Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-10 / 259. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 10. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ PER SPIEGEL Európa legnagyobb problémája évtizedek óta a kulturális relativizmus: földrészünk népeimárnem tudják, kik is valójában, és mire kellene büszkének lenniük - nyilatkozta a Der Spiegelnek a holland politika fenegyereke, Geert Wilders. A Szabadság Párt (PW) elnöke a fentiekért az „úgynevezett liberálisok és baloldaliak által erőltetett koncepciót” teszi felelőssé, azt, mely szerint minden kultúra egyenlő. Ezzel ellentétben Wilders kitart az európai „vezérkultúra” primátusa mellett. „Büszkének kellene lennünk arra, hogy a mi kultúránk jobb, mint az iszlámé. Aki ezt kimondja, az még nem rasszista, náci vagy idegengyűlölő. Ezeket a címkéket ragasztják ránk Hollandiában, Németországban csak mert úgy hisszük, az iszlám totalitárius és erőszakos ideológia” -mondta Wilders. (MTI) Az időjárás úgy változik, mint a koalíciós pártok egyezsége. (Peter Gossónyi rajza A középutasok önmegsemmisítő üzemmódba állították magukat, amikor nem állták ki Obama mellett Obama kutyaszorítóban Jelentősen átrendeződtek az USA politikai erőviszonyai a múlt heti félidős választások után. RAVASZ ÁBEL Ugyan a demokratáknak sikerült megtartaniuk egy halvány többséget a szenátusban, a kongresszusban elbukták eddigi mandátumaik mintegy negyedét, eddigi meggyőző többségük pedig ezzel hirtelen kisebbséggé alakult át. Obama elnök, aki eddig is csak nehézségek árán tudta átütni reformtervezeteit a demokrata többségen, innentől ezt tetézve rákényszerül a republikánusokkal való folyamatos alkudozásra is, ami tovább lassíthatja, jelentősen eltérítheti vagy akár le is állíthatja az elnök által tervezett további változásokat. A demokraták brutális választási vereségét elemzők általában két nagy érvrendszer egyikét szokták alkalmazni. Az első szerint a közhangulat azért fordult Obama ellen, mert reformjai elfogadhatatlanok voltak az átlagszavazó számára. E gondolatmenet szerint Obama progresszív politikai stílusa elfordította a parttól a mérsékelt szavazókat, valamint életet és létjogosultságot adott az ultrakonzervatív, a republikánus szavazóbázison belül is jobbszélen levő Tea Party mozgalomnak. A mozgalom valóban ért el jelentős sikereket mind a republikánus előválasztásokon, mind a választásokon: egyebek között Florida, Kentucky és Pennsylvania is markáns Tea Party szenátort választott magának. Akadtak azonban szimbolikus fontosságú vereségek is: a helyi konzervatív jelöltnek nem . sikerült legyőzni például Harry Reid nevadai szenátort, a demokraták felsőházi frakcióvezetőjét. Létezik azonban egy ettől radikálisan eltérő és nagyobb magyarázó erővel bíró másik érvelés is, mely szerint a demokraták bukását nem a progresszívek, hanem a párton belüli mérsékeltek okozták. Ez a második értelmezés arra mutat rá, hogy az Obama által javasolt reformoknak csak egy kis része vált valósággá a saját pártján belüli ideológiai problémák miatt. A választások előtt 54 tagot számláló, a kongresszusban levő mérsékelt demokratákat tömörítő „Kék Kutya” koalíció ugyanis sikeresen blokkolta a tervezett intézkedések egy részét (például a szakszervezeti és klímaügyi reformokat), azok pedig amelyek mégis átjutottak az ellenállásukon, csak módosított formában, hosszú viták után tették ezt (mint például az egészségügyi reform). A konzervatívabb irányvonaluk miatt „republikánus light”-nak csúfolt kék kutyák éppen ezért a félidős választások előtt abban reménykedtek, hogy az Obama-féle reformokban csalódó választók őket nem büntetik meg, megmentve ezzel a demokratákat a jelentős bukástól és jobbra tolva a párt politikáját. A választási eredmények azonban pontosan ennek az ellenkezőjére utalnak. A 46 újrázni próbáló kék kutya közül a választók csak 22-nek adtak ismét bizalmat, ezzel pedig 26-ra csappant a frakció létszáma (beleszámolva négy, most még csak félidőben levő képviselőt). Ha ez nem tűnne elég meggyőzőnek: az egészségügyi reform ellen szavazó 34, többségében kék kutya demokrata közül csak 12-t választottak újra. Ez a két tendencia együttesen a középutas demokrata politika vereségét, a szélsőjobb előretörését és a politikai tér erős polarizációját eredményezte. A jobbra tolódó, immár erős republikánusok egy homogénabbá való, de legyengülő progresszív demokrata párttal nézhetnek szembe a következő két évben. Úgy tűnik, a középutasok önmegsemmisítő üzemmódba állították magukat, amikor nem álltak ki Obama mellett: a markáns reformok esetleges sikere esélyt adott volna nekik az újrázásra és a folytatásra, kudarcuk viszont nem okozhatott volna a mostaninál kategóriákkal nagyobb politikai megrázkódtatást. A progresszív reformoknak térre és támogatásra, erélyre és önbizalomra lett volna szüksége: ehelyett elakadtak, deformálná váltak a középút langy- melegében. Korántsem a reformok iránya, inkább azok tompasága kedvtelenítette el a demokrata szavazóbázist. Obama elnök a keserű teát még le tudta volna nyelni, csak leragadt a kutyapiszokban 1 Ironikus, hogy a demokrata frakció mostani összetétele sokkal jobb esélyt adna a kormányzat eddigi bel- és gazdaságpolitikai stratégiájának a sikerre. Mostantól azonban megváltozik a politikai tér: az elnök számára immár a két- párti együttműködés kikényszerítése és a Tea Party visszaszorítása jelentheti a fő kihívást. Ez pedig jelentősen megnehezíti annak a potenciálnak a kibontását, mellyel Obama mint személy és mint politikus egyaránt rendelkezik. A szerző a Publicus Slovensko vezető elemzője GLOSSZA Ingünk és gatyánk VERES ISTVÁN Csíkszeredában a napokban megrohanták a magyar főkonzulátust. A magyar állampolgárságot kérvényezte több ezer ember, méghozzá előzetesen. Egész családok mentek, illetve telefonáltak oda, meg kellett hosszabbítani az ügyfélszolgálat idejét. Vajon mire kell ilyen sürgősen ennyi székelynek a magyar állampolgárság? Szlovákiában hasonló méretű érdeklődést nem jelentettek. Pedig a magyar állampolgárság hasznos dolog, ugyan személyi igazolvány nem jár hozzá, viszont aki megszerzi, visszacsatolva érezheti magát a szétszakított magyar nemzethez, ráadásul ingyen. Ha rosszindulatúak lennénk, azt írnánk, hogy ez afféle olcsó játék hülyegyerekeknek, de nem vagyunk rosszindulatúak, úgyhogynem ezt írjuk. Hanem azt, hogy a magyar állampolgárságot minden olyan magyar igényelje, aki szeretne intézményesen is a magyar nemzet tagja lenni, és lelki megnyugvással töltené el, ha ezt hivatalosan is igazolni tudná. Aki viszontúgy érzi, magyarsága nem papírfüggő, ne tegye. Aztmindenki tudja, kicsoda Semjén Zsolt. Kereszténydemokrata magyar politikus jelenlegi beosztását tekintve nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Vasárnap a Duna televízióban elmondta, a készülő összmagyar regiszter és a kettős állampolgárság csak azokban az emberekben válthat ki kételyeket, „akiknek a magyarság se inge, se gatyája”. Ez egy kicsit úgy hangzik, mintha Semjén (aki az egész kormány álláspontját képviseli) csak azokat tartaná jó magyarnak, akik egyetértenek elképzeléseivel. A kétharmados országgyűlési többség viszont nem arra hatalmazta fel a Fidesz-KDNP-t, hogy megmondja, ki a jó magyar, hanem hogy Magyarországot próbálj a meg minél hatékonyabban kihúzni a bélsalakból. Fennmaradt egy versike a 38-as visszacsatolás idejéből. „Masaryk volt az apátok, volt ingetek, gatyátok. Horthy lett az apátok, kilátszik a pi.. .tok”. Hát így van ez a mi ingünkkel és gatyánkkal. Semjén Zsoltnak pedig köszönjük a lehetőséget, de el tudjuk dönteni, mitől érezhetjük magunkat jobb vagy rosszabb magyarnak. KOMMENTÁR Kaszinótojás és cunami NAGY IVÁN ZSOLT Van Magyarországon egy Dániel Péter nevű ügyvéd, aki legalábbis baloldali körökben már most is hős, és napról napra még inkább azzá válik, nem lepődnék meg, ha valamelyik szocialista politikusnak eszébe jutna, hogy ezzel a remek emberrel haknizni kellene az országban. Nevezett férfi egyébként első ránézésre nem tett különösebben nagy dolgot, sőt, bizonyos értelemben visszataszító cselekedetre szánta el magát: még július végén szétkent egy kaszinótojást egy falra akasztott képen. Ami már egy középsős óvodástól is nehezen elfogadható bravúr. Ha tehát csak ennyiről lenne szp, Dániel doktort simán leparasztozná mindenki, oszt el is felejtené. A tett azonban nem csak erről szók Á hely ugyanis, ahol mindezt elkövette a Vám és Pénzügyőrség egyik épülete volt, ami meg még ennél is súlyosabb: a kép valójában nem is az volt, hanem a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozat, nemzeti színekkel díszített, jó nagy, remek minőségű papíron, szép keretben, üveg alatt, ahogy azt a kormányrendelet előírja manapság Magyarországon. Persze, ez még így is elég idióta ötlet, és továbbra is inkább tűnik egy kissé hiperaktív ember fölösleges performanszának, mint tényleges politikai állásfoglalásnak. Főleg úgy, hogy ez mintha már lassan kényszeressé válna: saját bevallása szerint nyár óta még néhány.nyilatkozatot összefirkált. De tegyük hozzá, május óta ennél bátrabb kiállást a jelenlegi kormánnyal szemben az összes MSZP-vezető együtt nem mutatott fel. De legyünk igazságosak, a szocialista párt tulajdonképpen nincs is, csak formálisan, hogy legyen kinek utalni az állami támogatást, arról meg betelefonálós televíziós vetélkedőket lehetne szervezni, hogy vajon mi az MSZP, mit akar, ki vezeti, merre és minek. Sokat egyelőre nem is érdemes foglalkozni velük. Gondoljunk inkább sokkal nagyobb (a Dániel Pétert mégis csak megilletőnél is nagyobb) tisztelettel egy másik jogot tanult emberre, jelesül Kovács József bíróra. A két ember története egyébként összekapcsolódik, miután a kaszinótojásból szabálysértési eljárás lett, Dániel ügyvédet garázdasággal vádolták, mehetett bíróságra. Szerencséjére Kovács bíróhoz, aki úgy vélte: a nyilatkozat üvegét le lehet mosni, a nemzeti együttműködés nem sérül, ha viszont elítéli a kollégát, akkor a véleménynyilvánítás szabadsága csorbul, ő meg ezt nem akaija. Az eljárást tehát megszüntette, az eljárás költségét meg az állam állja. Tette mindezt azután, hogy amikor két hete az alkotmánybírák kidobták a szemétbe a Fidesz végkielégítésekre kirótt 98 százalékos adóját, a kormányzó párt nyomban a testület hatásköreinek korlátozását vetette fel. Kezd úgy tűnni, mintha e pülanatban Magyar- országon igazán karakán kiállásra csak a bírák lennének képesek. Mintha csak ők fognák fel, hogy ha senki sem szól, az országon átsöprő törvény- és intézkedéscunami óhatatlanul elsodorja a jogállamiságot is. Ezt erősíti az is, hogy egy nappal az imént említett Fi- desz-lépés után a Fővárosi Bíróság vezetője benyújtotta lemondását. Indokai egyike az volt, hogy jogi ízlésének nem felel meg a Fidesz Alkotmánybírósággal kapcsolatos hozzáállása. Ennyi. Társadalmi kontroliunk itt tart e pillanatban. Illetve talán meglepő, ám kétségtelenül dicsérendő módon megjelennek néha az óvó kritikák a kormányzókjobboldali baráti köréből is. Aztán, hogy mi lesz a folytatás, azt csak a jó ég tudja. Legrosszabb esetben marad a kaszinótojás. De az nagyon szomorú lenne. TALLÓZÓ KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Azzal kapcsolatban, hogy a Máért-on a magyar kormány megerősítette, támogatja a határon túli magyarok autonómia- törekvéseit, Kárpátalján olyan sajtóvélemények is megjelentek, amelyek szerint a magyarok már hatalomátvételre készülnek - írta az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. Az újság Mi- hajlo Ljaskót, a beregszászi járási állami közigazgatási hivatal elnökhelyettesét kérdezte arról, valóban úgy érezhető-e Kárpátalján, hogy valamiféle magyar hatalomátvétel készül. Válaszában a tisztségviselő leszögezte, badarság a hatalomátvétel emlegetése, hiszen a történelem viharai következtében Kárpátalján, de főleg a Beregszászi járásban jelentős számú magyar népesség él, de ők soha nem szítottak ellentéteket. Kifejtette, az beszél revizionizmusról és efféle sületlenségekről, aki szeretné tönkretenni a békés együttélés hagyományait. A lap felvetésére, hogy egyes helyi ukrán vélemények szerint a magyar revizionisták első lépése Berehovo átnevezése Beregszásszá, Ljasko elmondta: szerinte ragaszkodni kell a történelmi múlthoz, s a névváltoztatás akkor is indokolt lenne, ha a városban már egyetlen magyar sem élne. Attól semmivel sem lesz kevesebb az ukrán nyelv, a nép vagy a történelem, ha ezt a kisvárost Beregszásznak fogják hívni, sokan egyébként is ezt a megnevezést használják - tette hozzá. A kárpátaljai magyar autonómia realitását firtató kérdésre a helyettes járási vezető azt válaszolta, hogy nem hisz az ukrán alkotmány által nem tiltott autonómiában, szerinte sem a magyarok, sem Kárpátalján élő más nemzetiség nem tarthat igényt ilyen önállósodásra sem regionális, sem megyei szinten. Mint kifejtette, érti a magyar kormány ilyen irányú törekvéseit, de a kárpátaljai magyar autonómiának nincs értelme, szerinte ugyanis a Krím-félsziget autonómiája sem járt sok pozitívummal, (MTI)
