Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-19 / 266. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 19. www.ujszo.com 14 IZVILÁG Az evolúció malmai lassan őrölnek, a paleo étrend követői szerint együk azt, amit barlanglakó őseink: sok sovány húst, diót, friss gyümölcsöket és zöldségeket Egy új étrend-trend: a paleolit konyha A paleolit vagy röviden pa­leo étrend alig egy évtize­de az Egyesült Államokból indult hódító útjára. Ma már vannak, akik számára a paleolit táplálkozás élet­stílus, egy újfajta életszem­lélet. ISMERTETÉS A paleolit táplálkozás hátteré­ben az a tudományos hipotézis áll, hogy táplálkozási szükséglete­ink mintegy ötszáz generációval korábban alakultak ki, és lényegé­ben ma is azonosak kőkori bar­langlaké elődeinkével. Ennek az oka, hogy az evolúció igen lassan halad előre, az emberiség óráján tízezer év alig két másodpercnek felel meg. Mi szól mellette? Az egészséges táplálkozás evo­lúciós megközelítésének csírái ku­tatói körökben már a hatvanas években megjelentek, majd a nyolcvanas évek közepén kaptak nyilvánosságot. 2002-ben jelent meg Loren Cordain professzor Pa­leolit táplálkozás, avagy hogyan fogyjunk és legyünk egészségesek Paleolit éléskamra A paleolit étrend ugyan nem ördöngösség, de némi némi változtatást azért eszközöl­nünk kell a megszokott bevá­sárlólistánkban és éléskam­ránk tartalmában: ♦ tej helyett víz ♦ tejföl helyett mértékkel zab­tejszín ♦ cukor helyett nyírfacukor, sztívia vagy méz ♦ liszt helyett mandula-, dió-, mák-, kókuszreszelék ♦ étolaj helyett kókuszzsír ♦ húsok, halak ♦ rengeteg zöldség és gyü­mölcs a nekünk rendeltetett élelmisze­rek fogyasztásával című könyve, amely az első lépés volt a paleolit táplálkozás népszerűsítésében. Cordain szerint a „paleo embe­rek” szervezetében megfelelő az omega-3 és az omega-6 zsírsav aránya, amely megakadályozza a krónikus szívbetegségek kialaku­lását. A könyv részletezi a magas keményítőtartalmú szénhidrátok­nak a vércukor és inzulin szintjére gyakorolt pusztító hatását is. „Őseink szikárak, fittek voltak, mentesek mindenféle szívbeteg­ségtől és egyéb kóroktól, amelyek a nyugati országok lakosait gyöt­rik” - írta a szerző, majd hozzátet­te: „Nézzünk most magunkra! Mi lett belőlünk! Túl sokat eszünk, ráadásul a nem megfelelő étele­ket, és elhíztunk.” A paleolit ét­rend vonatkozásában az első ma­Mi szól ellene? gyár nyelvű könyv tavaly je­lent meg Szendi Gábor tollából. A könyv címe: Paleo­lit táplálkozás - A nyugati élet­mód és a civilizációs betegségek. Mit ettek halászó, vadászó és gyűjtögető életmódot folytató kőkorszaki barlanglakó fel­menőink? Étrendjük sok sovány húst, diót, friss gyümölcsöket és zöldségeket tartalmazott. Gabo­nát, sót, cukrot, hüvelyes növényt, tejet és tejterméket nem fogyasz­tottak. A paleolit étrend kialakulása megelőzi a mezőgazdaság térhó­dítását, vagyis azt az időszakot, amikor őseink felhagytak a vadá- szó-gyűjtögető életmóddal és lete­lepedtek. A paleolit étrendet kö­vetők szerint kb. tízezer évvel ezelőtt ez a fordulat teremtette meg a puhány, tévéképernyő előtt gubbasztó, valamit mindig maj­szoló, egyre túlsúlyo- sabb embertí­pust. A paleolit táplálkozás lé­nyege: sovány húst, tenger gyümöl­cseit, mindenfajta gyümölcsöt, keményítőt nem tartalmazó zöldségeket és magokat (az amerikai vagy földimogyoró ki­vételével) kell fo­gyasztani. Kerülni kell a hüvelyeseket, a tejet és tejtermé­keket (kivétel a ke­mény sajt), a ga­bonát és gabona­származékokat (a kenyeret és a tész­A paleolit étrend divatjának ter­jedésével párhuzamosan termé­szetesen megszólaltak a szkepti­kusok is. Jeles szakemberek aján­lanak néhány megfontolandó tényt az „új kőkorszakiak” figyel­mébe. Szerintük az első problé­mát az jelentheti, hogy a paleoliti- kum emberének élettartama a fe­le volt a mai átlagos életkornak, ezért nem tudhatjuk, hogy egy nem kőkori táplálkozás következ­tében milyen betegségek jelent­keztek volna körükben. További nehézséget okoz, hogy az élet­módbeli és a környezeti tényezők is egészen mások voltak, hiszen nem volt környezetszennyezés, le­a1 .vegoszennye- zés, és a stressz sem olyan fokon és formá­ban jelen meg az embe­rek életében, mint manap­ság. Az elhízást tekintve el­mondható, hogy a pa- leolitikum embere sokkal többet moz­gott, mint ma élő ké­sei utóda. Az energia­bevitel egyenlő volt az energialeadással, napjainkban azon­ban ez már nem így van - az elhí­zás megjelené­se ennek a kö­vetkezménye. A magas állati eredetű fehér- j e b e v i t e 1 egyébként több betegség előfordulásában is szerepet játsz­hat: cukorbetegség esetén megnő a vese­károsodás veszélye, a genetikailag krónikus ve­seelég­telenségre hajlamos egyéneknél pedig ez a tényező is elősegítheti a betegség kialakulását. A kösz- vényt a történelmi korokból is- meijük: a betegség köztudottan az uralkodó osztály körében for­dult elő, és manapság már kimu­tatható az összefüggés a túlzott mennyiségű állati eredetű fehérje- fogyasztás és a betegség megjele­nése között. A paleodiéta szószólói a gabo­nafogyasztás elleni érvként a lisz­térzékenységet is felhozzák, azon­ban az időtávlatokat tekintve ez az érv is sántít. Őseink már 23 ezer éve ismerték a vadárpátés készítettek belőle kenyeret. Ez azt jelenti, hogy az emberiség sokkal korábban találkozott a gabonafé­lékkel, mint ahogy a gabonafélék termesztése elkezdődött. Napja­inkban a gabonafélék a fő rostfor­rásaink, bevitelük pedig még min­dig nem éri el javasolt mennyisé­get. Ugyancsak az érvek között sze­repel, hogy a csontritkulás a pa- leolitikumban szinte nem fordult elő. Ennek oka azonban nagy­részt az élethosszban és az élet­módban (fizikai aktivitás, szabad levegőn tartózkodás) keresendő, nem pedig a táplálkozásban. A mai kor emberének javítani kell a kalciumbevite­lén, amit a tej-és tej­termékek fogyasztá­sával tudunk elérni, (r-om) taféléket), a burgonyát, a cukrot, minden édességet és a készételeket. Nos, ezek a drákói szabályok - amelye­ket természetesen nem kell vallá­sos áhítattal betartani, csak igye­kezni kell minél jobban megköze­líteni.

Next

/
Thumbnails
Contents