Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-08 / 282. szám, szerda
12 Régió ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 8. www.ujszo.com Medgyaszay István okleveles műépítész tervei alapján, gróf Kőrfy Rudolf kezdeményezésére készült el a különleges szakrális épület Rárósmúlyadon Száz évvel ezelőtt épült fel Magyarország első vasbeton szerkezetű szecessziós temploma Rárósmúlyad. 1910. november 20-án Radnai Viktor, a felszentelés ünnepi szónoka így szólt: ilyen templomban élvezet és öröm prédikálni, ahol a pap minden hívőt lát, még a kóruson is, s ahol érezzük, hogy az egész hallgatóság leghalkabb szavunkat is meghallja. M.NAGYLÁSZLÓ A tervező rászolgált az elismerésre, hiszen munkája a huszadik század elejének egyik építészeti csodája. A templom Medgyaszay István terveinek egyik csúcsa, 1910 előtti munkásságának koronája. Az addig megszokott templomhajók helyett nagy, nyolcszögletű alapzatú, levegős és világos kupolacsarnokot alakított ki. A templomon, amely egyben sírbolt is, érezni Medgyaszay újító szándékát, eredeti elképzeléseit. Rengeteget utazott, kutatott és lejegyezte a népi építészet minden érdekes-értékes elemét. Ezeket aztán fel is használta terveiben. A rárósmúlya- di tornyot például Erdélyből „hozta”, a kőrősfői templom tornya ihlette. Az ablakrések kialakításán gótikus hatás érezhető. A kupolacsarnok, a torony, az ezeket összekötő sekrestye egyedi, a kupolát összetartó vasbeton abroncs nemcsak díszítő elem, hanem a szerkezet erőjátékában is fontos szerepet tölt be. Sidló Ferenc angyalfigurái jellegzetesek és látványosak. A templom építéséhez nem véletlenül választotta a tervező a modern, olcsó és szilárd vasbetont. Ezáltal a falak kidőlése, repedezése, a boltozatok be- omlása úgyszólván örök időkre kizárható. Ráadásul ez az építőanyag lényegesen olcsóbb, mint a tégla. Mivel a vasbetonból készült falak vékonyabbak, a szállítandó anyag tömege lényegesen kevesebb. (Ez azért volt fontos, mert a Losonctól huszonhárom kilométerre fekvő Ipoly menti falucskába vezető utak alig voltakjárhatóak.) A Kőrfy Rudolf helyi intéző által hátrahagyott 100 000 korona elegendő volt a sírbolttemplom megépítésére. Mivel az adakozó 1906-ban elhunyt, végrendeletében az alapítvány gondozói, Rittinger János és Rittinger József losonci vállalkozó megbízta Medgyaszay István budapesti okleveles műépítészt a templom megtervezésével és felépítésével. Medgyaszay még 1908-ban elkezdte a tervek elkészítését. Több változatot is kidolgozott. Mint utólag kiderült, valósággal beleszeretett a rárósmúlya- di templomba. A megbízók 1910 tavaszát jelölték meg a kivitelezés megkezdésére, azzal, hogy a templomot még az ősz folyamán át kell adni. Medgyaszay mindössze tízéves garanciát vállalt az épületre, mivel a vasbetonnal még nem volt tapasztalata. Szerencsére még mai is gyönyörködhetünk munkája gyümölcsében. A templom díszítése nagyon egyszerű. Az oltár fölötti freskókat hatalmas domborművel helyettesítették. A fehér márványból készült Szent Erzsébetet kötényében rózsákkal ábrázoló alkotás Vass György szobrászművész munkája. Egy korabeli fényképen, amelyet Medgyaszay István maga készített, ez a dombormű még eredeti - hófehér - pompájában látható. Később színesre festették. A kupolacsarnok sima falainak egyhangúságát csupán az ablakcsipkék törik meg, valamint a szerkezet törésvonalain végigfutó népi díszítőelemekből összeállított szalagdísz. A szószék és a kórus karzata népi famunkák ihlette harmonikus díszei a bekérnek. A két mellékoltár és a két szobor későbbi adakozók ajándéka. A múlt század végén készült modern, az összképbe nem ülő oltár helyére nemrég az orgonakarzat és a szószék mintájára készült új oltár került. A bejárati ajtó fölött művészi sgraffito látható, mely a léleknek a halál után Istenhez való visszatérését jelképezi. A kilencvenes évek elején a sárgára festett templomot világoskékre pingálták át, minden jó ízlésű ember legnagyobb megdöbbenésére. Az már csak a borzalom fokozása, hogy a sgraffito átfestésével a szocialista realizmust is meghazudtoló legvadabb torzszülötté degradálták az alkotást. Szinte hihetetlen, hogy a műemlékvédők a mai napig nem vették ezt észre. A templomot 1910. november 20-án szentelték fel. A hagyományozó ezt a napot már nem érte meg. Végrendeletének eleget téve földi maradványait szüleivel és nővérével együtt az oltár alatti kriptába újratemették. A centenáriumot a község lakosai méltóképpen megünnepelték. Az ünnepi szentmisét Rudolf Baláž mutatta be a korábbi években itt szolgáló papokkal közösen, szlovák és magyar nyelven. A zsúfolásig megtelt templomban a faluból elköltözőitek és a környező falvakban lakók is szép számmal megjelentek. Az újraszen- telés napjára - a hívek kezdeményezésére - a templom újra a régi, okkersárga színbe öltözött. A szentmise után zenés kultúrműsort rendeztek a szabadtériszínpadon. Rárósmúlyad találkozása Medgyaszay Istvánnal szerencsésnek mondható. A kisközség - mai háromszáz egynéhány lakosával - a környék legimpozánsabb épületének birtokosa, a tervező műépítész pedig pályafutásának kiemelkedő ako- tását álmodta ide. E sorok írója örökös csodálója szülőfaluja templomának. Amikor meglátogattam Ládonyiné Bertha Gabriellát, Medgyaszai István unokáját, és beengedett a mester dolgozószobájába, elállt a lélegzetem. Egy boltívben a falon a rárósmúlyadi templom képe díszeleg. A falakon a templom tervrajzának változatai, fotója, egy üvegbúra alatt pedig körülbebül egy méter magas fehér makettje. Medgyaszay István alkotásaira a minden részletet megoldó műgond a jellemző. Erényei a világos, funkcionális tagolás, a részletek különleges formaérzékkel való megoldása, és mindenekfölött az épület sajátos varázsa. Medgyaszay István a múlt század elején, több mint ötven éven át - 1959-ben hunyt el - volt tevékeny képviselője a magyar építészetnek. Kevés szavú, férfiasán hallgatag, ragyogó elméjű ember volt. Aki teheti, tétjén be a rárósmúlyadi római katolikus templomba, ha arra visz útja. Rudolf Báláz besztercebányai megyéspüspök mutatta be az ünnepi szentmisét, a háttérben a Szent Erzsébet-dombormű látható A tervező mindössze tíz év garanciát vállalt az épületre - száz esztendeje áll (A szerző felvételei) Medgyaszay szerelmese volt az épületnek, dolgozószobája falát is a templomról készült fotó díszíti Medgyaszay a templom tornyának tervezése közben (Képarchívum)
