Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-19 / 266. szám, péntek

2010. november 19., péntek 7. évfolyam, 43. szám Uniós oltalom alatt a szegedi paprikaőrlemény Nagyobb bizalmat élvez TALLÓZÓ A biokertésznek folyamatosan kell alkalmazkodnia kertje mindenkori állapotához Ásás helyett talajlazítás? Ez a felvétel egy, több mint 20 éve biokertészkedést folytató termelő kertjében készült. A kertész csak biokomposztot és fűkaszálékot használ. Fotó: Köteles Szabolcs Az Európai Bizottság e hónap elején bejegyezte a „Szegedi fűszer- paprika-őrlemény/Szegedi papri­ka” elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jel­zések nyilvántartásába. A bizott­ság jelenleg 945 bejegyzett elneve­zést tart nyilván, amelyek között mindössze kilenc fűszer, ezen belül (a szegedivel együtt) négy fűszer- paprika szerepel. A nyilvántartásba való bekerü­lés, azon túl, hogy védelmet bizto­sít az elnevezés használatával va­ló visszaélések ellen, az azonos közösségi szimbólum révén bea- zonosíthatóvá és a köztudatban is egyenértékűvé teheti a hazai ter­mékeket más tagállamok olyan hí­res termékeivel, mint a szardíniái sáfrány (Zafferano di Sardegna), a cseh kömény (Český kmín), A november derekán már igye­kezni kell a faültetéssel, és lassan fejezzük be az ásást is. Ha az időjárás engedi, még vethetünk a kertben áttelelő borsót és dug- gathatunk hagymát. A földben hagyott csicsókát csak annyira kell takarni, hogy az a folyamatos fölszedését ne zavarja. A föld alatt tárolt gumók és gyökértermések (burgonya, répa, zeller) földjét a hideg be­állta előtt vastagítsuk meg. A szaporításra szánt díszcserjékről szedjük meg a fás dugványnak szánt vesszőket, és hűvös helyen, nedves homokban vagy fűrész­porban tároljuk azokat felhasz­nálásig! Az őszibarack veszélyes ágel- halásos betegségei ellen réztar­talmú szerekkel védekezzünk. Más gyümölcsfákon is a lombhul­lás után érdemes elvégezni a szü­ret utáni zárópermetezéseket vagy az espelette-i paprika (Pi­ment d’Espelette). A szimbólum jelenléte ugyanis valamennyi eu­rópai fogyasztó számára egyér­telművé teszi, hogy a termék sajá­tosjellege annak földrajzi szárma­zásából fakad, ezáltal az nagyobb bizalmat élvez. A bejegyzés napjá­tól kezdődően a Szegedi paprika csomagolásán, címkéjén már fel­tüntethető az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” megjelölés, il­letve az uniós szimbólum. A bejegyzés eredményeként az uniós nyilvántartás immár hét magyar földrajzi árujelzőt tartal­maz. A fűszerpaprika-őrlemény mellett a Szegedi (téli)szalámi, a Budapesti téliszalámi, a Csabai kolbász/Csabai vastagkolbász és Gyulai kolbász/Gyulai pároskol­bász, valamint a Hajdúsági torma és a Makói (vörös)hagyma szere­pel a nyilvántartásban. (FVM) szintén réz tartalmú szerekkel. Szüreteljük le a birsalmát, naspo­lyát. A birs- és a mogyoróbokrok sarjait a ritkí-tással párhuzamo­san telepítésre is felhasználhat­juk. Érdemes a tél beállta előtt a fák törzsét letisztogatni erős drót­kefével, de erre a célra a szakbol­tokban árusítanak speciális faka- parókat is. Ezzel az eljárással elpusztíthatjuk például a kéreg­moly lárváit, és más kártevők áttelelő képleteit, enyhítve a kártételi nyomást a jövő évben. A régebbi gyepet szellőztessük meg akár cipőre szerelhető szö­ges lépegetővei, akár géppel, akár ásóvillával. Szupermarketekben is gyakran láthatunk tejfölös pohárban haj­tatott metélőhagymát vagy snid- linget. Ha van a kertünkben, ak­kor egyszerűen ültessük cserépbe és tegyük az ablakba, így lesz friss zöldségünk a leghidegebb téli na­pokban is. (Sz-d, kertpont.hu) Baktériumok, sugárgom­bák, gombák, algák és zuz­mók együttesen képezik a talajflórát. Egyetlen gramm földben több milli­árdnyi él belőlük. Felaprít­ják az elhalt szerves anya­got, és humuszt képeznek. Kertészmérnök szakértőnk e héten az egészséges ta­lajélet fontosságát boncol­gatja a biokertészkedéssel összefüggésben. BELUCZ JÁNOS A humuszt előállító élőlények jelentős szerepet töltenek be a biokertészek életében. Nélkülük a biotermesztés elképzelhetetlen. Aki erre a termesztési vagy ker- tészkedési módszerre áll át, an­nak folyamatosan kell alkalmaz­kodnia kertje mindenkori állapo­tához, és ennek megfelelően kell azt művelnie. A talajlakó élőlények A biokertész legfőbb segítői a ta­lajlakó élőlények, melyek feldol­gozzák a talajra, talajba kerülő szerves vagy szervetlen anyagokat, és szaporítják, alakítják a talajélet alapelemét, a humuszt. A talajban lezajló folyamatot a legkönnyeb­ben az erdőn érthetjük meg. Azt senki nem műveli, trágyázza, öntö­zi, mégis óriási élő tömeget nevel. Itt megvalósul a teljes körforgás: a kikelő magból, a napfény hatására, a csapadékból, a keletkezett horda­lékból táplálkozva, a parányi növé­nyek óriási fákká