Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-13 / 262. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 13. Szalon - hirdetés 15 A bécsi közönség operakarmesterként istenítette, rendezőként elfogadta, zeneszerzőként viszont Bécsben soha nem kapta meg a műveinek kijáró elismerést... Mahler Ünnep 2010 Mahler Ünnep. A magasztosan, sőt patetikusan hangzó fogalom a Budapesti Fesztiválzenekar nagyszerű kezdeményezését rejti. H1ZSNYAN GÉZA Az 1983-ban alakult, és az elmúlt esztendőben Fischer Iván karmester vezetésével a világ tíz legjobb zenekara közé rangsorolt együttes immár hagyományosan ezzel a rendezvénnyel nyitja meg szeptember elején a koncertévadot. A természetesen Gustav Mahler zeneszerző munkásságához fűződő rendezvénysorozat változatos programot kínál. A Fesztiválzenekar saját koncertjein kívül a Mahler-művek megszólaltatására minden évben neves hazai és külföldi közreműködőket is felkérnek, és szerepel a programban egy Mahler életével és munkásságával kapcsolatos, valamint az éppen megszólaló művek lemezkiadásaiból készült kiállítás is. A Mahler Ünnep talán legnagyszerűbb kezdeményezése mégis az, hogy rendszeresen felkérnek kortárs zeneszerzőket új művek írására, amely(ek)et a rendezvényen mutatnak be. A 2010-es esztendőben a vendég a Hamburgi Rádió (NDR) Zenekara Michael Gielsen karmesterrel, valamint Christiane Oelze énekesnő (szoprán) és a kiváló klarinétművész és zeneszerző Jörg Widmann voltak. A hamburgi zenekar Widman Con Brio c. koncertnyitányát, Mozart A-dúr klarinétversenyét (K.622) - melynek szólistája Jörg Widmann volt - és Mahler 4. szimfóniáját játszotta. A másik koncert a Budapesti Fesztiválzenekaré volt Fischer Iván vezényletével. Az erre az évre felkért, nagyszerű színházi zenék komponistájaként is ismert zeneszerző, Melis László a színház ősforrásának számító Dionüszosz- kultuszt, annak rituális eseményeit igyekezett fölidézni Dionysia c. művében, fölhasználva az ókori görög zenéről, annak elméletéről és gyakorlatáról fönnmaradt töredékes ismereteket is. A Dionysia első hallásra különleges, magával ragadó, izgalmas zeneműnek hatott, melyet a Fesztiválzenekar a rangjához méltó magas színvonalon szólaltatott meg. A második részben a zenét és Mahler műveit szerető közönség különleges csemegét kapott: a zeneszerző ritkán hallható 7. szimfóniáját, Fischer és a Fesztiválzenekar lenyűgöző interpretációjában. De ki is volt valójában a 150 éve született Gustav Mahler? A 19-20. század fordulójának zseniális zeneszerzője és karmestere, a szívszorító dalok és monumentális szimfóniák szerzője, az operajátszás reformátora, egy valódi középeurópai, ezen belül is osztrák-magyar monarchiabeli művész. A dél- morvaországi Kalischt (Kališté) községben született, gyermekkorát Iglauban (Jihlava) töltötte, majd a bécsi konzervatóriumban tanult. Opera-karmesteri működését Lai- bachban (Ljubljana), kezdte, majd Olmützben (Olomouc), Prágában és Lipcsében volt színházi karmester. 1888-ban Beniczky Ferenc intendáns meghívja Budapestre, ahol a Magyar Királyi Operaház igazgatója lesz. Ezt az időszakot tartják az 1884 szeptemberében megnyílt Operaház első „aranykorának”. Mahler végezte az első következetes társulatépítést, hívott ugyan neves külföldi vendégművészeket, de igyekezett a társulatot fiatal magyar tehetségekből kialakítani, fölkarolta a magyar nemzeti balett ügyét. Betanításaiban nem csak a zenei megformálással, az énekesi teljesítményekkel is törődött. Az operajátszás történetében egyike volt az első rendező-karmestereknek. Már Budapesten nagy gondot fordított az énekesek színészi alakításaira, a színpadi mozgásra, a szereplők közötti viszonyok ábrázolására. Ez akkoriban az operákban forradalmian új hozzáállást jelent. Érdekes módon ő volt a nemzeti nyelvű operajátszás