Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-10 / 259. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 10. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK U’\"' . - Jr »■-. ’■'* *\ Vfrt-y ■'. - -4- - 1 1‘" 1 \ v,Ä Közös nyilatkozat Veszélyes lehet a az agrárpolitikáról magyar bankadó Pozsony. Reformra szorul a közös uniós agrárpolitika, mivel a jelenlegi formájában bonyolult, bürokratikus és nem igazságos minden tagállammal szemben - egyeztek meg a visegrádi csoport, valamint Románia és Bulgária agrárminiszterei tegnapi pozsonyi konferenciájukon. A pénzügyi támogatásokat a tárcavezetők szerint nem a kialakult történelmi, hanem objektív kritériumok szerint kellene elosztani. A miniszterek egyetértettek abbán is, hogy a termőföldet meg kell óvni a spekulatív külföldi felvásárlásoktól, és támogatták Magyarországot a földvásárlási moratórium meghosszabbításában. (SITA) Lassult a szlovák ipar növekménye Pozsony. Szeptemberben tovább lassult a szlovák ipari termelés bővülése, a statisztikai hivatal által tegnap közzétett adatok a 11 hónapja tartó növekedés visszaesését jelezik. Az augusztusi 16,3% után szeptemberben 13,5 százalékkal termelt többet az ipar, mint egy évvel azelőtt. Az elemzők átlagosan 15%-os éves növekedést vártak. A feldolgozóipar termelése 12,4%-kal bővült, lassabban az augusztusi 14,7 százaléknál. Az autóipar termelésének növekedése ellenben még tovább gyorsult, 36,2%-ra az augusztusi, 24,2 százalékos többletről. Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője szerint az idei utolsó negyedévben is az autógyártókjavíthatnának az ipari mutatókon. (TASR) Budapest. A magyar bankadó mértéke Európában messze a legmagasabb, és ez a kormány alapvető gazdaságpolitikai célját, a növekedés beindítását veszélyezteti - derül ki a Political Capital nemzetközi összehasonlító elemzéséből. Az elemző cég szerint középtávon jelentős kockázatai vannak a bankadó bevezetésének, bár jelenleg sikertörténetnek látszik. Az elemzés rámutat arra is, hogy a 2011-es költségvetés tervezete alapján a bankadó és az annak mintájára bevezetett további „válságadók” majdani kivezetése jelentős lyukat üt majd a 2013-as büdzsében. Kétségesnek tartják, hogy a gazdasági növekedés remélt fellendülése teljesen el tudja-e fedni a kiesésüket. (MTI) VÍG: nyereséges szlovák leányok Bécs. A Vienna Insurance Group (VÍG) osztrák biztosító szlovákiai érdekeltségei (tagjai a Kooperativa, a Kommunális Biztosító és az SLSP Biztosító) 2010 első háromnegyed évében 478,50 millió euró biztosítási díjat gyűjtöttek be, ez 1,9%-kal haladja meg a tavalyi szintet - közölte tegnap Günter Geyer, a társaság első embere, ennek többsége (246,4 millió euró) már az életbiztosításra esik, az adózás előtti nyereség pedig elérte a 29 millió eurót. A teljes Közép- és Kelet-Európát lefedő VÍG biztosítási csoport 2010 első 9 hónapjában 6,5 milliárd euró biztosítási díjat gyűjtött be, ami 7,1%-kal több a tavalyinál, (ú) Adó: a tizedével kevesebb folyt be Pozsony. Az államkasszába idén eddig csaknem a tizedével kevesebb adóbevétel folyt be, mint azt a kormány eredetileg tervezte. Október végéig 6,47 milliárd eurót hajtottak be, ami 710,83 millióval kevesebb, mint amennyivel az idei állami költségvetés számolt. A személyi jövedelemadóból 1,14 milliárd euróra tett szert az állam, ami 39%-kal marad el a várakozásoktól. Több mint 35%-kal kisebb összeg, összesen 960,49 millió euró folyt be a társasági adóból is. (TASR) Újra emelkedik a jövedelemadó Budapest. A személyi jövedelemadó felső kulcsainak elmúlt hét évbeli globális csökkenése lassan véget ér. Az ez évi átlagos kulcs globálisan 0,3%-kal nőtt. A KPMG személyi jövedelem- adóval és járulékkal foglalkozó felmérése szerint a legmagasabb személyi jövedelemadót a világon máig az Európai Unió állampolgárai fizetik, ahol az átlagos kulcsok 0,3%-kal emelkedtek az elmúlt évben. A világ legmagasabb adókulcsa a svédeknél van, ahol a legfelső kulcs meghaladja az 56%-ot. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8623 Lengyel zloty 3,9219 Cseh korona 24,583 Magyar forint 274,15 Horvát kuna 7,3558 Román lei 4,2850 Japán ien 112,44 Sváici frank 1,3420 Kanadai dollár 1,3931 USA-dollár 1,3945 VETEL-ElADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,43-1,35 25,30-23,83 285,83-261,21 OTP Bank 1,43-1,35 25,30-23,87 282,12-265,93 Postabank 1,44-1,34 25,42-23,70Szí. Takarékpénztár 1,44-1,35 25,2423,84 286,02-261,38 Tatra banka 1,43-1,36 25,22-23,95 284,55-262,93 Dexia banka 1,43-1,36 25,22-23,94 281,28-267,02 Általános Hitelbank 1,43-1,36 25,28-23,88 285,83-261,21 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Deloitte elemzése szerint nálunk 435 eurót szánunk az ünnepekre, míg az európai átlag 590 euró Milyen lesz az idei karácsonyunk? Idén az ajándékokra ugyan 2,5%-kal kevesebbet költünk, mint tavaly, azonban az ünnepek során elfogyasztott ételekre és magára az ünneplésre a 2009-hez hasonló összeget szánjuk (Miroslava Cibulková felv.) Pozsony. A jövőt illetően továbbra sem vagyunk túlzottan optimisták, a karácsonyi ajándékokra Szlovákiában azonban csak 2,5 százalékkal költünk kevesebbet, mint tavaly - derül ki a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó társaság elemzéséből, amely 19 ország csaknem 21 ezer fogyasztóját kérdezte az ünnepekkel kapcsolatos elképzeléseiről. MOLNÁR IVÁN Hogy mennyit és pontosan mire is költjük a legtöbbet a karácsonyi ünnepek során, azt a Deloitte szakemberei szerint nagymértékben befolyásolják a fogyasztók gazdasággal szemben támasztott elvárásai. A felmérés szerint a gazdasági válság 2008-as kirobbanását követően Szlovákia lakosságának ugyan még ma is csaknem a fele gondolja azt, hogy az ország gazdasága továbbra is recesszióban van, a Deloitte elemzése szerint azonban ez már enyhe javulásnak számít a múlt évhez képest, amikor még a lakosság több mint kétharmada vélte ugyanezt. A tavalyi 45 százalékkal szemben idén a 40 százalékunk számít arra, hogy jövőre látványosabb gazdasági fellendülés indul be. Ezek az adatok Szlovákiát az optimistább országok közé sorolják. A legpesszimistább hangulat e tekintetben Görögországban és Portugáliában tapasztalható, ahol a lakosság sokkal jobban megérezte a gazdasági válságot. A gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatos optimistább hangulat ellenére a lakosság anyagi helyzete nem javul jelentősebb mértékben. Míg tavaly nálunk az emberek harmada számított családja anyagi helyzetének a javulására, idén már csak a negyedük. Ugyanilyen mértékű, vagyis nagyjából 25 százalékos azok aránya is, akik az anyagi helyzetük romlásától tartanak. A nyugat-európai országokhoz képest régiónkban ráadásul sokkal nagyobb azok aránya, akik továbbra is félnek a munkájuk elvesztésétől. Szlovákiában például a megkérdezettek több mint negyede vallotta be, hogy aggódik az állásáért. Nem vagyunk pénzszórók A gazdasági válság miatt az elmúlt egy évben ugyanakkor az áremelkedések is visszafogottabbak voltak, aminek köszönhetően sokaknak nem csökkent nagyobb mértékben a vásárlóereje. Míg tavaly a 42%-unk állította azt, hogy a fizetéséből kevesebb dolgot engedhet meg magának, mint egy évvel korábban, idén ezek aránya 37%-ra esett vissza. Csaknem mindem második ember vallotta be, hogy idén nem tapasztalt jelentősebb változást a vásárlóerejében, vagyis a vásárlásra nagyjából hasonló összeget költhet, mint tavaly. „Mindezt figyelembe véve, nem számít meglepetésnek, hogy a karácsonyi ünnepekre szánt összeg csak elenyésző mértékben csökken. Az ajándékokra ugyan 2,5%-kal kevesebbet költünk, az ünnepek során elfogyasztott ételekre és magára az ünneplésre azonban nagyjából hasonló összeget szánunk, mint tavaly” - nyilatkozta Zuzana Letková, a Deloitte Slovensko audit részlegének szakmai partnere. Mindez lényegesen jobb eredmény a gazdasági válság által jobban sújtott országokhoz képest. Portugáliában például a lakosság átlagosan 10,6, Görögországban pedig 21 százalékkal fogja vissza a kiadásait. Szlovákiában persze a fenti eredményhez az is hozzájárult, hogy nálunk már nincs mit nagyon visszafognunk, hiszen az európai átlaghoz képest eleve kevesebbet költünk az ajándékokra. A Deloitte elemzése szerint nálunk 435 eurót szánunk a karácsonyi ünnepekre, míg az európai átlag 590 euró. Szlovákiában az említett 435 euróból 270 euró jut az ajándékokra, 110 euró az élelemre, 55 euró pedig az ünnepekkel kapcsolatos kikapcsolódásra. Az elemzés készítői ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a javulás ellenére, Szlovákiában még mindig rendkívül alacsony az élet- színvonal. A sorban utánunk már csak az oroszok és az ukránok következnek, 385 és 280 eurós kiadással. A legnagyobb pénzszóróknak ezzel szemben a luxemburgiak és az írek számítanak, akik 1200 és 1020 eurót költenek az ünnepekre. A Deloitte felmérése szerint az európai fogyasztók nagy része továbbra is rendkívül óvatos a kiadásait illetően, és a többségük nem hisz a politikusok és pénzügyi szakemberek azon jóslataiban, amelyek szerint a gazdasági válság hamarosan véget ér. Praktikus ajándékok A takarékoskodásnak köszönhetően a lakosság nagy része Európa csaknem minden országában új fogyasztói szokásokat vesz fel. A legjellemzőbb változásnak az számít, hogy a többség, a lakosság több mint a 90%-a igyekszik karácsonyra is praktikus ajándékokat vásárolni. Ez utóbbival függ össze az is, hogy a megkérdezettek 83%-a jelezte, idén a család igyekszik közös ajándékot vásárolni, ami lehet például egy televízió vagy számítógép. A gazdasági válság kirobbanása óta folyamatosan csökken azok aránya, akik a márkás ajándékokat részesítik előnyben. A nagy többség, a megkérdezettek 88 százaléka inkább az üzletláncok saját márkái mellet dönt a nagy világmárkákkal szemben. Ez utóbbiakat idén is elsősorban a nagyobb bevételekkel rendelkezők vásárolják jelentősebb mértékben. A karácsonyfa alatt idén a megkérdezettek 62 százaléka látna szívesen könyvet, 47% ruhát, 40% kozmetikai termékeket, 34 százalék sportszereket, 32 százalék pedig számítógépet vagy egyéb műszaki cikket. A kérdésre, hogy mit vesznek a szeretteiknek, a sorrend enyhén különbözik. Az első helyen a kozmetikai cikkek szerepelnek, ezeket a megkérdezettek 70 százaléka vásárolna, 64%-a a könyvek, 51 pedig a ruhák mellett tette le a voksát. A válaszadók egyszerre több ajándékot is megnevezhettek. A legkisebb gyerekeknek elsősorban könyvet (37%) és oktató játékokat (32%) vásárolnak a szülők. Zuzana Letková szerint ez is a jövővel kapcsolatos pesszimista elvárásokat bizonyítja, hiszen a szülők így akarják felkészíteni a gyerekeiket a nehezebb gazdasági feltételekre. A tinédzserek szintén könyvre (23%), ruházatra (22%) és kozmetikai termékekre (21%) számíthatnak. Egyre népszerűbb az internet A Deloitte elemzése is felhívta a figyelmet az internetes vásárlás növekvő népszerűségére. Marián Hudák, a Deloitte szakembere szerint Szlovákiában ma már a lakosság fele használja fel az internet adta lehetőségeket a karácsonyi ajándékok keresésére. Ezzel jóval az európai átlag fölött vagyunk, hiszen a kontinens országaiban átlagosan csak minden harmadik ember él az internet adta lehetőségekkel. A megkérdezettek fele a világhálón keresztül is rendel ajándékokat, és az ajándékokra szánt összeg harmadát költi el ilyen módon. Szlovákiában idén egyébként a megkérdezettek 37 százaléka többet szeretne vásárolni az interneten keresztül, mint tavaly. Nálunk máig alacsony a lakosság eladósodottsága Kedvező karácsonyi áruhitel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákiában a lakosság mindmáig óvatosan viszonyul a banki kölcsönökhöz, tavaly az egy főre jutó, nem célirányos áruhitel csupán 357 eurót tett ki, miközben ez a mutató Csehországban 571 euró, Magyarországon pedig 901 euró volt - közölte tegnap Monika Kohútová, az UniCredit Bank lakossági hitelnyújtása főosztályának igazgatója. Ha az áruhitel teljes volumenét egybevetjük a bruttó hazai össztermékkel (GDP), akkor szintén alacsony mutatót, mindössze 3,07%-ot kapunk, míg az idevágó cseh arány 4,34 százalék, a magyar pedig 11,07 százalék. Az UniCredit Bank a karácsony közeledtével új, minden eddiginél vonzóbb, bármire elkölthető áruhitelterméket dobott a piacra - közölte Marian Burian, a pénzintézet illetékese. Az áruhitelek terén eddig kevésbé aktív bank a december 23-ig érvényes ajánlat értelmében csupán 9,99%-os kamattal (a kamat a törlesztés teljes futamideje alatt változatlan marad) akár 25 ezer eurót is igényelhetnek az ügyfelek, miközben ebben a termékcsoportban az átlagos éves kamatteher napjainkban 13,6 százalék körül mozog, (shz) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kiskereskedelem a második legnagyobb munkaadó Szlovákiában. Az ágazat a válság kirobbanása óta nagyon nehéz időszakot él át, 2009-ben az előző évhez képest 10,3%-kal esett vissza a forgalom, idén pedig eddig további 13 százalékkal - közölte tegnap Pavol Konštiak, a hazai kereskedelmi szövetség elnöke a kereskedők szakmai, INTRACO elnevezésű konferenciáján. Konštiak úgy látja, hogy mindaddig, amíg a munkanélküliségi mutató nem csökken újra 10 százalék alá, nem várható a kiskereskedelem érdemi fellendülése. Az alacsony vásárlóerő következménye, hogy a vevők jelentős része nem ódzkodik a hamisított, ám olcsó termékek megvásárlásától. „Csak a lakosság mintegy egy- harmada egyértelműen elutasító a hamisítványok iránt” - közölte Martin Mravec, a GfK Slovakia piackutató egyik vezetője. A törvények instabilitása, a magas adminisztratív terhek nehezítik a hazai vállalkozók életét, ezért nem csoda, hogy az érintettek mintegy háromnegyede nem tud anélkül tevékenykedni, hogy közben ne sértene valamilyen törvényt - állítja Martin Chren gazdasági államtitkár, a tanácskozás résztvevője, (só, TASR) INTRACO: nehéz időket él át a hazai kiskereskedelem Gyengélkedik a vásárlóerő
