Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-29 / 274. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 29. www.ujszo.com RÖVIDEN A WikiLeaks nem tágít Washington. Az amerikai külügy figyelmeztette a WikiLeaks oknyomozó portált, hogy a titkos diplomáciai iratok közzétételével veszélybe sodorja számtalan ember életét, a globális terrorellenes harcot és az USA kapcsolatait szövetségeseivel. Harold Koh, a tárca jogi képviselője a WikiLeaks alapítójának, Julian Assange-nak küldött levelében szorgalmazza, a portál ne hozza nyilvánosságra az iratokat, szolgáltassa vissza őket, és törölje adatbázisából. Koh szerint bárhogyan jutott is hozzá az iratokhoz a WikiLeaks, az az amerikai törvények megsértésével történt, és amíg a portál birtokolja ezeket a dokumentumokat, folytatódik a jogsértés. A WikiLeaks 250 ezer amerikai diplomáciai dokumentumot akar most nyilvánosságra hozni. (MTI) Erőszakellenes ETA-párt Bilbao/Pamplona. Az ETA baszk szakadár szervezet politikai szárnya, a pártként 2003-ban betiltott Batasuna bejelentette szombaton, hogy hamarosan új pártot hoz létre, amely - a szervezet történetében először - ellenzi az erőszakot. A Batasuna lépésének hátterében az áll, hogy legális pártként szeretne indulni a Baszkföldön májusban megrendezendő helyhatósági választásokon. Ezért az új párt alapszabálya összhangban lesz a spanyolországi, a politikai pártokra vonatkozó törvényekkel. (MTI) Választások Moldovában Chisinau. Másfél év leforgása alatt immár harmadszor választottak parlamentet tegnap Moldovában, ebben a politikai válságból kilábalni képtelen országban. Európa egyik legszegényebb államában a négy pártot tömörítő Szövetség az Európai Integrációért és az ellenzéki kommunisták harcolnak a hatalomért. Utóbbiakat mindössze egy éve ütötték ki a nyeregből, s most szeretnének visszatérni Moldova élére. (MTI) Mubarak megerősödik Kairó. Egyiptomban a tegnapi parlamenti választás az előrejelzések szerint a Hoszni Mubarak államfő vezette kormánypárt újbóli fölényes győzelmét és az isz- lamista ellenzék gyengülését eredményezi. Elemzők szerint a kormány ki akarja szorítani legkeményebb bírálóját a parlamentből a jövő évi elnökválasztás előtt, ezért bírálataival folyamatos nyomás alatt tartotta, s ezzel meg is gyengítette a Muzulmán Testvériséget. (MTI) Egész Európát meglepte a hirtelen jött kemény tél. A szomszédos Magyarországon, Csehországban, továbbá Horvátországban, Szlovéniában, Németországban, Svájcban, Nagy-Britanniában - ahol a fotó készült - okoztak jelentős gondokat a közlekedésben és az áramellátásban a fagyok. A tegnapi hírek szerint Európa szerte 12-en vesztették életüket vagy a fagyok miatt, vagy a hóviharok okozta közlekedési balesetekben. (TASR/AP-felvétel) Hadgyakorlat a Sárga-tengeren - Phenjan felvonultatta a szovjet rakétákat Feszültség a félszigeten Uniós pénzügyminiszterek tartottak válságülést Lótolvajhoz hasonlították kormányukat a dühös írek Washington/Szöul/Phen- jan/Peking. Ismét tetőpontjára hágott a feszültség a Koreai-félszigeten. Észak-Korea tegnap rakétákat helyezett kilövőállásba a Sárga-tenger térségében, más rakétáit pedig előretolta a dél-koreai határ közelébe, állítólag a tegnap kezdődött ame- rikai-dél-koreai hadgyakorlatra adott válaszként. ÖSSZEFOGLALÓ A Yonhap dél-koreai hírügynökség beszámolója szerint Phenjan föld-föld rakétákat helyezett indítóállásba, egyidejűleg pedig földlevegő rakétákat tolt előre nyugati partjainál a Dél-Koreával való Sárga-tengeri határ közelébe. A Yon- háp főleg az SA-2 kódjelű, szovjet gyártmányú, föld-levegő rakétákról beszélt, amelyek hatótávolsága 13 és 30 kilométer közötti. Dél-koreai források szerint Észak-Korea indítóállásba helyezte néhány nagyobb, 95 km hatótávolságú Samlet, továbbá Silkworm kódjelű rakétáit is. Ezzel egyidejűleg Dél-Korea elrendelte Jonpjong sziget lakosságának rendkívüli evakuálását. Az embereket arra szólították fel, hogy óvóhelyeken keressenek menedéket. A dél-koreai katonai hatóságok azt állították, hogy a szigeten tüzérségi lövedékek zaja hallatszott. Egy hete Észak-Korea e sziget ellen intézett tüzérségi támadást. Jonpjong a két Korea közötti, vitatott tengeri határtól három kilométerre, Észak-Koreától mindössze 11 kilométerre fekszik, a lakossága kb. 1600 fő. Az egy órán át tartó ágyúzásnak 4 