Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-04 / 254. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 4. Kultúra 9 A Zsírosbödön a Kassai Állami Színházban Kívülről szemlélt festmény Nyitra és Eperjes után Pozsonyban is bemutatták a Báthory Erzsébet életéről készült szlovák musicalt Kétes dicsőség dalban elbeszélve A címszerepet alakító Katarína Hasprová (EduardTimko felvétele) Állítólag Rexa Dezsőnek köszönheti hírnevét. Ő írta le annak idején először, hogy Báthory Erzsébet szadista elmebeteg volt, s tudjuk, elég valakit akár egyszer ártatlanul besározni, lemosni róla a kétes gyalázatot nemigen lehet, így lett egy szexuálisan kielégítetlen, rossz házasságban élő dúsgazdag magyar asszonyból vérgőzös történetek címlaphőse. Szerencséjére mindezt már nem érhette meg. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Báthory Erzsébet Balassi Bálint kortársa volt egy rendkívül zavaros korban, amikor a török volt az úr Magyarországon. Igencsak tekintélyes családból származott, hisz anyjának testvére, Báthory István lengyel király is volt, unoka- testvére, Gábor pedig erdélyi fejedelem. Tizenegy éves volt, amikor eljegyezte a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróf, s egy évvel később már meg is esküdtek. A gróf feleségének a csejtei kastélyt adja tizenkét környékbeli faluval együtt. Ide is költöznek, de Erzsébet férjét nagyon ritkán láthatja. Az egyébként is durva és kegyetlen férfi, akit Fekete Bégként is emlegettek, a török elleni harcokkal van elfoglalva. Szinte kész csoda, hogy a házasságukból így is hat gyermek született. Miután 1604-ben belehalt egy súlyos sebesülésébe, Erzsébet teljesen egyedül marad. A vagyonára ácsingózó kortársak, Thurzó Györggyel az élen, mindent megtesznek, hogy kifosszák. Koncepciós pert indítanak ellene, s élve befalazzák saját várába. Jó száz évvel később egy jezsuita pap veti papírra a fiatal lányok vérében fürdő véres grófnő történetét, s ezzel elindítja a lavinát. Ahogy Drakula a románok, úgy Báthory Erzsébet a magyarok véres jelképe lett. Tudományos és áltudományos munkák egész sora jelent meg azóta, de szinte végtelen a művészi ábrázolások sora is. A magyar irodalomban az azóta teljesen elfeledett Balogh Zoltán 1865-ben írt történeti szomorújátéka örökíti meg először. A ma már szintén elfeledett Szeghő Sándor operáját 1913-ban a budapesti operaház is bemutatta. S néhány Báthory-opus a közelmúltból; Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza A Bestia címmel követett el zenés játékot, s a New York-i 45th Street Theater az idén-mutatta be David és Dániel Levinson musicaloperáját. Nálunk a legújabb és talán legvitatottabb filmes feldolgozás Juraj Jakubiskóé, aki szerint Báthory egyértelműen koncepciós per áldozata lett. De csak az elmúlt években tucat film készült a csejtei véres grófnőről. A nyitrai Andrej Bagar Színház tíz évvel ezelőtt mutatta be Henrich Leško, Jana Kákošová, Martin Sarvaš és id. Ivan Vojtek musicaljét, a címszerepben Zdena Stu- denkovával és Eva Pavlíkovával, Martin Kákoš rendezésében. Öt éve az eperjesi Jonáš Záhorský Színház is bemutatta, a rendező és a jelmeztervező (Ľudmila Város- sová) maradt, csak a szereplők változtak (Ľudmila Dutková és Elena Kušnierová). S mielőtt továbblépnénk, egyetlen megjegyzés: úgy látszik, hogy Szlovákiában ez a két társulat tartja fontosnak, hogy a musical műfaja éljen és értékekkel gazdagodjon; Nyitrán mutatták be s máig nagy sikerrel játsszák Vašo Patejdl Adam Šangala című munkáját, Eperjesen pedig Dusík Gábor kapott lehetőséget, aki már a harmadik önálló musicaljét írja. S miután Martin Kákoš és František Javorský Eperjesről a pozsonyi zenés színház, a Nová scéna élére került, mi sem tűnt természetesebbnek, hogy a korábban nagy sikerrel bemutatott darabok itt is megjelenjenek a színen, így került öt év elteltével Báthory Erzsébet Pozsonyba. Új rendező (id. Ivan Vojtek), új díszlet (Juraj Fábry), új színészek, de az eredeti koncepció maradt. Rideg, titkokat rejtő várfalak, két magasba vezető lépcsővel, háttérvetítéssel, a ruhákat elsősorban a fehér, fekete és vörös színek uralják. Jana Kákošová nem akarja megerőszakolni az ismert történetet, de nem is igazán akar állást foglalni. A hangsúlyt Báthory Erzsébet magánéleti, szerelmi válságára építi, s talán ezért is kap a történetben a megszokottnál nagyobb szerepet a férj, Nádasdy Ferenc (Ján Mistrík), aki igazából csak hálótársnak és születendő utódai anyjának tekinti Erzsébetet, s a legkisebb érzelmet sem árulja el a világvégi csejtei várban eldugott gyönyörű szépséggel kapcsolatban. Talán nem véletlen Thurzó (Ján Gallovič) megjegyzése, hogy Erzsébet inkább a ver- sailles-i kastélyba való, mintsem a csejtei várfalak közé. Thurzó bókjai elszállnak a semmibe, Erzsébet rögtön tudtára adja, nem táplál iránta valós érzelmeket. Inkább marad az alkalmi hálótársnál, akit Kákošová történetében egy Stefano nevű vívómester (Róbert Hálák) testesít meg. Egy alkalommal, amikor kint jártak valamelyik környékbeli faluban, s egy öregasszony mellett lovagoltak el, Erzsébetnek bizarr ötlete támadt: megcsókolnád ezt a vénséget? - kérdezte aktuális hódolójától, mire az undorodva fordult el, s elvágtatott. Erzsébet talán ekkor döbbent rá, hogy a szépség sem tart örökké. De természetesen nem fürdött fiatal lányok vérében, s az sem bizonyított, hogy szolgálólányok százait gyilkoltatta volna le. Babonás -világ volt, s ő is körülvette magát javasasszonyokkal, boszorkányokkal, de minden további csak feltételezés. Az Új Színpad története tényszerűen követi az ismert és elfogadottnak vélt históriai tényeket, s remek lehetőséget kínál a címszerepet alakító Katarína Hasprová és Karin Olasová számára, hogy érzékeltessék egy jobb sorsra méltó asszony kálváriáját, senyvedését és tragikus bukását. A pozsonyi előadás igen sok meglepetést kínál, fülbemászó melódiák (Hasprová csodálatos énekhangjával), kidolgozott karakterek (erre Báthory Erzsébet mellett főleg a Fickót alakító, a meghu- nyászkodás, kapzsiság és árulás fokozatait pontosan eljátszó Pavol Plevčíknek van lehetősége), valamint Jaroslav Moravčík látványos koreográfiái a farkasasszonyt megtestesítő Magdaléna Čaprdová virtuóz mozgáskultúrájával. Talán csak Ján Gallovič Thurzó alakítását érzékeljük vérszegénynek, igaz, maga a forgatókönyv sem kínál számára egészalakos megformálást. Semmit sem bántam meg - adja tudtunkra az előadás végén Erzsébet. De hogy valójában mi is történt a XVII. század elején a csejtei várban, továbbra is titok marad. FECSÓ YVETT ' Kassa. A Kassai Állami Színház új évadjának első bemutatójaként Július Barc-Ivan Zsírosbödön című művét holnap mutatja be a teátrum társulata. A zenés komédia a kispolgári élet szatírája egy nagyon egyszerű történeten keresztül. A cselekmény egy téves információn alapszik. A rádió hírműsora tényként közli, hogy egy kisváros botanikaprofesszora lett az ország új pénzügyminisztere . A hír nagy visszhangot vált ki az addig ismeretlen és jelentéktelen professzor körül, megjelennek a hízelgők, talpnyalók, s akik addig észre sem vették, hirtelen a kegyeit keresik. Az ismeretségtől, „barátságtól” előnyöket remélnek, a professzor által elérhető „zsíros bödön” közelségét. Még a feltörekvő feleség is elégedett lehet, hisz élete álma vált valósággá félje „miniszteri kinevezésével”. A darab rendezője, Michal Spišák elmondása szerint a politikai élet pszichológiájának alaptételei minden időben hasonlóképpen működnek. Ebben a darabban nagyon