Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-30 / 275. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 30. Vélemény És háttér 7 NÉPSZAVA Megkülönböztetett hely­zetbe kerülhet a kárpátaljai magyarok jelentős része az Ukrajnai Magyar Demokra­ta Szövetség (UMDSZ) el­lehetetlenítése miatt-írta a Népszava. Az UMDSZ és több mint húszezres tagsá­ga elleni támadássorozat a nyár elején kezdődött: az ukrajnai magyarság orszá­gos szervezetét megfosztot­ták a magyarigazolványok ügyintézésének jogától, az­után megvonták a vízumel­járás költségeitkompenzáló magyar-magyar kapcsolat- tartási támogatás lebonyo­lítási jogát, megtiltották a vízumszerzéshez elenged­hetetlen garancialevelek kiadását, elvették az oktatá­si-nevelési támogatások in­tézését. A Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség kapta meg ezek intézésének kizárólagosjogát. (MTI)- Szerencse, hogy a választás utáni személyzeti nagytakarítás nem a mi dolgunk! (Peter Gossónyi rajza A Híd jelen van Nyugat-Szlovákiában is, mindössze kevésbé lesz szem előtt MKP: siker és kihívás Fényes és szimbolikus MKP-győzelemmel zá­rultak az önkormányzati választások, legalábbis Nyugat-Szlovákiában. Ugyanakkor súlyos és veszélyes hiba lenne is­mételten lebecsülni a Hidat. TOKÁRGÉZA Az MKP számára komoly tét­je volt a voksolásnak: parla­menten kívüli pártként az ön- kormányzatokban való tér­vesztés veszélybe sodorhatta volna a politikai alakulat jövő­jét. Nem is kell messzire menni a kézenfekvő példáért, a régi­ókban egykor félelmetesen erős HZDS még nyolcvan pol­gármesteri széket sem szerzett, jelöltjei szépen lassan átszivá­rognak a Smerbe. Berényi József pártjának ez­zel szemben több fontos győ­zelmet is sikerült felmutatnia a nagyvárosokban. Dunaszerda- helyen Hájos Zoltán gond nél­kül védte meg tisztségét, So- morján, Bugár Béla városában kiütéses győzelmet aratott az MKP. A párt ráadásul a komá­romi, kölcsönös sárdobálással teli kampányból is erkölcsi győztesként került ki - hiszen jelöltje, Stubendek László ma­ga mögé utasította Bastmák Tibort, helyt adva annak a vé­lekedésnek, mely szerint a polgármester személye volt az együttműködés legfőbb akadá­lya. A Híd ezzel szemben minden nagyobb városban elbukott. Komárom elvesztése különö­sen fájó lehet a párt számára, hiszen a Híd egyeden nagyvá­rosi polgármestere szenvedett csúfos vereséget. A párt ugyan­akkor megtalálta a helyét Kö­zép- és Kelet-Szlovákia kis fal­vaiban, az abszolút számokat tekintve meglepően sok pol­gármesteri helyet szerzett. Mindezt azokban a régiókban, ahol nem a magyarkérdés, ha­nem a riasztó gazdasági, szoci­ális helyzet és a romaprobléma jelenti a legsúlyosabb gondot az ott élők számára. A nagy, egységes MKP annak idején szinte maga mondott le ezekről a területekről, a „keleti végek” visszatérő panaszává vált, hogy semmilyen módon nem tudták érvényesíteni ér­dekeiket a pártban. A Híd helyi erős embereinek hathatós közreműködésével most ők je­lentik Bugár Béláék látható bá­zisát. Mit jelentenek a választás eredményei hosszú távon? A voksolás bizonyította, hogy az MKP szavazóbázisa nem tűnt el, ráadásul a párt nevét több, helyi szinten kulcspozícióban levő személyhez is hozzá lehet kapcsolni - négy évig. Reményt adhat azoknak, akik attól tar­tottak, hogy a Híd felszippantja a párt helyi struktúráit. Ugyan­akkor a győzelmet nem szabad túlértékelni. A Híd jelen van Nyugat-Szlovákiában is, mind­össze kevésbé lesz szem előtt - csakúgy, mint a narancsos párt számára katasztrofális ered­ménnyel záruló megyei válasz­tások után. A kihívás adott a következő évekre: megtartani nyugatot, érthető alternatívát biztosítani keletnek. A zöld szigeten mindig a mezőgazdaság dominált, 1921-ig nem is volt önálló államisága Az ír (siker) sztori HORBULÁK ZSOLT A hírek arról szólnak, hogy a most 85 milliárd euróval megtámogatott Írország az újabb dominó a bedőlt álla­mok sorában. Azonban mind a szakértők, mind a publicis­ták leírják azt is, hogy Íror­szág nem Görögország. Amíg az utóbbi gondja az állam- igazgatás, a gazdaság és a tár­sadalom együtt, addig az előbbi esetében csak a ban­kok. Írország végül is sikeres állam. Az ír bajok gyökere azért nem csak a bankokban rejlik. Az, hogy az ingatlan­válság bankválságba torkol­lott, és emiatt az egész orszá­got meg kell segíteni, rend­szerhibákat mutat. Volt-e egyáltalán „ír csoda”, és ha volt, miben rejlett? Ha erre sikerül választ adni, akkor könnyebb magyarázatot ta­lálni az aktuális eseményekre. Írország szinte egész törté­nelme során szegény ország volt. A zöld szigeten mindig a mezőgazdaság dominált. 1921-ig nem is rendelkezett önálló államisággal. Amiről híres volt, az a kultúra, amit a kora középkorban az antik tu­dást megőrző szerzetesek, a 19. századtól pedig a zene és az irodalom képviselt. Írország a második világháború utáni konjunktúrából is kimaradt. A fejlődés, a külpiacok felé for­dulás, az 1960-as években, a Közös Piachoz való fordulás jegyében kezdődött el. De az olajsokkok miatt még az 1973-as csatlakozás sem ho­zott javulást. A kitörés csak a 90-es években indult meg. Ek­kor vált Írország a csúcstech­nológia révén szolgáltatói ex­portőrré, ettől az időszaktól lehetett felhasználni a helyben levő, kezdetben olcsó és ango­lul beszélő munkaerőt. Tizen­öt éven át dőlt az országba a külföldi tőke, jelentős része az ingatlanokba, ami részben az unióban példátlanul alacsony, ezért sokak szemét csípő 12,5%-os társasági adónak kö­szönhető. Az ezredforduló után voltak 10%-os gazdasági növekedést produkáló évek is. A leírtak alapján arra a kö­vetkeztetésre lehet jutni, hogy az ír csoda egy megkésett és igen markáns felzárkózási fo­lyamat volt, amit a hasonló, az európai félperiférián levő or­szágok, mint Finnország, egy évszázad alatt értek el. Látszik az is, hogy az ír fellendülés gyengébb iábakon áll, mint a finn. A Nokia máig nemzeti vál­lalat, a mobilcég alkalmazotta­inak fele még mindig Suomi polgára, ellenben Írországban nincsenek erős vállalatok. A külföldi tőke tehát amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is megy. Az ir zuhanás így lehet­ne akár a liberális gazdaság kudarca is, mégsem teljesen az. Írország a beáramló pénz jelen­tős részét jól használta fel. Az ingatlan anyagi érték - míg Gö­rögországban a forrásokat in­kább felélték - „felették”. Amit az ír véleményformálók egy ré­sze felró országának az az, hogy az ír társadalom nem érett meg a jólét hasznos ki­használására. Az írek a baj elől mindig kivándoroltak, sok volt a belső politikai ellentét, a gaz­daságban a munkabeszüntetés. A mai lecke viszont segíthet, hogy a jövőben felelősebben használják ki a következő kon­junktúrát. KOMMENTÁR Fentről le? Lentről fel? NAGYANDRÁS 11 Az önkormányzati választások eredményei NB bebizonyították, az ország magyar lakossá- j ga helyi szinten sokkal konzervatívabb, mint országos szinten. Míg a nyár eleji parlamenti Aj választások idején a magyarok többsége úgy B ■ gondolta, az MKP megérett a cserére, most jlaSj^^ fl ősszel úgy döntött, a HÍD még nem nőtt fel eléggé az önkormányzati munkához. Bár ez egy kicsit paradoxonnak tűnhet, az egésznek nagyon egy­szerű a magyarázata. Azok a pártok, melyek aktív tömegbá­zissal, többszintű káderrendszerrel, erős regionális közpon­tokkal és kipróbált helyi szakemberekkel rendelkeznek, eze­ket mind könnyedén fel tudják használni az önkormányzati választások során. Egy olyan pártnál, melyet egy nagyon szűk csoport hozott létre, majd a megalakulástól számított