Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-05 / 255. szám, péntek

r/i KERTESZKEDO 2010. november 5., péntek 7. évfolyam, 41. szám A téli sarjadékhagyma 8-10 évig él egy helyben Fűtés nélkül is hajtatható A fák és a szőlő lehullott leveleit vigyük ki a kertből vagy ásással, szántással forgassuk a talajba A tápanyagpótlás fontossága (Fotó: Képarchívum) ISMERTETŐ A téli saijadékhagymát zöld­hagymaként fogyaszthatjuk, mert nem képez fejet. A hagymája hen­geres és ujjnyi vastagságúra növek­szik. Az egyik változatán 6-20 mm átmérőjű hagymácskák képződnek a magszár végén. A magszárak au­gusztusban elszáradnak és a lég­hagymák a földre hullnak, és ősszel az esők után legyökeresed­nek. A téli saijadékhagyma évelő, 8-10 évig él egy helyben. Hőigénye 16 °C, a növekedése már 2-3 °C-on megindul. A téli fagyokat bizton­sággal átvészeli. Árnyékban is jól fejlődik, de erős lombozatra és intenzív saij- képzésre csak tápanyagban gaz­dag talajon számíthatunk. Fűtés nélküli hajtatáskor a szabadföldi termesztés helyén húzzuk a növé­1SMERTETŐ Ahhoz, hogy tavasszal korán szedhessünk borsót, a kifejtő faj­tákat még a tél beállta előtt vessük el. A kifejtő borsó hidegtűrése mi­att áttelelő és korai frisspiaci ter­mesztésre is alkalmas. A borsóma­gok egyszerű cukrokat tartalmaz­nak és gyorsan átalakulnak kemé­nyítővé, ezért zsengeségüket gyorsan elveszítik. Ez azonban nem csökkenti a koraiság értékét. A borsó gyökérzete a talaj fölső rétegét 60-80 cm szélességben há­lózza be, és hosszú karógyökeret nevel, amely a talajban 100-120 cm mélyre is lehatol. A gyökere­ken nitrogéngyűjtő, 2-4 mm át­mérőjű gumók fejlődnek. A nö­vény az elhalása után növeli a ta­laj nitrogénkészletét. A kifejtőbor­só magja 2-3 °C-on csírázásnak in­dul. A hajtások fejlődése 4,5 °C-on indul meg, levelei mínusz 4-5°C- ot károsodás nélkül elviselik. A tél alá vetésre alkalmas fajták mínusz 12-15 °C-on sem károsodnak, sőt, nyekre a fóliát. Ehhez a bordákat mielőbb helyezzük ki, amikre a fó­liapalástot február végén tegyük fel. Fűtött hajtatáshoz a szabad­földön termesztett töveket októ­ber végétől november elejéig szedjük fel és a hajtatás kezdetéig fagymentesen tároljuk. A legjobb hajtatási időszak januártól márci­us végéig tart. Hajtatásra az 1-2 éves növények alkalmasak. Ilyen tövek a magtermő és léghagymát termesztő változatból egyaránt nevelhetők. 15-25°C-ot tartva, 20 nap múlva kapunk szedhető ter­mést. A töveket sűrűn egymás mellé, 6-7 cm mélységben ültes­sük el és alaposan öntözzük be. A szedés akkor kezdhető, amikor a levelek 20-25 cm hosszúak. A bu­rokleveleitől megtisztított hagy­mákat csomókba kötve értékesít­hetjük. (Kertészet és Szőlészet) egyes fagytűrő fajták hótakaró alatt a mínusz 20°C-ot is átvészelik. A borsó fejlődésének a 14-15°C a legkedvezőbb. A növény fényigénye nagy, ezt a tulajdonságát hajtatásban és sza­badföldi termesztésben is vegyük figyelembe. Gyenge megvilágítás­ban virágai nem kötnek. Vízigé­nye nagy, főként a csírázás, virág­zás és terméskötődés idején. Ősszel csak jó vízáteresztő, le­vegős, barna, lehetőleg déli fek­vésű, gyorsan melegedő homokta­lajokba érdemes vetni. Vetés előtt