Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-06 / 280. szám, hétfő
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN A Príma Primissima díjazottjai Budapest. Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat pénteken este Budapesten, a Művészetek Palotájában. Ä kategóriák díjazottjai: Moldova György író; Buzánszky Jenő olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja; a Csík Zenekar; Kubinyi Anna textilművész; Érdi Tamás zongoraművész; Balázs Mihály építész; Rubik Ernő feltaláló; Dévény Anna gyógytornász; Veiszer Alinda műsorvezető, riporter; Koltai Lajos operatőr. Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró közönségdíjat kapott, (mti) Polanskié lett a legjobb rendezés díjaTallinnban Tarolt a Szellemíró MTl-HÍR Roman Polanski Szellemíró című politikai krimijének ítélték oda a legjobb rendezésért járó díjat szombaton az Európai Filmakadémia (EFA) idei díjkiosztóján. Az észt fővárosban, Tallinnban lezajlott gálán Polanski videoüzenetben mondott köszönetét a szereplőknek és a forgatás stábjának. A Robert Harris bestseller könyve alapján Németországban forgatott Po- lanski-film (The Ghost Writer) vitte el a legjobb filmzenének, forgatókönyvnek és díszletnek járó díjakat is. A legjobb operatőrnek szóló kitüntetést Giora Bejach kapta a Samuel Maoz rendezte Lebanon (Libanon) című izrae- li-francia-német háborús drámafelvételeiért. A Pierce Brosnan és Ewan McGregor főszereplésével készült Szellemírót, amely Tallinnban hét kategóriában is jelölt volt, már a februári Berlina- lén is Ezüst Medvével jutalmazták. Polanski, akit egy harminc évvel ezelőtt, az Egyesült Államokban elkövetett nemi erőszakért tavaly letartóztattak és hónapokon át házi őrizetben tartottak Svájcban, jelenleg szabadlábon van, de csak francia, lengyel és svájci földön mozoghat szabadon, mivel a világ 188 országában továbbra is érvényben van ellene a nemzetközi elfogatóparancs. FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ BOROSS AMBRUS Öt tanulmány olvasható a Fórum Társadalomtudományi Szemle új számában. A csehszlovákiai magyarság és a rendszerváltás éve Budapestről nézve című Popély Árpád-tanulmány azt térképezi föl, milyen jelentőséget tulajdonított a magyar diplomácia a csehszlovákiai rendszerváltásnak, különös tekintettel a szlovákiai magyarok helyzetének alakulására, s erről milyen jelentéseket küldött Pozsonyból Budapestre. Simon Attila egy rövidségében is fontos esztendő, az 1938-as év keretében a csehszlovákiai magyarok jogállásának alakulását vizsgálja: mire megszületett volna egy átfogó, a kisebbségek helyzetét rendező törvénykeret, addigra okafogyottá vált. Lans- tyák István tanulmánysorozatának befejező, harmadik része a nyelvi problémák típusai és jellegük osztályozását követően ezek kezelését, a problémakezelési stratégiákat vázolja fel, ismét sok szemléltető, a szlovákiai magyarok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiból származó példával. Lampl Zsuzsanna a Pozsonyból kiköltözött felsőcsallóközi és Rajka környéki lakosság néhány szociológiai jellemzőjét ismerteti. „Itt idegen kántor sose énekelt...” címmel Gecse Annabella Baraca község zenei vallásosságát és vallási zeneiségét összegzi. Az Oral History rovatban Simon Attila Grendel Lajost faggatja és beszélteti - az Elbeszélt történelem eddigi fejezeteihez hasonlóan - elsősorban a rendszerváltás körüli időszakról. A konferenciabeszámolók egyikében Szilvási Andrea és Beke Zsolt a Comenius Egyetem Fórum Társadalomtudományi Szemle A t£t taiomfeoi *«•< W lm<wi UDUtflk *•*»-/ 2010 3 magyartanszéke által szervezett Hungarológia a szlovák kultúra kontextusában című műhelymunka-sorozat záró részét értékeli, Vízkeleti László pedig a Quo vadis Europa? című határközi (magyar-szlovák) tematikájú, uniós tájékoztató nyitrai szimpóziumról számol be. Az Agora rovat Vajda Barnabás dolgozatát közli: Húsz éve zajlott Párizsban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet. A folyóirat hozza a közelmúltban elhunyt Vajda László professzor megjegyzéseit Ortu- tay Gyula naplójához; ugyanez (pontosabban a háromkötetes Ortutay-napló) a tárgya Liszka József könyvismertetőjénekis. A recenziók közt Bolemant Lilla a Szapu Marianna által összeállított Situovaná veda című tanulmánykötetet ismerteti, Öllös László Kontra Miklós új könyvét (Hasznos nyelvészet), Török Tamás Bauko János monográfiáját (Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben), végül Bauko János a Családnevek enciklopédiája című Hajdú Mihály-kötetet. Pier Paolo Pasolini három forgatókönyvét is megjelentette már a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó írni szeretett, nem beszélni Mi kell egy jó filmhez? Kiváló rendező, remek színészek- de legeslegelsőként jó forgató- könyv. Mesterien megírt történet érdekes szereplőkkel. „A forgatókönyv a film és az irodalom közti kapcsolat konkrét megnyilvánulása.” SZABÓ G. LÁSZLÓ Pier Paolo Pasolini, a háború utáni olasz irodalom és filmművészet meghatározó alakja mondta ezt. A nyelvész, aki megújította a film kifejezési eszköztárát. A versíró, akiből rendező lett. A filmrendező, aki regényeket írt. De nyúlhatott bármihez, abból előbb-utóbb botrány lett. Anélkül, hogy akarta volna. „Egy becsületes értelmiséginek, művésznek azért kell harcolnia - az eszmék fegyverével -, hogy az eljövendő forradalmat szolgálja: a fennálló társadalmi rend forradalmi szellemű bírálatát kell adnia.” Ez volt az ő politikai és művészi hitvallása. Első filmjét, A Koldust (Csóró?, Éhenkórász?) 1960-ban rendezte. Háromkötetes költő (Szépséges fiatalság, Gramsci hamvai, Korom vallása) és kétkötetes regényíró (Utcaköly- kök, Egy erőszakos élet) volt már akkor. Színpadi műveket, esszéket és tanulmányokat is írt, forgatókönyveket másoknak (Fellininek, Bolognininek, Rossinak, Bertoluccinak) és magának. A Kalligram Könyvkiadó Pasolini életműsorozatában előbb az író-rendező két kisregénye (Amado mio, Tisztátalan cselekedetek) jelent meg, amelyek olaszul is csak a szerző halála után hét évvel, 1982-ben láttak napvilágot, magyarul pedig most, először vehették kézbe az olvasók. A kisregények után, a sorozat második köteteként az Utcakölykök című regényt jelentette meg a pozsonyi kiadó. Azt a művet, amelynek általános képlete a háború utáni Róma, a felszabadulást követő reményteli napok zűrzavarától az 1950-51-es reakcióig. Vagyis a háború utáni nagyváros utcáin felcseperedő lumpenproletár kamaszok kegyetlen hétköznapjairól, az általános szociális romlásról, az erkölcsi "hanyatlásról ír (a tervezett kilenc helyett) nyolc fejezetben kristálytisztán és hitelesen. Hogy mi Róma? - kérdezi. „Csupa züllöttség és napsütés, mocsok és fény: ragadós életörömtől, exhibicionizmustól és érzékiségtől fűtött nép, tele vannak vele a külvárosok... Elvesztem benne, és nem is igen találok magamra, én sem, mások sem.” És most itt a sorozat harmadik kötete. A forgatókönyvek első válogatása. Mamma Róma, Máté evangéliuma, Médea. Az 1962-ben bemutatott Mamma Róma (Anna Magnani lenyűgöző alakításával) rögtön díjat is nyert a velencei mustrán. A címszereplő öregedő prostituált elhatározza, hogy új életet kezd a fiával, akit eddig vidéken neveltetett. Piaci árusként, de főleg becsületes emberként próbálja eltartani magukat, csakhogy minden ábránd marad, mivel beleütközik a valóság kegyetlen tényeibe. A tizenhat éves Éttore nem tud helyesen viselkedni, nem érdekli őt sem a kispolgári jólét, sem az erkölcs. Anyját meglopja, és összeáll egy nála idősebb, megesett prostival, majd tolvaj lesz, elfogják és börtönbe vetik. Mamma Róma a halált választja. Vagyis nincs kiút, nincs fel- emelkedés. Káosz van és összeomlás, s mindebben a társadalom és a körülmények is aktív szerepet játszanak. A Máté evangéliuma (1964) rendkívül érzékeny, egyéni, eredeti és modern mű, egy lázadás története, amelynek konkrét forrásai vannak a filmben. Pasolini, még mielőtt filmre vitte volna ezt a lázadást, Izraelbe megy, Palesztinába, hogy megtalálja a valóságot, Krisztus emberi méretét. „Az Evangélium feldolgozása során - írja -, természetesen teljes mértékben hű akartam maradni Mátéhoz, mert így láttam helyesnek, elsősorban esztétikai, de történelmi okok miatt egyaránt... Később, a film forgatásakor mégis megpróbáltam erőszakot tenni az anyagon, hogy az aktualitásokhoz közelítsen.” A történet helyszínét végül egy dél-olaszországi faluban találta meg, nem akarta ugyanis, hogy az „szentnek” vagy akárcsak meseszerűnek hasson. Hivatásos színészből kevés van a filmben. Az idős Máriát Pasolini anyja, Magdalénát egy írónő, Jézust egy spanyol diák játssza. Mindegyikük valóságos és nem történelmi figurát jelenít meg. A Médeia forgatókönyvét Euripidész tragédiájából írta. Költői film ez is, az erkölcsi és társadalmi normáktól eltérők, a „mások” végtelen magányáról. ,A Médeia alapjában véve a technikai civilizációval kapcsolatba került harmadik világ lelki katasztrófájának története - írja. - A Médeiában benne az összes eddigi filmem. Közbeve- tőleg jegyzem meg azok számára, akiket Maria Callas szereplése a filmben esetleg tévútra vezethetne, hogy egyáltalán nem Cherubini zeneműve lebegett a szemem előtt. Ehhez nem fér kétség. Ami az Euripidész-féle drámát illeti, egyszerűen csak idéztem belőle ezt meg azt.” A Médeia végső soron az archaikus, vallásos, klerikális univerzum összeütköztetése egy racionális, gyakorlatias világgal. Ugyanakkor egy szerelem története is, egy katartikus tragédiáé, amelyben egy anya a szerelme kedvéért megöli a gyerekeit. De a törvények áthágásáról, a társadalmi kirekesztésről is szól a film. Évekkel vagy akár csak egy nappal azután, hogy az ember látta ezeket a filmeket, nagy alámerülés olvasni Pasolini forgatókönyveit. Nagy alámerülés, amely után különböző világokat járhatunk be, és még közelebb érezhetjük magunkhoz a művészt, az alkotót, akivel voltaképpen egyetlen szót sem váltottunk. Bár ő maga is úgy érezte, neki egyszerűbb írni, mint beszélni. Karácsonyváró expedíciók Dunaszerdahelyen Kultúrsokk a Családi Könyvklub szervezésében LÓRINCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. December első felében valóságos „kultúr- sokkal” várja a kultúra és az irodalom kedvelőit a Családi Könyvklub. Az előttünk álló két hétben több neves médiaszemélyiség, irodalmár és „vüágcsa- vargó” teszi tiszteletét Dunaszerdahelyen. Több éve annak, hogy a Családi Könyvklub túllépett a könyvterjesztő hálózat és könyvesház szerepkörén, s aktív társadalmi tevékenységet vállalt. A dunaszerdahelyiek és a környék Soma (Archív felvétel) lakói ma már aligha lepődnek meg azon, ha a könyvklub ke- tikus krimi királya, Leslie L. rékpáros napokat szervez, eset- Lawrence dedikálja könyveit, leg megjelenik egy-egy fesztivá- December 10-én a nepáli útjuk- lon - mindazon túl, hogy az iro- ról nemrég hazatért Gorak Shep dalmi élet jeles képviselőit látja 2010 Expedíció tagjai tartják vendégül. meg első hazai beszámolójukat „A karácsonyvárást idén közel az NFG-klubban; a csillagászat, kéthetes rendezvénysorozattal a magashegyi túrázás és a távoli próbáljuk színesebbé tenni -kö- ország kultúrája egyaránt terí- zölte Győry Attila, a könyvklub tékre kerül. Három nappal ké- vezetője. - December 7-én a sőbb, december 13-án pedig Max-pláza Cinemax nagytér- Soma Mamagésát látjuk vendé- mében Frei Tamás várja könyv- gül a dunaszerdahelyi Városi premierrel egybekötött beszél- Művelődési Központ színház- getésre vendégeit, aki itt mutat- termében.” ja be A Megmentő című kötetét. A belépés a rendezvényekre December 9-én a Családi Könyv- ingyenes, a kezdés időpontja klub plázabeli üzletében a misz- mindenesetben 19óra.