egyik élharcosa is, többször neves külföldi vendégeknél is elérte, hogy magyarul énekeljék szerepüket. A repertoár terén mindenekelőtt Richard Wagner műveinek magyarországi szín- revitelére törekedett. Tervezte a Ring bemutatását (ebből végül csak A Rajna kincse és A walkür került színre), színpadra állította a Lohengrint. Ezek az előadások nemcsak Magyarországon, nemzetközi viszonylatban is visszhangot keltettek, jelentős szakmai (s közönség-) sikert arattak. Ugyancsak fontos része volt a Mahler által elképzelt repertoárnak a már akkor klasszikusnak számító szerzők, mindenekelőtt Mozart operáinak magas színvonalú bemutatása. Mindjárt az első évadban a Figaro házasságával aratott fényes sikert. A magyar kritika „Mozart föltáma- dása”-ként üdvözölte az előadást. Utolsó budapesti évadában pedig a Don Giovanni előadása (Don Juan címmel játszották és Brahms is nagy elismeréssel nyilatkozott róla) volt színháztörténeti jelentőségű. Gondot fordított az Erkel-kul- tusz továbbépítésére is. Színvonalas előadásban vitte színre a Bran- kovics Györgyöt és a Bánk bánt. Mahler budapesti időszakának jelentős eseménye volt I. szimfóniájának ősbemutatója, melyet a Filharmóniai Társaság élén maga vezényelt a Vigadóban. Az Opera új intendánsával, gróf Zichy Gézával hamar konfliktusba került, 1891 márciusában lemondott igazgatói posztjáról, és a hamburgi városi színházhoz szerződött vezető karmesternek (zeneigazgatónak). 1897-ben következik be a Mahler és a Bécsi Udvari Opera életében egyaránt meghatározó jelentőségű esemény: kinevezik őt a Bécsi Udvari Opera főigazgatójává. Ha budapesti működése az Operaház első aranykorát jelentette, akkor Bécsre ez a meghatározás fokozott mértékben érvényes. A bécsi Opera az ő tízéves igazgatósága alatt vált Európa legjelentősebb operaházává. Bécsben sikerült szinte maradéktalanul megvalósítani koncepcióját: az operát mint színpadi „összművészetet” fölfogva, törekedni a színpadi megvalósítás komplexitására, a zenei kidolgozás, az énekesi teljesítménynek mellett a drámai szituációk színpadi kibontására, az énekesek színészi alakításaira, a látvány és a mozgás mint a produkció szerves, egyenértékű részeinek kidolgozására. Különös figyelmet fordított a kortárs zenével való kapcsolattartásra, új művek bemutatására. Szinte fanatikusan támogatta az új operák színrevite- lét. Nem vett részt a stílusok, irányzatok vitájában, egyetlen szempontja a mű zenei és drámai értéke volt. Ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy a Hamburgban általa vezényelt 65 operából 29 volt élő szerző műve, Bécsben 62 általa rendezett és vezényelt bemutatóból 24 volt ősbemutató vagy első előadás. Bécsből való távozásának egyik oka állítólag az volt, hogy a cenzúra betiltotta Richard Strauss Saloméjának szín- revitelét. A zeneileg képzett és kényes ízlésű bécsi közönség operakarmesterként istenítette, operaigazgatóként, rendezőként, ha néha nehezen is, de elfogadta, zeneszerzőként viszont Bécsben soha nem kapta meg a műveinek kijáró elismerést. Ebben a grandiózus művek szokatlansága, újszerűsége mellett valószínűleg szerepe volt a bécsi polgárság antiszemitizmusának is: a zsidó Mahlert nem voltak hajlandók Mozarttal, Beethovennel vagy Brahmsszal egyenrangúnak elfogadni. Egy kritikában (Beethoven III. szimfóniájában végzett hangszerelési változtatásaira reagálva) pl. ezt írták: „Mahler úrnak az esz-klarinét jár a fejében! Nem elég, hogy ezzel megspékelte az Eroicát, a felerősített bőgők és harsonák mellett állítólag majd sógorával elhozatja Jerikóból Józsué sófárjait is, az árja trombiták hangja ugyanis neki nem kielégítő.” Bécsből a New York-i Metropolitan Operához szerződött, itt nyugodtan dolgozhatott, de ekkor már betegsége korlátozta. 1911-ben hazatért meghalni a szívének legkedvesebb városába, Bécsbe. Mahler, az operaigazgató és karmester mély alázattal végezte munkáját, melynek érdekében háttérbe szorította magában Mahlert, a zeneszerzőt. Szinte hihetetlen, hogy a színházi évad alatt gyakorlatilag nem komponált. A bécsi évek idején keletkezett 4., 5., 6., 7. és 8. szimfóniát és számos zenekari kíséretes dalát csak a nyári színházi szünetben alkotta. Pedig mára elsősorban Mahlert, a zeneszerzőt ismerik és szeretik. A karmesteri és színházigazgatói ténykedése ugyan fényes fejezete a zene- és színháztörténetnek, de a mai zenekedvelők számára a Mah- ler-koncertek, az ott fölhangzó művek az igazán fontosak, azok nyújtják a maradandó művészi, esztétikai élményt. Mert Mahlert mára a legnagyobb zeneszerzők között tartjuk számon. Igaz, szélesebb körű elfogadása, műveinek valódi reneszánsza csak a múlt század 60-as éveiben következett be. Életében inkább csak néhány művének sikeres bemutatásáról beszélhetünk, a kortárs közönség nem könnyen fogadta be az újszerű, grandiózus műveket, még a zenészek, zeneszerzők körében is ambivalens volt a fogadtatása. Zsenialitását inkább a fiatalok, az új dolgokra fogékony művészek ismerték fel: Zemlinsky és Schönberg, a 20. század zenéjében legjelentősebb reformot hozó új bécsi iskola alapítói már fiatalon rajongtak Mahlerért. Zeneszerzői életművének középpontjában a szimfóniák és a dalok állnak. Művészetére legnagyobb hatással Richard Wagner és Anton Bruckner voltak. Kilenc szimfóniát komponált, a tizediknek már csak az első tételével készült el, de a szimfóniák közé sorolják a Dal a Földről c. művét is. A szimfóniák monumentális, hatalmas apparátust mozgató, nagyszerű zenék. Több szimfóGustav Klimt: Beethoven-friz a Szecesszió Házában. Bécs, 1902, részlet. A lovag a hagyomány szerint Mahlert ábrázolja (Képek.wikipedia) májában találunk vokális részeket - énekes szólistákat és kórusokat. Dalai közül számosat zenekari kísérettel írt. Dalai szövegeit legtöbbször A fiú csodakürtje c. német versgyűjteményből (melynek szövegeihez egész életben visszavisszatért) és Friedrich Rückert költő verseiből választotta. Gustav Mahlernak, a morvaországi zsidó család fiának helye ott van a zenetörténet legnagyobbjainak panteonjában. A Mahler Ünnep nagyszerű kezdeményezés. Hálásnak kell lennünk, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván karmester minden évben világszínvonalon idézi meg a műveit, Mahler (közép-európai!) szellemét, s figyelmeztet a jelenre is, konfrontálja a kortárs szerzők alkotását Mahler géniuszával. Gustav Mahler. Emil Őrlik rézkarca (1902) Családi könyvhónap nyereményjátékkal a Bookline-on Nagy kedvezménnyel vásárolhatjuk meg a Vince Kiadó akciójában szereplő könyveket november 30-ig a Családi könyvhónap keretében a Bookline.sk-n. A30-50%-os árengedménnyel kínált szakácskönyvek, továbbá hobbi, kertészkedés, ismeretterjesztés témakörben összeállított kötetek között a család minden tagja találhat lapoznivalót. A Vince kiadó akciós választékában megtalálható a Nélkülözhetetlen vegetáriánus szakácskönyv és a Nélkülözhetetlen desz- szertek mellett, az Orosz kulinária, valamint a Görög kulinária című kötet, és a Szakácskönyvtárcímű sorozat is (Tészták, Édes és sós sütemények, Kínai konyha, stb.). De az összeállításban szerepel a Nemzetközi szivarkalauz, valamint Vass László és Molnár Magda A klasszikus férficipő című alapos munkája is. A megrendelt könyvek, albumok kifizetése átvételkor, euróbán történik, a zökkenőmentes házhoz szállítást futárszolgálat biztosítja Szlovákia egész területén. Az akciós ajánlatból vásárlók között öt darab gyönyörű ajándékkönyvet sorsolnak ki. A sorsolás 2010. december 6-án, hétfőn lesz a Vince Kiadó székházában. A nyertesek nevét a www.bóokline.sk-n közzéteszik. bookline.sk MP911229