nőnek, mert a természet nem pazarol. Mi se te­gyük ezt, és amit a kert kitermelt, azt forgassuk vissza a kert talajába. A szerves és az alternatív trágyák A biotermesztésben a fő táp­anyagellátást szerves trágyákkal, vagyis istállótrágyával és kom- poszttal oldjuk meg, melyeket al­ternatív trágyákkal vegyítünk. Az alternatív trágyák egyik csoportja állati (vágóhídi) hulladékból ké­szül. Ide soroljuk a szaruforgácsot, a vér- és csontlisztet, de ide tarto­zik a guanó is, ami tengeri mada­rak szárított ürüléke. Az állati ere­detű szerves trágyázórészek a BSE (a szarvasmarhák szivacsos agy­sorvadása) megjelenése óta rossz hírbe keveredtek. A tudósok és a szakértők azonban egyhangúlag megegyeznek abban, hogy a trá­gyázásra használt állati eredetű anyagok nem jelentenek veszélyt az emberek egészségére. Főképpen akkor nem, ha a jó nevű előállítók nyersanyagai ellenőrzött vágások­ból származnak. Az alternatív trágyák másik csoportját képezik a növényi trá­gyák, amelyek voltaképpen a nö­vénytermesztésben keletkező melléktermékek. Ilyen például a ricinus- és szójadara, az őrölt sző­lő magja, a sorgyári maláta vagy az árpacsíra stb. A kizárólag nö­vényi nyersanyagokon alapuló növényi trágyákkal hosszabb ide­ig tartó hatást még nem lehet el­érni, és a tápanyagtartalmuk is jóval csekélyebb. Kitartás és elszántság Az ideihez hasonló szeszélyes évek megnehezítik a biokertészek életét, ám ha elég kitartóak és el­szántak vagyunk, akkor megpró­bálkozhatunk a bio előállításával is. De jó, ha a kezdet kezdetén tudato­sítjuk: ha minden szabályt betar­tunk, akkor is néhány (minimum három) évig még nem lesz bio a vegyszermentesen előállított ter­mény. S akkor még olyan bonyodal­makkal is számolnunk kell, hogy a biokertészek például nem vetnek közönséges csávázású vetőmagot, hanem speciálisat. A permetszerek közül csak kén és réz alapanyagúa- kat használhatnak, s azt is csak na­gyon visszafogott mértékben. A nö­vények sorközeit szinte egész év­ben fűkaszálékkal, zöldhulladék­kal, szalmával vagy más organikus hulladékkal takarják. Sok bioker­tész ellenzi például a talaj felásását is, s csak a talajlazítást szorgalmaz­zák. Azt tartják ugyanis, hogy a fel­talaj élő organizmus, amelynek a felső részében a mikroorganizmu­sok egészen más fajokból és más arányokban állnak össze, mint az alsóbb rétegekben. Ha megfordí­tunk egy rögöt ásás közben, akkor ezt a bizonyos organizmust is a feje tetejére állítjuk. Az élőlényeknek újra kell rendeződniük, miközben közülük sokan elpusztulnak. Ám vannak talajok, amelyeket - legalábbis az átállást követő első években - nem lehet másképpen megművelni, csak ásással, kapálás­sal. Az ilyen talajt néhány éven át zöldtrágyázással, komposzttal és takarással lehet feljavítani. Csak azután lehet fokozatosan kihagyni az őszi ásást, amelyet négyfogatú vonókapával végzett talajművelés­sel, talajlazítással helyettesítünk. Teendők a kertben november derekán Lombhullás után rézzel permetezzünk ISMERTETŐ «■BH ' il**3-*" raossmesssssssss» o <7 €‘ p Í -S ÍJ i > Kezdje egészségesen a hetet! Járvány lett a pitvarlebegés Hj Kemény talapon tilos mezítláb járni! I Ételkombináció: egészséges vagy ártalmas? Több a rotavírus-fertőzés, de járvány nincs Ősszel a haj is megbetegszik Gátizomgyakorlatok vizeletcsepegés ellen Keresse az Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8522 Lengyel zloty 3,9375 Cseh korona 24,648 Magyar forint 275,09 Horvát kuna 7,3945 Román lei 4,2980 Japán ien 113,72 Sváici frank 1,3475 Kanadai dollár 1,3895 USA-dollár 1,3647 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Voiksbank 1,34-1,26 26,60-25,05 287,12-262,39 OTP Bank 1,35-1,27 26,42-24,91 282,29-266,05 Postabank 1,35-1,26 26,59-24,79­Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,39-24,92 285,78-261,16 Tatra banka 1,34-1,27 26,36-25,02 284,41-262,79 Dexia banka 1,34-1,28 26,38-25,04 280,51-266,29 Általános Hitelbank 1,34-1,27 26,40-24,94 287,12-262,39 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A birs tárolása Fajtától . is függ A birs gyümölcse mínusz 2°C fo­kon megfagy, ezért a fagyokig szedjük le az összes termést a fáról. A kedvező időpontban leszedett birs egészen decemberig tárolható anélkül, hogy fonnyadna, foltosod- na, vagy a gyümölcshús romlani kezdene. Ha tárolás alatt tartjuk a 90%-ós relatív páratartalmat, és a 1,5-2°C hőmérsékletet, a birs soká­ig friss marad. A tárolhatóságot a fajta is befolyásolja, például a Be- reczky hosszabb, az Angersi rövi- debb ideit tartható el. Kedvezőtlen raktározási körülmények között vagy a szükségesnél hosszabb táro­lás alatt megjelenhet a taplósodás, mint betegség, de a gyümölcs húsa is megbámulhat) és élvezhetetlen­né válhat. (KéSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents