Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-13 / 286. szám, hétfő
Kultúra ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Soma Mamagésa könyvbemutatója Dunaszerdahely. Ma 19 órakor Soma Mamagésa lesz a Családi Könyvklub vendége. Az ismert médiaszemélyiség, dzsesszénekes, író legújabb, A nemek igenje címmel megjelent könyvét mutatja be a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ mozitermében, (ú) Fiatal tehetségek koncertje Dunaszerdahely. A város Művészeti Alapiskolájának növendékei mutatkoznak be a Fiatal tehetségek koncertjén, amelyre holnap 17 órakor kerül sor a Vermes-villában, (ú) Elhunyt Alfred Müller Berlin. Nyolcvannégy évesen elhunyt Alfred Müller, az egykori NDK-ban népszerű színész, akit „a keleti James Bondként” emlegettek. Müllernek a hírnevet az 1963-ban „ellen-James Bondként” forgatott For Eyes Only - Szigorúan titkos című, Veiczi János NDK-ban élő magyar származású rendező filmje hozta meg, amelyben a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi rettenthetetlen ügynökét alakította. Szuperügynökként aratott sikere nyomán jóval több mint 100 filmben és tévésorozatban kapott szerepet, köztük olyan népszerű szériákban, mint az Unser Charly vagy Polizeiruf 110. (MTI) Cameron a Cirque du Soleillel forgat Los Angeles. James Cameron, az Avatar alkotója a Cirque du Soleil társulatával háromdimenziós filmek forgatásába kezd. A moziban új korszakot nyitó Cameron, a cirkuszt más dimenziókba emelő Cirque du Soleü, a Shreket jegyző Andrew Adamson rendező és a Reel FX Entertainment filmvállalat közös közleményben jelentette be, hogy olyan háromdimenziós filmek készítésébe vágtak bele, amelyek „a képzeleten túlmutató művészeti formát” tükröznek majd. (MTI) Megjelent az Irodalmi Szemle decemberi száma Közös a felelősségünk... LAPAJÁNLÓ „A pluralizmus - sokszínűség - az irodalom természete, minden író egyéniség, tehát más, mint a többi, az irányzatok különfélék, mert eltérő gondolati és formaeszményt követnek. (...) Valami azonban, bizonyos morális minőség kell, hogy áthassa és mintegy összefogja őket: a munkájuk jellegéből következő szakmai megbecsülés és szolidaritás. (...) A rendszer- váltás alapjaiban változtatta meg életünket, társadalmi valóságunkat és létszemléletünket, tehát az irodalom élmény- forrásait” - állapítja meg Duba Gyula abban az ankétban, melyet a folyóirat indított a kisebbségi magyar irodalomról Szlovákiában. Széchenyi István emlékezete... címmel olvasható Fried István elemzése, értékelése, melyben Gyímesi Éva sokrétű munkásságát, erdélyi tárgyú írásait, „nemzeti” - „helyi” „idoľ’-elemzéseit ismerhetjük meg. Teremtett világ című kötete „példásan képviseli az irodalom történeti és elméleti szempontú elemzésének egymásra utaltságát (...) mindkettő nélkülözhetetlenségét” - állapítja meg Fried István. Közös a felelősségünk... címmel Pomo- gáts Béla a Szlovákiai Magyar írók Társasága megalapításának huszadik évfordulójára emlékezik. Az európaiság és a nyelvi önismeret lehetőségei címmel Alabán Ferenc tanulmányát közli a folyóirat. A tanulmány a kulturális identitás néhány összetevőjével foglalkozik (nyelvoktatási feladatok, a fordítás és tolmácsolás jövője, a kétoldalú kapcsolatok és a „második anyanyelv”, a továbbtanulás intézményesített lehetőségei és feladatai). A H-dosszié „titkaival” Aich Péter tanulmánya ismertet meg bennünket. A szovjet levéltárak süllyesztőjéből került elő a Hitler-dosszié néven ismert anyag, mely Sztálin utasítása alapján készült. Persze, fényt derít nemcsak a Hitler-Sztálin-paktum titkos záradékaira, hanem az önkény- uralmukról ismert „népvezérek” cselekedeteire, politikai machinációira is. Olvashatjuk Kulcsár Ferenc Gyöngyök és göröngyök című naplóját, valamint Csáky Károly tanulmányát Czobor László pomológus (növénytannal foglalkozó szakember), a 18. század jeles alakjáról, aki történetíróként is ismert személyiség. Illyés Gyula, Cselényi László, Gyüre Lajos, Kulcsár Ferenc, Tóth Elemér és Z. Németh István versei szomszédságában megtalálhatók Mészáros László novellái és Tóth Elemér Emlékképei a közelmúltban elhunyt Szőke Józsefről. A folyóirat képanyagát Bácskái Béla rajzaiból válogatták. (zsolt) Évről évre egyre kevesebb az érdeklődő a kassai Fábty Napok rendezvénye iránt Változni és változtatni Fábri Anna a 100 éve elhunyt Mikszáth Kálmánról tartott előadást (A szerző felvétele) Kassa. A címben szereplő Fábry Zoltán-idézet talán mindennél aktuálisabb, akár a társadalmi élet jelenlegi történéseit, magyarságtudatunkat vagy a Fábry Napok kulturális rendezvényét vesszük figyelembe. FECSÓ YVETT S mivel e három említett dolog között a Fábry Napokat tekintve szoros összefüggéseket kellene keresni, elsősorban azt kell megválaszolni, mi lehet az oka annak, hogy ez a rendezvény évek óta egyre kevesebb érdeklődőt vonz. Egyértelmű választ kellene adni arra a kérdésre, hogy ki is valójában Fábry Zoltán, s hol van a helye a felvidéki magyar irodalom és publicisztika, történetírás, társadalmi, kulturális élet területén, hiszen a személye, ideológiai elkötelezettsége körüli vita máig nem tisztázott egyértelműen. Gál Sándor A Fábry-galaxis című kiadványából sem kapunk választ erre a kérdésre, bár a kis füzet nem is ezzel a céllal készült, inkább egy gesztus, emlékezés halálának 40. évfordulója alkalmából. S ha a rendezvény iránt érdeklődők számát nézzük, ki kell mondanunk, félő, hogy lassan távoli, emberi lehetőségek révén elérhetetlen galaxis-távolságúvá alakul minden, ami a „stószi remetével”, életművével, gondolkodásával kapcsolatos, s amelyet mai világunktól, a felvidéki magyar embertől hatalmas űr választ el. A rendezvény megnyitója december 8-án elmaradt, Hru- bík Béla, a Csemadok országos elnöke a közönség számára ismeretlen okokból ugyanis nem jelent meg a rendezvényen. Kolár Péter köszöntése után Máté László tanár Önazonosság és önbecsülés című előadását hallhatta az a harmincöt-negyven ember, akik délelőttjüket előadások meghallgatására szánták. Máté László előadásában az író, publicista, kritikus életművének, emberi tartásának, szellemiségének nyomán aktuális kérdéseket vetett föl: milyen hozadéka lehet ma Fábry életművének a felvidéki magyarság politikai, kulturális, társadalmi életének területein. A bevezető előadás további boncolgatására, a felmerülő kérdések megvitatására idő hiányában nem került sor, a szervezők pontosan tartották magukat a programba sorolt előadások rögzített időpontjához. A programból Fábri Anna Mikszáth Kálmánról és Katona Tamás történész Széchenyi Istvánról tartott előadását emelhetnénk ki. Mindkét előadás nagyon közvetlen módon szólt a hallgatókhoz, és olyan érdekes adalékokkal fűszerezték a két nagyság életét, tevékenységét, amelyektől a hallottak igazán egyedivé, megismételhetetlenné váltak. Másnap a rendezvény történetében első ízben került sor zenetörténeti előadásra, amelyben Horkay Tamás zenetörténész az Erkel Ferenc és Frederic Chopin közötti kapcsolódási pontokat próbálta meg felderíteni, néhány zenemű részletét pedig élőben hallhatta a közönség Marik Erzsébet zongoraművész előadásában. Máté László, aki személyesen is ismerte Fábry Zoltánt, a rendezvény után kérdésünkre elmondta: „A Fábry Napok alapküldetése az volt, hogy aktuálisan szóljunk Fábry szellemében közéletünk, kultúránk és egész közösségünk helyzetéről, amelybe beletartozik egymás megismerése is. Korábban ez működött, hisz 1990-ben először a határon túli magyar kulturális szövetségek és kisebbségi szervezetek találkozóját is a Fábry Napok keretében hoztuk létre. Ma is elsősorban az értelmiségnek kellene, hogy szóljon, s nemcsak’ Kassán, hanem országos szinten. A foghíjas széksorokat látva azonban vallatnunk kellene önmagunk lelkiismeretét. Nem elegendő meghívókat küldeni, lehetőséget kell adni arra is, hogy az itt lévők elmondják a véleményüket az adott témával, a magyar közösség jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Az idei rendezvény két napján hiányzott az a termékeny vita, amely korábban mindig a Fábry Napok előnyére vált.” A találkozón fölmerült a Fábry-hagyaték és a nyolcezer kötetes könyvtár további sorsa. Ezzel kapcsolatosan a legfontosabb és legégetőbb teendő a könyvtár megóvása, fertőtlenítése, esetleg megfelelő helyre szállítása. Ha ez nem történik meg, két-három éven belül megsemmisül az a szellemi érték, amely eddig teljes egészében még nincs feldolgozva, és amelynek kutatására az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni - hangzott el a rendezvényen. Fiatal hazai filmes csapat dokumentumfilmje a magyar nemzeti opera megteremtőjéről Erkel és Pozsony (Képarchívum) MISLAY EDIT Szükségből erény. így foglalhatnánk össze röviden az Erkel és Pozsony című, hazai magyar dokumentumfilm születését, amely mögött egy tehetséges fiatal csapat áll. Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójáról ugyanis a SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma is méltóképpen szeretett volna megemlékezni. A múzeum igazgatója, Jarábik Gabriella elmondta: eredetileg kiállítást szerettek volna készíteni a bicentenárium alkalmából, ám ez végül objektív okok miatt nem valósulhatott meg, így egy dokumentumfilm elkészítése mellett döntöttek, amely Erkel és Pozsony kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. Főképpen azért, mert a zeneszerző ugyan Gyulán született, ám felmenői Pozsonyban éltek. Gyerekként, ifjúként ő is hosszabb ideig tartózkodott Pozsonyban, 12 éves korától itt folytatta tanulmányait, és zeneszerzői pályájának kibontakozására nagy hatással volt a város - a fiatal Erkelt a híres komponista, Klein Henrik oktatta, aki még személyesen találkozott Mozarttal. S hogy a város valóban fontos szerepet játszott Erkel életében, azt az a legenda is bizonyítja, amely szerint a Himnusz megírásakor az ihletet a Szent Márton-dóm harangjainak hangjából merítette... Friss, lendületes munka került ki a fiatal filmes csapat műhelyéből - a rendező Molnár Csaba, a dramaturg ifj. Papp Sándor és Ivanics Júlia (mindketten a múzeum munkatársai), az operatőr Dömötör Ede, a hangmérnök Tóth János, a narrátor Juhász László volt. Erkel nyomába eredve a múltidézésben Dr. Duka Zólyomi Emese zenetörténész és Pozsony Erkel Ferenc egyik legjobb ismerője, Štefan Holčík történész segíti a nézőket, Erkel pozsonyi életének ma is fellelhető színtereire pedig Lehel Katalin idegenvezető kalauzol el bennünket. Mindehhez a mai Pozsony hangulatos életképei szolgálnak díszletként. A film ünnepélyes bemutatója Pozsonyban, a SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma székházában volt, majd a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága ünnepi konferenciájának résztvevői is megtekintették. Remélhetőleg a közeljövőben nagyobb nézőközönséghez is eljut- akár az évforduló kapcsán -, s bízzunk abban, hogy a fiatalokhoz is megtalálja az utat, hiszen amint azt Ivanics Júlia, az Erkel és Pozsony egyik dramaturgja hangsúlyozta, elsősorban nekik szánták ezt a dokumentumfilmet.