halálos áldozata és 18 sebesültje volt. A legújabb fejleményekre azután került sor, hogy az USA és Dél- Korea tegnap reggel a Sárga-tengeren négynapos, nagyszabású légi és haditengerészeti gyakorlatot kezdett. Phenjan a manővert tűrhetetlen katonai provokációnak nevezte és „felmérhetetlen” következményekről beszélt. A KCNA hírügynökség azt hangoztatta: katonai csapást hajt végre az amerikai és a dél-koreai erők ellen, ha azok megsértik területi vizeit. A Hszin- hua kínai hírügynökség pedig arról számolt be, hogy kedden sürgős látogatást tesz Pekingben a phenjani Legfelsőbb Népi Gyűlés, azaz a parlament elnöke. Az Észak-Korea mellett Kína által is elítélt amerikai-dél-koreai manőver célja egyfajta erődemonstráció, amellyel az USA kimutatja az Észak-Koreával szembeni elrettentő képességet. Erre utal, hogy a hadgyakorlaton részt vesz a George Washington atommeghajtású repülőgép-hordozó, valamint több más amerikai hadihajó is. Peking javaslatot tett a Koreaifélsziget nukleáris leszerelését célzó hatoldalú tárgyalások delegációvezetőinek rendkívüli konzultációjára - közölte tegnap Vu Ta-vej illetékes kínai kormánymegbízott. Peking szerint a feszültség fokozódik, ezért van szükség a sürgős véleménycserére. A rendkívüli ülés nem jelentené a tárgyalások újraindítását, de remélhetőleg a feltételek megteremtésével elősegítené azt - mondta Vu, megjegyezve: a félszigeten az utóbbi időben „megjelent több bonyolult tényező, s a nemzetközi közvélemény, de főleg a hatoldalú tárgyalások tagjai mélyen aggódnak”. A hatoldalú tárgyalásokon részt vevő országok: Kína és a két Korea mellett az USA, Oroszország és Japán. Észak-Korea legutóbb 2009 áprilisában állt fel a tárgyalóasztaltól, és jelentette be atomprogramjának folytatását, mert rakétakísérletét azENSZBT elítélte. (MTI,ú) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Dublin. Egy nappal az ír kormány megszorító intézkedései elleni hatalmas dublini tüntetés után, tegnap kellett döntenie az EU-nak az Írországnak nyújtandó 85 milliárd eurós támogatásról. Brüsszelben tegnap délután kezdődött az euróövezet pénzügyminisztereinek rendkívüli tanácskozása, s a megbeszélések később kiegészültek mind a 27 uniós tagország pénzügyminisztereivel. Előzőleg még arról volt szó, hogy a pénzügyi tárcák vezetői videokon- ferencián fognak dönteni, de diplomáciai források szerint az ügy fontosságára való tekintettel végül Németország és Franciaország kérésére mégis a személyes találkozó mellett döntöttek. A miniszterek egyebek mellett megvitatták azt a takarékossági programot, amelyet az ír kormány terjesztett elő a múlt héten az óriásira duzzadt állam- háztartási hiány csökkentésére. Az esetlegesen bajba kerülő euróövezeti országok gyors támogatását szolgáló, összesen akár 750 milliárd eurót is megmozgatni képes mentőmechanizmust tavasszal dolgozták ki az EU-tagállamok. Diplomácia források estére várták a miniszterek döntését, de már déltájban arról nyilatkozott egy MT1-HÍR Bem. Az első adatok szerint többséget kapott Svájcban a tegnapi népszavazáson a bevándorlókra vonatkozó törvény szigorítása. A tévéjelentések szerint 53 százalék támogatta, hogy a bűncselekmény miatt elítélt külföldiekre automatikus kitoloncolás vonatkozzon. AhJeruzsálem. Izrael egy nagy befogadóképességű intemáló- központot létesít egyiptomi határának közelében a főleg Afrikából érkező illegális bevándorlók ezreinek fogadására. Erről tegnapi ülésén döntött a jeruzsálemi kormány. „Az illegális bevándorlók növekvő hulláma az izraeli foglalkoztatást fenyegeti. Megváltoztatja az állam (zsidó) jellegét, ezért diplomata, hogy elkészült a megál- lapodás-ten/ezet a nemzetközi tárgyalóküldöttség és az ír kormány képviselői között a 85 milliárd eurós csomagról. Szombaton tízezrek tüntettek a súlyos költségvetési és adósságválsággal küszködő Írország fővárosában a kormány tervezett intézkedései ellen. Dublinközpontjában rendőrségi becslések szerint 50 ezren gyűltek össze az ír szakszervezetiszövetség (ICTU) felhívására, a szervezők viszont 100-150 ezresre taksálták a tömeget. David Begg, az ICTU főtitkára, a megmozdulás főszónoka az ír társadalom kifosztásával vádolta meg a kormányt, amelyet Dick Turpinhez, a legendás angol útonállóhoz hasonlított. Begg kijelentette: Turpin az ír kormánnyal ellentétben legalább annyit