Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-12 / 261. szám, péntek
KERTESZKEDO 2010. november 12., péntek 7. évfolyam, 42. szám Zöldjét akár már december elejétől szedhetjük Hajtatott petrezselyem A biotermesztésben csak szerves trágyát alkalmazunk, a hagyományos termesztésben műtrágyát is A tápanyagok őszi pótlásáról (Fotó: Képarchívum) ISMERTETŐ A méreten aluli petrezselyemgyökereket az erős fagyok előtt kiültethetjük a kertbe és hajtathatjuk. A petrezselyem levele értékes, sok vitamint és ásványi sót tartalmaz. Különösen sok karotín, valamint Bl-, B2-, B3- és C-vitamin található benne. Az ételeket kellemesen ízesítő illóolajat is tartalmaz. A petrezselyem a klimatikus- és a talajviszonyokhoz jól alkalmazkodik, és a mínusz 10°C alatti hőmérsékletet is elviseli. A gyökerek ültetése előtt a talajt legalább 20-25 cm mélyen forgassuk meg. A gyökerek 20 cm sortávolságra és 2-2,5 cm tőtávolságra kerüljenek egymástól. Az ülTALLÓZÓ Bár a szakemberek tájidegennek bélyegzik, a tuják változatlanul népszerűek térségünkben. A keleti népek az élet jelképének tekintették a búzához hasonló magja, tulipánszerű toboza és örökzöld volta miatt. A tuja magról kelt nemzedékei az idők folyamán jól alkalmazkodtak viszonyainkhoz. Hajtásai csak éghajlatunkon érnek be igazán. Aránylag jól viseli az átültetéssel járó megpróbáltatásokat is. Nyírott és nyíratlan sövénynek egyaránt alkalmas. A leggyakrabban ültetett nyugati vagy közönséges tuja Észak-Amerikából származik. Hazájában 20 méter magas fává fejlődik, nálunk közepes magasságúra, 10-12 méterre nő. Koronája ritkás, ágai sűrűn elágazóak, rajtuk a hajtások lágyan csüngnek. Pikkelylevelei fölül hamvas-, alul sárgászöldek. Télen a lombja barnás színt ölt, de tavaszra visszazöldül. Nálunk az alapfaj már visszaszorulóban van, egyre inkább a fajtáit telepítik. Ezek egyike a szemrevaló külsejű malonyai tuja, oszlopos növekedésű, 12-15 méter magas, koronájának átmérője nem haladja meg az egy métert. Valamennyi oszlopos tuja között ez a legkarcsúbb és talán a legszebb is. Lombja tetés mélységét úgy válasszuk meg, hogy a szívlevelek a talaj felszíne fölött legyenek. Mihamarabb takarjuk, mert 10 °C körüli hőmérsékleten már elkezdődik a lombozat erőteljes növekedése. A fóliatakarás lehet fóliaalagút, fóliaágy vagy talajvázas, de a légtere legalább 16-18 cm magas legyen. A petrezselyem területét tartsuk gyommentesen. A fóliát rendszeresen szellőztessük, mert a lisztharmat, a szeptóriás fertőzés könnyen megjelenhet és akkor elkerülhetetlen a növényvédelem. A leveleket időjárástól függően szedhetjük, akár már december elejétől. A petrezselyemzöldet 5 cm hosszú levélnyéllel szedjük. (KéSZ) sötét, fényes zöld, télire megbar- nul. Jól tűri a telet, a hó alig károsítja. Csapadékos, párás termőhelyen fejlődik a legszebben, sűrűn ültetve mutatós, magas sövény nevelhető belőle. A columna fajta a közönséges tuja egy másik változata, amelynek ági dúsan ágaznak el. Koronája szabályos oszlopformát ölt, magassága 4-5 méter. A szélsőségesen száraz, illetve nedves talajok kivételével mindenhova ültethető, sövényként csak kevés metszést igényel. A smaragd változat a levélszínéről kapta a nevét. Koronája keskeny, tömött kúp alakú, 5-6 méter magasra nő, napjainkban alighanem a legnépszerűbb sö- vénytuja. A közönséges tuja kis növésű, sárga színváltozata (az au- rea) élénksárga, enyhén rózsaszín árnyalatú lombot növeszt. A levél- zet nyáron aranysárgára, ősszel bronzbamára vált. Magányosan ültetve mutat jól gyepben vagy sziklakertben. A globosa lapított gömb alakú fajta. Mivel ágai és hajtásai sűrűn állnak, az egész bokor nagyon tömör. A kifejlett növény 1,5-2 m magas, világoszöld lombozató. Nyírni nem kell. A telet jól tűri, a szárazságot kevésbé, így aszályos időszakban öntözést igényel. Párás környezetben díszlik a legszebben. (Szabad Föld) Megoszlik a hobbikertészek véleménye a trágyázásról. Míg egy részük meg van győződve róla, hogy trágyázás nélkül is pompás növényeket lehet nevelni, mások a bőséges ásványi anyag hozzáadását szorgalmazzák. Kertészmérnök szakértőnk e héten ezekre a kérdésekre is rávüágít. BELUCZ JÁNOS A talaj szervesanyag tartalmának kiváló kifejezője a humusztartalom mértéke. A homokos talajok humusztartalma általában 1% körüli, a középkötött, rendszeresen szerves trágyázásban részesített talajoké 2 százalék körüli. A kerti talajoknál a 3 százalékos humusztartalom volna a kívánt. Ha radikálisan szeretnénk a talaj humusztartalmát javítani, akkor négyzetméterenként 20-40 kg istállótrágyát, vagy legalább ugyanennyi komp- osztot kellene kijuttatnunk. Az érintetlen természetben Sokakban felvetődhet a kérdés: mitől és hogyan teremnek éveken, évtizedeken keresztül az érintetlen természetben vagy azokban a kertekben a fák és a növények, ahol semmilyen tápanyag-utánpótlás nem történik? A válasz egyszerű: maga a természet bizonyos mértékben gondoskodik a tápanyagkörforgásról. Egyrészt a csapadék révén, másrészt az által, hogy a lehullott és elhalt növényi részek a talajban elrothadnak, így a növények ismételten szerves tápanyaghoz jutnak. Ez az állapot egy ideig eltarthat, de hosszú távon kihatással van a termés mennyiségére és minőségére, a növény betegségekkel szembeni ellenálló képességére. Az olyan kertben, ahol rendszeresen szedjük a zöldséget, gyümölcsöt, ott a tápanyagok jelentős részét kivesszük a kerti talajból. Ezeket az anyagokat oda vissza is kell juttatni, ideális esetben szerves trágya és komposzt formájában. A talaj humusztartalmának növelését szolgálja zöldtrágyázás is. A nagyüzemi gyümölcsösökben például a sorok közé repcét vagy csillagfürtöt vetnek ősszel, tavasszal pedig a zöldtömeget betárcsázzák. A vetésforgó és a tápanyagpótlás A trágya segítségével jelentősen emelkedik a talajlazító mikroorganizmusok részaránya a termőföldben. Azonban nem mindegyik növény szereti a közvetlen istállótrágyázást. Ezért azokban a kertekben, ahol zöldségtermesztést is folytatunk, ajánljuk a vetésforgó kialakítását és betartását. A művelt területet felosztjuk négy egyforma részre. Az elsőt most ősszel megtrágyázzuk, majd tavasszal a következő növényeket ültetjük bele: káposzta, kel, karfiol, karalábé, paradicsom, paprika, uborka, padlizsán, póréhagyma, cukkini, csillagtök, tök, korai burgonya és zeller. Ebből a csoportból a paprika, póré, dinnye és a padlizsán kevesebb (2-6 kg/m2) tápanyaggal is beérné. Ellenben az uborka, karfiol és a paradicsom akár 8-10 kg istállótrágyát, komposztot is elbírna négyzetméterenként. A rákövetkező évben erre a területre ültethetjük a sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, salátát, spenótot, retket és a céklát. A hagymát és a foghagymát ültethetjük a második vagy a harmadik kertrészbe is. A harmadik kertrészbe a hüvelyeseket, a babot és a borsót ültetjük. Ezek nitrogént termelnek gyökereiken, miközben a talaj szerkezetét is javítják. Kiváló elővete- ményei a petrezselyemnek is. A negyedik részbe ültetjük az évelőket, amelyeket szükség szerint trágyázunk. Ilyen például a szamóca, csicsóka, torma, rebarbara stb. Trágyák az optimális növekedésért Biotermesztésben szerves trágyát és komposztot alkalmazunk, melyeket alternatív trágyákkal egészítünk ki. A hagyományos termesztésben az őszi alaptrágyázást különböző, ásványi és szerves tartalmú műtrágyákkal is kiegészítjük. Ha ezt nem tennénk, akkor a termesztett növényeken különböző hiánybetegségek jelennének meg. Néhány őszi kijuttatásra javallott műtrágya: Dusíkaté vápno (mésznitrogén) főleg mész és nitrogén pótlására ajánlott, de fertőtlenítő képessége is van, pl. a káposztafélék egymás utáni termesztése esetén, gyökérgolyva ellen. Használható meztelen csigák irtására és a komposzt érlelésének felgyorsítására. NPK kombinált műtrágyák - Mivel a gyümölcsök a nitrogént, foszfort és a káliumot leggyakrabban 2:1:3 arányban veszik fel, így lehetőleg olyan NPK műtrágyát válasszunk, amelyben a foszfor a legkisebb, a káli a legnagyobb arányban van jelen. Ha ez nem sikerül, akkor a kálit káli tartalmú műtrágyával (pl. kénsavas kálival - síran draselný) pótoljuk. Nyírott és nyíratlan sövénynek egyaránt alkalmas Változatok tujára Kezdje egészségesen a hetet! A 4. számú gyilkos: a COPD Egy cigaretta, 5 perccel rövidebb élet Gyakori hibák a fogyókúra során Az E-vitamin pótlása és a szélütés kockázata Tévhitek és tények a sportolásról terhesség idején A biokozmetikum jó választás - nem csak érzékeny bőrre Az ölelő karok ápolása Keresse az Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK sg^©e®í-’'''.’y h*‘'", " --£ť,‘- ':,yAKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8491 Lengyel zloty 3,9329 Cseh korona 24,634 Magyar forint 276,54 Horvát kuna 7,3727 Román lei 4,2865 Japán ien 112,78 Svájci frank 1,3282 Kanadai dollár 1,3742 USA-dollár 1,3700 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,41-1,33 25,35-23,92 284,72-268,33 Postabank 1,42-1,32 25,50-23,77Szí. Takarékpénztár 1,41-1,32 25,29-23,88 289,05-264,15 Tatra banka 1,40-1,33 25,27-23,99 287,56-265,70 Dexia banka 1,41-1,33 25,27-23,99 283,73-269,35 Általános Hitelbank 1,40-1,33 25,34-23,94Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Ne kelljen permetezni Keresett csemetefák Magyarországon a magas gyümölcsárak az utóbbi időben egyre többeket sarkallnak arra, hogy maguk termeljék meg, amit elfogyasztanak. Kertészeti termékkereskedők állítják: a pálinkafőzés szabaddá tétele is megnövelte a keresletet egyes fajták iránt. Adataik szerint reneszánszukat élik a régi fajták, amelyek ellenállóbbak, így kevesebb permetezést igényelnek. Példaként az almafafajták közül a batut, a pogácsa- és bőralmát, a körték közül a piros levű vérkörtét és az Ilonkát említették. Tapasztalatuk szerint a házi pálinkafőzés annyira megnövelte a keresletet a tüskés körte és a szilva iránt, hogy alig győzik az igényeket kielégíteni. (A pénzcentrum.hu nyomán)
