Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-09 / 283. szám, csütörtök
J 6 Régió ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 9. www.ujszo.com AJANLO December 9. (csütörtök) Galánta - 10.00: Selyem inspirációk - Ivona Kollátová kiállítása a ga- lántai Népművelő Központban. (jm) Pozsony -16.00: Adventi hangulatú szórakozás a Pozsonyi Casinóban. (ú) Szene - 18.00: Karácsony falun - karácsonyi koncert a Madarász Renáta Művészeti Magániskola diákjainak előadásában a városi művelődési otthonban. (ú) Kálaz - 16.00: karácsonyi hangverseny a római katolikus templomban. Közreműködnek: a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusa, a ko- loni Zobor Hangja vegyeskar, a galántai Kodály Zoltán Daloskor, valamint a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának hallgatói, (ú) Rimaszécs - 8.30: Zsapka Attila verséneklő adventi koncertje az alapiskolában. (ú) Muzsla - 10.00: A titokzatos hóember - a budapesti Batyu Színház előadása a kultúrházban. (ú) Uzapanyit - 11.00: Zsapka Attila verséneklő adventi koncertje az alapiskolában. (ú) Galánta - 18.00: A földreformok árnyékában Má- tyusföldön (1919-1949) találkozó Pukkai Lászlóval a Pázmány Péter Alapítvány székházában. Vendég: Po- mogáts Béla. (jm) December 10. (péntek) Galánta - 9.00: Anyanyelv - államnyelv: álomnyelv - szeminárium a Pázmány Péter Alapítvány székházában. Előadások: Pomo- gáts Béla: Az irodalom, mint nyelv - a nyelv, mint irodalom; Simon Szabolcs: A magyar nyelv helyzete a közoktatásban; Tóth Károly: A nyelvtörvények béklyójában; Gyurgyík László: Demográfiai változások Szlovákiában; Mézes Rudolf: Az évtized eseménye - népszámlálási előzetes. (jm) Zsigárd -17.00: Az irodalom, mint nyelv - a nyelv, mint irodalom - író-olvasó találkozó Pomogáts Bélával a Kulturális-Közösségi és Tájékoztató Központban, (jm) Rimaszécs - 9.00: A titokzatos hóember - a budapesti Batyu Színház előadása az alapiskolában, (ú) Rimaszécs - 10.30: A szegény ember gazdagsága - a budapesti Batyu Színház előadása az alapiskolában. (ú) Felsőszeli - 9.30: a Kicsi Hang verséneklő együttes adventi koncertje a templomban. (ú) Szene - 18.00: kerek- asztalbeszélgetés az ön- kormányzat tagjaival a városi művelődési központban. (jm) Az EU definíciója szerint Finnország területén a svéd kevésbé széles körben beszélt hivatalos nyelv A kisebbségi nyelvhasználatról, kétnyelvűségről - másképp „A XIX. század végén olyan kisszámú volt a finn értelmiség, hogy ha ne adj isten összekülönböztek volna, oda a függetlenség" (A szerző felvétele) Dunaszerdahely. A Gramma Nyelvi Iroda, illetve a Csemadok Vámbéry Ármin Alapszervezete meghívásának eleget téve Dunaszerdahelyen tartott előadást december 7-én Petteri Laihonen; a szociolingvista a finnországi kisebbségek helyzetéről, az autonómiáról, illetve a finn nyelvtörvényekről beszélt. LŐR1NCZ ADRIÁN A Jyväskyläi Egyetem Hungarológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Debreceni Egyetem vendégtanára kutatásai főképp a kétnyelvűségre irányulnak. A közelmúltban a Bánságban, a jövőben pedig a Kárpátalján, Erdélyben, Vajdaságban és Nyugat-Szlovákiában uralkodó viszonyokat készül feltárni. Du- naszerdahelyi előadása tudományos alapossággal mutatta be a finnországi kisebbségek helyzetét és a nyelvhasználat törvényi hátterét. „Finnország 1917-ben nyerte el függetlenségét, a magyar államiság mögötti lemaradásunk közel ezer év - mondta. - Kompromisszumok sokaságára volt szükség ahhoz, hogy a ma érvényben lévő nyelvtörvények és nyelvhasználati jogok alkalmazhatóak legyenek. Alkotmányunkban már 1919-ben mondta Petteri Laihonen megjelent, hogy Finnország nemzeti nyelve a finn és a svéd, tíz évvel később pedig életbe lépett az a nyelvtörvény, mely pontosan kimondja, hogy a helyi hivatalos nyelvhasználat mikor lehet egy-, illetve kétnyelvű. A számi vagy lapp nyelv hivatali használatáról 1992-ben született törvény, mely regionális nyelvvé nyilvánítja, s kimondja, hogy bizonyos településeken egyenértékű a finnel és a svéddel. Lappföldön tehát a feliratok három- nyelvűek.” Az 1999-ben módosított finn alkotmány kimondja, hogy a közigazgatásnak egyenlő elvek alapján kell biztosítania a finn és a svéd nyelvű lakosság iskoláztatási és társadalmi szükségleteit. A 2003-as nyelvtörvény rendelkezik arról, hogy a település kétnyelvű, ha finn és svéd nyelvű lakosai vannak, s a kisebbség létszáma eléri a 8 százalékot, vagy legalább a háromezer főt. A kétnyelvűségi státusz akkor szüntethető meg, ha az adott kisebbség aránya 6 százalék vagy háromezer fő alá esik. Képviselő-testületi indítvány alapján kétnyelvűvé lehet nyilvánítani egy települést akkor is, ha a közösség egynyelvű. ,A Finnországban élő svéd kisebbség esetében nem beszélhetünk nyelvi vagy más autonómiáról, mivel egyenjogúak a finnekkel - mondta Petteri Laihonen. - Saját parlamentjük van, pártjuk 1975 óta tagja minden kormánykoalíciónak; kulturális alapjuk 2010-ben 33 millió euró, művészeti alapjuk 12 millió euró fölött rendelkezett. A háromszázezer finnországi svédnek tizenegy napilapja, két rádiófrekvenciája, valamint svéd nyelvű és közgazdasági egyeteme van.” Az előadó a Finnországhoz tartozó, a Botteni-öbölben elhelyezkedő, döntő többségében svédek lakta Aland-szigetek autonómiája kapcsán elmondta: az állam köteles valamennyi, az autonómiából adódó kötelezettség anyagi fedezetét biztosítani, ugyanakkor hozzájárulni a szigetcsoport költségvetési egyensúlyának fenntartásához. Hasonló kötelezettség terheli az országban élő, mintegy háromezer lapp parlamentjével szemben is - ennek működését szintén a Finn Köztársaság finanszírozza. „Más fejlődési pályát futottak be Közép-Kelet-Európa államai, s mást Finnország; a mi történelmünk a nehéz pillanatokban elfogadott a kompromisszumokról szól” - foglalta össze Petteri Laihonen. A vádlott korábban úgy nyilatkozott: családtagnak tekintették a két Selmecbányái férfit, munkájukat megfizették - a bíróságot nem győzte meg Illésházi kettős öngyilkosság: a zsarolás gyanúja megalapozott ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Dunaszerdahely/lllésháza. A Dunaszerdahelyi Járásbíróságon tegnap ismertetett vádirat szerint zsarolás bűncselekményének elkövetéséért kell felelnie Dionýz R.-nek; állítólag ezzel kergette öngyilkosságba a Selmecbányái Peter és Patrik Melicháreket, akik a férfi illésházi telkén április 19-én felakasztották magukat. Az ötvenéves Peter és húszéves fia, Patrik munkát keresve került a nevezett község tonk- házi részébe; a magát vállalkozónak kiadó Dionýz R. ház körüli munkát ígért nekik, ám a vádirat szerint elvette gépkocsijukat, ékszereiket, majd különböző megaláztatásoknak tette ki őket - egyebek közt arra kényszerítve a két férfit, hogy meztelenül mutatkozzanak a községben. Állítólag azzal fenyegetőzött, hogy megöli őket és hozzátartozóikat is, ha nem engedelmeskednek - apa és fia így több banktól és pénzügyi szolgáltató társaságtól vettek fel hiteleket és gyorskölcsönö- ket, a pénzt Dionýz R. elvette tőlük. A két férfi végül öngyilkosságba menekült. Az elhunytak egyikénél levelet találtak, melyben pontosan leírta a történteket. „Mindenünket elvették - áll a levélben -, s folyamatosan fenyegetőztek, hogy bennünket és családunkat is hidegre teszik, ha nem úgy cselekszünk, beszélünk, ahogy ők diktálják. Rabszolgaként éltünk itt; azzal fenyegettek, hogy a maffia mindannyiunkat eltesz láb alól.” R. Dionýz beismerte, hogy Melichárekék két hónapon át valóban nála laktak, a zsarolást viszont tagadta. „Az egész vádirat hazugság - jelentette ki a két férfi szabadon járhatott- kelhetett, nem akadályoztam őket semmiben.” Marián Melichárek, Peter bátyja meg van győződve arról, hogy fivére és annak fia az újkori rabszolgatartás áldozata lett. Mint elmondta, mindkettőjüket bántalmazták, és a telefonbeszélgetések során csak azért nem panaszkodtak, mert fogva tartóik közben kést szegeztek a torkuknak. Dionýz R.-t a zsarolás mellett csalás és hűtlen kezelés vétségének elkövetésével is vádolják, ám mindezt tagadja. A járásbíróság a főtárgyalást januárra tűzte ki. (la) Martin Alföldi, Vágsellye polgármestere: az újraválasztásom azt jelenti számomra, hogy a vágsellyeiek elismerik eddigi munkámat Vágsellyén van az ország legnyitottabb önkormányzata SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. Martin Alföldi (SDKÚ-KDH) a város volt polgármestere győzött az ön- kormányzati választásokon 2394 szavazattal, Jozef Belický független polgármesterjelölt, akit az MKP vág- sellyei alapszervezete is támogatott, 1303 szavazatot kapott. Harmadik helyen végzett Jozef Grell (Smer), aki képviselőként bekerült a testületbe. Negyedik lett a Híd színeiben induló Tibor Baran, aki már volt polgármester Vágsellyén. Meglepte a választási eredmény? Örülök, hogy folytathatom a megkezdett munkát. Orvos vagyok, 2002-től 2006-ig önkormányzati képviselő voltam, végül pedig polgármester. Az újraválasztásom azt jelenti számomra, hogy a vágsellyeiek elismerik eddigi munkámat, amit tisztelettel köszönök. A Trancparency IntematiMartin Alföldi (Csuport István felvétele) onal Slovensko hetven várost térképezett fel, és az eredmények szerint Vágsellyéé az ország legnyitottabb önkormányzata. A szervezet szerint a város vezetése és a lakosok közti együttműködés jó és hatékony, az önkormányzat munkája áttekinthető és követhető a laikusok számára is... t Komoly eredménynek számít, hogy 2006-ban bevezettük a lakosok elektronikus úton történő tájékoztatását. Elsősorban a fiatalokat kívántuk megszólítani, hogy érdeklődjenek a város történései iránt. Hivatalos honlapunkon is megtalálható minden szükséges információ, fórum is van. Ami a megválasztott képviselőket illeti, úgy érzem, az emberek nem a pártokra, hanem egyénekre szavaztak, olyan személyekre, akikben megbíznak. Szeretném, ha a pártoskodás a városházán kívül maradna. Az egyik problémás pont a vágsellyei kórház. Van már megoldás? A versenypályázat első fordulója nem volt eredményes, a leendő beruházók talán sokal- lották az ingatlanért kért 6 millió eurót. Bárki lesz is a kórház új tulajdonosa, az a legfontosabb, hogy ismét tárgyaljon a biztosítótársaságokkal. Amint megtudjuk, ki lesz az új tulajdonos, a város vezetése azonnal tárgyalást kezdeményez a beruházóval az itt élőknek nyújtandó egészség- ügyi szolgáltatások megtartása, lehetséges fejlesztése érdekében.