szemléletes módon figyelhető meg, mivé, milyenné válik az ember és a környezetében élők, amikor a hatalom szellője simogatja, ringatja édes álmodozásba őket. Mit vált ki az emberből a hatalom birtoklásának lehetősége, hogyan alakulnak az emberi kapcsolatok, megítélések. Ez az, ami az idők során sosem változik. A rendező olyan darabot szeretett volna színpadra állítani, amelyet a néző, mint egy festményt, kívülről szemlélhet. Egy békés, nyugodtan alvó szlovák kisváros képe tárul elé, amelyben a valódi emberi kapcsolatok az ecsetvonások elfedése alatt zajlanak. A külső körülmények, maga a politika csak közvetve jelenik meg, mégis ez az, ami nagy átalakulást hoz a város lakóinak gondolkodásában és mindennapi életében. A darabban zömében fiatal színészek mutatják meg tehetségüket, a főbb szerepekben azonban tapasztalt színészegyéniségek játszanak. Babik professzort Stanislav Pitoňák, feleségét Dana Košická alakítja, a polgármester szerepében pedig Juraj Zetyákot láthatja a nagyérdemű. A bemutató november 5-én és 6-án 19 órától kezdődik az Állami Színház épületében. Stanislav Pitoňák - Svetozár Babik professzor szerepében, a háttérben Dana Košická - Mahuliena, a professzor felesége szerepében (Fotó: Állami Színház) Könyvbemutató a Budapest Kávézóban Dunaszerdahely. Szalay Zoltán A kormányzó könyvtára című kötetének bemutatója lesz ma 18 órakor a Vámbéry Irodalmi Estek keretében a Budapest Kávézóban. A kötetet bemutatja H. Nagy Péter irodalomtörténész. Az estet Dömény Andrea prózaíró vezeti, (ú) Ma nyitják meg a 12. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivált; retrospektív programban mutatják be Mundruczó Kornél valamennyi eddig készült játékfilmjét Makk Károly így, ahogy vagytok című filmjét november 6-án és 7-én vetítik (Fotó: MFF Bratislava) Kosta Zsozé és a magyar nyelv TALLÓSl BÉLA Pozsony. Ma 19 órakor tartják a 12. Pozsonyi Nemzetközi Film- fesztivál nyitóünnepségét a Hviezdoslav Színházban. Nyitófilmként láthatja a gála közönsége Pablo Trapero Carancho című, legújabb alkotását, melyet idén Cannes-ban is bemutattak, s amelyet Argentína Oscarra nevezett a külföldi filmek kategóriájában. Trapero filmje abból a figyelmeztető tényből indul ki, hogy az argentin utakon évente több mint nyolcezer ember veszti életét, s hogy a tragédiák mögött - a törvény hiányosságait kijátszva - a biztosítói biznisz húzódik meg. A nagyközönség számára teljes gőzzel holnap kezdődő szemlén Pablo Trapero munkásságával részletesen ismerkedhetnek meg a filmrajongók; ő az egyik, akinek retrospektív programot szentel a pozsonyi filmes mustra. Ugyancsak retrospektív programban mutatják be Mundruczó Kornél valamennyi eddig készült játékfilmjét. Ahogy korábban írtuk is, a magyar filmművészetet Mundruczó Kornél alkotásain kívül Makk Károly így, ahogy vagytok című, legutóbbi alkotása képviseli - a filmet a Rossz fiúk jól alszanak elnevezésű szekcióba sorolták be. Mindkét magyar rendező vendége lesz a fesztiválnak. Az idei szemle újdonsága egy „nyári”, a Mindenld a strandra elnevezésű szekció, melynek rö- vidfilm-összeállításban mutatják be (előfilmként) Kenyeres Bálint A repülés története című rövidfilmjét is. S végül még egy érdekes magyar vonatkozásra érdemes odafigyelni a szemle programjából: Walter Carvalho Budapest című romantikus drámájára, mely ma- gyar-brazil-portugál koprodukcióban készült. Főhőse Jósé Costa, a sikeres szellemíró, akit egy kényszerleszállás vezet el Budapestre. Oly mértékben beleszeret a magyar nyelvbe, hogy Jósé Costából Kosta Zsozé lesz... Az idei szemle kínálatában zömmel szerepelnek olyan opusok, melyek a gyerekek és szülők kapcsolatával, a fiatalok útkeresésével foglalkoznak, illetve amelyek témája az ember létezése a természetben.
