” A The Washington Post szerint ezek voltak Richard Holbrooke, az amerikai elnök afgán-pakisztáni különmegbízottjának utolsó szavai, amit egy pakisztáni származású orvoshoz intézett, mielőtt az elaltatta volna a műtéthez. P. J. Crowley amerikai külügyi szóvivő viszont egy ettől kissé eltérő verziót ismertetett sajtótájékoztatóján. Egy veterán diplomata utolsó szavainak nyilvános ismertetése szokatlan dolog a külügyi gyakorlatban, Crowley mégis szükségét érezte, hogy megossza azon perceknek a részleteit, amikor Holbrooke még utoljára eszméleténél volt. A szóvivő szerint az aortaműtét előtt álló beteg tréfálkozott is. Az egyik orvos azt mondta: önnek el kell lazulnia. „Richard azt felelte: nem tudok ellazulni mert aggódom Afganisztán és Pakisztán miatt.” - idézte fel Crowley a kórházban történteket. A Washington Post által Holbrooke-nak tulajdonított szavak bejárták a világsajtót. A háború ellenzői azt remélik, hogy az amerikai csapatkivonás, amelynek kezdetét Barack Obama 2011 júliusára ígérte, 2014-re valóban befejeződik. (MTI)