a talajt 25-30 cm mélyen kell fel­munkálni és sima felületű mag­ágyat kell készíteni. A magok 25- 30 cm sortávolságra, 4-8 cm mély­re vethetők. A borsó nem érzé­keny a mély vetésre. Ezért száraz talajon, vagy ha madárkártételtől kell tartani, mélyebben is vet­hetők a szemek. A borsó túl korai hajtatásának a fényhiány szab ha­tárt. Hajtatásra az alacsony növe­kedésű, rövid tenyészidejű fajták alkalmasak. (KéSZ) Kertjeinkben ezekben a na­pokban még jobbára gyü­mölcsfaültetéssel foglala­toskodunk. Emellett azon­ban lassan elkezdhetjük a talaj tápanyagpótlását, a termőföld szántását, ásását. BELUCZ JÁNOS Az ásást, szántást körülte­kintően tervezzük meg. A munka elvégzését befolyásolhatja, hogy mikor hullik le a fák levele, ter- mesztünk-e a sorközökben zöldsé­get, ezeket mikor sikerül betakarí­tani, mikorra tudjuk beszerezni az istállótrágyát, komposztot, gépet a szántáshoz stb. A leveleken telelnek át a kórokozók Idén csapadékban és betegsé­gekben (lisztharmat, varasodás, peronoszpóra stb.) bővelkedő évünk volt. Ezért nagyon fontos, hogy a fák és a szőlő lehullott le­veleit vigyük ki a kertből vagy ásással, szántással forgassuk a ta­lajba. A kórokozók ugyanis a leve­leken telelnek át. Ezt kétfélekép­pen oldhatjuk meg: megvárjuk, amíg szinte minden levél lehullik és azután szántunk, ásunk a leve­leket a talajba forgatva, vagy a szántás után gereblyézzük össze a leveleket, hogy azokat kivigyük a kertből. A kertben a betakarítás során keletkező egyéb zöld hulla­dékot komposztáljuk. Őszi alaptrágyázás Az őszi időszakban alaptrágyá­zunk. Nagyon fontosnak tartom a kombinált műtrágya évenkénti, az érett istállótrágya vagy komposzt 3-4 évenkénti kijuttatását. Az utóbbival a talajéletet, a talaj mik- robiális tevékenységét serkentjük. Ha csak gyümölcsösünk van, akkor viszonylag egyszerű az alaptrágyázás: 4 évenként kell a fáknak áranként 3-4 mázsa istál­lótrágyát juttatni (sűrű ültetés esetén teljes sorszélességben, rit­ka ültetés esetén a fák koro­nagyűrűjébe szórjuk a szerves és a műtrágyát, melyeket bedolgo­zunk a földbe). Ipari trágyából (pl. NPK, Slovcerit, Cererit stb.) áranként 4-5 kg-ot ajánlatos kijut­tatni. Ha zöldséget is termelünk, ak­kor alaptrágyázáskor figyelembe kell venni a vetésforgót is. Csak az első évben juttatunk ki trágyát, éspedig olyan zöldségek alá, mint a paradicsom, paprika, uborka, burgonya, csemegekukorica stb. Nem szereti a frissen trágyázott földet pl. a sárgarépa vagy a petre­zselyem. (Az ilyen talajon termelt zöldség nehezen tárolható.) Ezért ha vesszük a szerves trágyát, ak­kor annak fel nem használt részét a kert egyik sarkában tároljuk, és fokozatosan, a vetésforgónak megfelelően a következő években szórjuk ki, dolgozzuk a földbe. Az alaptrágyázás során a talajba bedolgozott szerves és műtrágyák tavaszra átalakulnak a növények számára felvehető tápanyaggá. Csallóközben a talajok jobbára lúgos kémhatásúak (pH 7-7,6), sok meszet tartalmaznak, viszont például Léva környékén savanyú- ak. Itt 3-4 évenként meszezést kell, ajánlatos végezni. Ezt télen akár a hóra elszórva is megtehet­jük. Milyen mélyen ássunk? Mivel a hétvégi kertek hozzáfér­hetőség, területnagyság szem­pontjából inkább kézi művelés­ben, ásásban részesülnek, így ér­demes foglalkozni az ásás mélysé­gével is. Normál kertművelésnél - például zöldség alá - 18-20 cm mélyen szántunk, ásunk. Minél közelebb kerülünk a gyümölcsfák­hoz, annál sekélyebb talajműve­lést végzünk. A fák körül legfel­jebb 10-12 cm mélyen lazítjuk a talajt, az M9-es alanyok mellett még sekélyebben. A málna, ribisz­ke és a köszméte közelében is óva­tosanjárunk el, mert ezek gyökér­rendszere már 2-3 cm mélyen kezdődik. Az ásás során az évelő gyomo­kat, ilyen pl. a perje, mezei ászát (mácsonya), folyondár, szulák, gyermekláncfű stb. ajánlatos ki­szedni. A magról szaporodó gyo­mokat (pl. a disznóparé, paprika­gyom, tyúkhúr stb.) a barázda al­jába húzhatjuk, majd takarjuk földdel. Mi legyen az öreg szamócással? Ha a szamócát nem textíliára vagy fóliára telepítettük, akkor a növény 3-4 év alatt minden sza­bad területet benő. Ilyenkor aján­latos spárgával újra kijelölni a művelő utakat úgy, hogy az ágyás szélessége 60-80 cm, a művelő úté 30-40 cm legyen. Ez után kikapál­juk az utakról az epertöveket, megszórjuk a területet műtrágyá­val vegyített komposzttal, majd fölássuk azt. Ugyanezt tavasszal, amikor már lassan virágzik az eper, nem tennénk meg, de most a növényt nem sajnáljuk. Az se baj, ha az utak nem oda kerülnek, ahol eredetileg voltak. Ezzel a művelettel két dolgot hajtottunk végre: egyrészt ismét létrehoztunk művelő utakat, más­részt megtrágyáztuk a szamócát. Ugyanis a parcellák - perzselés veszélye miatt - műtrágyával köz­vetlenül nem trágyázhatok, s főleg nem tavasszal, és nitrogén tartalmú trágyával. A szerző kertészmérnök Jól értékesíthető primőr áru lehet Tél alá is vethetünk áttelelő típusú borsókat MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8788 Lengyel zloty 3,8958 Cseh korona 24,408 Magyar forint 272,40 Horvát kuna 7,3445 Román lei 4,2848 Japán ien 115,15 Sváici frank 1,3782 Kanadai dollár 1,4269 USA-dollár 1,4244 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,36 25,25-23,78 284,87-260,33 OTP Bank 1,45-1,36 25,21-23,79 280,26-264,13 Postabank 1,45-1,35 25,36-23,64­Szí. Takarékpénztár 1,45-1,35 25,14-23,75 284,61-260,09 Tatra banka 1,44-1,37 25,14-23,87 282,82-261,32 Dexia banka 1,44-1,37 25,13-23,86 279,07-264,93 Általános Hitelbank 1,44-1,37 25,22-23,82 284,87-260,33 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. {Forrás: SITA) A tápanyag pótlásáról A szőlő trágyázása Laza homoktalajokra telepített szőlőültetvényekben kétévenként 15-20, a kötött talajokon három­öt évenként 50-80 tonna érett is­tállótrágyát juttassunk ki hektá­ronként. A nagyobb mennyiségek­re akkor van szükség, ha lerom­lott, erősen sérült ültetvények fel­javítása, gyors megerősítése a cél. A tápanyag-utánpótlást talajvizs­gálatra alapozzuk. Ennek ismere­tében dönthetünk biztonsággal arról, hogy milyen hatóanyagú trágyát, milyen mennyiségben juttassunk ki. Száz kg szőlő ter­mesztéséhez évente 6,8 kg káli­umműtrágyára, 7,6 kg szuper­foszfátra és 8,3 kg 25 százalékos pétisóra van szükség 100 négyzet- méterre vetítve. (KéSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents