Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-24 / 270. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 24. www.ujszo.com IMF: 3,75%-os növekedést jósolnak Szlovákiának Reális a gazdaság pályaíve ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megvalósítható célkitűzésnek számít a szlovák kormány azon elképzelése, hogy az államháztartási hiányt jövőre a bruttó hazai termék 5%-a alá csökkenti, ehhez azonban a kor­mánynak alaposan bele kell húz­nia, mivel az állami kiadások nö­vekedése még okozhat problémá­kat - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap közzétett jelentésé­ben. Az idei, 8% körüli hiány csök­kentésének az érdekében a kor­mány a bruttó hazai termék 2,5%-ának megfelelő megszorító intézkedéseket fogadott el. „Ez az első lépés a kiegyensúlyozott ál­lamháztartás felé, amihez azon­ban jövőre folytatni kell az állam- háztartási reformokat” - vallják a valutaalap elemzői, akik egy a ma­gyarországihoz hasonló költségve­tési tanács felállítását javasolják az országnak. Ugyanakkor a pénz­ügyminisztérium is megjegyzi, hogy az IMF szakemberei még tő­lük is optimistábbak a szlovák gazdaság alakulását illetően. „Míg a pénzügyminisztérium az idei 4%-os gazdasági növekedést követően jövőre 3,3%-os bővülést jósol, az IMF jövőre 3,75%-os nö­vekményt vár” - nyilatkozta Mar­tin Jaroš, a pénzügyminiszter szó­vivője. Az áfakulcs emelése miatt a valutaalap szerint jövőre csak enyhén nőnek az árak, az infláció emiatt 0,75-1 százalékponttal emelkedhet. Az éves infláció az IMF szerint ígyjövőre 3%-os lehet, míg a pénzügyminisztérium 3,5%-os pénzromlást jósol. Ahhoz, hogy az államháztartási hiányt 2013-ra a bruttó hazai termék 3%-a alá csökkentsük, az IMF sze­rint 2012-ben és 2013-ban legfel­jebb 2 százalékkal nőhetnek a köz­kiadások. (mi, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megszűnő magyar nyugdíjpénztárak Budapest. Matolcsy György magyar nemzetgazdasági mi­niszter tegnap bejelentette, megszűnik a kötelező magán­nyugdíjpénztári rendszer. A mi­niszter azt mondta: „A kötelező magán-nyugdíjpénztári rend­szer megszűnik, a három pillér­ből kettő, az állami és az önkén­tes marad“. A felhalmozott ma­gánnyugdíjpénztári vagyon ki­sebbik részét a Nyugdíjbiztosítá­si Alap hiányának kiegyenlítésé­re fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az ál­lamadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárd forinttal csökkenti a költségve­tés kamatterheit. Duronelly Pé­ter, a Budapest Alapkezelő be­fektetési igazgatója azt mondta: a kötelező magánnyugdíjpénz­tárak megszűnése nem javítja a befektetői hangulatot. (MTI) Pálinkát égetünk Magyarországon Pozsony. A bevásárlóturiz­must felváltotta a pálinkaégetés - állapítja meg a Hospodárske noviny napilap, amelyik arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a 100 lite­res határig ingyenes pálinkafő­zést lehetővé tevő magyar jog­szabály egyre erőteljesebben vonzza a dél-szlovákiai pálinka­főzőket. Szlovákiában ugyanis egy liter tiszta szesz előállítása után 5,4 euró jövedéki adót kell fizetni. A dél-szlovákiai pálinka- főzdék máris érzik az ügyfelek elmaradását. „Magyarországon egészen egyszerű a folyamat. Annak, aki hozza a pálinka alap­jául szolgáló gyümölcsöt, mind­össze azt kell igazolnia, hogy magyar polgár. Ezt az intézke­dést viszont könnyedén ki lehet játszani“ - nyilatkozta Fedor Prihradský, a gömörhorkai szeszfőzde tulajdonosa, hozzá­téve: 2009-hez képest idén a fe­lére esettvisszaaforgalma. (HN) Régiónkban dupláz a Tesco London. A Tesco tervei sze­rint megduplázná a következő öt évben a kelet-közép-európai ré­gióban kereskedelmi területét. A brit csoport 850 üzletet üzemel­tet Szlovákiában, Csehország­ban, Magyarországon, Lengyel- országban és Törökországban, ahol 7,6 milliárdos eurós árbevé­telt ért el a februárral véget ért évben - ez a teljes árbevétel 12%-át adja. A Tesco 1996-ban jelent meg Szlovákiában. Nálunk jelenleg 88 üzlete, 16 töltőállo­mása és több mint 8300 munka- vállalója van. ATescóhoz hason­lóan a többi globális lánc is a gyorsan növekvő felzárkózó pia­cokra törekszik. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8479 Lengyel zloty 3,9543 Cseh korona 24,680 Magyar forint 275,30 Horvát kuna 7,3970 Román lei 4,3113 Japán ien 112,50 Svájci frank 1,3338 Kanadai dollár 1,3799 USA-dollár 1,3496 VÉTEL ■- ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,38-1,30 25,43-23,95 288,31-263,47 OTP Bank 1,39-1,31 25,42-23,99 284,48-268,39 Postabank 1,39-1,30 25,54-23,82­Szí. Takarékpénztár 1,39-1,30 25,36-23,96 288,70-263,84 Tatra banka 1,38-1,31 25,35-24,06 286,81-265,01 Dexia banka 1,39-1,32 25,32-24,04 282,46-268,14 Általános Hitelbank 1,38-1,31 25,39-23,99 288,31-263,47 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A kedvezőtlen időjárás ellenére a termesztők elegendő nyersanyagot biztosítanak a cukorgyárak számára Derűlátóbb cukorrépa-termesztők A csallóközi gyár bezárása padlóra küldte a régió cukorrépa-termesztő­it. Az idei termés ettől függetlenül ígéretesnek mondható. (TASR-felv.) Pozsony. Az idei cukorrépa- termés alakulásáról ugyan még nincsenek végleges adatok, ám a részeredmé­nyek alapján elmondható, hogy a jelentősebb termő­terület-kiesések, és a ked­vezőtlen időjárási viszo­nyok ellenére is jó termés­re lehet számítani. Az ága­zat problémáiról Éva Tom- kuljaková, a Szlovákiai Cu­korrépa-termesztők Szö­vetségének igazgatója számolt be lapunknak. SUSLABÉLA A sok csapadék egyértelműen rontott a cukortartalmon, de a termesztők így is elegendő nyers­anyagot képesek biztosítani az or­szág cukorgyártása számára, vagyis elérik a megszabott nemze­ti kvótát. Az idei cukorrépakam­pány szeptember 14-én indult be. „Az elmúlt idény folyamán 904 795 tonna cukorrépát dolgoztak fel gyáraink, s ebből a mennyiség­ből 135 219 tonna cukrot állítot­tak elő, ami 28 046 tonnával meghaladta az országos kvótát. Becslések szerint az idei szezon­ban az előállított fehér cukor mennyisége elérheti a 112 300 tonnát” - vallja Tomkuljaková. Az őstermelők számára egyálta­lán nem mellékes, milyen áron tudják értékesíteni a terményei­ket. A cukorrépa-termesztők há­rom forrásból kapják terményü­kért a pénzt. A 2007-ben elfoga­dott 1234-es rendelet 49. pontja értelmében egy tonna cukorrépa minimálára - 16%-os cukortarta­lom mellett - 26,29 euró. Ez az ár természetesen lehet magasabb is, attól függően, hogy milyen a répa cukorfoka, illetve a felek milyen további feltételekben állapodnak meg egymás közt. Az ágazatban azonban létezik a cukorért szolgál­tatott különfizetés is, amely ki­egyenlíti az árak ágazati szerkezet- átalakításból eredő csökkenését. Ezt a tételt Szlovákia 2005-ben ha­tározta meg. Az előző föld­művelésügyi miniszter 2010-ben a maximális 592 euró értékben kifi­zethető összeget egy hektár átla­gában 266 euróra csökkentette. „Az agrártárca jelenlegi vezetője ígéretet tett arra, hogy a különfize­tés értékét 2011-től újra a koráb­ban meghatározott játékszabályok alapján kapják majd a termesztők”- nyilatkozta Tomkuljaková. A termesztők számára a harmadik pénzforrás az ideiglenes állami támogatás. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter több alkalommal is jelezte, a cukorré­pa-termesztést prioritásai között tartja számon, s ennek alapján a répatermelők bíznak abban, hogy megkapják a jelzett állami támo­gatást erre az évre, ugyanúgy, mint a magyarországi kollégáik. Az 1989-es politikai és társa­dalmi változásokat követően Szlo­vákiában tíz üzemképes cukorgyá­rat tartottak számon. A privatizá­ció folyamatában az ország uniós csatlakozásáig az említett gyárak száma a felére csökkent. Bezárta kapuit a nyitrai, a diószegi, a nagy- surányi, a tőketerebesi, valamint az oroszkai cukorgyár is. A meg­maradt öt gyár három tulajdonos ­a Vágmenti Cukor Rt., a Szlovák Cukorgyárak Kft. és a dunaszerda- helyi Eastern Sugar Szlovákia Rt. - kezébe került. „Az EU-hoz való csatlakozásunkat követően ezek között a társaságok között osztot­ták szét a szlovákiai cukorkvótát. A 2004-es cukorrépakampány volt az utolsó Nagyszombatban, és a Vágmenti Cukor Részvénytársa­ságnak megszabott teljes kvótát a Trencsén melletti Hőlakra (Trenčianska Teplá) helyezték át, ahol a gyár napi termelési kapaci­tása az átalakítást követően meg­haladja az 5 ezertonnát. Hasonlóképpen fejezte be a gyártási folyamatot a rimaszomba­ti cukorgyár 2006-ban, amikor is a kvótát Szeredbe helyezték át, az ot­tani napi 4 ezer tonnás termelési kapacitással. Ugyancsak 2006-ban érte komoly csapás a Csallóközben és környékén működő cukorrépa­termesztőket, amikor az Eastern Sugar Rt. vezetése úgy határozott, hogy visszaszolgáltatja a több mint 70 ezer tonnányi kvótát, amiért 46 millió eurót vághatott zsebre. Ezzel mintegy száz cukorrépa-termesz­tőnek kellett befejeznie ilyen jellegű tevékenységét. „Szövetsé­günk akkor a földművelésügyi tár­cával közösen megbeszélte, hogy az Eastern a dunaszerdahelyi gyár­nak hagyja meg legalább a 25%-os kvótát azzal, hogy a mennyiséget a még két meglévő társaságba cso­portosítják át. Ezt az átcsoportosí- tási javaslatot azonban az Eastern Sugar vezetői a megjelölt határ­időben elvetették. T ermészetesen a csallóközi gazdák nagy felhá­borodására” - ecseteli a honi cu­korgyárak körül kialakult helyzetet a szövetség igazgatója. Írország megmentése után sem nyugszanak a piacok, már a portugál és a spanyol mentőövről találgatnak Beindulhat a dominóeffektus, dőlhet az eurózóna ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dublin/Lisszabon. Előre ho­zott választást tartanak Írország­ban a nemzetközi hitelcsomag miatt - ezt Brian Cowen minisz­terelnök közölte, aki ma ismerteti azt a megszorító csomagot, ame­lyet a 80-90 milliárd euró körüli hitel feltételéül szabott az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A kormányfő csak a jövő évi költségvetés elfogadása után írná ki a választást. Csalódhattak azok, akik arra számítottak, hogy Írország meg­mentése után megnyugszanak a piacok. A tegnapi kereskedés be­bizonyította, hogy az eurózóna válsága még csak most fog a csú­csára élni, ugyanis Írország után a befektetők figyelme Portugália fe­lé fordult. Elemzők úgy látják: Portugália is hitelcsomagra szo­rulhat, ahol a költségvetési hiány a legmagasabb a dél-európai tér­ségben. A portugál 10 éves kötvé­nyek kockázati hozamfelára teg­nap emelkedett, ráadásul a szin­tén sebezhetőnek tartott Spa­nyolország kockázati felára ugyancsak nőtt. Ha Portugáliát is meg kell menteni, az növelné a Spanyolországra nehezedő nyo­mást, ahol szintén magas a költ­ségvetési deficit. „Elkerülhetet­len, hogy Portugália segítséget kérjen” - mondta Stuart Thom­son, az Ignis Asset Management elemzője. A Royal Bank of Canada szerint az ország legkésőbb 2011 első negyedévéig mentőövre szo­rul. A HBSC brit bank úgy látja, Portugáliának 51,5 milliárd euró­ra lehet szüksége ha az EU-nak kell megmentenie, Spanyolor­szágnak több mint 350 milliárd eurós hitelmegállapodást kellene kötnie. Spanyolország nemzeti összterméke majdnem kétszer akkora, mint Portugália, Írország és Görögországé együttvéve - hangsúlyozta a Bloomberg gazda­sági hírügynökség. Míg Görög-, Írország és Portugália összesített adóssága 531 milliárd euróval az eurózóna teljes államadósságá­nak csak a 7,5%-át tette ki 2009 végén, addig a spanyol érték ön­magában 561 milliárdra rúgott. Spanyolország megmentése el­vinné szinte az összes rendelke­zésre álló, 750 milliárd eurós for­rást. Ez olyan helyzetet teremtene, amikor a maga az euró kérdőjele- ződne meg - mondta a Antonio Garcia Pascual, a Barcklays Capital vezető elemzője, aki a dominóha­tást tovább folytatva kijelentette, Spanyolország után már Olaszor­szág és Franciaország sorsa is ve­szélybe kerülne, sőt elképzelhető lenne az egész EUbedőlése. S ha ez nem lenne elég, nem túl szeren­csés pillanatban jelentette be a gö­rög pénzügyminisztérium, hogy ők sem állnak jól az idei hiánycél teljesítésével, az előirányzathoz képest lassabban halad a deficit le­faragása. (VG, MTI, só) Szlovákia az adófizetés egyszerűségét vizsgáló listán a tavalyi 119. helyről idén a 122. helyre esett vissza Nem büszkélkedhetünk az adórendszerünkkel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az adófizetés rend­szere a gazdasági válság ellenére a világ országainak jelentős ré­szében egyszerűsödött, Szlovákia azonban épp ellenkező irányban mozdult el - derül ki a Pricewa- terhouseCoopers tanácsadó tár­saság és a Világbank Paying Taxes 2011 elemzéséből, amely a világ 183 országának az adórendszerét vette górcső alá. 2006-tól a vizs­gált országokban átlagosan 5%-kal estek vissza az adóterhek, az adófizetéssel kapcsolatos te­endők elintézéséhez szükséges idő pedig átlagosan egy héttel zsugorodott. Szlovákia ugyanek­kor az adófizetés egyszerűsége szempontjából összeállított listán a tavalyi 119. helyről idén a 122. helyre esett vissza. Ausztria pél­dául a 104., Magyarországa 109., Lengyelország pedig a 121. A szomszédos országok közül egye­dül Ukrajnát (181. hely), és a 128. helyen tanyázó Csehországot si­került megelőznünk. Az elemzés szerint az adófize­téssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez nálunk átlagosan 257 órára van szükség, ami Szlo­vákiát a 103. helyre sorolja. A tel­jes adóteher nálunk 48,7%-os, vagyis az állam a megtermelt ja­vak csaknem felére teszi rá a ke­zét, miközben az elemzők 31 kü­lönféle adófajtát számoltak össze. Az Európai Unióban az átlagos adóterhek 44,2% körül mozog­nak, miközben a világ 183 orszá­gának az átlaga 47,8%. Az adófi­zetési kötelezettségek teljesítésé­hez szükséges idő az EU-ban átla­gosan 222 óra, míg a nagyvilág­ban ez 282 óra. Ugyanígy az adó­zási kötelezettségek számát te­kintve is jobbak az EU adatai, hi­szen míg a világátlag 29,9 befize­tés, az EU-ban ez 17,5. A legegyszerűbb adórendszerrel az elemzés szerint a Maldív-szigetek, Katar, Hongkong, Szingapúr és az Egyesült Arab Emirátusok büsz­kélkedhetnek, míg az adófizetők rémének Fehéroroszország, a Kö­zép-afrikai Köztársaság, Ukrajna, Kongó, Csád, Venezuela és Bolívia számítanak, (mi, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents