Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-24 / 270. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Atomfegyverek részegeknél Washington. Többször is leittasodtak munka közben azok az ügynökök, akiket az amerikai kormány a nukleáris fegyverek és komponenseik szállítására fogadott fel. Ezt tegnap írta az energiaügyi mi­nisztérium jelentésére hivat­kozva a The New York Times. Két ügynököt tavaly a rendőr­ség őrizetbe is vett, amikor a konvojos szállítás közben ők egy bárban italoztak. 2007 és 2009 között összesen 16 alko­hollal kapcsolatos szabálysér­tés történt a Biztonságos Szál­lítás Hivatalának alkalmazott­jai között. (MTI) Hatalmi válság lehet Iránban Washington. Az iráni par­lament le akarta váltani Mahmúd Ahmadinezsád el­nököt, de az ország legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatol- láh utasítására elállt ettől a szándékától. Ezt iráni lapér­tesülésekre hivatkozva jelen­tette a The Wall Street Jour­nal. A képviselők ezután egy újabb petícióban kérelmez­ték, hogy vitára bocsáthassák az államfő leváltásának kér­dését. (MTI) A pápa akár le is mondana Róma. Bemutatták tegnap a Vatikánban azt a könyvet, amely Peter Seewald német újságíró XVI. Benedek pápá­val folytatott beszélgetéseit tartalmazza. Az óvszerhasz­nálattal kapcsolatos kijelen­tések miatt is nagy érdeklő­déssel várt könyvben a pápa arról is szól, nem habozna a visszavonulástól, ha úgy érzi, hogy alkalmatlan a katolikus egyház vezetésére. Több mint 700 év után XVI. Bene­dek lenne az első egyházfő, aki önszántából mond le hi­vataláról. Amikor az év fo­lyamán napfényre kerültek az egyházi személyek által elkövetett szexuális vissza­élések, sokan szólították fel a pápát visszavonulásra. Erre utalva, a könyvben kijelenti: nem menekülne el válság idején. (MTI) Razzia három országban Brüsszel. Terroristagya­nús személyeket vettek őri­zetbe Belgiumban, Németor­szágban és Hollandiában - je­lentette be tegnap a belga fő­ügyészség. Az őrizetbe vettek belga, holland, marokkói, il­letve orosz állampolgárságú- ak. Összesen tíz emberről van szó, valamennyien iszlámista kötődésűek. Egy részük a gyanú szerint belgiumi me­rényletet készített elő egy szélsőséges iszlám terror­szervezet megbízásából, a többiek pedig állítólag egy csecsen terrorszervezet szá­mára toboroztak harcosokat. Az állítólagos belga terror­célpontot az ügyészség nem nevezte meg. (MTI) Az észak-koreai tüzérség egy dél-koreai szigetet ágyúzott - készültségbe helyezték a dél-koreai hadsereget - aggódik a világ Súlyos katonai incidens a két Korea között Délután fél háromkor kezdték lőni Jonpjong-szigetét, ahol 60-70 ház kigyulladt (TASR/AP-felvétel) Szöul/Phenjan. Észak-Korea mintegy száz ágyúlövést adott le tegnap egy dél-kore­ai szigetre, számos épület lángba borult, a tüzet Dél- Korea viszonozta, kb. 80 tü­zérségi lövedékkel. Két dél­koreai katona meghalt az északiak támadásában. Phenjan szerint a dél-koreai tüzérség lőtt először. A két fél újabb katonai csapással fe­nyegette meg egymást. ÖSSZEFOGLALÓ Az észak-koreai támadásban megsebesült további 18 ember: öt katona súlyosan, tíz könnyebben, és három polgári lakos is könnyebben. A két Korea között évek óta ez volt a legsúlyosabb fegyveres konfliktus. A két Korea közötti vitatott ten­geri határtól három kilométerre, Dél-Korea nyugati partvidékén fekvő, körülbelül 1600 lelkes Jonpjong-szigetén szemtanúk elmondták, az ágyúzás alatt a la­kosokat óvóhelyekre menekítet­ték. Körülbelül 250 lakos halász­hajókon elmenekült a legköze­lebbi város, 80 kilométerre lévő Incshon kikötőjébe. A tüzérségi támadás 14 óra 34 perckor kez­dődött, és egy órán át tartott, majd hirtelen megszakadt. Válságülés egy bunkerban A YTN helyi tévéállomás szem­tanúkat idézett, akik szerint 60-70 ház kigyulladt, a tévéfelvé­teleken látható volt a sűrű füst, amely a sziget felől érkezett. A tü­zeket órákig nem tudták megfé­kezni. A tévé szerint az észak-ko­reai lövedékek közül sok a szige­ten lévő laktanyába csapódott be. Egy szemtanú azt mondta, hogy házak égnek, és a hegyek növény­zete is lángra kapott. A történtek miatt a dél-koreai vezetés válságtanácskozásra gyűlt össze egy föld alafti bunkerban, a szöuli elnöki palotában. Ri Mjong Bak dél-koreai elnök közölte: or­szága megpróbálja elkerülni, hogy az incidensből nagyobb fegyveres konfliktus legyen. Egy elnöki hivatali tisztségviselő vi­szont hozzátette: ha Észak folytat­ja az agressziót, akkor Szöul erő­teljesebb választ ad, mint amely az első tüzérségi lövésekre adott volt. A dél-koreai védelmi tárca közleménye szerint Észak szán­dékosan megsértette a két Korea között 1953-ban kötött fegyver­szüneti megállapodást. Észak-Korea szerint Dél-Korea kezdte a tegnapi tüzérségi párbajt, és megfenyegette déli szomszédját, hogy ismét lőni fogja területét, ha az akár csak egy hajszálnyival is megsérti a két országot elválasztó fegyverszüneti vonalat. A KCNA hi­vatalos hírügynökség szűkszavú közleményéből nem derült ki, hogy az állítólagos dél-koreai támadás okozott-e bármilyen kárt Észak­nak. Szintén a KCNA idézte a legfel­sőbb északi katonai vezetést, amely „kíméletlen megtorló katonai csapással” fenyegette meg Dél-Ko- reátegyhatársértésesetére. Szöul erre reagálva közölte: hétfő óta nagyszabású hadgyakor­latot folytat mintegy 70 ezer ka­tona részvételével nyugati partjai mentén, ennek keretében ugyan kilőtt több tucatnyi lövedéket, de ezekkel nem észak-koreai terüle­tet vett célba. Észak az USA-t provokálja Éppen a térségben tartózkodik egy amerikai különmegbízott, mert fény derült egy új észak-ko­reai urándúsító létére. Stephen Bosworth még az incidens előtt Tokióban kijelentette: az észak­koreai atomprogramról folyta­tandó hatoldalú tárgyalások nem újíthatok fel mindaddig, amíg Phenjan új, ultramodern létesít­ményében urándúsítást végez. Lee Dong-Bok, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Ta­nulmányok Központjának (CSIS) vezető munkatársa sze­rint nyilvánvaló: Észak-Korea nagyon határozott kísérletet tett most az USA és Dél-Korea meg- döbbentésére, hogy engedmé­nyeket tegyenek neki az atom­programja felszámolásáról szóló hathatalmi tárgyalásokon. Több ország aggodalmának adott hangot az incidens miatt. A kínai külügyi szóvivő felszólította „az érintett feleket”, hogy tegye­nek meg mindent a béke és biz­tonság érdekében. Hozzátette: szükségszerű a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését célzó hat­oldalú tárgyalások folytatása. Amerika még kivár Moszkva megengedhetetlen­nek tartja az erőszak alkalmazását a Koreai-félszigeten, és mérsék­letre szólította fel a feleket. Hang­súlyozta, hogy az Észak és Dél kö­zötti minden vitát politikai-dip­lomáciai eszközökkel kell megol­dani. Washington határozottan elítélte az észak-koreai tüzérségi támadást, és felszólította Phen- jant, hogy hagyjon fel a háborús provokációval. Az amerikai vezetés azt hang­súlyozta első közleményében, hogy Washington elkötelezett Dél-Korea védelmében, valamint a térségbeli béke és katonai egyensúly fenntartásában. Egy meg nem nevezett amerikai tiszt­ségviselő pedig azt közölte, hogy a Koreai-félsziget térségében ál­lomásozó amerikai erőknek egye­lőre nem kell belefolyniuk az inci­densbe, de folyamatosan figyelik a helyzetet. Japán mindenre felkészült Kan Naoto japán miniszterel­nök utasította kormánya minisz­tereit, hogy készüljenek fel „min­den eshetőségre”. Elítélte az észak-koreai támadást William Hague brit, Michele Alliot-Marie francia és Guido Westerwelle né­met külügyminiszter, valamint a NATO brüsszeli szóvivője is. Rendkívüli tanácskozásra ké­szül az ENSZ Biztonsági Tanácsa is a Dél-Korea elleni támadás mi­att - közölte tegnap délután egy francia diplomata. „Az ülést már szervezik, várhatóan még kedden vagy szerdán megtartják” - tette hozzá. (MTI, ú) A két Korea csapásmérő képességei Phenjan/Szöul. Az észak-koreai hadseregben jelenleg 1,19 millió katona teljesít aktív szolgálatot, és 7,7 milliós tartalékos haderő áll rendelkezésre. A 23,4 milliós népességű Észak-Koreában a világon az egyik legmagasabb az egy főre jutó katonák száma. Ezzel szem­ben Dél-Korea aktív hadserege 655 ezer főt számlál, és 3 millió tar­talékos katonájuk van. Ezt erősíti továbbá az ország déli részében állomásozó 28 ezer amerikai katona. A Dél-Koreában szolgáló amerikai második gyalogos hadosztály rendelkezik 140 darab M1A1 Abram harckocsival, 170 M2 Bradley harcjárművel, rakéta­indítókkal, harcászati rakétákkal és Patriot rakétavédelmi rend­szerekkel. Az amerikai légierő F-16-os vadászgépeket, földi cél­pontokat támadó repülőgépeket és két U-2-es kémrepülőgépet is bevethet szükség esetén. (MTI) Meghívó az EP-től Aung Szán Szú Kji burmai szabadságharcosnak Tíz év után először a kisebbik fiával A 65 éves Szú Kji asszony tegnap, tíz év elteltével először találkozha­tott kisebbik fiával. A Londonban élő, 33 éves Kim Aris napokig várt Bangkokban arra, hogy beutazó ví­zumot kapjon Mianmarba. Végül tegnap repülhetett Rangunba, ahol a repülőtéren találkozhatott édes­anyjával. A politikus asszony a csa­ládi életét áldozta fel azért, hogy harcot folytasson a mianmari de­mokrácia megteremtéséért. 1972-ben ment férjhez Michel Aris brit egyetemi tanárhoz. Házassá­gukból két fiú - Alexander és Kim - született. Aung Szán Szú Kji 1988-ban tért haza Burmába, ere­detileg azért, hogy halálos beteg édesanyjátápolja. Azótanem hagy­ta el Mianmart, az utóbbi 21 évből 15-ötrabságban töltött. 1991-bena Nobel-békedíjat is a fiai vették át helyette Oslóban. Élutasította tegnap a mianmari legfelsőbb bíróság az Aung Szán Szú Kji vezette Nemzeti Liga a De­mokráciáért (NLD) párt arra vo­natkozó kérvényét, hogy a pártot ismét vegyék hivatalosan jegyzék­be. Az NLD-t májusban oszlatta fel a katonai junta, miután az március végén bojkottot hirdetett a novem­ber eleji választásokra. (MTI,ú) ÖSSZEFOGLALÓ Rangun/Strasbourg. Az Eu­rópai Parlament meghívta a mi­anmari ellenzék vezéralakját, a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kjit egy két évtizede esedékes díjátadásra. Az EP 1990-ben ítél­te oda neki a Szaharov-díjat, de eddig nem kerülhetett sor az át­adására. Jerzy Buzek EP-elnök ebből az alkalomból is örömét fe­jezte ki, hogy Aung Szán Szú Kji kiszabadult a házi őrizetből. Az első boldog percek Kim Arisszel (TASR/AP-felvétel) POLITIKAI BOTRÁNY Elszakadt a cérna Sarkozynél Párizs. Pedofil barátaim, hol­nap találkozunk! - így köszönt el Nicolas Sarkozy a francia tudósí­tóktól a lisszaboni NATO-csúcs egyik nem nyilvános háttérbe­szélgetésén. A francia elnök az internetre tegnap felkerült felvé­tel szerint ilyen sajátos módon tudatta: elege van abból, hogy az egyre szövevényesebb Karacsi- ügyben - szerinte - bizonyítékok nélkül vádaskodik a sajtó. Az ügyből máris nem kis botrány kerekedett. Az afganisztáni szerepválla­lásról tartott péntek esti tájékoz­tatón az egyik újságíró az állító­lag Sarkozyt is érintő, 1994-es fegyvereladási botrányról - vagyis a francia sajtóban Kara- csi-ügynek elnevezett vesztege­tésekről - kérdezte az elnököt. „Őrült világban élünk. Ugye nincs egy ember önök között, aki elhinné, hogy én szervezem a Pakisztánnak eladott tenger­alattjárók jutalékainak átutalá­sát (egy luxemburgi offshore cégbe)? Ez azért mégis hihetet­len (hír)” - válaszolt az államfő, majd az újságíró felé fordulva így folytatta: „És maga, semmi ba­jom magával. De úgy tűnik, maga pedofil. Ki mondta? Hát ez a bel­ső meggyőződésem.” Abeszélge- tés során Sarkozy többször is használta a pedofil kifejezést, majd ezzel is köszönt el a francia tudósítóktól. Mellesleg: Sarkozy egyik legfőbb jobboldali riválisa, Dominique de Villepin volt mi­niszterelnök és Charles Miliőn volt védelmi miniszter is meg­erősítette a médiában, hogy a Franciaország és Pakisztán kö­zötti szerződés közvetítőinek le­gálisan juttatott jutalékokból történtek illegális visszautalások francia politikusoknak. A jutalé­kok kifizetését Jacques Chirac - 1995-ös elnökké választása után - leállíttatta. A luxemburgi rend­őrség júniusban jelezte, gyanúja szerint Edouard Balladur egyko­ri francia kormányfő 1995-ös el­nökválasztási kampányának il­legális finanszírozásához akkori pénzügyminisztere és kampány- főnöke, Nicolas Sarkozy közvet­len jóváhagyása és ellenőrzése mellett működtettek egy offsho­re céget Luxemburgban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents