Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-11 / 260. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 11. www.ujszo.com A legboldogabbak a hollandok, az írek és a finnek Boldogabbak a szlovákok, mint a magyarok SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Sokkal gyakrabban érzik magukat boldognak a szlovákok, mint a magyarok, sőt a szlovákok boldogabbak az uniós átlagnál, legalábbis az Eurobaro- meter idén februárban-márci- usban készített felmérése alapján. Az egyes EU-országok polgárainak lelki egészségét vizsgálták, a kérdések a mindennapokra, a jó és rossz hangulatra, a munkakedvre vonatkoztak, összesen 26800 embert kérdeztek meg. Boldogság tekintetében a magyarok jócskán elmaradnak az európai átlagtól. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt hónapban milyen gyakran érezte magát boldognak, az „állandóan” és „az esetek többségében” válaszok átlaga 61 százalék volt, ám a magyaroknak csupán 50 százaléka mondta ezt. Viszont a szlovákok 67%-a „állandóan” vagy az „esetek többségében” boldognak érzi magát, vagy legalábbis ezt állítja. Ugyanerre a kérdésre a „ritkán” és „soha” kategóriát a magyarok 22 százaléka jelölte meg, a szlovákoknak csak 6 százaléka, az uniós átlag 8 százalék. Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran érezte magát békésnek és nyugodtnak, az „állandóan” és „esetek többségében” kategóriát a magyarok 61 százaléka jelölte meg, a szlovákok 73 százaléka, az uniós átlag 61 százalék. A felmérés szerint boldogság tekintetében mindegyik visegrádi állam Szlovákia mögött kullog, de még olyan országok is, mint Ausztria, Belgium vagy Spanyol- ország. A legboldogabbak a hollandok, az írek és a finnek. Saját bevallásuk szerint lelki problémák esetén a szlovákok gyakrabban fordulnak szakemberhez - pszichológus, pszichiáter, háziorvos - mint a magyarok, a szlovákok 20%-a, szemben a magyar lakosság 12%-ával. A szlovákok és magyarok nagyjából egyformán pesszimisták abban a kérdésben, hogy mennyire biztos az állásuk. A magyarok 35, a szlovákok 32%-a véli úgy, hogy az állása veszélyben van, az uniós átlag csak 25%. Ax elmúlt négy Hétben mikor érezte masát csüssedtnek és lehansoltnak (%) Ország soha ritkán néha az esetek többségében áiiandóan Magyarország 44 TT"* 8 1 Szlovákia 33 38 23 4 1 EU-átlag 35 31 25 ” 7 1 forrás:Eurobarometer RÖVIDEN Közös főügyészjelöltet keres a koalíció Pozsony. Mind a négy koalíciós pártnak van jelöltje a főügyészi posztra, a koalíció tegnap folytatta az egyeztetést a lehetséges közös jelöltről. „Az a legfontosabb, hogy mihamarabb megegyezzünk a közös jelöltben” - mondta lapunknak Gál Gábor (Híd). - Abban egyetértünk, hogy személyi változásra van szükség a poszton.” Tehát Dobroslav Trnka nem lesz egyik párt jelöltje sem, a főügyészválasztás első körében SDKÚ-s képviselők javasolták ismét a posztra. Neveket még nem árultak el a pártok, Gál arra a kérdésre sem válaszolt, hogy a jelöltek között van-e olyan, aki már az első körben is megmérettette magát. Hétfőn a Koalíciós Tanács is tárgyal a kérdésről, a közös jelöltet legkésőbb november 22-ig meg kellene nevezni, addig kell leadni ajelöltek nevét a parlamentben, (lpj) Fico pert vesztett Pozsony. Pert Vesztett Robert Fico volt miniszterelnök, a Smer elnöke a Pozsonyi Kerületi Bíróságon a Plus 7 dní hetilappal szemben. A kerületi bíróság helyben hagyta a Pozsonyi Járásbíróság 2009. március 25-én hozott ítéletét, mely elutasította az akkor még hivatalban levő kormányfő keresetét. Fico 33 ezer eurót és bocsánatkérést követelt a laptól az „Az imperialisták nyakára” című cikk miatt. Ebben a lap kiadója, MUoš Luknár Fico Kadhafinál tett látogatása felett ironizált. Az ítélet jogerős. (SITA) Új rektor a Komenský Egyetemen Pozsony. Karol Miéietát, a Természettudományi Kar 58 éves dékánját választották tegnap a Komenský Egyetem rektorává. A leköszönő František Gahér Marta Kollárovát javasolta a posztra, de a szavazás második körében nem kapott elég voksot. „Az állami támogatás mellett más pénzforrásokat is szeretnék találni az egyetem számára, hogy javítani tudjuk a tudományos tevékenység színvonalát” - mondta terveiről Mičieta. (TASR) Lefújták Mikolaj digitalizációját Pozsony. Leállította a Közbeszerzési Hivatal azt a 35 millió eu- rós tendert, amelyet a volt oktatásügyi miniszter, Ján Mikolaj (SNS) írt alá közvetlenül a júniusi választások előtt. Az ellenőrzés szerint a pályázat nem biztosított egyenlő feltételeket a pályázó cégeknek. A megrendelés 17 tantárgy anyagának digitalizációjára vonatkozott, beleértve a segédanyagokat is. A tendert egyébként a Ditec társaság nyerte meg, amely több megrendelést kapott az előző kormány idején. (hn) A szlovák koalíciós pártokkal még nem tárgyaltak a kisebbségi nyelvtörvény tervezetéről Kisebbségi nyelvhasználat: szinte azonos az SZMK és a Híd javaslata Mintegy hetven kisebbségi szervezet képviseltette magát a miniszterelnök-helyettesi hivatalban (Somogyi Tibor felvétele) A KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI TÖRVÉNYJAVASLAT FŐBB PONTJAI ♦ nem a nemzetiséget, hanem az anyanyelvet venné figyelembe a törvény területi hatályának meghatározásakor ♦ azokon a településeken lenne érvényes, ahol az adott kisebbségi nyelvet anyanyelvűknek te- kintők részaránya eléri a 10 százalékot ♦ az adott településeken használható a kisebbség nyelve az egészségügyi és szociális intézményekben, használhatják a rendőrség, a tűzoltóság, a mentőszolgálat és a községi rendőrségtagjai ♦ a kisebbségi nyelv alkalmazása kötelező lesz a községi és az állami szervek számára az adott községekben ♦ a hivatalos űrlapokat a kisebbség nyelvén is el kell készíteni ♦ az okiratokat kérésre kiadják kisebbségi nyelven is ♦ kötelező lesz a helységnevek és az utcanevek feltüntetése a kisebbségek nyelvén ♦ az adott települések kataszterében lévő járás-, illetve megyehatárt jelző táblákat a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni ♦ törvényszegés esetén 50-2500 eurós büntetés szabható ki a közigazgatási és államigazgatási szervekre, a cégekre és a vállalkozókra Pozsony. A kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezete várhatóan megfelel majd a kisebbségek elvárásainak, annál nehezebb lesz azonban elfogadtatnia a Hídnak a másik három kormánypárttal. LAJOS P. JÁNOS A tervezetet kedden ismertette Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnökhelyettes a kisebbségek szervezeteivel, a normaszöveget rövidesen nyilvánosságra hozzák a párt és a miniszterelnök-helyettes honlapján. „Két héten belül összegezzük a véleményeket, és azok a jogászok, akik eddig is dolgoztak a tervezeten, megvizsgálják, hogy a beérkezett javaslatokból mit lehet beépíteni a tervezetbe” - mondta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke. - Ezután kerül a tervezet a Koalíciós Tanács elé, majd tárcaközi egyeztetésre.” A tervezetet még nem látták a Híd koalíciós partnerei. „Először azokkal kell tárgyalni, akiket érint - magyarázta Bugár. - A mi feladatunk, hogy a lehető legtöbbet megőrizzünk a kisebbségek javaslataiból a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során.” Szerinte a jogszabály leghamarabb februárban kerülaparlamentelé. A kisebbségi nyelvtörvény módosításának tervezetét még az előkészítés során összevetették a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának (SZMK) javaslatával, annak nagy részét tartalmazza, a Híd és az egyeztető fórum szakértői még a napokban is tárgyalnak. Hrubík Béla, a Csemadok elnöke örömmel fogadta, hogy a tervezet szerint 20-ról 10 százalékra csökkenne a nyelvhasználati küszöb. .Akkor is, ha ez elsősorban nem a magyar kisebbség számára jelent nagy változást, hanem a roma, a német és az ukrán kisebbségnek” - mondta lapunknak Hrubík. Szerinte a tervezet elfogadásáról elsősorban a szlovák közvéleményt kell meggyőzni. Javaslatokkal készül a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) is, ám szerinte most az államnyelvtörvény módosítására kell összpontosítani. „Először