Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-26 / 272. szám, péntek

2010. november 26., péntek 7. évfolyam, 44. szám __________________ r _____ KERTESZKEDO Ajánlatos gondoskodni a kerti gyümölcsfák és díszcserjék, valamint a dézsás növények fagyvédelméről Mielőtt a zord idő beköszöntene Tápanyagpótlás a befüvesített gyümölcsösben Káliumhiány miatt fagytak ki a csemetefák? BELUCZ JÁNOS Az őszi tápanyagpótlással foglal­kozó sorozatunkban cikkeztünk már arról, hogy miként kell, javal­lott a trágyakijuttatás a zöldséges­kertben, a gyümölcsösben és a bio­kertben. Ez alkalommal a befüvesí­tett gyümölcsösre fókuszálunk. Ha a fák sora alatt fű van, és en­nek ellenére a kaszálékot évközben - részben vagy egészben - a fasor alá raktuk, akkor megeshet, hogy a füves részt a takarással sikerült ki­irtanunk. Ha a fű még ép, akkor ajánlatos mielőbb összegereblyézni a muksót és komposztálni azt. Ám ha az első alternatíva áll fenn, ak­kor a fűkaszálékot helyben is hagy­hatjuk, majd a földigiliszták szépen behúzkodják a talajba és humuszt készítenek belőle. Javallható még műtrágya kiszórása a mulcsra, és sekély bedolgozása a talajba. Komposztot is szórhatunk a mulcs­ra, de istállótrágyát inkább a fűmentes részekre. Ha a fák alatt teljes a befüvesítés, és csak ipari trá­gyát használunk, akkor a falevelek összegereblyézése után kiszóljuk az éves tervezett műtrágya mennyi­ség harmadát. Azért csak a harma­dát, mert az őszi csapadék a kiszórt . trágyát feloldja és bemossa abba a talajrétegbe, ahol a fák gyökérzete található. Viszont a fák gyökerei a ISMERTETŐ Az A-vitaminban bővelkedő cse­mege a rosttartalma miatt minden életkorban csodásán hat a szerve­zetre. A tapasztalt sütőtökfogyasz­tók tudják, hogy az első dér csípte kerti zöldség a legédesebb és legza­matosabb. Ezek közül is leginkább a sonka alakú, aminek a belseje na­rancssárga. A tököt felhasználáskor jól meg kell mosni, aztán megtö- rölgetni, majd felvágni, s így beten­ni az előmelegített sütőbe. Vannak, akik kompótnak tálalják, mások tél folyamán nem, vagy csak na­gyon keveset használnak fel ebből a tápanyagmennyiségből. A termelő pedig az akaija, hogy tavasszal - amikor beindul a fa vegetációja - a tápanyag már felvehető állapotba álljon a növény rendelkezésére. Ezért a műtrágya második harma­dának kijuttatását kora tavaszra időzítjük, a harmadikat áprilisra vagy májusra. A nitrogén és a kálium aránylag gyorsan mozog a talajban, így ezek hozzáférhetőségével műtrágyázás esetén sincs gond. Más a helyzet a foszforral, amelynek mozgása a ta­lajban minimális. Ugyanakkor a foszfor a virágképzésnél, - kötődés­nél fontos szerepet tölt be. Ezért a szakemberek javallják az NPK-s műtrágya folyékony állapotba tör­ténő kijuttatását tavasszal, beön­téssel vagy levéltrágya formájában. Köztudott, hogy például a káli­um fokozza a növények télállóságát és a betegségekkel szembeni ellen­álló képességét. Sokan panaszkod­tak, hogy idén gyenge volt a faisko­lák fajtaválasztéka, miközben pél­dául az őszibarack esetében a mennyiségi igényeknek se tudtak eleget tenni. Kérdésemre a szakem­berek azt válaszolták, hogy nagy volt a kifagyási arány. Lehet, hogy a faiskolák nem juttatnak elég káliu­mot a termőföldnek? pürésítve levest vagy főzeléket ké­szítenek belőle, ami még a cse­csemőknek is kedvenc csemegéje. Aki túl mohó és sokat eszik e késő őszi finomságból, könnyen besár­gulhat. A sütőtöknek nem csak a húsa ízletes és egészséges, hanem a magja is. A tökmagot is meg kell mosni, s kinek-kinek kedve szerint megsütni. A népi gyógyászat úgy tartja, hogy akinek gondja van a férfiasságával, vagy prosztatabán- talomtól tart, egyen tökmagot, használjon bőven tökmagolajat. (A Szabad Föld nyomán) A tél közeledtével gondol­nunk kell a kerti növénye­ink fagyvédelmére. Ha nö­vényink teljesen tél- és hóál- lóak, akkor is van teendő a kertben. ÖSSZEFOGLALÓ A nálunk honos gyümölcsfák lombhullástól rügyfakadásig nyu­galmi állapotban vannak. Ebben az időszakban szünetel a tápanyagfel­vétel, és nagyon lecsökken a fák légzése is. Ilyen állapotban a fák a nálunk szokásos legalacsonyabb hőmérsékletet is károsodás nélkül viselik el. Téli fagykárt csupán azok szenvednek, amelyeknek vesszői valamilyen oknál fogva (túlzott nit­rogéntrágyázás, erős őszi öntözés, gombás betegségek okozta korai lombhullás) nem érnek be - figyel­meztet Dr. Bálint György, akit a ker- tészkedők nálunk is Bálint gazda­ként ismernek. Védjük gyümölcsfáinkat A szakértő szerint a frissen kiül­tetett és az egy-két éves csemetéket célszerű védeni. Minthogy a fák legérzékenyebb része a gyökér­nyak, ezért nagyon hasznos a törzs felkupacolása. Gyakran láthatjuk, hogy a fagyérzékeny kajszibarackfák tör­zsét bemeszelik. Ez a módszer nem rossz, mert a fehér bevonat, meg­akadályozza azt, hogy téli verőfé­nyes nappalokon a törzs szövetei felmelegedjenek. A felmelegedést követő lehűlés és az összehúzó- dás/kitágulás hatására ugyanis a sejtfalak elroncsolódnak és fagykár keletkezik. Ennél a módszernél azonban feltétlenül ügyeim kell ar-. ra, hogy a meszelés vékony legyen, mert a vastag, cserepes mészréteg alatt a kártevők kitűnő búvóhelyet találnak. Ezért jobb, ha a törzs me­szelését permetezőgéppel végez­zük - emlékeztet Bálint gazda. A fagy okozta repedések először még jelentéktelenül kicsik. A laza sebhegesztő szövetek azonban rendszerint a következő évben is károsodnak, így a seb évről évre na­gyobb lesz. A felszínre kerülő faszö­vetekben szúbogarak és taplógom­bák telepednek meg, amelyek el­roncsolják, tönkreteszik a törzset. Ezért a törzs fagyvédelme nagyon fontos feladat. A gyümölcsfák téli védelméhez tartozik még a fák késő őszi perme­tezése. A gombakártevők (monüia, lisztharmat, levélfoltosság stb.) ál­tal súlyosan megtámadott fákról le­hullott leveleket is fertőtleníteni kell. Ahol a kert nincs bekerítve, ott gondot okozhat a nyulak, őzek, vagy szarvasok kártétele is. Nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval, új­ságpapírral, náddal, napraforgó szárral, vagy műanyag fóliával kö­tözzük be. Ne használjunk erre a (Fotó: Képarchívum) célra kukoricaszárat, vagy szalmát, mert belefészkelnek az egerek, és azok súlyosabban károsítanak, mint a nyulak. A szarvasok sajnos a korona vesszőit rágják le, ezért az erdő közelében élőknek sajnos csak a magas, 2,5 méteres kerítés nyújt megbízható védelmet. Dísznövények télen Virágkertészek egybehangzó né­zete szerint a talajban telelő hagy­más, gumós, dísznövények védel­mét a talaj átfagyásának mérséklé­séven kell megoldanunk. Ennek elsődleges eszköze a mulcsozás. A nyári, könnyű, laza mules a fagyok ellen nem megfelelő, ezért cserél­jük le vastagabb, fajsúlyosabb, a hi­deg ellen jobban védő anyaggal. Ilyen például a zúzott kéreg vagy a vastag lombtakaró. Szintén mul- csozással óvhatjuk a kis méretű fák, cserjék tövét. Ä muksót rakjuk kis kupacban a törzs köré és biztosít­suk, hogy a szél ne hordhassa el. A rózsák tövét kerti talajjal is feltölt­hetjük. A téli növényvédelemhez tarto­zik az örökzöld növények öntözése csapadékmentes, fagymentes na­pokon. Ezeknek a növényeknek, a lombhullatókkal ellentétben, télen is van lombjuk, így a fotoszintézis és a párologtatás sem áll le, ezáltal a növény vizet veszít, amit pótolni kell. Egyre több kertben láthatóak díszfüvek. Ezek lombját ősszel ne távolítsuk el, csak lazán kössük össze. így a lomb védi a tövet a fagyról, az összekötözés pedig meg­akadályozza, hogy a szél és a hó te­leszemetelje a kertünket a levelek­kel. Dézsás növények Ne feledkezzünk meg a szabad­ban hagyott, konténeres, cserepes növényekről se. Ha ezek fagyálló- ak, akkor is a fagy és a szárazság árthat nekik. A -5°C alatti hőmér­sékletet már megsínyli a puszpáng, a magyal vagy a juhar. Ezek gyöke­rét a cserép betakarásával, burkolá­sával óvhatjuk. Használhatunk kar­tonpapírokat, vagy nagyobb ron­gyokat. Úgy rögzítsük ezeket, hogy az első hó leesésekor ne csússzanak le! Ha a dézsát deszkalapra, esetleg polisztirolra, szélvédett helyre tesszük, máris távolabb kerültek növényeink a „talajmenti fagy” tá­madásától. Persze maga a csupasz edény még mindig ki van téve a hi­degnek. Ha ezeket nem védjük az esőtől és a fagytól, akkor hamar tönkremennek. Ha a konténeres növény lombja is érzékeny, akkor néhány kis karó, pálca és laza, szellőző szövet segít­ségével kis paravánt emelhetünk a lomb köré. Fokozhatjuk a hatást, ha még egy réteg paravánt húzunk fel az első köré, és a két paraván közti rést feltöltjük lombbal, kéreggel, (internetes források nyomán) Ki lesz az év borásza? Öt jelöltből választanak A jövő héten pénteken tudhat­juk meg, hogy ki lesz az év borá­sza Magyarországon. A neves cím elnyerésére öt főnek van esélye. A Magyar Bor Akadémia összesítése szerint 59 borász kapott jelölést az „Év Bortermelője 2010” elisme­résre. Közülük viszont egyér­telműen kiemelkedett az öt jelölt: Áts Károly a Tokaji, Dúzsi Tamás, a Szekszárdi, Gálné Dignisz Éva, a Kiskunsági, Légii Ottó, a Balaton- boglári és Vida Péter, a Szekszárdi borvidékről. A megmérettetés második fordulójában a Magyar Bor Akadémia tagjai döntik el sza­vazással, hogy az öt jelölt közül ki legyen az Év Bortermelője 2010- ben. Az eredményhirdetésre de­cember 3-án kerül sor. (ú) EGÉSZSÉG Kezdje egészségesen a hetet! Gyümölcs és savanyú káposzta: az influenza ellensége Dobhártyán innen és túl... Tanulmány az energiaitalok kockázatáról C Ha gyanús tünetet észlel, végeztesse el a HIV-tesztet! Infravörös fény - a gerincbántalmak ellen Keresse az Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAARF0LYAM0K AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8464 Lengyel zloty 3,9789 Cseh korona 24,720 Magyar forint 277,35 Horvát kuna 7,4150 Román lei 4,2995 Japán ien 111,35 Svájci frank 1,3326 Kanadai dollár 1,3454 USA-dollár 1,3321 Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,38-1,30 25,43-23,94 287,20-262,46 OTP Bank 1,38-1,30 25,39-23,95 282,93-266,74 Postabank 1,39-1,29 25,55-23,82­Szí. Takarékpénztár 1,39-1,29 25,35-23,94 287,64-262,86 Tatra banka 1,38-1,31 25,31-24,02 286,25-264,49 Dexia banka 1,37-1,30 25,33-24,05 282,75-268,42 Általános Hitelbank 1,38-1,31 25,38-23,98 287,20-262,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az első dér csípte kerti zöldség a legédesebb Igazi téli csemege

Next

/
Thumbnails
Contents