megtett, hogy álarcot öltött, mielőtt áldozatait kirabolta. Turpin marha- és lótolvajként, majd országúti rablóként vált hírhedté az 1700-as évek első felében; 1739-ben felakasztották. Az ír kabinet eddig ismertetett tervei alapján 2014-ig szélnek eresztetnének 25 ezer közalkalmazottat, 2,8 milliárd euróval lefaragnák a jóléti kiadásokat, a jelenlegi 21-ről 24 százalékra növelnék a fő áfakulcsot és ingatlanadót vezetnének be. (MTI,ú) hoz, hogy az új törvény hatályba léphessen, a kantonok többségének is meg kell azt szavaznia. Ezenkívül a parlamentnek is van egy javaslata, amelynek értelmében a kitoloncolást meg kell előznie egy bírói vizsgálatnak - ez a javaslat is 53 százalékos támogatásra számíthat. A törvény - mondják a megfigyelők - mindenképpen szigorodik. meg kell állítanunk” - közölte Benjámin Netanjahu kormányfő, hozzátéve, hogy a fogadóközpontot az illegális munkavállalók, nem pedig a menekültek számára állítják fel. A tervezet bírálói szerint Izrael ezzel a döntéssel elijeszti a jóhiszemű menekülteket is, és a központ, amely legfeljebb 10 ezer fő befogadására lesz alkalmas, nyomorúságos menekülttáborrá fog változni. Mindenre felkészült a japán kormány Tokió. A Koreai-félsziget körül kialakult feszült légkör miatt a japán miniszterelnök szombaton megtiltotta kormánya tagjainak, hogy elhagyják Tokiót. Kan Naoto hivatala szerint teljesen kiszámíthatatlan, hogy Észak-Korea miként reagál az amerikai-dél-ko- reai hadgyakorlatra. A minisztereknek szükség esetén egy órán belül hivatalukban kell lenniük. (MTI) Svájcban szigorodik a bevándorlási törvény Automatikus kitoloncolás Rengeteg az afrikai illegális bevándorló Izraeli internálóközpont MTl-HÍR Felveszi a kesztyűt az MSZP, Mesterházy harcba szólít a Fidesz „elmebeteg politikája ellen" Most a szocialisták vonulnának az utcára ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt ígérte, ha lehetőségük lesz rá, kárpótolják a magánnyugdíjpénztári tagokat, és ha a kormány nem változtat politikáj án, az MSZP tavasszal az utcára vonul. Bejelentette azt is, a párt aláírásgyűjtésbe kezd, hogy megmutassa, van „ellensúlya a fülkeforradalomnak”. A Fidesz szerint a szocialista párt nem érzékeli, hogy az emberek döntő többsége a polgári kormány intézkedéseivel ért egyet. A budapesti Papp László Sportarénában tartott MSZP-nagygyű- lésen Mesterházy Attila hangsúlyozta: pártja felveszi a kesztyűt, és megmutatja, megvédi az emberek pénzét, a demokráciát és a szabadságot. „Van egy erős baloldali közösség, egy erős ellenzék, amely nem fél ezekért kiállni” - állította, majd azt ígérte, hogy minden eszközzel harcolni fognak a Fidesz „elmebeteg politikája ellen”. Bejelentette azt is, hogy petícióban tiltakoznak a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása, az igazságtalan adórendszer, az indoklás nélküli elbocsátás, a visszamenőleges hatályú törvénykezés és az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése ellen. Elhangzott: az európai baloldal az MSZP mögött áll. Ez derült ki abból a videoüzenetből, amelyet Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője és Poul Nyrup Rasmusssen, az Európai Szocialisták Pártjának elnöke, volt dán kormányfő küldött a nagygyűlésének. A Fidesz nevében Kosa Lajos ügyvezető alelnök sajátosnak nevezte, hogy az alkotmányt és a demokráciát most félti Mesterházy és nem akkor féltette, amikor „ártatlan járókelőket vert véresre, maradandó sérüléseket okozva a rendőrség Gyurcsány Ferenc és a szocialisták parancsára 2006- ban”. A kilátásba helyezett tüntetések kapcsán Kosa megjegyezte: Magyarországon mindenkinek joga van ahhoz, hogy utcai demonstráción nyilvánítson véleményt békés, rendezett körülmények között. A rendőrség most garantálni fogja a tüntetők biztonságát, nem úgy, mint 2006-ban. (MTI, ű) Iráni atomprogram Beindították Busehrt Teherán. Irán beindította első atomerőművét Busehrben. Ezt szombaton jelentette be Ali Akbar Szalehi, az atomenergia-ügynökség vezetője. Irán november 6-án közölte, hogy elkezdték az atomerőmű feltöltését fűtőelemekkel. A létesítményt 2011 elején kapcsolják rá az ország vülamosenergia- hálózatára, akkor kezd el energiát termelni, vagyis az eredeti tervekhez képest több hónapos késéssel. Valószínűleg a Stuxnet internetes vírus is ártott az erőmű számítógépesrendszerének. (MTI)