az államnyelvtörvény módosítására kell koncentrálni, ez felveti például a pedagógiai dokumentáció kétnyelvűségének problémáját, s összefügg a közoktatási törvénnyel is - mondta lapunknak Pék László, az SZMPSZ elnöke. - Mielőbb el kellene fogadni azonban a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is, amivel végre pontot lehetne tenni a nyelvhasználati kérdésekre.” Romániában már 2000 fölé emelkedett azok száma, akik időpontot egyeztettek a kérvényezéshez Nincs tolongás az állampolgárságért VERES ISTVÁN Pozsony/Kassa. A romániai magyarokkal ellentétben a szlovákiai magyarok egyelőre nem kérvényezik tömegesen a magyar állampolgárságot. A könnyített honosítás január elsejétől (az első munkanap január 3.) igényelhető, időpontot november 8-tól lehet előzetesen egyeztetni a pozsonyi magyar nagykövetségen és a kassai konzulátuson. „Rengeteg telefonhívás és e-mail érkezik, de az emberek inkább csak érdeklődnek és pontosítást kérnek, konkrét kérvényezőkről nem tudunk beszámolni, és nem is szívesen tennénk” - mondta lapunk megkeresésére Farkas Géza, a pozsonyi magyar nagykövetség konzulja. Meglátása szerint a mérsékelt szlovákiai érdeklődés oka a belpolitikai helyzet, elsősorban a még érvényben levő szlovák„ellentörvény”. Kassán is hasonló a helyzet. „Sajnos eddig nincs komolyabb érdeklődés” - tájékoztatott Szerencsés János főkonzul. Elmondta, a konzulátusokon kívül a szlovákiai magyarok a lakhelyükhöz legközelebb eső magyarországi (anyakönyvi hivatallal rendelkező) önkormányzatnál is kérhetnek időpontot januárra a kérvény benyújtásához. Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nemrég kijelentette, a Magyar Köztársaság semmilyen más országnak nem adja ki az állampolgárságért folyamodó személyek adatait. „Ilyen adatszolgáltatás eddig sem volt az unióban, úgyhogy ez nem meglepetés” - tette hozzá Farkas Géza. Romániában 2000 fölé emelkedett azok száma, akik időpontot egyeztettek a kérvényezéshez. A legnagyobb az érdeklődés a székelyföldi Csíkszeredában, de sokan jelentkeztek a kolozsvári főkonzulátuson is. Lipšic visszatér a négy évvel ezelőtti ügyhöz, amelyben a meggyilkolt ügyvédet zsarolással gyanúsították Bocsánatot kér a belügyminisztérium Valkótól ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tisztességes és becsületes ügyvédnek tartották Emest Valkót, ezért megdöbbenést keltett, amikor a Fico-kormány idején, még 2006-ban Ladislav Re- hák vállalkozóval együtt zsarolás gyanúja miatt őrizetbe vették őt. Mint kiderült, az eljárás indokolatlan volt, s a hatóságok a nyomozás során törvényt is sértettek. A belügyminisztérium csak most, Valko halála után fog elnézést kérni - már csak a családjától. Az ügyvédet 2006 novemberében tartóztatta le a rendőrség, Rehákkal együtt négy éjszakát töltött rács mögött. A bíróság végül nem fogadta el az előzetes letartóztatás indítványozását, és szabadlábra helyezték. Az ügy érdekessége az volt, hogy bár a rendőrség 2006júniusában kapta a feljelentést, csak néhány hónappal később kezdte meg az eljárást. Először Rehákot tartóztatták le. „Nagyon érdekes napoknak nézünk elébe” - kommentálta akkoriban a történteket Robert Fico kormányfő. Egy nappal később már Valkót is a rendőrségre vezették. Az ügyészség végül leállította az ellene és Rehák ellen indított eljárást; ráadásul később az is kiderült, hogy a rendőrség törvényt sértett a jogász irodájának átkutatása során, nem volt joga a számítógépek lefoglalására. A történtek után menesztették tisztségéből Ján Valót, a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal főnökét, aki jelenleg az országos rendőrfőkapitány első helyettese, a Valko-gyilkos- ság ügyében indított nyomozást is ő vezeti. Valko még halála előtt felszólította a belügyminisztériumot, hogy az indokolatlan hatósági eljárás miatt kérjen tőle elnézést. Dániel Lipšic miniszter kedden beismerte, hogy az ügyben tárgyaltak vele, s rövidesen nyilatkozatot adnak ki. Hogy az bocsánatkérést is tartalmaz-e majd, még nem tudni, (dem)