alig egy éven belül nemhogy a parlamentbe, de a kormányba is beke­rül, senki se csodálkozzon azon, hogy nem képes pár hónapon belül egy újabb választásra felkészülni. Mert valójában ez tör­tént. A Híd szűkös vezetői és szakembergárdájából gyakorlati­lag minden mozgatható ember valamilyen posztot kapott, ezért nagyon nehezen tudtak igazi, nehézsúlyú ellenfeleket kiállítani az MKP ellenében. Valószínűleg a pártban nem okoz, nem okozott akkora csalódást a hétvégi eredmény, ha csak a statisztikákat vesszük. Többségében azt lehetett látni, hogy ahol a Híd indította a régi, ex-MKP-s polgármestert, ott tudott győzni Ám új jelöltekkel majdnem sehol sem tudta megverni a régi MKP-s jelöltet. Közben volt néhány csúnya, ta­lán elkerülhető bukta is, Somorja, Dunaszerdahely, Komárom eredményei lesújtóak. Mindegyik más-más okból, de bárme­lyik önmagában is nagyon ciki. Ezzel szemben az MKP-nak sikerült kimásznia a gödörből, pedig már többen a földet hányták volna rá. Berényi Józse- féknek mégsem volna szabad elbízniuk magukat, hiszen a szavazatokat nem a párt elmúlt féléves politikájáért kapták jutalmul. Az eredményt a szavazók konzervativizmusának, saját helyi jelöltjeik normális politizálásának, és a Híd ko­rábban említett gyengeségének tulajdoníthatják. Az MKP országos vezetésének valóban azt kellene eldöntenie, ké­pes-e helyi politikusait felhasználni a párt országos meg­erősítéséhez. A Híd és az MKP az elmúlt két választás alapján egymás komplementerei. Az elkövetkező három és fél év pedig arról szól majd, hogy a fentről lefelé, vagy a lentről felfelé való po­litikai építkezés lesz-e sikeresebb. Míg az egyik párt parla­menti és kormánytényező, a másik mögött az erősebb ön- kormányzati háttér és a teljes magyar kormány áll. Csak a nagy harc közepette vegyék észre az urak, hogy a la­kosság nem csak rájuk kíváncsi, mert ez most több „magyar bástyában” is kiderült. FIGYELŐ Jelentősen nő a romák száma Jelentősen nő a romák je­lenléte a következő két évti­zedben Hargita megyében - derült ki abból a tanulmány­ból, amelyet Hargita megye tanácsának megrendelésére készített Kiss Tamás és Csata István kolozsvári szociológus. Az alacsony születési ráta és az elvándorlás miatt 2032-re 15 százalékkal csökken a szé­kelyföldi Hargita megye né­pessége, megváltozik a megye eddigi demográfiai összetéte­le is - írta a Krónika című ko­lozsvári napilap, a két szocio­lógus tanulmányára hivat­kozva. A megyében a követ­kező bő 20 évben a roma la­kosság számaránya 85 száza­lékkal növekszik, a magyar és román lakosság népességará­nya 16-17 százalékkal csök­ken. Ez a megye egyes vidéke­inek „elcigányosodásához” vezet - állapítja meg Kiss Ta­más és Csata István. A felmé­rés szerint Hargita megye né­pessége a legutóbbi, 2002-es népszámlálási adatokban sze­replő 326 ezer főről 2032-re 293 ezer főre csökken. A ma­gyar lakosság részaránya a 2002-ben mért 80,3 százalék­ról 75 százalékra, a románok lélekszáma a korábbi 14 szá­zalékról 12,9-re csökken, ez­zel szemben a romák száma 5,7 százalékról 12,1 százalék­ra növekszik. A tanulmány korcsoportok szerinti becslése alapján 2032-ben a megye 19 éven aluli lakosságának több mint egyötödét romák teszik ki, az újszülöttek egynegyede lesz roma. A kisrégiókra le­bontott kutatás szerint Szé- kelykeresztúr térsége 2032-re „elcigányosodik”. Székelyke- resztúr polgármestere, Rafai Emü a lapnak elmondta, azon dolgoznak, hogy a képzeüen, többségében roma munka­erőnek is állásokat teremtse­nek. Jó példa erre a helyi ci­pőgyár, ahol szívesen vesz­nek fel roma származású munkaerőt is. Gondolnak a kiskorúakra is, idén nyáron speciális program keretében roma óvodát működtettek a közeli Betfalván. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents