Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-10 / 259. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 10. Régió 5 Az érdekképviseleti szervnek jelenleg alig van beleszólási joga az ágazatot érintő fontosabb döntésekbe Tisztújítás előtt az agrárkamara Dunaszerdahely. Az agrár­ágazat kilátástalan helyze­te szeptember utolsó nap­ján lemondásra késztette a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara el­nökét, Vadimír Chovant. A soron kívül összehívott tisztújító közgyűlés no­vember 11-én választ új el­nököt. LŐR1NCZ ADRIÁN A választás utolsó körébe há­romjelölt, az elnöki tisztség betöl­tésével ideiglenesen megbízott Milan Semančík, az alsókubíni re­gionális agrárkamara elnöke, Mi­lan Mišánik, valamint az érdek- képviseleti szervezet dunaszerda- helyi elnöke, Patasi Ilona jutott to­vább. Mint elmondta, jelölése az ország északi területein gazdál­kodók körében nem kis visszhan­got váltott ki; többen a mezőgaz­dasági támogatások déli járásokba történő átütemezésétől tartanak. „Sajnálatos, hogy az agrárium kapcsán sokaknak rögtön a dotá­ciók jutnak eszébe - mondta. - A magam részéről fontosabbnak tar­tom, hogy a parlament végre al­kotmányos jogszabályt fogadjon el az ágazat hosszú távú fejleszté­séről, mely a mindenkori kor­mányzat számára kötelező érvényű lesz. Változásra van szük­ség az agrárkamara hatásköreit il­letően is; úgy vélem, e téren az ausztriai és franciaországi modell meghonosítását kellene szorgal­mazni, s a kamarát be kell vonni valamennyi, az agrár- és élelmi- szeripari ágazatot érintő jogsza­bály előkészítésébe. E célból elen­gedhetetlen a mezőgazdasági tár­cával való együttműködés szoro­sabbra fűzése, kiváltképp az in­formatika és a törvényalkotás te­rén. Az idei bel- és árvízkárok kap­csán pedig komolyan fontolóra kell venni egy úgynevezett kocká­zati alap létrehozását, melynek feladata a károk enyhítése volna - természetesen egyértelmű feltéte­lek mellett.” Patasi Ilona szerint a legsürgő­sebb teendő az agrárkamara tag­ságának, ezzel együtt pedig sú­lyának növelése, hogy „Szlovákia helyi specifikumait megőrizve megmaradjon agrárállamnak, s a mezőgazdaság a vidék életében visszanyerje az őt megillető szerepet.” Patasi Ilona: A kamarát be kell vonni valamennyi, az agrár- és élelmi­szerifari ágazatot érintő jogszabály előkészítésébe (Képarchívum) A Lévai járásban a legrosszabbak a mutatók, a rendőrség szigorúbb ellenőrzéseket ígér Egyre több az ittasan okozott balesetek száma FORGÁCS MIKLÓS Léva. Egyre aggasztóbb a hely­zet az ittasan okozott közlekedési balesetek terén a Lévai járásban. Nyitra megyében éppen ebben a régióban a legrosszabbak a muta­tók, tartósan ez a térség áll az utolsó helyen, a rendőrség idén már szigorította az ellenőrzése­ket, de a testület további kemény intézkedéseket ígér. A járásban az utóbbi tíz hónap­ban összesen 263 baleset történt, ebből 35 esetben játszott közre az alkohol. Miroslav Košút lévai já­rási rendőrkapitány elmondta, ez 13,30 százaléka a baleseteknek, vagyis minden hetedik-nyolcadik alkalommal ittas volt a baleset okozója. Ez majdnem kétszer rosszabb, mint a Nyitra megyei átlag. Ugyanebben az időszakban a kerületben összesen 2090 bal­eset történt, 162 eset az alkoholos befolyásoltság miatt. Itt az arány 7,75 százalék, vagyis minden ti­zenharmadik balesetnél beszél­hetünk ittasságról. Az év első hat hónapjában tíz ilyen eset történt, aztán jelentősen romlott az arány, csak júniusban 11 baleset történt, a következő három hó­napban pedig öt. A rendőrség az elmúlt hónapokban gyakrabban ellenőrizte és szigorúbban bün­tette az ittas vagy szabálytalan­kodó sofőröket, de ez sem hozta meg a várt eredményt. 2010. október végégig össze­sen 359 alkalommal róttak ki bírságot az ittasan közlekedőkre, összesen 163 900 eurót (4,94 millió korona), eszerint átlago­san 457 eurós (13 768 korona) büntetéssel sújtottak egy sze­mélyt. Ha ittasan közlekedik va­laki, akár kerékpáron, akár au­tóval, 150-800 euró (4519-24 100 korona) büntetést kell fizet­nie, és három évre bevonhatják a jogosítványát. Az ellenőrzések során 118 kerékpáros bírságol­tak meg átlagosan 167 euróra (5031 korona), valamint 241 so­főrt átlagosan 598 euróra. A gépjárművezetőket átlagosan egy évre tiltották el a vezetéstől. A rendőrség további szigorításo­kat tervez. Nehéz körülmények között működik az intézmény, a számlákat külföldi támogatóik segítségével fizetik Tizenöt éves Szlovákia első egyházi óvodája GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. 15 éve Párkányban létesült Szlovákia első egyházi óvodája. 2005-ben a Kárpát-me­dencében elsőként rendelkezett saját zászlóval és címerrel, amit Pécsi L. Dániel jelképtervező ké­szített a Szent Imre Egyházi Óvo­dának. Fennállásának 10. évfor­dulója kapcsán pápai áldást is kapott az intézmény. Az óvoda 15. évfordulójának tiszteletére megrendezett emlék­ünnepségen jelen volt többek kö­zött Viliam Judák nyitrai me­gyéspüspök és Paskai László bí­boros, nyugalmazott esztergom- budapesti érsek is. Paskai László vezette az igeliturgiát és köszön­tőt is mondott. „Ez az óvoda sajá­tos nevelési feladatot lát el. Olyan nevelési alapot ad, amely­re felépülhet a keresztény erkölcs és a magyar kultúra, melynek megismerése és megszerzése nem elzárkózást jelent” - fogal­mazott a bíboros. Paskai László megemlítette azt is, hogy 15 éve nagy örömmel fogadta ezt a kez­deményezést. Kiemelte az óvoda vezetőjének kitartását. „Óvo­dánkban sajnos megcsappant a gyereklétszám. Az államtól ka­pott támogatás csupán a három­fős személyzet bérének kifizeté­sére elég. A számlákat csak kül­földi támogatóink segítségével tudjuk kifizetni” - mondta Vízi Katalin, az óvoda igazgatója. A vegyes korcsoportú, egyosz- tályos óvodában fontosnak tart­ják az anyanyelvi nevelést, a ha­gyományőrzésre illetve a magyar kultúra és történelem megisme­rését. Évente több népi játszóhá­zat szerveznek, a népmesék dramatizálása az anyanyelvi ne­velés mellett a hagyományok ápolását is lehetővé teszi. „Óvo­dánk névadója nem kitalált me­sehős, hanem valós személy. Amikor róla tanulunk, a gyere­kek megismerik a magyar törté­nelem azon szakaszát is, amely­ben Szent Imre herceg élt” - je­gyezte meg Vízi Katalin. Az óvo­da évente szervez történelmi ve­télkedőt, ahol a gyerekek bizo­nyíthatják, hogy valóban jól is­merik Szent István korát. „Fon­tosnak tartjuk, hogy a gyerekek elsajátítsák a szlovák nyelv alap­jait is. Emellett több éve angol szakkör és' modemtánckör is működik az óvodában. Ez utób­bit a Carmen Tánciskola vezeti. Szinte minden esztergomi fellé­pésükön ott vagyunk, a gyerekek a Várszínház és a Széchenyi tér színpadán is szerepeltek már” - nyilatkozott az óvoda vezetője. A Szent Imre Egyházi Óvoda 15 éve színesíti Párkányban az oktatási intézmények palettáját és gazdagítja a város kulturális életét. A nehézségek ellenére az óvoda igazgatója bizakodó. „Amíg a szülők megtisztelnek bi­zalmukkal, és úgy döntenek, hogy ide hozzák gyereküket, kö­telességem küzdeni az óvodáért” - mondta a jövőre vonatkozólag Vízi Katalin. „Olyan nevelési alapot ad, amelyre felépülhet a keresztény erkölcs és a magyar kultúra" - fogalmazott Paskai László bíboros (Képarchívum) AJÁNLÓ November 10. (szerda) Szene - 16.00: Beszélgetés Éva Urbaníková-Evita írónővel a városi könyvtárban, (jm) Szene - 18.00:Vándorútra ment a tojás 2. - gyerekmusical a városi művelődési központ­ban. (jm) Komárom-17.00: SidóZol­tán Tájunk című festménykiál­lításának megnyitója a Csema- dok Galériában, ezt követően Csáky Pál Hullámvasút című könyvének bemutatója, (vkm) November 11. (csütörtök) Galánta - 16.30: A magyar- országi szlovákok népi orvoslá­sa - Zsilák Mária, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem do­censének szlovák nyelvű elő­adással egybekötött könyvbe­mutatója a Honismereti Múze­umban. (jm) Pozsony -17.00: Cséplő Fe­renc előadása a Csemadok nagytermében (Május 1. tér 10): Erdély története a kezde­tektől napjainkig, (jm) Pozsony - 18.00: Fridecz- ky János, a Pozsonyi Casino elnöke Hogy éltünk Pozsony­ban 1940-től című előadásá­nak II. része a Pozsonyi Casi- nóban. (ú) Muzsla - 8.00: Rendhagyó testnevelésóra néptáncmotí­vumok segítségével a sport- csarnokban. A foglalkozást Mács Katalin óvoda- és nép­táncpedagógus tartja, (ú) Muzsla - 9.20: A papucs­szaggató királykisasszonyok - rendhagyó drámapedagógiai foglalkozás az óvodában. A fog­lalkozást Mács Katalin óvoda- és néptáncpedagógus tartja, (ú) Párkány - 11.00: Az aranyszőrű bárány - mese nép­tánccal egybekötve - rendha­gyó foglalkozás az egyházi óvo­dában. A foglalkozást Mács Ka­talin óvoda- és néptáncpedagó­gus tartja, (ú) Párkány - 8.00 és 10.45: Felvidék, ahol élünk - rendha­gyó történelemóra az alapisko­lában. Vetítéssel egybekötött előadás a felvidéki természet­ről, a természetvédelemről, a városokról, a kulturális érté­kekről - történelmi, irodalmi, régészeti hivatkozásokkal. Elő­adó: Benedek László fotómű­vész, barlangkutató, a Gömöri Fotóklubvezetője, (ú) Kassa - 16.30: Máté László Sziliceföld, Sziliceföld... című könyvének bemutatója a Löffler Béla Múzeumban, (mm) Dunaszerdahely - 18.00: Tóth Elemér A bátor nyúl című gyermekverskötetének bemuta­tója a Budapest Kávézóban. A kötetet Z. Németh István költő, író méltatja, (la) Ipolyság - 15.00: Nyugdí­jasklub - Biztonsági tanácsadás címmel beszélgetés Lőwy János mérnök-közgazdásszal a szer­vezet Janko Kráľ utcai székhe­lyén. (fm) A Memória Társulat (A szerző felvétele) A vörösiszap-katasztrófa áldozataiért szólt a zene Jótékonysági estet rendeztek VAS GYULA Komárom. A Komáromi Művészeti Alapiskolában már a 6. folytatását láthattuk-hallhattuk Zsákovics László Nyelvcsapások című műsorsorozatának. A magyar-zene szakos pedagógus ezúttal is számos nyelvi sziporkát, szellemes anekdotát és versikét gyűjtött csokorba, amelyek néme­lyikét megzenésítve adta elő. A hagyományokhoz híven ezúttal is voltak vendégei: a Bécsben élő Székely Szabó Zoltán „taxinészt” sokan mint a „Tutuka, avagy az utolsó Szabó” c. könyv szerzője- ként ismerik. Egyebek között egy képzeletbeli székely-magyar szó­tárból idézett részleteket, és ka­landos életéből is elmesélt néhány epizódot. Az összeállítást a Zsá­kovics László által létrehozott Memória Társulat nevű öregfiú- gitárzenekár fellépése zárta, amelynek tagjai rajta kívül Novák Béla Tamás, Siposs Jenő, Alföldi Károly és Zács Richard. E műsorblokk minden szempontból attraktív kiegészítője volt Balogh Rózsa operaénekesnő, a zeneisko­la énektanára, aki a társulat által feldolgozott filmdalokat színesí­tette csodálatos hangjával. A ren­dezvény bevételét - mintegy 280 eurót - a magyarországi iszapka­tasztrófa károsultjainak megsegí­tésére ajánlották fel.

Next

/
Thumbnails
Contents