Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)

2010-12-13 / 286. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 13. Külföld 7 Politikusok szerint új korszak kezdődik a klímaváltozás elleni nemzetközi együttműködésben Megállapodás a cancúni klímacsúcson Cancún. A cancúni klíma­csúcson tárgyaló álla­mok miniszterei is rábó­lintottak azokra a megál­lapodástervezetekre, amelyek egyrészt a Kio­tói Jegyzőkönyv folyta­tásáról, másrészt egy új klímaegyezményről szólnak. MTl-HÍR A döntés az éjszakai tárgya­lásokon folyamatos ellenveté­sekkel előálló Bolívia állás­pontjának figyelmen kívül ha­gyásával született meg. A dél­amerikai ország szerint a fejlett országok Kiotói Jegyzőkönyv­ben tett károsanyag-kibocsátás csökkentési vállalásai nem ele­gendőek a globális felmelege­dés megfékezéséhez. A tárgya­lásokon elnöklő mexikói kül­ügyminiszter, Patricia Espino­sa a két hete tartó tárgyalások végén hangsúlyozta: „Új kor­szak kezdődik a klímaváltozás (SITA/AP-felvétel' Van remény ? - kérdezik a környezetvédők Mexikóban elleni nemzetközi együttműkö­désben”. Hozzáfűzte: a Bolívia által megfogalmazott aggályo­kat a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben kellene rögzí­teni. Az államok megegyeztek abban, hogy 2 Celsius fokban maximálnák a globális felme­legedés mértékét az ipari for­radalom előtti szinthez képest. A megállapodás a Kiotói Jegyzőkönyvet ratifikáló or­szágoknak 2020-ig 25 és 40 százalék közötti károsanyag­kibocsátás csökkentést ír elő az 1990-es bázisévhez képest. A megállapodásban leszögezik: létrehoznak egy olyan kerete­gyezményt, amelyhez mind a 194 állam csatlakozik, és amely tartalmazza többek kö­zött az Egyesült Államok, va­lamint a fejlődők vállalásait is. Egyetértettek abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsá­tását 2050-ig világszerte jelen­tősen csökkenteni kell. Arról, hogy mennyivel, a következő, dél-afrikai klímacsúcson szü­lethet megegyezés. 2013 és 2015 között az eddig érvényes kibocsátási célokat felülvizs­gálhatják, és dönthetnek a fel- melegedés további, 1,5 Celsius fokban történő maximálásáról. Az egyes országok önkéntes, egyéni vállalásait egy külön lis­tán tartják nyilván. A mexikói Cancúnban no­vember 29 óta egyeztettek az ENSZ Éghajlat-változási Kere­tegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 16. konferenciáján (COP16). A tavalyi, COP15 ta­lálkozót Koppenhágában ren­dezték, akkor a részt vevő ál­lamoknak nem sikerült tető alá hozniuk egy jogilag kötelező érvényű klíma-megállapodást. A kormányfő pártja a legesélyesebb Választások Koszovóban MTl-HÍR Pristina. Koszovóban teg­nap parlamenti választásokat tartottak. A választási helyisé­gek lapzártánkkor zártak. A Szerbiából kiszakadt ország 120 tagú parlamentjének he­lyeiért 29 párt és polgári szer­veződés küzdött, s mintegy 1,6 millióan adhatták le rájuk a szavazataikat, közülük 70 ez­ren először voksoltak. A pristinai törvényhozásban tíz hely a kisebbséget alkotó szerbeknek van fenntartva, de megfigyelők arra számítottak, hogy a bojkottot hirdető vezető politikusaikra hallgató szerbek - 120 ezren élnek Koszovóban- nem mennek el voksolni. A kormányzási válság miatt kiírt választás esélyese Hashim Thaci miniszterelnök Koszovói Demokrata Pártja volt, de nem valószínű, hogy abszolút több­séget tudott szerezni. Fő riváli­sa korábbi koalíciós partnere, a Fatmir Sejdiu vezette Koszovói Demokratikus Liga, amelyet belharcok osztanak meg. A harmadik legerősebbnek tar­tott politikai erő a Szövetség Koszovó Jövőjéért, amelyet meggyengít az, hogy vezetője, a gerillavezérből politikussá lett Ramush Haradinaj a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt áll háborús bűntettek vádlott­jaként. Ausztriába látogat a horvát miniszterelnök Sanadert kihallgatják, majd kiadják Zágrábnak MTl-HÍR Salzburg. A salzburgi bíró­ság megkezdte Ivó Sanader egykori horvát miniszterelnök kiadatási eljárását és kihallga­tását. Sanadert pénteken vették őrizetbe Ausztriában az Inter­polen keresztül kiadott nem­zetközi elfogatóparancs alap­ján, miután a horvát parlament csütörtökön felfüggesztette a képviselő mentelmijogát. Az 57 éves volt kormányfő várhatóan tizennégy napot tölt majd bör­tönben, mielőtt átadják Hor­vátországnak. Dietmar Kleber, a salzburgi létesítmény irányí­tója elmondta, az első egész­ségügyi vizsgálat alapján meg­állapítható: Sanader testileg és lelkileg is jól van. Sanadert Salzburgban egy bíró röviden kikérdezte, hogy megállapítsa a politikus sze­mélyazonosságát, illetve né­hány tényállást az ellene felho­zott vádakkal kapcsolatban. A volt horvát kormányfő jélenleg egy magántulajdon elleni vét­séget elkövetett bűnözővel osz­tozik egy cellán. Sanader egyébként tagadja az ellene felhozott korrupciós vádakat, s szerinte politikai le­járató kampány folyik ellene. „Sem tolvaj, sem bűnöző nem vagyok” - idézte a volt minisz­terelnököt a Slobodná Dalmá­cia című horvát napilap szom­baton. Jadranka Kosor jelenlegi horvát miniszterelnök szomba­ton foglalt először állást Sana­der ügyében: Kosor hangsú­lyozta, az alkotmány biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, va­lamint az ártatlanság vélelmét. A horvát kormányfő egyébként ma Bécsbe látogat. Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter pályázik az elnöki posztra Markó nem lesz az RMDSZ elnöke MTl-HÍR Marosvásárhely. Nem kí­vánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjára a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla - je­lentette be maga a szövetség el­nöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT), az RMDSZ „miniparlamentjének” ülésén. Markó Béla - aki tizennyolc éve tölti be a tisztséget - ugyan­akkor hozzáfűzte: nem akarja távol tartani magát a politiká­tól. Úgy vélte: az elmúlt csak­nem két évtized alatt szerzett tapasztalatait az RMDSZ - ha akarja - hasznosítani tudja az erdélyi magyar közösség javára. A szónokot beszéde végén a Távozik (Somogyi Tibor felvétele) küldöttek felállva, hosszan megtapsolták. A tanácskozáson Kelemen Hunor (a szövetség ügyvezető elnöke, de akit kulturális mi­nisztersége idejére felfüggesz­tettek az RMDSZ e vezetői tiszt­ségéből) bejelentette: megpá­lyázza az RMDSZ elnöki tiszt­ségét. Kifejtette: megválasztása esetén csapatmunkára töre­kedne. Sokszínű RMDSZ-t akar - mondta -, amely meghallgatja az emberek problémáit, s ezek­re megoldásokat talál. Ez vi­szont csak alapos szervezéssel valósítható meg - tette hozzá. Eckstein-Kovács Péter, Trai- an Basescü államfő kisebbség- ügyi tanácsadója is megerősí­tette, hogy versenybe száll majd februárban az elnöki posztért. Obama elnök szombaton először bírálta személyesen a WikiLeakst Szivárogtatás Barcelonáról és a Vatikánról MTl-HÍREK Madrid/Vatikán/Washing- ton. Az Egyesült Államok úgy tartja, hogy Katalónia „a radiká­lis iszlamisták legnagyobb tevé­kenységi központja a Földközi­tenger térségében” - erről szól­nak 2007-es amerikai diplomá­ciai sürgönyök, amelyeket a Wi­kiLeaks kiszivárogtató portál ál­tal adott közre és szombaton idézett az El País című spanyol lap. Az Egyesült Államok mad­ridi nagykövetségéről Washing­tonba küldött távirat szerint az amerikaiak ezért létrehoztak egy hírszerzőközpontot a kata­lán fővárosban, Barcelonában, „hogy felvegyék a harcot az isz- lamista terrorizmus és a szerve­zett bűnözés ellen”. A titkos központ két éve működik a bar­celonai amerikai konzulátuson. A dokumentum megállapítja, hogy „a jelentős - legális és ille­gális - bevándorlás miatt Észak- Afrikából (Marokkóból, Tuné­ziából és Algériából), valamint Pakisztánból és Bangladesből a térség a terroristatoborzás ked­velt területe lett. A rendőrség becslése szerint körülbelül 60 ezer pakisztáni él Barcelonában és környékén, a többségük férfi, nőtlen, és nincsenek papírjai. Sok bevándorló érkezett Eszak- Afrikából is. Spanyolország a dzsihád kedvelt és felkapott célpontja.” Egy másik dokumentum sze­rint a Vatikán nem volt hajlandó együttműködni egy ír vizsgálat­tal a dublini klérus több tagjá­nak gyerekekkel szemben elkö­vetett nemi visszaélései ügyé­ben, mert az ír kérelmek nem tartották tiszteletben a hivata­los eljárásokat. A Murphy-bi- zottság információkérése „sok embert megsértett a Vatikán­ban (...) mert abban a Vatikán szuverenitásának sérelmét látták” - olvasható az Egyesült Államok római nagykövetségé­nek ez év február 26-i sürgö­nyében, amelyet szombati szá­mában közölt a The Guardian című brit újság. A dokumentum szerint a bizottság közvetlenül, a diplomáciai út megkerülésé­vel írt vatikáni tisztségviselők­nek. Az amerikai sürgöny nyil­vánosságra hozatalára válaszul a Vatikán közleményt adott ki, amelyben kétségbe vonja a Wi­kiLeaks által kiszivárogtatott információk hitelességét. Közben Barack Obama ame­rikai elnök szombaton először bírálta személyesen a WikiLe­akst, sajnálatosnak és felelőt­lennek nevezve, hogy a portál titkos amerikai diplomáciai ira­tokat hoz nyilvánosságra. Öngyilkos lett Madoff fia Washington. Holtan találtak rá New York-i la­kásában a világ legna­gyobb, 50 milliárd dollá­ros csalását elkövető Ber­nard Madoff idősebbik fi­ára. A 46 éves Mark Ma­doff a rendőrség szerint feltehetően öngyilkossá­got követett el apja letar­tóztatásának második év­fordulóján. A Madoff-fiú egy kutyapórázra kötötte fel magát és búcsúüzene­tet is hagyott. (MTI) Holbrooke haldoklik Washington. Válságos állapotba került Richard Holbrooke, az amerikai elnök afganisztáni és pa­kisztáni különmegbízott- ja, miután főütőér-perfo- ráció miatt műtétet hajtot­tak rajta végre. Holbrooke, a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békeme­gállapodás fő létrehozója pénteken lett rosszul az amerikai külügyminiszté­riumban. Richard Holb­rooke felesége Martos Kati magyar származású író-új­ságíró. (MTI) Hatalmas viharok Bejrut. Óriási széllöké­sekkel kísért esők zúdul­tak a Közel-Kelet több ál­lamára. Tegnap Libanon­ban meghalt egy nő, Izrael partjainál elsüllyedt egy hajó, és lezárták Egyiptom legnagyobb földközi-ten­geri kikötőjét. A múlt hé­ten még 20 fok körüli me­leget most fagypont körüli hőmérséklet váltotta fel, Damaszkusz utcáit hó bo­rítja. (MTI) Megöltek hat NATO-katonát Kabul. Hat NATO-ka­tonát öltek meg tálib lá­zadók egy Afganisztán dé­li részén elkövetett táma­dásban. Az AP adatai sze­rint idén már több mint 670 külföldi katona vesz­tette életét, jóval több mint 2009-ben, amikor az egész évben 502 volt a ha­lottak száma. (MTI) Merénylet Irakban Bagdad. Pokolgépes merényletet hajtottak végre tegnap az iraki Ra- mádi városában, tarto­mányi igazgatási épületek közelében, a detonáció­ban meghalt 17 ember, köztük segélyre váró em­berek - nők, idősek - és rendőrök. A robbanást öngyilkos merénylő kö­vette el. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents